Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szexmentes házasság?!
A párom és én 4 éve vagyunk együtt, 3 évvel ezelőt házasodtunk össze és van egy másfél éves babánk. Szeretjük egymást és biztosan tudom, hogy hűséges hozzám. A gond aszex terén van..sanos nem nagyon kívánja a szexet, illetve szinte eszébe sem jut, pedig fiatalok vagyunk mind2en, ő 33, én 26. Már sokszor vutatkoztunk korábban emiatt, de aztán ahoy telek a hónapok, jobbank láttam belenyugodni, m nem jó állandóan marakodni és nem is értem el vele semmit..iletve csak én "mentem tönkre" kissé lelkileg...próbálkoztam mindennel, aztn az lett a taktika, aző kérésére, hogy ne próbálkozzam semmivel, mert pont ez riasztja el, hadd maradjon neki a kezdeményezés...lassan belenyugodtam és vártam hogy ő kezdeményezzen...jó sokat kellett várnom, persze kb. 3 hétnél tovább nem bírtam és finoman kiprovokáltam a dolgot. Mikor elkezdtük (elkezdjük) akkor már maximálisan van kedve hozzá, ezzel nincs baj, csak az elkezdéssel...dolgozik, azért nem mondanám, hogy oylan sokat, elfárad, energiahiányra hivatkozik, tv-t néz...eszébe sem jut a szex!nekem viszont ez nagyon lelombozó...már 1,5 hónapja nem történt semmi köztünk, azelőtti hónapokban is havi 1x! nekem ez nagyon kevés....és szerintem nem vagyok ezzel egyedül. Kezdeményezni nem fogok, m már bele is fásultam...és nem is vezet jóra. Arra lennék kíváncsi, mi erről a véleményetek és más házastársak között ez hogy működik, milyen rendszerességgel. Ha másnak is vannak hasonló problémái szívesen olvasnék róluk. Hátha együtt jutunk valamire...vagy el kéne fogadnom hogy ő egyszerűen ilyen típus???akinek csak nagy ritkán van kedve szexelni??
Aki a vallásosságára hivatkozva hárítja el házastársa közeledését, hazudik vagy kibúvókat keres.
Ugyanerre céloztam én is.
Az említett estben a nő a srácot csak azért tudta ezzel a magyarázattal távoltartani magától, mert az nagyon szerelmes volt belé, mert első volt az életében s mert bízott benne, később kibontakozik a hölgy. Azután meg már a gyerekek miatt felelőtlenségnek érezte kiszállni a házasságból és felvállalta a szexmentes sanyarú sorsot.
Az emberi butaság határtalan amint látjuk.
Muszály reménykedni az ész s az érzelmek erejében, hogy ha egyx hibázunk, lesz elég erőnk és bátorságunk helyrehozni a hibát és merni élni!
Szia!
pedig a táplálékkiegészítő nem is rossz jó sok fahéj, avokádó, az nem táplálékiegészítő, csak sexre serkentő! ez szerintem nem rossz ötlet, ami az orvosból is ered.
Hát persze, hogy szereti!
A legnagyobb gond, hogy sokat van otthon, hiába köti le az idejét a gyerek, de attól még rengeteg ideje van gondolkodni, elméleteket szülni. Egyetem után, pár hónapig én is otthon voltam, és azt vártam, hogy végre hazaérjen, meséljen, kényeztessen, vigyen sétálni, vásárolgatni, kirándulni. Amikor azt mondta, hogy a munkája miatt, agyilag kimerült, nem értettem, hogy miféle kifogás ez, nem értettem, hogy miért nem csinálhatjuk azt amit az én pihent agyam kitalált.
Most, hogy én is dolgozom, hétköznap nem jut eszembe se kirándulás, se kirakatnézelődés, se csakúgybemenni a városba, hanem inkább készítek valami finomat, befekszem a karjai közé, és örülök annak, hogy együtt vagyunk. Nem panaszolhatok szex terén sem, de nekem ami ennél is jobb, amikor azt kérdezi hetente 3-4szer, "fürcsizünk ma együtt?", és indul is vizet engedni a kádba. Megvan a szexuális közeledés, de megvan a lelki kielégülés is. Ha meg néha nem kezdeményez, általában elmondom, talán épp akkor azért nem közeledik úgy mert valamelyik reakciómból arra következtetett, hogy épp nem akarom, de ha tisztáztuk, jöhet a boldog együttlét
Nálunk fordítva történtek a dolgok. Amikor összejöttünk a férjemmel anno, 6 éve, tombolt bennünk a szerelem. Talán túlzottan is. Ez oda vezetett, hoyg az első szerelmes éjszakán a férjem a nagy tenniakarástól becsődölt. Ez olyannyira mély nyomokat hagyott benne, hogy 2 évig nem jött össze a szex! Pedig imádott, kívánt. 2 évig éltünk így egymás mellett, néha próbálkoztunk, de a csőd rémképe mindig előjött, és mindig ugyanaz lett a vége. Sírtunk egymás vállán. Én vádaskodtam, kérdeztem, hogy mi a baj VELEM. Mert már nem hittem el, hogy kívánatos vagyok. Ettől ő még jobban begubózott. Aztán már nem is próbálkoztunk. Lászólag minden rendben volt közöttünk, csak épp szex nem volt.
