Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Magyarnak lenni külföldön
Létrehozva: 2005. szeptember 15. 13:11
Sziasztok!
Nagyon szeretnék olyan magyarokkal megismerkedni, akik nem külföldön születtek de ott élnek.
Itt én, mint magyar elég egyedül vagyok, kiváncsi lennék ti hogyan tudtok más kulturával, idegen partnerrel, nem otthon jól kijönni. Én nem itt nőttem fel de most már itt van családom.
Talán sikerülne egy kis társaságot összeszedni, a többi fórumon
már összeszoktak a többiek, lehet,hogy nekünk is sikerülne.
Jelentkezz ha egyedül vagy és főleg külföldön magyar.
ui.: én Skandináviában élek.
Nagyon szeretnék olyan magyarokkal megismerkedni, akik nem külföldön születtek de ott élnek.
Itt én, mint magyar elég egyedül vagyok, kiváncsi lennék ti hogyan tudtok más kulturával, idegen partnerrel, nem otthon jól kijönni. Én nem itt nőttem fel de most már itt van családom.
Talán sikerülne egy kis társaságot összeszedni, a többi fórumon
már összeszoktak a többiek, lehet,hogy nekünk is sikerülne.
Jelentkezz ha egyedül vagy és főleg külföldön magyar.
ui.: én Skandináviában élek.
Hát persze, hogy komoly, ott ahol nyaralni szoktunk szinte nem is látunk családot, mama,papa,gyerek hanem gyerek és nagyszülők. Elég béna az ovoda is, legalábbis ahova az én fiam járt és nem is egész napos, ami pedig olyanaz elég drága. Szóval marad a nagyi, aki viszont /legalábbis a legtöbb/ egy hang nélkül pátyolgatja az unokát,, ami meg is látszik mert eléggé el vannak kapatva/már nem is anyagilag értem, hanem hogy szinte mindent megengednek neki/.Nekem is a sogórnőmnek szinte anyós nevelte a fiát amig kicsit volt, most viszont nem tud vele mit kezdeni, abszolut nem hallgat rájuk a kissrác. Persze ő is tudja, de már késő. Csak mondjuknem kellett volna átvinni állandóan a gyereket. Én pl. mig picik voltak mindig éjjel dolgoztam, most próbálom amikor a kicsi alszik v. marad megintcsak az éjszakai müszak. Szerintem csak hozzáállás kérdése.Amit anorvég nagymamaáról irtam az más mert ők nem is laktak együtt anagyszülőkkel csak néha napján megkérték, hogy vigyázzon rá. De volt itt it egy "dagmama" aki vigyázott rá de egy idő után több pénzt akart mert szerinte a gyerek sokat eszik. /4 éves volt annó/
Szóval én ugy láttam , hogy itt eléggé mérvadó a pénz, nagyon figyelnek a látszatra is, szép autó, kocsi, szuper berendezés, aztán lehet, hogy az egész kölcsönből van. ,az üzeletünkben meg ugy alkudoznak pár koronán mintha az ecserin lennénk.
Szia, hogyhogy pont Norvégiát választottátok, van valami különleges indok v. esetleg van itt ismerősötök?
Én most már kb. 12 éve élek itt, most nem tudom, hogy van konkrétan a letelepedés de anno elég nehéz volt. Biztos lesz itt más is aki segit ebben, többen is vagyunk innen.
A norvégok elég más mentalitással rendelkeznek mint mi/szerintem/
de ha találsz munkát, barátokat biztosan nem rossz. Csak legyél türelmes. Nyugodtan kérdezz amit csak akarsz, én munkában nem igazán tudok segiteni, mivel nekünk saját üzletünk van és nem tudom a párod v. te is egyáltalán mivel foglalkoztok.
