Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Mai álmomat is elmondom.
Régi baráti kör, öten voltunk ismerős vidéken, közöttünk volt a kedves P. Gy. is, teljes valójában, mosolygósan, fiatalon, ahogy mindig, aki már réges-rég nem él szegény. Volt férjem is velünk volt, teljesen olyan volt minden, mint rég, felhőtlen volt az ég és nagyon vidámak voltunk. Nagynénémet vártam, hogy hozza pénzünket. Mert nem volt. Hiába vártam, eltűnt. Egy nagy, barátságtalan, sőt rideg étteremben voltam, itt helyeztük el kabátjainkat, csomagjainkat, de mintha elvesztek volna. Leültem az egyik asztalhoz, ahol már ült két lány, én csak lehuppantam, nem kértem engedélyt. Rám néztek, nem idegesítették magukat, én sem törődtem velük. Nagynéném nem jött.
Volt velünk egy nagyon kicsi fiú, ő letérdelt az ajtó mögé játszani, s ahogy nyitották, a nagy, nehéz ajtó ráment lábára, térde fölött, a combját összenyomta. Ölbe kaptam, nem sírt, én kiabáltam, hogy be kell borogatni! Attól tartottam, combcsontját laposra préselte az ajtó. De nem volt mivel beborogatni. Végül ráakadtam néhány olajfoltos ronda rongydarabra, úgy igyekeztem rátenni, ne a piszkos rész érje a gyermek bőrét.
Nagynéném nem jött. Ekkor fel akartam hívni testvéreimet, de egyikük telefonszámát sem tudtam. Arra gondoltam, igazán tudhatnám testvéreim telefonszámát.
Szép jó reggelt!
Éljenek a Tamások! Különösen egyikük!
És a széplányok!
No meg mindenki.
Mindegyikünk.
Jóreggelt.
Főoldalon láttam lesz vmilyen virágkiállítás, akkor aki teheti megnézi?
Hmm hétvégére csini leszek, ma kozmetikus, szombat reggel fodrász
Ma van bakocskám névnapja, kifáncsi vaok mondja-e neki majd más is
klari szivem /csucske/ nekem sokszor rebuszosak a verseid. persze lehet, en is venulok... nem lehet, biztos. Azert ki lehetne porbalni ezt a fejbekalapalast...
foltosocska, van narancs facsakad... nem igazi, de majdnem narancs...sok sok pici termese van- aztan mind lehullik egy ido utan. De mikor viragzik, akkor meg lehet zavarodni olyan csodas az illata a millio kis feher "pillangotol"
na tessek meg en is koltove valok, nezd mennyi ll-t hoztam ossze ket mondatban!!
Aludjatok jol, almodjatok szepeket, jo ejszakat gyerekek!!
na ki mondta ezt??
Ma nagyon mókás verssel kívánok jó éjszakát!
a K. SchippersAki ma nem olvassa, talán olvassa holnap. Akkor is jókor lesz! Elévülhetetlen!
ÁLTALÁNOS NYELV FEJBEVÁGÁS UTÁN
Vágj egy franciát, egy angolt
fakalapáccsal fejbe
s figyeld
hogy a hang
az ország nyelvével
még kapcsolatba hozható-e
Ha erős az ütés
utána összevetni:
egy alvó francia hangját
egy alvó angol hangját
Az alvás hangjainak szavak nélküli
univerzális grammatikája, fonetikája
Jó éjt!
További Kellemes Boldog Délutánt !
Később jövök,sziasztok!Szendike
Igazad van, néha-néha bele is kezdtem Jung olvasásába de ahhoz meditáló,elmélkedő hangulat ,türelem kell ,ez nekem ehhez nincs meg ,én inkább zenét hallgatok és közben gondolkodok a világ dolgairól,emberek egymásközti viszonyairól stb. Nehéz olvasmány.
Amit leírtál, idézetet,be kellene tenni a politikai topikokba,rájuk férne egy kis gondolkodás!
Klári ,Te egy kissé használt,de megújulásra képes ,érvényes búszjegy vagy!!!!