Aztán rájöttem, hogy természetesen kell viselni a megpróbáltatásokat. Egy idő után már nem nyaggattam, nem sírtam, nem csináltam jeleneteket-mint az első években. És EZ hatott! Hogy már nem akart bizonyítani... Egy este bepezsgőztünk, elmentünk együtt fürdeni, és összjött. Ez olyan sikerélmény volt mindkettőnknek, hogy azóta minden flottul megy. A szülés, a hosszú együtt töltött évek sem ritkították meg a heti 2-szeri együttléteket. És gyakran gondolunk arra, hogy másnál az 5-6 együtt töltött év és szülés után történik az, ami történik, de mi az elején megedződtünk. És banálisan szólva a szerelem legyőzte az akadályokat. Az a kérdés, hoyg szereted-e még eléggé.
De azért az jó húzóerő ám!!! persze egy megfelelően igényes filmről beszélek, nem pedig Roccó és a Matric meg roccó....uppsz!
Elárultam magam! De egyébként nem neked ajánlgatom, hanem azoknak az apjukoknak, akik lusták!
Abban van igazad, hogy az ilyen pasik vagy cselekszik, hazudik, vagy buzi! Én is mindig ezt bizonygatom a csajnak.... dehát nőből van!
Egyébként már derült ki a pasiról hogy félre megy..... no comment!
Igazad van. Ellenben meg kell élni, és ha keveset keres a nő, akkor meg kell alkudnia, sajnos.
Persze amint megteheti lépjen le. Itt két gyerekes van, kismama vagy én a havi 23 ezremmel, mire ugráljak? Kényszerpályák ezek, sajnos. Tény, volt amikor volt pénzem, elegem is volt mert ivott és nem léptem, nem azért mert szeretek szenvedni, hanem még szerettem, sajnos. Egy hülye voltam, most meg nem tudok kilépni ebből.
Minden nő hajlamos várni a csodát, és a piszkos anyagiak, meg kell élni! Még megvan a szerető?
Tökéletesen megértelek.
Na látod ebben egyet értünk..... ,
De különben olyan a srác mintha több személyiség lakozna benne.... imádja a piát a szerencse játékot a bulikat, de józanul egy teljesen szerény zárkózott és gátlásos valaki..... én már rég.....Na mindegy nem vagyunk egyformák..... sajnos vannak olyanok akik imádnak szenvedni (kicsit én is) és inkább tönkre teszik más ember életét ahelyett hogy a sajátját tenné rendbe!
Nem értetted amit írtam, mindegy.
Ha a pasi egy kőbunkó, asztalra tett lábbal vedeli a sört a TV előtt, miközben a nő körülötte ugrál, nem segít, nem kedves, nem hajlandó beszélgetni, közös programokat csinálni, megbízhatatlan, megaláz stb, stb, akkor tőlem szexisten is lehet, páros lábbal rúgnám ki.
Hát szerintem nincs igazad, de mindenki másképp éli meg.... ha minden klafa a kapcsolatodban, kivéve hogy semmilyen hatást nem váltasz ki a másikból, az gáz..... A csaj akiről én beszéltem..... mindent megkap.... pénz dögivel, mindenből a legjobbat, legdrágábbat, rózsát ajándékot.....és???
Boldog, érzi hogy szeretve van??? Nem! De mindenkinek másra van szüksége..... illetve a nők 98%-nak jó, szerelemmel telített forró szexre! És aki mást mond az hazudik! Most kezdjem el ecsetelgetni, a szerelemmel átitatott szex és az egyéjszakás kufirc közötti különbséget??? Asszem felesleges! na mindegy.... kívánom hogy megoldódjanak a problémáink, nekem is meg van a magamé.....
