Minden a náthával kezdõdik

Nem ritka, hogy a kisbaba már az első szülinapja előtt átesik néhány betegségen. A nátha általában a második a sorban. Akkor kap erőre, ha már valami másféle kórság legyengítette a kicsi immunrendszerét. A nátha és az utána következő fül-orr-gége-megbetegedések leggyakrabban a két-három év alatti gyerekeket kínozzák. Mi ennek az oka? Mit tehetünk ellene? Erről beszélgettünk Dr. Ablonczy Máriával, a II. sz. Gyermekklinika osztályvezetőjével.
– A baj oka abban keresendő, hogy a csecsemők és a kisgyermekek nem tudják jól kifújni az orrukat. A pangó váladék könnyen felülfertőződhet, és a fertőzés tovaterjedhet. A csecsemők orrlégzők, ezért az orrváladékkal együtt a kórokozókat szinte beporlasztják az alsó légutakba. Tetézi a bajt, hogy a kicsik sok időt töltenek háton fekve. Ebben a testhelyzetben a hátracsurgó váladék megfertőzi a középfület, de a mandulákat és a baba torkát sem kíméli. Csecsemőkori nátha esetén nem ritka az sem, ha a baba hányni kezd és hasmenése van, mivel a váladék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba is lejuthat. Jobb, ha megelőzzük ezt a folyamatot!
– Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
– Lehetőleg ne vigyük a babát zsúfolt helyekre, próbáljuk elkerülni a szennyezett levegőjű városrészeket, és mossunk kezet, mielőtt a kicsihez nyúlnánk. Az a legjobb, ha a kisbabát minél tovább szoptatja az édesanyja. Ez több szempontból is fontos. Az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek erősítik a baba védekezőrendszerét a kórokozókkal szemben. A szoptatás csökkenti az allergia kialakulásának valószínűségét, és ez nagyon fontos a légúti betegségek szempontjából. Kevésbé ismert az a tény, hogy maga a szopás a gyerek „berendezését” is optimálissá alakítja: megerősíti a lágy szájpadot, és folyamatosan „szellőzteti” a középfület a fülkürtön át. Ez jelentősen csökkenti a középfülgyulladás kialakulásának esélyét. Lényeg az, hogy ezen a területen minden mindennel összefügg. A „főbejárat” az orr. A két orrjárat összeköttetésben van a melléküregekkel (az arccsontokban található, nyálkahártyával bélelt üregek), a középfüllel a fülkürtön át és a garattal. Az egész szerkezet átjárható, tehát a gyulladást csírájában el kell fojtani, hogy ne terjedjen át más szervekre, ne okozzon sok fájdalommal járó, elhúzódó betegséget.

Hogyan távolítsuk el az orrváladékot?
Ez a megelőzés legfontosabb lépése! Nem elég csak orrot törölni: a váladékot megfelelő orrszívó eszközzel kell kiszívni az orrjáratból.
Ma már nagyon jó, porszívóra csatlakoztatható vagy saját géppel rendelkező orrszívókat lehet kapni. Az a leghatékonyabb, ha a szívás nem folyamatosan történik, hanem egy-két másodpercenként megszakítva. Ha a váladék vízszerű, könnyű dolgunk van.
Sűrű orrváladék esetén azonban valódi kis menetrendet kell betartanunk a gyógyítás érdekében.
1. A váladékot először le kell szívni, amennyire tudjuk.
2. Ezután orrcseppet adunk mindkét orrlyukba. A cseppek hatására az addig duzzadt nyálkahártya összehúzódik, és utat enged a pangó váladéknak is.
3. Az orrcseppentés után nagyjából húsz perccel tehát újra orrszívás következik.