Nem tudom, hogy jó helyen járok-e, remélem igen. Reggel kijelentette a párom, hogy decemberben jó lenne kiköltözni Norvégiába. Ez mind nagyon szép és jó, de semmit nem tudok az Országról, lehetőségekről, hová érdemes, miért, hogy, mi kell stb. Ráadásul, itt Budapesten járok Főiskolára is, tanulni mindenképp szeretnék, ha lehet, persze folytatom távoktatásban a tanulmányaim, de akár kint is járnék Egyetemre. Természetesen a legfontosabb és legégetőbb, hogy ki kellene találni, hogy milyen városba menjünk, hogy induljunk neki egyáltalán. Persze furcsán hangzik a hirtelen döntés, de itt Magyarországon nem látunk fejlődési lehetőséget (saját vállalkozásban), talán új életet tudnánk kezdeni az új évvel. Tudnátok nekem tanácsot adni, hogy hol lehetne könnyebben beilleszkedni, ha lehet egyáltalán, mennyire fogadják el a magyarokat, hol érdemes megpróbálni elindulni stb.!
Párod ex-anyósa nem semmi. Bár az norma, hogy albérletdíjat fizet az ember a szüleinek, ha még középsuli után is otthon lakik. Mo-on meg csak "hazaad" a gyerek valamennyit a rezsibe, - a pénztárcájától függően, - ha otthon lakik. Hát ja, más.
Nekem a férjem mesélte , hogy amikor még pici volt a lánya akkor a nagymama /anorvég/ ugy vigyázott rá, hogy kifizették!
Hát nem semmi, én sem akarom a gyerekeimet állandóan a nagyiéknál hagyni / én speciel nem is tudom, mert itt senkink sincsen, viszem mindenhová magammal a pereputtyot/ de ugyanaz , hogy az én anyám is ugy fogja fel, hogy de jó hogy velük lehet és ha segit is nekünk az sem árt.
Szóval más a mentalitás totálisan, a tied megszülted vigyázz rá és gyertek néha.
Viszont a görögöknél meg épp az ellenkezője, ott meg szinte a nagyszülök nevelik a gyerekeket és ez sem jó, pedig nem mindig mert olyan nagy szükség lenne rá hanem egyszerüen kényelemből.
Ahogy Pioane-éknál, nálunk is működik a dolog. Ráadásul nálunk 3 nyelv van a 2 helyett, mégis elrendezi a gyerek kis buksija.
Errol a temarol konyvtarnyi mennyisegu konyvet lehet olvasni.
En a majdnemketevesemmel csak magyarul beszelek, megha magyarul nem beszelok elott vagyunk is. A szukseges dolgokat ilyenkor leforditom a harmadik szemelynek. A bolcsiben egesz nap angolt hall, es a ferjem is tobbnyire angolul beszel vele, bar van amikor magyarul is. A poronty, igy mindket nyelven egyforman beszel, es mar azt is tudja kivel milyen nyelvet hasznaljon. Remelem kesobb sem lesz gond a ket nyelvvel.
beszel=osszerak par szot mondatta, ragozas nelkul
Nem pont ezen a forumon, de tobben vagyunk itt Irorszagbol...paran Cork-bol, en Dublinbol.
Sziasztok!
Még én is itt vagyok
Engem nagyon érdekelne, hogy megy két nyelv megtanítása egy gyereknek. Nekünk még nincs gyerekünk, de szeretnénk 1-2 év múlva. Most még sajna nem lehet, mert otthon "járok" suliba. Szóval itt angolul beszélnek, de én szeretném, ha magyarul is tudna. Annyi az egész, hogy magyarul beszéltek hozzá otthon? Remélem nem kérdezek nagy hülyeséget
sziasztok
bocs hogy belekotyogok... csak most bukkantam ra a topikra. van valaki irorszagbol???
en 8 honapja elek dublinban, elotte 1.5 evig voltam angliaban. a parom ir, ugyhogy asszem ittragadok... :-))))
Tudod, nagyon éles a különbség az én szüleim és párom szülei közt, pedig itt is - ott is önállóan élünk. (Mindkét nagyszülő-párossal egy utcában lakunk az adott országban) Nem anyagiakra gondolok, bár abban is látom a különbségeket.
De pl. amióta szept. elején visszajöttünk, anyósomat egy kezemen meg tudom számolni, hányszor láttam. És ebből 2 vacsorameghívás volt.
Anyum a telefonba azt kérdezte, hogy bírja ki, hogy ne lássa az unokáját, amikor a szomszédban van.