Rengeteg érdekes vélemény érkezett, nem is tudnék hirtelen mindre reagálni, de leírok még néhány dolgot..
Sajnos elutazgatni most abszolút nem tudunk, de sort kerítünk rá vhogy pár hónap múlva, mert új beosztásba került és nem igazán van szab.napja, vagy úgy van, hogy nem foylamatosan egym. utáni napok. De mikor legutóbb leléptünk 2esben 2 napra, akkor nagyon jó volt, mert ott szinte letámadt de az ember nem utazgathat el állandóan sajnos...
a neveléssel kapcsolatban hozzáfűzném, h ebben lehet vmi, m ő konzervatív családban nőtt fel és arra én is rájöttem már korábban, h nem szeret szexxel kapcs. témákat boncolgatni!ő nem tartja a szexet oylan fontosnak mint én..vagy ti. Az ő életében ez csak másodlagos..
sajna az utóbbi hónapokban szinte sehova nem mentünk, max rokonokhoz nagy ritkán moziba... de hozzátartozik h nekem sincs kedvem, viszont egyedül szíívesen elmegyek ide-oda, h kicsit egymagam lehessek és kifújjam magam.. de ha kitalál vmit, rögtön beleegyezem, tetszik az ötlet és megyünk.
Azt ő is említette már korábban, h lefoglalják a saját gondolatai, munkahelyi kérdések, stb.. sajna a lustasága miatt egyszerűbb lerogynia a tv elé. hmmm... biztos az sem jó, h én mndig itthon vagyok uyge a gyerek miatt, tehát én állandóságot képviselek a magam kis szerepében, max tornázni, meg barátnőzni megyek el, na ez mega másik, h az itthoni bezártság megőrjít már engem...
meg kell állapítanom, h a nők sokkal inkább hajlandóak tenni vmit ilyen helyzetben mint a férfiak, önfeláldozóbbak vagyunk--a hozzászólások alapján gondolom-- sokszor jutott eszembe, h lehet h 1 nő 1 másik nőt jobban megértene..
sziasztok,
én is azt hittem, hogy tutti nincs senki más a dologban.
na neeeeeeeeee. már többé senki sem tudna megetetni...
nálunk is a baba jötte bolondította meg emberemet....
meg a bűvös 7. év.
nálunk tavaly júniustól összesen 2x volt szex nov.ig, akkor is én támadtam. kicsit kellett csak kutakodnom, hamarosan ki is derült, miért nem kíván a párom, mert szeretőt tartott, igaz szerelmes is, de ez akkor sem normális egy 4 hós baba szüleinél, ráadásul én aztán tényleg kívántam volna őt a terhességem alatt is, de ő hárított, mert féltette a kicsit állítólag.
fogalmam sincs meddig tudunk így élni, de én sem temetkezem el emiatt. persze ehhez át kellett mennem a felismerés és fájdalom minden pontján, most a dühös korszakomat élem és nyitott szemmel járok...
mondhatnátok miért nem válok...
mert volt 6,5 csodás évünk és mert "éhenhalnék" egy 8 hós babával, ráadásul van még egy nagylánykám is az előző házasságomból..de asszem a szívem mélyén a csodára várok, hogy újra minden a régi legyen, bááár...nem sok rá az esély...
szóval kedves topicindító, lehetsz te a szexistennő is...(ó én is mennyi mindent kipróbáltam), nem kellesz az uradnak, és ennek OKA VAN. nézz utána...de azért drukkolok, hogy ez csak átmeneti állapot legyen!!! Minden jót:
m.
Na helló!
Ha ez vígaszt nyújt neked nagyon sokan vagytok így..... nekem a családban van ilyen, aki úgy élt le 4 évet a pasijával hogy már 2 éve nincs köztük szex... A pasi azzal takarózik, hogy neki a szex abszolute nem fontos..... (28 éves) meg állandóan hitegeti a csajt, hogy még egy kicsit legyen türelmes és minden meg fog változni. Ami persze sosem fog megtörténni.... nekünk is már minden eszünkbe jutott a buziságtól kezdve az urulógiáig.... de ő szerinte ez így tökéletes..... Még most is együtt vannak.
A lány szenved.... néha máshol keres örömöket, amit persze megbán, ezáltal fusztrált lesz, támad mindenkit, de persze leginkább engem..... De ha ennyire gyenge hogy lépjen.... akkor meg is érdemli! Mindenkinek 1 élete van és nem több.
