Aktuális

Dollhouse – A felejtés ára

Kiváló sorozat pörög hétfő esténként az RTL Klubon: a Dollhouse (A felejtés ára) Eliza Dushku főszereplésével mindenképpen figyelmet érdemlő darab.

Fotó: RTLKlub.Sajtóklub
Fotó: RTL Klub – Sajtóklub

Mint a jó sorozatok általában, ez is legalább két réteggel körülcsavart alkotás. Ha felületesen nézem, akkor egy izgalmas akciószéria. Az alapsztori: egy futurisztikus vállalkozás a legkülönbözőbb célokra ad bérbe „szakembereket”, úgynevezett Aktívokat. Túsztárgyaló, extrém sportokban járatos barátnő, pótanyuka – minden szerepben ők a legjobbak, ugyanis a cég az ehhez szükséges tudást és emlékeket táplálta beléjük. Látványos akciók, csavaros fordulatok, különösebb szellemi erőfeszítés nélkül is élvezhető cselekmény – aki csak idáig jut a sorozattal, az is egy tisztes iparosmunkában gyönyörködhet; meggyőző ügyek, kellő izgalom a vállalkozás ellen brutális eszközökkel nyomozó FBI-ügynök és a főszereplőt vigyázó exzsaru működése nyomán.

A sorozat másik dimenzióján, mélyebb értelmén meg leginkább akkor gondolkodik el az ember, amikor a két akció között a „Babaházban” bolyongó, kiüresített elméjű, személyiség és emlékek nélküli Aktívokkal találkozik. Aki akar, meglehetősen mélyre tud ásni, egészen olyan kérdésekig eljutva, hogy mitől vagyok én én, milyen emlékek, milyen tudás és tapasztalat tesz egyedivé, hol vannak a korlátaim, ha a hit és tudás tényleg bármire képessé tehet. Nem spoilerezve annyit elárulhatok, hogy a sorozat maga is komolyan veszi ezeket a kérdéseket, és nem elhanyagolva a látványos, bankrablásos jelenetekre vagy a szűk ruhába öltöztetett hölgyekre vágyó nézők figyelmét, a maga indirekt eszközeivel próbál valamiféle válasz felé terelni minket. Odáig biztos el is jutunk, hogy senki nem bújhat ki a bőréből, hosszabb távon senki nem hazudhatja magát másnak, mint ami.

Eliza Dushku kiváló választás a főszereplő, Echo figurájához, rutinosan mozog az ilyen szerepekben: a Tru Calling (Az őrangyal) idősíkok közt ugráló hullaházi üdvöskéje, a Buffyban alakított, önmagával is viaskodó vámpírvadász, de még a Hajrá, csajok! bőrnadrágos, dark pomponlánya is ugyanezt az egyszerre érdekes és idegesítő vibrálást hozta. Most sincs másképp, sőt minden korábbinál nagyobb színészi feladat hárul rá, amikor minden epizódban egyszerre kell eljátszania egy teljesen új, „beprogramozott” személyiséget, az abból kikandikáló, állandó bizonytalanságot és kételyt, a megváltoztathatatlan, ösztönös reakciókat – majd az aktuális memóriatörlés után a „maradékot”, az üresnek hitt személyiségben megkapaszkodó jellemvonásokat és érzéseket. Kiválóan oldja meg a feladatot, az egyes epizódokban mindig az egyik legerősebb jelenet az, amikor megjelenik az új személyiségével.

Fotó: RTLKlub.Sajtóklub
Fotó: RTL Klub – Sajtóklub

Ez a sorozat sem mentes persze a manapság kötelező kliséktől: muszáj, hogy az Aktívok „programozását” végző szakértő egy fiatal, idétlen, hülye ruhába öltöztetett nerd legyen, tényleg, sokadszorra látom ugyanezt a figurát a tévében a Helyszínelőktől a Rémvadászokig. Miért nem lehet legalább csak néha ez a karakter férfias, elegáns, középkorú? (Külön cikket érne mindeme kliséket felsorolni, folytatva azzal, hogy például miért szükségszerű, hogy egy rendőrfőnök csak egy nagydarab, üvöltő, fekete fickó lehet?) A Babaházat vezető, szikár, machiavellista főnökasszonyból pedig a 2009-es év legjobb kábeles sorozatában, a Sons of Anarchyban (rövidesen mi is foglalkozunk vele) egyszerre két, sokkal jobb megvalósítást lehet hivatkozni, Gemma „királynő” és Stahl ügynök egyaránt veri a Dollhouse színtelen-szagtalan figuráját.

És persze lehetne még kötözködni logikátlan vagy csak fölösleges elemek miatt (azt például egyáltalán nem értem, mi az oka annak, hogy csillag alakban, a padló alatt kell aludniuk az Aktívoknak – eltekintve attól, hogy roppant látványos, amikor rájuk csukják a tetőt). De teljesen fölösleges lenne, ugyanis a sorozatot jegyző Joss Whedon még mindig tudja mindazt, amit legnagyobb tévés sikerei, az Angel, illetve a Buffy idején: ez a széria is egy látványos, helyenként elgondolkodtató, a misztikumot, a fantasyt, az akciót és humort ügyesen vegyítő, szórakoztató produkció. Ennyi pedig bőven elég egy hétfő esti sorozattól – ha ez lesz a minimumszint mindkét országos kereskedelmi csatorna idei műsorrendjében, akkor kiváló szezonnak nézünk elébe.

Fotó: RTLKlub.Sajtóklub
Fotó: RTL Klub – Sajtóklub

 

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top