ÉS hozzáteszem, anyósom - mostmár - nem dolgozik, és panaszkodik, hogy keveset lát minket, de igazából ha akarna, láthatna, hiszen elég, ha kinéz a közös udvarra, folyton kint vagyunk, mégcsak át sem kell jönnie hozzánk.
Meg egyébként imádja a fiunkat, ezt tudom, és nekem éppen ezért furcsa, mert ha le se sz@rnánk egymás fejét, akkor elfogadnám, hogy nem érdekli. De ez így nem igaz, csak mások a normák, én meg már unom, hogy könyörögnöm kelljen, hogy akár egy teára átjöjjön. Pedig alapvetően nagyon összetartó a család, összejárnak, meg jó a kapcsolat, láttam már itt kifejezetten csúnyát is család-ügyileg, de pont azért, mert itt nem ez a helyzet, nem erről van szó, nekem furcsa sokminden.
Meg persze bennem van az önzőség, hogy ha napi 1-2 órára másra tudnám hagyni a gyerkőt, végre be tudnám fejezni a diplomamunkámat, hogy tovább ne is merjek gondolni... Ne értsetek félre, nem azért szültem, hogy más nevelje fel a gyerekemet, de otthon ez pl. nem lenne téma, mert nem gyerekfelvigyázásnak értelmeznék a szüleim, hanem "végre egy kicsit unokázhatok". És ezeket úgy írom, hogy mi először (legalábbis amióta a fiunk megvan) Magyarországon laktunk.
Na, kipuffogtam magam, bocs, tényleg nem rossz a helyzet, csak ha az embernek kicsit rosszabb hangulata van az átlagnál, akkor az ilyesmit is kicsit más fényben látja.
Szia fatko,
amint mar emlitettem, most nem dolgozom, mert tanulok. Az en lanyom 21 eves es egyetemre jar, fiam pedig tegnap volt 15 eves- de o egy szornyu lazado tinedzser - neha mar nem is tudom mit kezdjek vele, olyan tanacstalan vagyok. Pedig azt gondolna az ember, oh ezen mar keresztulmentem, ez nekem mar nem okozhat fefajast, de ugy latszik, ahany gyerek annyifele. Szoval, lehet hogy szuksegem lesz a tanacsodra kamaszneveles teren.
Elmeséled, hogy mire gondolsz?
Elmeséled, hogy mire gondolsz?
Én sem igazán tudok a gyerekkkel más nyelven dumálni, főleg meg ha felidegesitenek
csak magyarul De ha társaságban vagyunk v. leckézünk akkor norvégul beszélek. Nem tudtam itt suliba járni mert nagyon gyorsan jöttek a fiúk, az volt a szerencsém, hogy a férjem első házasságából a kislány félig norvég és vele beszéltem direkt csak norvégul ugyhogy végül egész jól megy. Nekem az összes fiam itt született, szóval nekik a norvég nem gond, viszont éltünk két évig Görögo.ban is ugyhogy azt is nagyon vágják, a magyart meg én gyömöszkölöm beléjük, de ezzel sincs gond mert már tudják hogy a magyar családdal csak igy tudnak szót érteni ezért ők is szorgalmazzák, hogy még jobban beszéljenek.A gyerekeiteknek nem volt nehéz mikor kimentetek?
Tényleg ez fura, hogy nem sokat hallani Norvégiáról, nekem is mindig ezt mondják mikor hazamegyünk, nem igazán tudom miért, de azt hiszem ők is eléggé vigyáznak magukra.
Itt ha kipattan pl. egy botrány /ami mindenhol van, ők sem szentek
/ akkor az nagyon hamar leül, sokszor az az érzésem, hogy próbálják az embereket egy ilyen hamis álomvilágba ringatni, itt minden jó, itt minden szép. Hát már a fiaim is azt tanulják az iskolában, hogy ez a legjobb ország és itt a legjobb élni. Ilyenkor mindig ugy felhuzom magam
mert hát azért itt is vannak jócskán szemét dolgok és hiányosságok.
Nekem négy fiam van 12,11,8, és másfél évesek. Szóval minden korosztály, a nagylány pedig már nem lakik velünk, ő már 18.
Neked sikerült munkát találnod?