Egyszerűen hihetetlennek tartom, hogy ilyen emberek élnek közöttünk..... ha a szex nem esik jól, akkor mi??? Nagyon sok pasi van aki nem tudja kimutatni az érzelmeit, csak az ágyban! Ott érezheti igazán egy NŐ hogy szeretve van és tisztelve... a párom szokta mondani.... ha egy kapcsolatban a szex nem működik, akkor semmi sem működik!
Bocs..de nekem első blickre a homoszexualitás jutott az eszembe... ....rejtett, nem rejktett?...
..Vannak olyan ffak, nők akik a társadalmi elvárás miatt családot alapítanak...és aztán kettős életet élnek.
...kedves topik indító, ez csak egy vélemény a sok közűl...
No igen, biztos valami bibi van a dologban, amit nem lehet innen a monitor előtt ülve orvosolni. Több beszélgetésre van szükségetek, tessék mingig mindent megbeszélni. Egyszer majd csak megnyílik az embered.
Szia!
Egy jó kapcsolat nem működik őszinteség nélkül.
A férjedet rá kellene venned egy őszinte beszélgetésre. Persze először gondolj vissza arra, hogy mikor változtak meg a szexuális szokásai, mert biztos volt kiváltó oka.
Sok minden okozhatja ezt a problémát.
- Lehet szervi baj (nem ártana urológushoz elmennie, hogy ez kizárható legyen),
- gyógyszerek mellékhatása is lehet (amennyiben a férjed tartósan szed valami "bogyót", magad is utánanézhetsz a mellékhatásainak),
- a tartós stressz is lehet ilyen hatással férfire és nőre egyaránt stb. stb.,
de elég széles a skála, jobb lenne tippelés helyett őszinte beszélgetés közöttetek. Hiszen gond van, ez az, ami biztos.
Nagyon régóta foglalkoztat engem is egy kérdés, talán külön topicot érdemelne a téma, bocsi az offért.
Én pont egy férfi haveromról tudom, hogy hasonlóképp járt a párjával.
A srác fiatal, 26 éves volt mikor megismerkedtek, vallásos családban nőtt fel és ennek is tudható be valószínüleg, hogy az igazira várt és nem feküdt össze senkivel egészen addig , míg meg nem nősült.
Nagy-nagy tévedés volt mint utólag kiderült, ui. fokozatosan vált egyértelművé, hogy a nej szintén vallásos /? vagy csak egy jó ürügy / lévén, kizárólag a gyermek "csinálást" érti szex szó alatt.
Míg az első teherbeesése be nem következett, heti 2 alkalommal engedte magához közel a férjét, külön szobában kellett aludjanak, a srác csak pizsamában mutatkozhatott előtte, a szex csak a konkrét és lehető legrövidebb aktusból állt.
A fiú sokáig azt hitte, / nem volt tapasztalata addig e téren../, csupán szemérmes a csaj és majd levetkőzi a gátlásait...
Nem így történt.
A 2. és 3. terhesség már világossá tette ezt a hoppon maradt férj számára.
Évről évre ritkult az együttlétek száma, míg a végén már évi 1-2 alkamonál tartottak, ráadásul úgy, hogy ezeket is mindig a feleség határozta meg, számára mikor alkalmas az időpont. A férjnek mintegy vezényszóra a hálószobáben kellett teremnie és...akció. Becsületére váljon annak a férfinak, akinek így működne a dolog... ! Ez a kevés együttlét is csak azért volt, mert a nej még mindig nagyobb családot akart!
Azt hiszem, bár nem tudom biztosan, de egy ilyen kudarc miatt távolodott el végleg első igaz szerelmétől, ki addigra már 3 gyerekének anyja volt.
Ahogy én érzem és látom, a férfiasságába vetett hitében, az önérzetében rettentően megalázta a nő.
Mintha nem lenne már önbizalma....((
Ki akart szállni az egészből, de addigra már nagycsaládos apává vált.
...és Ő felelősségteljes apa akart lenni.....
Hihetetlen, de megtörténik ilyesmi napjainkban is..
41 évesen döntött végül úgy, hogy élni akar még kicsit addig, míg esélye van rá.
De válni nem akar, hűtlen képtelen lenni, csak a gyerekeinek él és a munkájának s bár az egészsége is szinte ráment erre a múltra, nem hiszem hogy valaha boldog lehet még. Ráadásul, tény, hogy még azt sem tapasztalhatta meg / és már nem valószínű, hogy fogja/, hogy az emberek közötti intim együttlétet nem "csak" utód-gyártásra alkalmazzák/ bocs a kifejezésért, már Ő is így érezte az utolsó együttléteikkor/ ,de két szerelmes lény lelki- testi össezolvadására, feszülséglevezetésre, ellazulásra / ezáltal még gyógyításra is/, élvezetre és még sorolhatnánk.....
