Bedarálják és vége? Mi lesz a karácsonyfákkal?

A karácsonyi időszakban egy ragyogóan feldíszített, bódító illatú és szabályos fenyőfa sokunknak azt jelenti, amit egy jól sikerült nyolcvanas évekbeli bulin egy diszkógömb a lelkes résztvevőknek. Az intenzív, felpörgetett ünnepi napok után azonban az advent egyik főszereplője és legszebb látványossága elkerülhetetlenül elindul a lejtőn, majd dicstelenül, szomorú és csupasz csonkként végzi a városok betonján, végezetül eltűnik az ismeretlenbe.

Legtöbben nem tudják, mi is történik ezután a szenteste egyik sztárjával, és jól értesültek is csak annyit, hogy „valahol bedarálják őket”. De, hogy kik, hova és pontosan milyen céllal viszik el a kimustrált karácsonyfákat, illetve hogy milyen szabályok szerint is kellene „megszabadulni” tőlük, kevesen sejtik.

Indulás: a szemétszállítás napján

Budapesten a karácsonyi ünnepeket követően a feleslegessé vált fenyőfákat a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. szállítja el, mégpedig szervezetten. Dr. Szűcs Panni a Budapesti Városüzemeltetési Központ kommunikációs és PR-igazgatója kérdésünkre elmondta, a hulladékgyűjtő tartályok mellé kell kitenni őket a szemétszállítás napján, vagy a főváros valamennyi kerületében a kijelölt közös gyűjtőhelyekre.  

Az sem mindegy, hogyan jut el odáig a tűlevelű, hiszen ha nem vagyunk elég körültekintőek, sérülést okozhatunk, vagy az autók fényezését is könnyen összekarcolhatjuk például néhány rajta felejtett csillagszórócsonkkal. Évekkel ezelőtt volt olyan eset, amikor egy panelház nyolcadik emeletéről „kihajítással ártalmatlanította” egy fővárosi lakos a karácsonyfáját. Akkor nem sérült meg szerencsére senki és az ott parkoló autókban sem esett kár, de azért nem érdemes követni a módszert. A főváros köztisztaságával kapcsolatban minden esetben a közterület-felügyeleteknek van joguk intézkedni, sőt, a közterületet szennyezőkkel szemben munkatársaik gond nélkül felléphetnek, adott esetben bírságot is kiszabhatnak.

Hathetes „fakidobó” dömping

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elszáradt fenyőfákat a lakosság többsége vízkeresztet (január 6.) követően bontja le és helyezi ki a hulladéktároló tartályok mellé, illetve a közös gyűjtőhelyekre. „Munkatársaink találtak már kihelyezett fát közvetlenül az ünnepeket követőn, szilveszter előtt is, de az igazi »dömping« körülbelül hat hétig tart” – meséli a társaság szóvivője, hozzátéve, hogy arra is volt már példa, hogy a lomtalanítást végző dolgozók szeptemberben és októberben szállítottak el karácsonyfákat.

Csak Budapesten minden évben 500-600 000 karácsonyfát kell begyűjteniük. A „fenyőfajáratokkal” érkező karácsonyfákat a kommunális hulladékot gyűjtő járművek egyenesen a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállítják, ahol egy nagyteljesítményű gép felaprítja őket, majd ezt követően kerülnek a kazánokba.
Dr. Szűcs Panni azt mondja, az elszáradt karácsonyfákat nem érdemes komposztálni, egyrészt magas gyantatartalmuk miatt, mivel a tűlevél savas kémhatású, így termikusan hasznosítják őket. Kitűnő, magas fűtőértékű tüzelőanyag, amiből az aprítást követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben több tízezer budapesti háztartás számára elegendő fűtési gőzt és villamosáramot állítanak elő.

Van azonban, ahol nem kazánban végzi egy darálógépben összeaprított karácsonyfa. Győrben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. által begyűjtött tűlevelűekből, ha nem is egyszerű módon, de szakszerű komposztálódás után „zöld” talajtakaró lesz. Természetesen a komposztálás a fővárosban sem ismeretlen jelenség, de mindez nagy eséllyel nem érinti a jövőben sem a Budapesten kidobott fákat.

„Társaságunk üzemeltet komposztálótelepet, mégpedig a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ területén. Ide kerülnek a főváros 19 zöldövezetes kerületében, a családi házaknál, a kiskertekben  összegyűjtött falevelek, a lenyírt fű, a levágott ágak, gallyak. Az előállított komposztot a lerakó rekultivációjához használjuk fel. A tűlevelűek komposztálása viszont más technológiát igényel, így nem lenne célszerű keverni a kétféle zöldhulladékot. Ráadásul a karácsonyfák többnyire tele vannak papír- és fémhulladékkal, ami rendkívül megnehezítené a komposztálást” – tudtuk meg dr. Szűcs Pannitól, számukra miért is a termikus ártalmatlanítás a járható út.