Szia fatko,
az igazsag az, hogy en felvideki magyar vagyok, tehat Szlovakiaban szulettem, ezert nem igazan szamit, hol lakok, mert mindenhol kisebbseghez tartozom. Az viszont mas kerdes, hogy mit tartok igazi hazamnak, barmennyire is magyar az anyanyelvem, amire persze nagyon buszke vagyok(mint altalaban az osszes magyar), igazi hazamnak megis Szlovakiat tekintem. Hogy miert hallasz keveset Belgiumrol? Jo kerdes! Es miert hallani alig Norvegiarol? Lehet, hogy ez az altalad meginditott topic valaszt ad erre-remelem igy lesz, ha Te is akarod es temaink nem fognak nagyon elkanyarodni kulonbozo iranyba. Dolgoztam, de jelenleg csak ferjem keresi az anyagiakat en meg tanulok ("oreg fejjel"), hogy a jovoben munkat kaphassak, mivel nem olyan egyszeru papir nelkul legalisan munkahoz jutni. Most mar kint maradunk, az biztos, foleg a gyerekek szempontjabol - ok egyebkent magyarul beszelnek itthon, mivel mi megorizzuk az anyanyelvunket. Ezzel ok egy "idegen nyelvet" nyernek. Nalunk ez automatikus volt, en nem tudtam a gyerekemhez idegen nyelven gugyogni. Egyebkent fiam 5 eves, lanyom pedig 11 volt, amikor kijottunk - " 1 evre." Aztan minden mashogy alakult. Az elejen rohadt nehez volt, mert en meg angolul sem tudtam egy szot sem es tok izolaltsagban eltem vagy ket evig. Egesz eletem csak a fakanal korul forgott es majd megorultem rokonok es baratok nelkul. Most mar mindenki megszokta itteni eletet es eleg jol beilleszkedtunk. Milyen idosek a Te fiaid? Nekik irto jo lesz, mert ingyen kapjak a 3 nyelvet. Csak tarts ki, hogy mindig magyarul beszelj veluk, a ferjed pedig gorogul. (Tudom, ez nem minden korulmenyben egyszeru). Van egy pragai baratnom, ferje belga, itt ismerkedtunk meg a jatszoteren a gyerekeink hoztak ossze bennunket, akik egymassal hollandul beszeltek, szoval en vele szlovakul beszelek, o meg csehul, de jol megertjuk egymast. No neki 3 gyereke van, akikkel kezdetben nagyon lelkesen csehul csacsogott es ok jol is beszelnek, de a 3. csemetere mar nem volt ereje. Tul farasztonak tartotta a 2 nyelvet. Te hol tanultal meg norvegul?
Hát azt azért ne!!!!!!!!
Tényleg hogy tetszenek a norvég kaják, magyarokat szoktál csinálni v. helyi dolgokat?
Hat igen, nem mondom vannak jo dolgok is (maskulonben miert lettem volna megorulve annyira, h itt eljek????) De a tenger is illuziorombolo telen, a nagy erzezek meg nekem mar soszor olyan eroltetettnek t0unnekAmit a legjobban utalok, hogy mindenki mindenkivel olyan nagy kebelbarat (nagy olelkezesek, csokolozasok minden talalkozaskor, na az omlengesrol nem is beszelve) aztan meg jol kitargyaljak egymast a masik hata mogott. Ezert en mar ugy erzem, hogy ennyi ev alatt egy igazi baratnot nem sikerult talalnom. Mar bizalmatlan vagyok
Na azt hiszem mennem kell, kezdodik a nagyhiszti, holnap leszek!
Igen ez ismerős, mármint a kicsi
Meg a többi is, az én páromnak is van olyan oldala ami még onnan van de hál istennek már eléggé leredukálodott, főleg, hogy már nagyon régen nem ott él.
Amit legjobban utálok ott, hogy a férfi az isten
Ugyanmár miért, ugyanolyan hülyék, csak kidumálják magukat!
Meg ez a "kafinio" is nagy szám, nem?
De azért én sok jó oldalukat is megismertem, nekem legalábbis a férjem családja nagyon szimpatikus, anyóssal is nagyon jó megvagyunk.Azért több érzés van bennük, szerintem mint az itteniek, szeretem, hogy sokat beszélnek, táncolnak, zenélnek és gyönyörű a tenger!!!
