Együtt a babás szobában

A “rooming-in”, azaz népszerű nevén rumi vagy babás szoba fogalmát aligha kell elmagyarázni a mai kismamáknak, hisz lassan már tizenöt éve, hogy az első olyan kórtermeket megnyitották hazánkban a szülészeti osztályokon, amelyek alkalmasak az újszülött és az édesanya együttes elhelyezésére. Korántsem egységes azonban, hogy a gyakorlatban miként valósul meg az együttes elhelyezés. A skála igen széles: a bababarát címet elnyert, illetve a címre pályázó kórházakban mindenütt huszonnégy órás rooming-in működik az egész gyermekágyas osztályon, másutt a tizenkét órás, nappali rooming-in is csak egy-két kórteremben vehető igénybe – a többi édesanya újszülöttjét hagyományos újszülött-részlegen helyezik el. Kezdetben – egyes szülészeteken még ma is – feltételekhez, például felkészítő tanfolyam végzéséhez, szövődménymentes, sima szüléshez kötik az együttes elhelyezést.

A kapcsolattartás joga
Egészségügyi Törvény, 11. paragrafus, 5. bekezdés:
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy az újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A törvény részletes indoklása nyomatékosítja a fentieket: a törvény az általános szabályoknál is szélesebb jogokat biztosít a szülő nő és újszülöttje számára, amikor meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén alanyi jogon biztosítja az egymással való folyamatos kapcsolattartást.

A törvény szövege sajnos többféle értelmezésre ad lehetőséget. Míg például a császármetszés tényét a bababarát kórházakban nem tekintik az együttes elhelyezés akadályának, sőt, a szoptatás érdekében csak erre van lehetőség, és igyekeznek a megfelelő támogatást is megadni ehhez, addig más kórházakban, például a kecskeméti megyei kórház szülészetén ezzel ellentétes gyakorlat érvényesül. Ott a császáros anya gyorsabb felépülése érdekében a csecsemőosztályon helyezik el újszülöttjét. Máshol általában a második naptól kezdve engedélyezik a babás szobát a császárral szülő anyák számára, de nem ritka az sem, hogy a harmadik-negyedik napig kell várniuk erre a lehetőségre.

A Mérce Egyesület készülő, 2001 decemberében megjelenő Születéskalauzához a közel száz hazai szülészet közül 78 intézmény vezetője szolgáltatott adatokat. A beérkezett kérdőívek alapján a következő kép bontakozik ki:
– huszonnégy órás romming-in 27 szülészeti intézményben van, ebből 9 budapesti;
– tizenkét órás rooming-in 31 kórházban működik, ebből 4 budapesti;
– igény szerinti elhelyezést 15 kórházban biztosítanak, ebből 3 budapesti;
– két olyan kórház volt a beküldők közt, ahol a rooming-in egyik formáját sem valósították meg.

Olvasóink a lapunknak küldött szüléstörténetekben sokkal gyakrabban panaszkodnak a csecsemős nővérekre, mint a szülészeti ellátásra. Általában a támogatást, segítőkészséget hiányolják, s szóvá teszik, hogy túlságosan magukra voltak hagyva problémáikkal, félelmeikkel. Gyakori az a félreértés is, hogy a bababarátság jelszava anyaellenességet takar, mondván, a huszonnégy órás rooming-in mellett az anyának percnyi nyugta sincs, s a pihenésről végképp lemondhat. Különbözőképpen éljük meg ugyanazokat az élethelyzeteket – ez a felismerés vezérelte azokat a kórházi vezetőket, akik az igény szerinti rooming-in mellett döntöttek. Vagyis: minden az anya kívánsága szerint történik, hisz így a konfliktusok java része elkerülhető. Reméljük azonban, hogy összeállításunk meggyőzi olvasóinkat egy igen fontos tényről: az anya és a csecsemő érdekei valójában azonosak!

Ismerkedjenek meg olvasóink rooming-innel kapcsolatos tapasztalataival a Kismama Extrában!

Tévhitek, azaz miért nem érdemes egy szobában lenni a kisbabával?
• “Az első napokban úgysincs mit szopnia, ezért jó helyen van az újszülöttosztályon, ahol majd megetetik.” Az újszülött valójában már születésétől kezdve képes a szopásra, és az anyamell pontosan azt tartalmazza, amire ilyenkor szüksége van: kis mennyiségű, de igen sok immunanyagot tartalmazó előtejet, azaz kolosztrumot. Az előtej védőanyagként vonja be a kisbaba teljes tápcsatornáját és óvja a fertőzésektől. Az élet első heteiben indokolatlanul adott pótlás szopási nehézségekhez vezethet, a tápszer pedig allergiás megbetegedést okozhat a kicsinél.
• “A szülés után pihennie kell az anyának, s ha vele lenne a pici, erre nem volna lehetősége.” Az újszülött jelenléte csak annyira akadályozhatja az anyát a pihenésben, amennyire később, otthon is fogja. A kórházban akkor is segítséget kap a kisbaba ellátásához, ha huszonnégy órás együttes elhelyezést kért. Az viszont igaz, hogy a kórházi személyzet segítőkészségén, képzettségén múlik, hogy valóban akkor és ott segítenek-e, amikor és ahol erre szükség volna.
• “Ha az édesanya maga mellé fekteti a kicsit, akár agyon is nyomhatja álmában.” A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyesmire legfeljebb olyankor kerül sor, ha az anya drogok befolyása alatt áll vagy súlyosan ittas. Bizonyított tény, hogy az anya álmában is tudatában van annak, hogy gyermeke mellette fekszik, és álmában is óvja őt. A szoptatás szempontjából kényelmes és hasznos lehet, ha anya és gyermeke egymáshoz közel helyezkedik el.