Szendikém! Aki csak úgy kisujjából kirázza a Csáth Géza novellát, tehát ennyire olvasott és tájékozott, annak nem eshet nehezére elolvasni egy könyvet, amely lehet, új kapukat nyit meg életében. A Magyar Elektronikus Könyvtárból letöltheted Jung nagyon érdekes könyvét a Bevezetés a tudattalan pszichológiájába címűt. Általa írt előszavából idézek, csupán a gyönyörűség kedvéért:Amit a nemzetek tesznek, azt teszi az egyes ember is, s amíg az egyes ember megteszi, meg fogja tenni az egész nemzet is. Csak az egyes emberek beállítottságváltozása lehet a kezdete a népek lelki átalakulásának. Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények, hanem mindig az egyes ember beállítottságának megújhodása oldotta meg.
A könyvtárat amúgy is nagyon jó használni.
Akkor mégegyszer:Jung azt mondta.... lehet úgy értelmezni,hogy az álom előhozott egy olyan élményt,amire már nem is emlékszel,nem Te vagy az elhasznált, értéktelen,hanem a búszjegy!!!amivel nem lehet utazni, ezért vettél egy újat !
Kedves Klára!
Nem lenne rossz,de lefagyna a kezünk, Vénusz helyett pedig talán mást kellene csinálni ,mondjuk egy kedves,mesebeli öreganyót / ezt magamra értettem /
Tény,hogy furcsa álmod volt,én racionálisabban magyaráznám :.valamikor régen talán eltévedhettél , +más esetben nem volt Nálad csak egy elhasznált búszjegy,szerettél vola újat venni ,vettél de a kalauz nem akarta oda adni a visszajáró pénzt / ha két forintos volt, az nagyon régen lehetett / és ez jól összekveredett a kis agyacskádban , én ebből semmi következtetést nem vonnák le,de ez én hitetlenkedő,tamáskodó véleményem nem akarom az álomfejtők kenyerét elvenni!Bocsi Kisnapfény!
Ketté volt hajtva a kapott jegy, amikor széthajtottam, láttam, hogy elhasznált. Visszaadtram a fiúnak, aki becsapott, és követeltem vissza a kétforintosomat. Ő szorította markában. Nem akarta visszaadni. Erre hozzáléptem, kinyitottam ujjait erőszakkal, és elvettem a pénzemet. Leszálltam a buszról.
Kisnapfény, lehet, hogy tudatalattim becsapottságomat őrizgeti, az nyilatkozott meg a buszjegy képében és a fiatalemberben?
Nincs ebben semmi negatív rád nézve! Nem kell megijedni..
Az hogy nem találsz haza, átvitt értelemben jelentheti az identitástudatoddal kapcsolatos problémákat, hogy nem "érzed magad otthon" a világban, vagy a hit kérdéseiben. (bővebben priviben)
A busz, mint a közlekedésben segítő jármű az életben, mindennapokban való segítséget jelzi, tehát lehet, hogy nem akarod elfogadni a segítséget, de még inkább, hogy te magad is tudod, mi a megoldás, csak nem teszed azt amit a belső hangod sugall. Saját magadat csaphatod be. Próbálsz különböző kiutakat, kerülőket, megoldásokat találni, de az igazi megoldást elkerülöd.
És végül mindig elmondom, hogy egy álomelemző legfeljebb csak segíthet a megfejtésben, minden álom egyedi így a végső megoldást csak te magad tudhatod! Ha szeretnéd folytatni az elemzést, várom a további meglátásokat.
Nagyon tágas autóbuszon kapaszkodva álltam, bár volt üres ülőhely több is, nem ültem le. Kérdeztem, kinek van eladó jegye? A busz közepén ellenőr ügyködött. Közömbösen néztek rám az emberek, senki sem sietett segítségemre. Végül valaki átadott egy jegyet, én odaadtam kétforintosomat, ami a régi nagyméretű kétforintos volt. 80 fillérem maradt, azt zsebre tettem. Ketté volt hajtva a kapott jegy, amikor széthajtottam, láttam, hogy elhasznált. Visszaadtram a fiúnak, aki becsapott, és követeltem vissza a kétforintosomat. Ő szorította markában. Nem akarta visszaadni. Erre hozzáléptem, kinyitottam ujjait erőszakkal, és elvettem a pénzemet. Leszálltam a buszról. Felszálltam másikra.Ott volt egy jegyváltó automata, beletettem a kétforintosomat, és ömleni kezdett belőle egy keskeny szalag, vitte, lobogtatta a szél a buszon, végig előre a vezető fülkéje ajtajáig, nem is egy szalag volt már, hanem kettő lobogott. De jegy nem volt, végül nagy nehezen az egyik közepe táján föltűnt egy. Elvettem. Közben megint másik buszra szálltam, de nem tudtam, merre járok, és azt sem, hova mennek a buszok, azt pedig egyáltalán nem tudtam, hogy hol lakom. Egyszerűen nem volt fogalmam róla, hogy hol az otthonom. Idegen házak vettek körül.