Na folytatom, ha hagynak
Szoval mi jelenleg Go. eszakkeleti reszeben, Komotiniben lakunk mar vagy 3 eve, jo hely gyerekneveles szempontjabol, nyugis, es az emberek is kedvesebbek az atlag kisvarosiakhoz kepes (na nem, ez gonoszsag volt, tenyleg tok normalisak, de tenyleg eltem mar mas kisvarosban, ahol nagyon taplok voltak - es igen, lehet altalanositani) 6 evig eltunk Thessalonikiben, jol ereztem magam ott, de akkor meg nem voltak gyerekek
Igy csaladostol mar nem szertnek nagyvarosban elni
Nem is tudom, hol kezdjem
Hat eloszor is a burokracia, gondolom, ismeros mar hallomasbol. Vagy az egeszsegugy, az oktatas.... sok minden csak igy kis gyerekekkel szur szemet az embernek. Az emberekrol nem beszelve. A tevhittel ellentetben egyaltalan nem olyan kedvesek, ha mar nem turista vagy meg penzt hozol... Jo nekem szemely szerin tnem volt igazan gondom ebbol, de teny, hogy dul az idegengyulolet, ill. felelem, es ez engem zavar.
Meghogy csaladszeretoek.... hat az teny, hogy keves a valas, de hogy nekem az ismeretsegi koromben mindenki ossze-vissza csalja egymast, az eszem megall!!!! DE persze egyutt maradnak " a gyerekek miatt" es mindenki eli az eletet
Nekem szerencsem volt, ferjem abba a ritka allatfajba tartozik, aki csak a csaladjaert el
Na elkuldom, mert kicsi lanyom igencsak probalkozik kikapcsolni a gepet, itt katat a labamnal
Szia Fatko, visszajottel?
Szia
Én is éltem 2 évet Görögbe mert a z én férjem is görög
, mi szeretnénk egyszer végleg ott élni.
Mesélj mi nem tetszik?
Sziasztok!
Veletlenul akadtam ra a forumotokra, csatlakozhatnek?
En 10 eve elek Gorogorszagban, ferjem gorog, 2 gyerekunk van, 3 eves kisfiu es 9 honapos kislany. Hat sokat tudnek meselni Gorogorszagrol, sajnos nem a legjobbakat... Nyaralni jo....
Ranheimről már volt szó, de pont most mondta valamelyik ismerősöm, hogy nem áll meg a busz. Na, megnézem én ezt a menetrendet, mert mintha megállt volna!
Itt az ember csak arról veszi észre, hogy Arab országban van, hogy kendőben járnak a nők, meg a napi ötszöri imádkozásra hívó müezzin énekéről. Ez utóbbi mundjuk egy kicsit zavaró, mert pont a házunk előtt van egy mecset
Bármilyen ruhát fel lehet venni, akár pántosat, vagy minit is. Én nem nagyon szoktam, mert azért azt is hozzá kell tenni, hogy az indiai, pakisztáni, arab stb. férfiak még hosszú ruhában is előszeretettel csüngetik a szemüket a nőkön.
Egyébként minden olyan mint egy európai országban. Rengeteg bevásárlóközpont van, ami teli van Chanel, Armani.... üzletekkel. Mindent meg lehet venni, még a disznóhúst és alkoholt is
A kocsi üggyel mi is úgy állunk mint ti, a férjemnél van, azzal jár dolgozni. Talán én egy kicsit jobb helyzetben vagyok, taxival el tudok menni itthonról, ha úgy adódik.
Tesómék zenekara Angliában volt vendégzenélni az ottani magyaroknál több helyen (folk/rock-ot játszanak, várjátékos és gyerekeknek való műsorokkal), ők tartották a Mikulás-napot a kintieknek.
Ez pl. nekem hiányzik itt Norvégiában. Bár lehet, hogy csak "rossz" családba csöppentem, de nekik a karácsony sem jelent túl sokat.
Mikulásra mindig hazamegyünk Magyarországra
Szerinted könnyen fogsz munkát találni?
Itt elég nehéz.