– A porszívós orrszívást sokan durva beavatkozásnak tartják, nem szívesen kínozzák vele a gyereket.
– A szívást nem lehet elkerülni, a pangó váladékot el kell távolítani, enélkül ugyanis kutyafülét nem ér még a legjobb gyógyszer sem. Nem okozhatunk bajt, ha állítható szíváserősségű készüléket és puha, törhetetlen szívófejet használunk. Az orrszívás előtt persze mindenképp konzultálni kell egy szakorvossal, aki kiszűri azokat a ritka betegségeket, amelyek esetében az orrszívás veszélyes lehet. Három-négy éves korban már meg lehet tanítani a gyermeket orrot fújni. Mondjuk a kicsinek, hogy vegyen nagy levegőt, szájon át, és a száj becsukása után, az egyik orrlyukat befogva fújjon egy nagyot, mint az elefánt! A tapasztalatunk azonban az, hogy iskoláskor előtt nem minden gyerek tud hatékonyan orrot fújni, időnként még szükség lehet az orrszívó készülékre.
– Szó esett az orrcseppről. Gyakorló anya lévén tudom, nem egyszerű elérni, hogy a cseppek oda kerüljenek, ahol hatniuk kellene .
– Elsősorban az a gond, hogy a kicsiket nehezen tudjuk olyan kifacsart testhelyzetbe hozni, hogy az orrcsepp ne folyjon le azonnal a garaton át a torkukba. Mondhatnám azt, hogy a fejenállás lenne az igazán hatásos testhelyzet, de ezzel nem segítettem semmit a beteg csecsemővel küzdő anyának. Ehelyett azt javaslom, hogy vásároljon egy olyan orrspray-t, ami mechanikusan (nem hajtógázzal) működik, és ennek az üvegébe töltse bele az orvosa által javasolt orrcseppet vagy keveréket. A pumpás orrspray megbízhatóan szétporlasztja és a rendeltetési helyre küldi a hatóanyagot. Újszülöttek esetében használhatunk fiziológiás sóoldatot vagy Salvus vizet orrcsepp helyett. Mindkettő nagyon kíméletes és hatékony szer a váladék fellazítására és a nyálkahártyák megnyugtatására. Cseppentés után rendesen ki tudjuk tisztítani a baba orrát. Ezt naponta sokszor meg kell tenni, hogy a gyermek állapota ne forduljon rosszabbra. Azt javaslom, hogy a náthás gyermek maradjon otthon néhány napig, ne járjon bölcsődébe, óvodába. A gondozók ugyanis biztos nem fogják óránként leszívni az orrát. Azt már nem is mondom, hogy egy csöpögő orrú gyerek az egész csoportot megfertőzheti…
– Mit tegyünk, ha mégsem sikerül megfékezni a náthát?
– Az a legjobb, ha gyermek fül-orr-gégészhez visszük a kicsit. A baba ugyanis nem „kis felnőtt”. A kicsikre speciális szabályok vonatkoznak. A gyerekek esetében gyakran nem találjuk meg azokat a szokásos tüneteket, amelyek felnőtteknél felsőlégúti betegségekre utalnak. A gyereknek rendszerint nem fáj a feje, nem nyomásérzékeny a füle, arca, a gyerek nem szédül, sőt előfordul, hogy vidáman éli az életét olyan állapotú arcüreggel vagy középfüllel, amitől egy felnőtt már „padlót fogna”. Fülfájás vagy tartós, sűrű váladékkal járó nátha esetén tehát irány a szakorvosi rendelő. Az otthoni barkácsolásnak itt nincs helye. Van egy sor otthon végezhető, nagyon hatékony gyógymód, de ezek alkalmazását mindig beszéljük meg az orvossal. A gyerek füle több okból is fájhat: az egyik fülbetegségre a meleg pakolás, a másikra a hideg borogatás jó. A taknyos, köhögő gyermeken segíthetünk a levegő nedvességének növelésével. Míg bizonyos állapotban a meleg gőz inhalálása a megfelelő, a másikban ez életveszélyes következményekkel járhat, ott kizárólag a hideg pára segít. Orvosi tanács nélkül semmit ne csöpögtessünk sehová, ne melegítsünk, ne hűtsünk, ne adjunk egy kis antibiotikumot, mert előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére növeljük a bajt.
– Legrémesebb gyerekkori élményeim közé tartoznak az arcüregöblítések. Nem szívesen mentem a gégészetre.
– Ma már nagyon odafigyelünk arra, hogy a gyerekeknek ne okozzunk fölöslegesen fájdalmat vagy kellemetlenséget. Mi például megpróbáljuk az „orrfölszúrást” kiváltani a kevésbé radikális Proetz-kezeléssel. Ez nem fáj, nem rosszabb, mint az otthoni orrszívás, de jóval hatékonyabb, mert nemcsak az orrüregből, hanem a melléküregekből is el tudjuk távolítani a gennyes váladékot. A gyerek a vizsgálóágyon fekszik, hátralógatott fejjel. Az orvos az egyik orrlukba fiziológiás sóoldatot csepegtet, amit a másik orrfélből kiszívnak. A folyadék áramlásának hatására az orrmelléküregek is kitisztulnak. Arcüregöblítésre csak akkor kerül sor, ha a Proetz-kezelés nem válik be. Különben ma már az sem olyan szörnyű, mint húsz éve. Az osztályunkon és az ambulancián minden „fölszúrásnál” alkalmazunk helyi érzéstelenítést és gyógyszeres fájdalomcsillapítást is egy időben. Ha egy beavatkozás nagyon fájdalmasnak ígérkezik – például krónikus savós középfülgyulladás esetében –, a kezelést inhalációs narkózisban végezzük.
Ha egy gyerek anatómiai vagy más okok miatt hajlamos a középfülgyulladásra, akkor meglesz az évi három-négy fülfájása, akkor is, ha szúrjuk, akkor is, ha nem. Nem győzöm hangsúlyozni: ezek a bajok megelőzhetők orrcsepp, orrspray és orrszívás alkalmazásával. Csak idejében lépni kell. A gyermek érdeke nem azt kívánja, hogy hagyjuk békén, hanem azt, hogy megelőzzük a betegséget, még ha a módszer alkalmazása kellemetlen is.

Praktikák, melyekkel biztosan nem okozunk bajt:
– Izotóniás oldat vagy Salvus víz használata orrspray formájában
– Illóolajok párologtatása (ne érintkezzék a gyerek bőrével!)
– Hideg párásítás
– Szellőztetés
– A gyerek félig ülő helyzetbe emelése (így kevésbé fáj a fül, kevésbé folyik hátra a váladék)
– A folyadékbevitel növelése
– Meghűlés elleni gyógytea itatása

Csak orvos jóváhagyásával és útmutatásával javasolt kezelések:
– Fül vagy arc melegítése sópárnával, termotasakkal, infralámpával
– Meleg párásítás
– Kövirózsacseppek a fülbe
– Párakötés
– Orrszívás
– Fájdalomcsillapító fülcsepp
– Antibiotikum
– Más gyógyszerek