nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Allergiamítoszok nyomában

Az emberi fantázia lenyűgöző, ha rémhírek, pletykák, vagy éppen mítoszok kreálásáról van szó. Most következzenek azok a gyakori téveszmék, amelyekkel előszeretettel borzolják az allergiások kedélyeit, mindezt pedig egészen fölöslegesen…
NLCafé
f Ajánlom

Az állati szőr, minden allergiás baj “fokozója”

 Az amerikai Mayo Klinikán végzett kutatások szerint “egészen pontosan az állatok bőrsejtjein, nyálában és vizeletében megtalálható fehérje (Fel d1)az, ami irritációt okoz. Vagyis, ha tüsszentünk, akkor ez nem a szőrszálakra adott heves, allergiás reakciónk, hanem valójában az állat bőrfelületén vagy éppen nyálán keresztül megkapott fehérjedózis okozza.

Tojásallergiával kizárt az influenzaoltás?

A tojásallergiában szenvedő emberekkel kapcsolatban régóta keringő téveszme, hogy számukra veszélyes műfaj az influenza elleni vakcina. A columbus-i Ohio Gyermekgyógyászat ​​allergológusa, Dr. David Stukus úgy nyilatkozott a sertésinfluenza kapcsán végzett kutatások eredményéről a LiveScience.com-nak, hogy “legalább 25 alapos klinikai vizsgálat igazolja, hogy az alkalmazott vakcinák nem tartalmaznak komoly mennyiségű tojásfehérjét”. Vagyis teljesen biztonságosak még a tojásallergiával küzdő betegek számára is.

Példásan “kinőjük” a gyerekkori ételallergiákat

Nem éppen… Annyi igazság van ebben a pozitívan csengő mítoszban, hogy egyes ételallergiás vagy ételérzékeny gyermekek nagykorukra némiképp jobban tolerálják a tojás vagy a tejtermék fogyasztását. Az allergiás reakciók, vagyis a tünetek változhatnak felnőtt korra, azaz, bár nem feltétlenül láthatóak, az érzékenység még fennáll náluk. A MedicineNet.com szakmai portál ugyanakkor arra is rámutat, hogy számos ételallergia típus egyáltalán nem csökken a nagykorúság elérésével, és a tünetek sem enyhülnek.

Fotó: MTI/Rosta Tibor
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Káros a kosz és méreganyag kommandó

Máig szilárdan tartja magát az a tévhit is számos allergiától rettegő fejében, hogy az allergénekkel és a méreganyagokkal szemben folytatott kíméletlen harc megelőzheti a bajt. A tudomány oldaláról másképp közelítik meg a kérdést. Szakértők szerint a kosz, vagy a csírák kis mennyiségben akár még fokozhatják, segíthetik is az immunrendszer flott működését, kevésbé fogékonnyá téve azt a toxinokra. Ha teljesen toxinmentes övezetté csutakoljuk az otthonunkat, nem teszünk feltétlenül jót magunknak. A szervezetünk ugyanis kevésbé lesz ellenálló a kinti “veszélyekkel” szemben.

Az első tünet megjelenésétől kezdve szedjük az allergiagyógyszert

Amennyiben így teszünk, már elkéstünk… Az allergiagyógyszerekben lévő antihisztaminok feladata ugyanis nem más, mint blokkolni a hisztaminokat. Ha pedig már bőszen vakarózunk, orrot fújunk, akkor már szépen kitettük magunkat a hisztamindömpingnek, vagyis érdemes inkább idejében, például az előző évi tapasztalatainkra, allergiás reakcióinkra vagy például az előrejelzésekre építve elkezdeni a gyógyszerszedést.

A világ végére vagy egy sivatagba költözés oldja csak meg az allergiás gondokat

Ha csak, és kizárólag parlagfű-allergiánk van, és flexibilisek vagyunk a költözést illetően, akkor tényleg megoldást jelenthet, de ne felejtsük el, minden területnek, ahogyan a sivatagnak is, megvan a maga gyenge, allergiás pontja… Utóbbit például a pamutfű- és sáfrányallergiásoknak semmiképp sem ajánljuk.

Olvass tovább

{PostTitle}

Megosztás Facebookon