Álmomban gyakran visszatér ez a momentum, hogy nem találok haza. Nem tudom, hol vagyok. Nem tudom, hol az otthonom, előbb még volt, aztán nincs sehol. Vagy valami őrülten magas ház legfelső emeletén van, ahova rozoga, életveszélyes lift visz fel, ahonnét kiesni is könnyű. Most legalább ez a lift nem volt.
Minderről természetesen nem küldök képet, mert már mindnyájunknak elege van kissé a télből így március közepe felé ballagva. De elküldöm mogyoróbokrom barkáit, melyek már kipattanni készek! Elküldöm gerlice páromat, melyek legnagyobb fenyőfámon találtak otthonra. Erről eszembe jut, azt a fát nem is nagyon régen hoztam, konténerben, s benne terveztem tartani, hogy a teraszon fönt nőjön. Ahogy Rómában láttam a tetőkön fákat, megkívántam magamnak. Aztán láttam, nagyon szenved az edényében, s kiültettem. És íme, ma gerlice párnak otthona!
És küldök havas hóvirágot. Mert azért az mégiscsak tavasz!
Gyönyörű, napsütéses reggelre ébredtünk! Megérkezett Eberhardt köszöntője is, ami mindig egy kis simogatás. Nagyon jó.
Gyönyörű a fehér kert, már olvad, de látom, éjjel fagyott, huszonöt centiméteres jégcsap lóg az ereszcsatornán.
Na, erőt veszek magamon, s követve példádat, Kismancs, kimegyek a hóba. Lapátolni nem érdemes, úgyis elolvad, de készítek néhány havas képet, meg jégcsaposat talán, legyen mit elővenni a forró nyárban. Mert, ugye, mindent a maga idejében kell megtenni, ha késlekedünk, lemaradunk!
Hm szeretem mikor itt alszik bakocskám vasárnap is, csak épp akkor 4.40kor felkelés brr, régen keltem ilyenkor, varrós suliban mikor nyári gyakorlatra mentem, hm hmm
Szia !Klára
Nálunk is zuhog a hó,látványnak szép, de kimenni nem nagyon akaródzik,pedig hajdanában nagyon szerettem ,akár hógolyózni,akár szánkozni,vagy egyszerűen csak belegázolni a friss hóba élvezni a ropogást, a szép táj látványát., a fehérséget, tisztaságot. Anno sokszor voltunk Dobogókőn telelni,nagyon szerettük, a nászutamat is ott töltöttem,télvíz idején, szabályos hancurozást csináltunk a majd 1 méteres hóban ,és hóember helyett egy embernagyságú Vénust formáltunk a hóból,letéve "névjegyünket" szép volt,rég volt ,ilyen emlékeim is vannak,amit érdemes elraktározni.
Mivel én lakótelepi lakásban lakok/élek ?/ nincs sok lehetőségem a madarak etetésére, ha kirakom a párkányra, a lakók zúgolódnak , a parkba szoktunk néha szalonnabőrkét kirakni ,de azt se nagyon kultiválják,viszont vannak olyan fák,melyeken maggal telt hosszúkás ,vékony hüvely van, bogyós bokrok azokkal eléggé jól laknak, két ilyen fa van az ablakunk alatt / a nevét nem tudom/ elég gyakran látom őket csipegetni.
Klára,Neked is pont Csáth Gézát kell olvasnod, az egy szörnyű novella ,de tény,hogy amit írtál róla az igaz, vagyis megmutatja az ember lelkivilágát, a poklok poklát.
Jó reggelt, Kata!
Eszembe jutottál éjszaka, mert találtam az egyik Nyugatban egy eszmefuttatást a mese fennmaradásáról vagy eltűnéséről. 1908-ban vagy 9-ben volt ez is. Hosszan elemezte a látható, elszomorító! folyamatokat, a végkicsengés az volt, hogy ahogy a poézis halhatatlan, hasonlóan a mese is örök!
