Érettségivel az álláspiacon

A helyzet nem túl biztató: alacsony fizetés, sokszoros túljelentkezés és egyre szűkülő lehetőségek. A hirdetéseket böngészve jobbnak tűnnek a kilátások, de az állásinterjúkon sokszor aztán kiderül, hogy a diplomásokat, szakmával rendelkezőket részesítik előnyben. Lássuk csak, milyen területekre várják az érettségizetteket.

Értékesítőket keresünk…

Azt mondják, az eladáshoz nem kell diploma. Rátermettség kell, szorgalom, jó kommunikáció. Tudják ezt a munkáltatók is, ezért nem is támasztanak különleges követelményeket a felvételhez. Nem véletlen, hogy akik megállják a helyüket a szakmában, állítják: a jó autó, a remek fizetés, a kiterjedt ügyfélkör nem diploma, nyelvtudás vagy akármiféle papír kérdése.

Ha értékesítési munkatárs, kereskedelmi ügynök pozícióra jelentkezel egy cégnél, ne a tanulmányaiddal kérkedj, hanem győzd meg a felvételiztetőt, hogy remek időbeosztási és kapcsolatteremtő készséged van, minden újra nyitott vagy, képes vagy bárki hasába lyukat beszélni, no és készen állsz a tengernyi munkára. Ha a munkához jogosítvány kell – és neked nincs –, nyugodtan rávághatod: de mire munkába állok, természetesen meglesz. Tartsd is magad a szavadhoz, és gyorstalpalón szerezd meg a jogosítványt.

Irodai munkára keresünk…

Míg régen Magdika, a titkárnő éppen hogy rendelkezett egy gépírónői oklevéllel, addig ma már két nyelven folyékonyan beszélő, diplomás titkárnők vezetik a nagyfőnökök menedzsernaptárát. Középfokú végzettség csupán a recepciós, adminisztrátor, adatrögzítő, ügyfélszolgálati munkakörbe elegendő, de itt sem árt, ha középfokon beszélünk a kívánt idegen nyelven.

Mivel nem tudod lengetni a temérdek bizonyítványod, mással kell kitűnnöd a többiek közül. Adminisztrátori területeken nagyon értékelik, ha van már gyakorlatod hasonló munkakörben. Éppen ezért – akár iskolaszünetben, nyári munkaként – vállalj el titkárnő- vagy recepcióshelyettesítést, ragadj meg minden lehetőséget, hogy némi tapasztalatra tegyél szert. (Nézz körül az ismerőseid körében, hátha valakinél kaphatsz lehetőséget, hogy megismerd az irodai munkát!) Alkalmazói szinten pedig te legyél a számítógép ördöge.

Előnyben vannak

Több a kevésnél, ha az általános érettségi mellett valamiféle szakképesítést tudunk felmutatni. A közgazdasági középfokú végzettségűek helyzete valamivel előnyösebb: ők a középiskolában szerzett szakismereteiknek köszönhetően könnyebben találhatnak munkát egy-egy könyvelőiroda adminisztratív osztályain. A számítástechnikai tudás ma már alapvető feltétel, ezért nyomban az érettségi után végezzünk el egy tanfolyamot, hogy ezt is szépen beleírhassuk majd az önéletrajzba.

Hogyan tovább?

Semmiféleképpen ne írjuk le magunkat pusztán azért, mert csak egy érettségink van. Tekintsük ezt egy átmeneti állapotnak, és máris tervezgessük a jövőt: szerezzünk szakmát, tanuljunk nyelveket, és akár munka mellett próbáljunk diplomát szerezni. Ezt az állásinterjúkon se tartsuk titokban, mondjuk el a felvételiztetőknek, hogy minden célunk az, hogy tovább képezzük magunkat.

Eszter: Örök kisebbségi érzés

„Szerencsém volt, rögtön az érettségi után állást kaptam a közigazgatásban. Másfél év múlva, az itt megszerzett tudásra hivatkozva egy magáncéghez kerültem, ahol egyre feljebb és feljebb kerültem. Rengeteget dolgoztam, mintegy bizonyítva, hogy én is érek annyit, mint a diplomások. Mert hiába volt a jó fizetés, a céges autó, valahogy nem éreztem jól magam a bőrömben. Egy ideig magamat is ámítgattam, hogy nem is fontos a papír, mert minden a jó fellépés, a szorgalom, a tehetség. Ilyenkor szinte gondolatban kezet ráztam magammal, sőt még a saját vállamat is megveregettem. De a tükörbe mégiscsak egy szánalmas alak nézett, aki folytonos kisebbségi érzéssel küzdött. Pedig nem mutogatott rám ujjal senki. Nem beszéltek ki a hátam mögött… Sőt! A munkatársaim szerettek, becsültek. Én mégis szenvedtem. Mikor a titkárnőmről is kiderült, hogy diplomás, beadtam a derekam, és jelentkeztem egy főiskolára. Mégiscsak kellett az a papír.”

Károly: A magam ura vagyok!

„Világéletemben utáltam tanulni. Nem ment. Folytonos kudarcok, biflázás, számonkérés. Örültem, hogy valahogy átvergődtem az érettségin. A munkától azonban nem féltem, egy kis szülői tőkével saját vállalkozást indítottam. Nem kellett kommunikációs végzettség, hogy tárgyaljak a bankigazgatóval, nem kellett pénzügyi diploma, hogy jól forgassam a pénzt. Mentek a dolgok, mert szerettem a munkám. Szerettem és értettem is hozzá. A mai napig, ha jelentkezik a cégemhez valaki, nem érdekelnek a papírjai. Mutassa meg, mit tud. Ez a lényeg egyedül.”