Sajnálom, hogy sokan járunk hasonlóan, de a véleményem az a körülöttem élők tévedéseit és kudarcait látva, hogy ha így jársz, tégy meg mindent azért, hogy változtathass a helyzeteden s ha már úgy érzed mindent megpróbáltál, de nem tudtál változtatni, így viszont képtelen vagy élni, csak fájó megalkuvások árán, akkor lépj tovább!
Az élet túl rövid ahhoz, hogy egy életen át egyetlen rossz döntésünkért önmagunkat büntessük!
Járni nem jár senkinek semmi. Ezzel egyetértek.
Mindenért meg kell dolgozni. Rosszabb esetben meg kell fizetni.
Közben eszembe jutott még pár gondolat:
-Többen azt mondják: "amúgy kiválóan működik a kapcsolat, csak szex nincs..." Ha nincs szex, (kiévetelek persze vannak időlegesen) akkor ott nem működik a kapcsolat!
-Itt is sokan írják, hogy halálra dolgozzák magukat, emiatt már fáradtak testileg-lelkileg a szexhez. Hát nem tudom, de bennem itt is az merül fel, hogy mi értelme a hihetetlen mértékű pénzhajhászatnak, ha közben boldogtalanok leszünk, és rámegy a kapcsolatunk...?
Melyik hozzászólás képesztett el? Ez tényleg csak egy kérdés
Pár saját megjegyzés:
1., A párkapcsolatnak tényleg nagyon fontos része a szex! Ha nincs, az természetellenes!
2., Az első pontot messzemenően figyelembe véve, de...engem is elképeszt egyes hozzászólók mentalitása - amely igen jól jellemzi a mai állapotokat is. Ha a pasi nem teljesít, akkor menjen a fenébe??? Elég durva, hogy ma már ott tartunk, hogy elvárás, követelés szinten megy mindez egyes nők részéről. Csak egy kis történelmi adalék: pár évtizeddel ezelőtt is még, azt a nőt, aki nyilvánosan beszélt arról, hogy neki nincs orgazmusa, azt az egész társadalom egy büdös ribancnak tekintette. (!) Persze, változnak az idők, azt sem mondanám, hogy térjünk vissza, csak a követelődző nők miatt lesznek az impotens, vagy nyámnyila férfiak...
3., Egy társas probléma megoldásához mindig mindkét ember kell. Ha az egyik mereven elzárkózik, ott tényleg nem lehet mit tenni, tovább kell lépni. Végülis a 'társ' pont azt jelenti, hogy együtt, közösen oldjuk meg a gondjainkat.
Persze. Lehet úgy is örömet szerezni idônként.
Bár nálunk ez inkább úgy van, hogy szeretjük a kölcsönös dolgokat. Egyikünk se vevô a szívességekre hosszú távon.
És én nem vagyok ilyen téren teljesítménycentrikus. Néha többet akar az ember lánya, néha kevesebbet. Kész.
Főleg a fogamzásgátlók, de gondolom az egyéb vegyi cuccok is, megváltoztatják ezt a szagot.
Sok-sok olyan pár is összejön, akiknek egyébként nem kéne...És lehet, hogy pont ezért van az, hogy egy-két év múlva nem kívánják a másikat.... Mert 30 éves kor körül szerintem még a stressz se indokolja hosszú távon ezt a dolgot...
Vagy a másik, hogy sok egészséges pár ezért nem képes egy gyerkőcöt összehozni...
Lehet, hogy van ebben igazság...
Nem olvastam végig a topicot, csak 1-2 hszt. Én most más oldalról fogok közelíteni és előre is elnézést kérek, ha vaklakit megbántok.
Nem lehet, hogy a férj meleg, csak meg akar felelni és már nem tud? Hallottunk már ilyet nem egyszer. Nem normális ennyire ritkán szexelni, bármennyire is fáradt az ember. Mégegyszer bocsi, ha drasztikus voltam.
Háááát? nem! Jó hallani, hogy vannak ilyen boldog házasságok is! Mennem kell, további szép napot, és a topicindítónak fel a fejjel!
Ez már másik topic téma lenne, de azért köszi, hogy Ti legalább reagáltatok, és nem beszóltatok! Bár már megint itt van köztetek egy kis kötekednivágyó hölgyike...