Katám, a lángnak mindig vannak őrzői, akár ha nem tudunk róluk, akkor is. Magam is szinte semmit sem tudok mai irodalmi életünkről. De ettől még egészen biztosan van és él és forrong és fejlődik! Fordítsd le a Röhög az egész osztályt! Gyönyörű lenne!
Nálunk, itt, szeretett Budaörsömön egyre csak hull a hó. Amit nem szeretek, sőt, nagyon nem szeretek. De hát ez az én magánügyem. Oka viszont nem: elrejti az élelmet mindenki elől, akit szabadon él, az ember közreműködése nélkül.
Imént hatalmas tengelice raj lepte el szomszédunk diófáját. Lehettek legalább ötvenen. Összeverődtek a havas tájban, és reménykedve közelítenek hozzánk. Juttassunk hát élelmet éhező madarainknak! Ilyenkor nem tudnak magukról gondoskodni.
Te mivel látod vendégül őket?
Nálam a magokon kívül - búza, kukorica, köles, napraforgómag - minden fenyőfám alatt alma mellett kuksol egy-egy feketerigó, csipegeti a gyümölcsöt. Betévednek havazáskor fenyőrigók is. A magokra érkező verébcsapatban felfedezek zöldikéket, citromsármányokat. Madárhatározóval sikerült megtudnom nevüket. A balkáni gerléket Benikém így nevezi, bárhol látja őket: Kálcim madarai.
Te mivel enyhíted a madarak téli szenvedését?
Na igy mar jobban hangzik a mult es jelen es jovo szemlelete
Eddigi irasaidbol ugy vettem jozanul es deruvel figyeled a korulotted levo vilagot....Ami nem konnyu. De nagyon jo adottsag!
A muforditokkal kapcsolatban maximalisan egyetertek - a mi nagyjaink uj remekmuveket irtak. Hogy ez manapasag is igy van-e rohano vilagunk kultura-frontjan, nem tudom. Azt sem, hogy mennyi most az igazi , nagy, langolo tehetseg...vagy az igeny ra.
En meg szegeny, jambor itteni barataimnak is folyton a magyar kultura dicsoiteset zengem - udvarias emberek!! meghallgatnak Van pl.egy kollegam akit folyton Karinthy Frigyes nagysagaval untatok- nem konnyu a humorat es nagyszeruseget amatorkent "atadni" ha batrabb lennek leforditanam a Rohog az egesz osztalyt..! Gyerekeim is siman egyetertenek, hogy a leforditott Micimacko JOBB, mint az eredeti A.A.Milne alkotas. Pedig az is szellemes es derus es mosolyogtato! Mikor idejottunk dobbenten rottem ram hogy a Flinston csalad, korabbi idoben jopofanak tuno kis muvecske- milyen vegtelenul ostoba valojaban... Romhanyi szovege nelkul ket fillert sem er.
No de nem ragozom tovabb , hiszen mindneki erti, erzi tudja.
Csak kozben a szivem sajog egy kicsit- hol van a mai magyar kultura??? vagy csak en nem latom innen messzirol...???
Kozben kivilagosodik, ebredezik a kovetkezo nap. A tegnapi egeszen kellemesre sikeredett, delutanra megenyhult, kiderult. Megyek, megfozom en is a ! Legyen jo napotok!!
A műfordításról:
Volt valaha egy csodálatos barátom, költő volt és műfordító is, és amikor lefordított egy egész kötetet, a mindkét nyelven tudók mondták, jobb, erőteljesebb, mint az eredeti. Mert ha költő fordít, újraírja a verset saját tehetsége szerint, ami jobb lesz, ha tehetsége nagyobb a másikénál. Annak ellenére, vagy azzal együtt, hogy tiszteletben tartja az eredetit, s a maga módján ragaszkodik hozzá. Nálunk csodálatos költők fordítottak, Arany, József Attila, Radnóti, hogy csak a legnevesebbeket mondjam.
Hajdani barátom már nem él. Mindig szívesen gondolok rá, és szívesen megemlékezek róla.
Igen, kissé melankólikusnak és lemondónak hat Kisnapfénynek írott válaszom. Talán az is, csak magam sem tudok róla. Mert azt akartam mondani, hogy fiatal életem előkészítette mai életemet: elvégeztem a rám jutó feladatokat a tőlem telhető legnagyobb igyekezettel, és most már annak gyümölcsét élvezem. Úgy érzem, hogy világomban minden rendben van, s ha kiesek jó közérzetemből, azt árnyékom manipulációjának tudom be. Amire ugyancsak szükségünk van, hiszen a folytonos jó a végén már nem is jó, hanem unalmas.
