Elsírta magát a lányom, mert nem akart több ajándékot!

A lányom persze örült a kiemelt figyelemnek, a sok ajándéknak – de aztán amikor megkapta a pónit, amire oly nagyon vágyott, már nem akart többet bontogatni, csak leülni és békésen lovacskázni. Ám akkor még mindig tucatnyi ajándék várta a fa alatt és egy csomó rokon, akik hittek benne, hogy az ő ajándékuk ennél sokkal jobb lesz, és nagyobb örömet okoz, így egyre hangosabban noszogatták, hogy folytassa a bontogatást. Pár perc múlva a gyerek kétségbeesett sírásba kezdett, mert nem hagyták, hogy azt csinálja, amit akar, hogy szabadon örüljön annak, amit megkapott, és megijedt a nagy zajtól és felfokozott hangulattól.

Ettől persze mindenki elszégyellte magát.

Új szabályok

Mert hát mind tudjuk, nem az ajándék a legfontosabb – örömből pedig épp elég kijutott aznap estére a gyereknek, nem lehetett fokozni.

Akkor új szabályt vezettünk be, amit azóta is tartunk. Minden rokon csak egy ajándékot hozhat, amit a gyerek akkor bont ki, amikor akar. Megtörténik, hogy csak másnap vagy harmadnap kerül rá sor. Persze, ahogy egyre több gyerekünk lett, azok egyre nőttek, és más kisbabák is születtek a családba, úgy lett egyre kisebb a nyomás az én lányomon. De a jelenet, ahogy a sok-sok szerető nagynéni, nagybácsi, nagymama és nagypapa körbeveszi, és csupa jó szándékkal, de halálra rémíti a gyereket karácsony este, azért beleégett a retinámba, és bizonyítja, hogy jó szándékból is lehet nagyon rosszat tenni egy gyerekkel, ha ajándékról van szó.

Lehet, hogy túl sok az ajándék?

Alapvető tévedésben vagyunk mind, ha az ajándékozás kerül szóba, állítják a szakemberek. Azt gondoljuk, hogy ha egy ajándéktól kicsit boldog a gyerekünk, akkor a sok ajándék sokkal nagyobb boldogságot hoz majd számára. Márpedig ez óriási tévedés!

Gondolj csak bele: ha egy gyereket mindennap elviszel fagyizni, akkor egy idő után a fagyi közönségessé étellé válik, és már nem fog neki örülni. Hamarosan arra fog kérni, hogy hadd kaphasson ma két gombócot, aztán egy sütit is, esetleg egy forró csokit ráadásként, és hazafelé még had üljön fel a körhintára is. Ha viszont csak ritkán jut el fagyizni, annak a sima, egyszerű egygombócos adagnak is minden alkalommal örülni fog.

Tehát ha úgy érzed, a gyereked nem örül már egy ajándéknak, és kicsit követelőző lett, karácsony közeledtével pedig egyre hosszabb ajándéklistával bombáz, a megoldás nem az, hogy igyekszel minden egyes kívánságát teljesíteni – éppen az ellenkezőjét kell csinálnod: kevesebbet kell adnod neki, hogy megbecsülhesse azt, amije van!

Ez természetesen nem megy egyik percről a másikra – ha tavaly tucatnyi ajándék volt a fa alatt, most nem teheted meg, hogy idén csak egyet teszel oda, mert az csak őrült botrányhoz vezetne, amit karácsony este senki nem akar átélni. De azt megteheted, hogy már hetekkel az ünnep előtt elkezded visszafogni a kényeztetést – nem veszel meg neki egy könyvet vagy DVD-t a heti bevásárlás mellé csak azért, mert rámutat, nem kap csokit minden alkalommal, ha boltban jártok.

Ne feledd: szomorú a sorsa annak a gyereknek, akinek nincsenek vágyai – sokkal nagyobb boldogság az, ha csak némi várakozás után teljesül az ember kívánsága, nem azonnal, amint kitalálja.

Élményt adj!

Kérdezd csak meg a gyerekeid, mit kaptak tavaly – több mint valószínű, hogy egyetlen játékot se tudnak majd eszükbe idézni. Mint ahogyan a felnőttek többsége sem tud felidézni gyerekkorából túl sok emlékezetes ajándékot. (Talán egyet vagy kettőt.)

Sokkal szívesebben emlékezünk illatokra, ételekre, hangulatokra, a közös karácsonyfa díszítésre vagy a hóemberépítésre az udvaron, mint egy műanyag babára vagy autópályára. Szóval amikor legközelebb ott állsz a boltban, és azon tűnődsz, hogy melyik drága ajándékot is vedd meg, gondold át még egyszer: tényleg ettől lesz igazán ünnepi a karácsony, vagy kevesebb is elég?

A pénzt pedig költsd inkább közös programokra. Persze nem kell, hogy mindegyik sokba kerüljön, mert egy séta a havas erdőben, közös mézeskalácssütés vagy egy karácsonyi szabadtéri koncert tényleg nem kerül semmibe. Viszont olyan élmény, amire évtizedek múlva is emlékezni fog a gyerek!