Azt is tudom, hogy bármelyik soron következő perc hozhat olyasmit, amiről még csak nem is álmodtunk. Ha nem is fizikális életünket érintő dolgot, de lelkit. Ma éjjel éppen belebotlottam ilyesmibe: sokat hallottam Csáth Géza íróról, de valamiképpen kimaradt a körből, amelyet olvastam. Tudtam, hogy orvos volt, rendkívüli tehetséggel megláldott író és narkomániás. A Nyugat 1908-as évfolyamának egyik számában ráakadtam egy novellájára, Anyagyilkos a címe. Rémes történet volt érzelmileg teljesen magára hagyott testvérpárról, akik állatkínzásban lelték örömüket. Érzékletesen voltak leírva tetteik, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy az író lelke az a pokol, melyet megírt, azért írta meg, mert közben végigélte a rettenetet, és szüksége volt erre. Ma reggel elgondolkoztam, miért is olvastam el, mert nekem nem volt rá szükségem, s tudom, azért, hogy ma jobban megértsem a narkósokat, hogy tudjam, sokan közülük lelkük poklai elől menekülnek a kábulatba, s valóban szánalomra méltó betegek.
Legyen szép ez a havas, téli napunk! Legyen jó napunk! Kicsit boldog is, ha lehet! Vagy nagyon - kinek-kinek tehetsége szerint!
Nalunk is kisfiu van, jovo heten harom honapos es Simon-Alexander a neve. Persze csak az elsot hasznalja mindenki, a masodik a cifraszur.
Mar nagyokat mosolyog es kalimpal mind a negy vegtagjaval egyszerre, hogy fulon tudja vagni az orra elott hintazo imperintens kis figurakat ...gyakran sikerrel! Ha ez igy megy tovabb... Komoly tehetseg lakozik benne az biztos!
kisnapfenynek irt soraid elgondolkodtattak- nem igazan hiszem, hogy a jovod mar a multban lenne- nem szeretem en ennek a hangzasat valahogy...
Az emlekek gyujtese nagyszeru dolog, de meg nagyon sok uj esemeny es felfedezes all elotted - is, meg mindannyiunk elott, amirol fogalmunk sincs...es az nem baj.
Kulonos...Radnotit mindig nagyon szerettem fiatal koromban. De az evek soran nem maradt velem... semmikeppen sem ugy, mint Jozsef Attila, vagy Kosztolanyi...
A versek nagyon trukkosek am- nehez mas nyelven irott koltemenyt befogadni. En azt hiszem, ismerni kell nemcsak a szavak ertelmet, de az egesz rejtett, mogotte levo vilagot ahhoz, hogy igazan szivedhez szoljon. Talan azert, mert a versolvasas nagyon szemelyes elmeny, nagyon komplex.
Az viszont elkepeszto, hogy a magyar koltok milyen ragyogoan at tudtak "mu"foditani idegen nyelveken irottakat- magyarra.
na akkor en is megyek alukalni, kovetem jo peldatokat...!
kedves Klára,
azért ne örülj túl korán, mert ez mint említettem, nem a mai modern asztró! tehát ha a te Nap-jegyed Rák, akkor az azt jelenti, hogy a Nap a Rák állatövi jelében tartózkodott a születésedkor, de lehet, hogy nem abban a csillagjegyben! és akkor még ott a többi bolygó is!
Köszi Klára , de nekem is van Radnóti-kötetem, csak én ritkán veszem elő ,inkább hallgatni szeretem a verseket és nem nagyon szeretek mély gödörben lenni
Egy kicsit elmegyek ,a fiamnak át kell adnom a gépet, további kellemes délutánt,boldog időtöltést !
Sziasztok Szendike
Radnótiról annyit, Szendikém, hogy amikor nagyon magam alatt vagyok, akkor előveszem a Sem emlék, sem varázslatot, elolvasom néhányszor, és akkor olyan mély gödörben találom magamat, ahonnét már csak fölfelé lehet jönni. Aztán elindulok...
Ha akarod, szívesen idehozom, mert azért én jókedvűen is szívesen olvasom. A világ egyik legszebb költeménye. A reménytelen helyzetben a költemény nem reményvesztett, átsüt rajta a költő lelkének ereje, nagysága.