Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Létrehozva: 2012. november 25. 17:04
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Az egész egy hatalmas lózung amiket ír.
Igen, nem kellett fizetni akkoriban a könyvekért, de már arra sem emlékszik.
Mint ahogy csak a sírás rívás, a rántásos gombóc és a penésztelen egyhetes kenyér.
Olcastam a hozzászólásod ( az elsőt) is, és nagyon korrektül leírtad egy család mindennapi gondjait.
Úgy gondolom én is, hogy abból kell kihozni a legjobbat ami van.
Nagyon szép Karácsonyt kívánok neked és a családodnak.
Gondolom, hogy a topikindítónak szántad a hozzászólást,mert engem ember nem hallott is panaszkodni.
És soha nem is fog.
Igaz, hogy tankönyveket írtam, de a beiskolázásra gondoltam. A kinőtt ruháim cseréjére, esetleg némi zsebpénzre. Ez utóbbira már nem futotta...a mostohámnak le kellett számolnom a "fizetésemmel", és ő mondta meg, mit vehetek meg, vagy mit nem.
Az egyetemről: Ne haragudj, de attól, hogy "ingyenes" volt az egyetem, még sok pénz kellett hozzá. Ennivaló, némi zsebpénz, haza- és visszautazásra pénz, az "ajánlott" könyvek megvétele, stb.
Nem biztos, hogy beleestem volna a 0 kategóriába, mert a mostohám "maszek" volt. Ez az akkori világban elítélendő dolog volt.
Most már kérem, ne próbáljatok már mindenben akadékoskodni, a topic lényegétől eltérni.
Úgy tűnik, most adtam megint egy lehetőséget a boncolgatásra...., pedig nem ez volt a célom. Csak azt akartam megfogalmazni, hogy anno még belénk nevelték a munka igényét.
Kedves Néném Bubóca!
Olvasom a topicot folyamatosan,és a véleményem,hogy zárbe ,kész vége,menjen mindenki isten hírével.
Nem ismernek,nem tudják elképzelni az életedet,csak ez miért van,az miért van úgy ahogy van.
Ha valakivel szeretnéd a kapcsolatot tartani,van levél,működik a posta.
Drága Pocmar!
Írhatom így, hiszen elég régóta "ismerjük" egymást.
Igen, igazad van! Rengeteg az elkeseredett, megkeseredett ember Mo-n. De nem csak itt. Külföldről is hozzászólnak a topichoz.
Azért nem töröltetem, mert végülis tükröt állít mindannyiunk elé, el lehet gondolkodni a pro- és kontra hsz-ekről. Kaptam sok jó tanácsot, aminek nagyrészét meg is fogadtam. A gúnyolódóknak pedig azt kívánom, soha ne kerüljenek hasonló helyzetbe. Tudod: soha ne mond, hogy soha.....
6. 7. 8. osztály szünetében 1 hónapig dolgoztam egy hűtőgépgyártó üzemben, benzinben mostam az alkatrészeket, hogy megkeressem a tankönyvekre valót.)
Bubóca, a tankönyvekért azóta kell fizetni, amióta szép új világ van, régen, az átkosban ingyenes tankönyvek voltak.
Szerettem volna egyetemre menni matek-népművelő szakra. Mikor ezt meghallotta a mostohám, édesanyámat nagykéssel kergette meg, mégis mit gondol, mert az ő fia a 8 osztályt többszörös bukdácsolással tudta elvégezni, nem gondolja tán, hogy ő majd fizeti a taníttatásomat. Így nem is tudtam egyetemre menni, 18 évesen, érettségi utáni 5. napon férjhez mentem, hogy ne kelljen otthon laknom.
Az egyetemi oktatás is ingyenes volt. A kollégiumi férőhelyért kellett fizetni, attól függően, ki milyen kategóriába esett.
Ha jól kerestek a szülei, akkor kellett, ha nulla kategóriás volt, mint pl. te lettél volna (miután férjehez mentél), neked teljesen ingyenes lett volna.
De ha a szüleid nem voltak jólkeresők, akkor is belekerültél volna ebbe a kategóriába.
Ennyi megkeseredett ember egy helyen! Ez lenne ma Magyarország?
Mindenkinek kellemes ünnepvárást- készülődést kivánok ádvent utolsó hetében. Üdv Mária
NA látod bubóca! Ezt elhiszem, hogy ilyen volt a gyermekkorod. NAgyon sokaktól ( még a családi körömben is hallom az idősebbektől), hogy ők már 7-8 évesen dolgoztak, hogy legyen mit enniük. S le a kalappal, hogy így bírod a munkát. Nem megbántani akartalak.
Nem beléd rúgni ahogy itt sokan írják.
Reméljük békés, boldog karácsonyotok lesz!!
NA akkor tisztázzuk. HA nem lennének gyerekeim akkor dolgoznék ugyanúgy mint mielőtt szültem. Tehát biztos nem halnánk éhen. A lakáshitelnek semmi köze hozzájuk, mert az a mi dolgunk. Tehát ha egyszer úgy döntenék, hogy még szülök ( ami nem fog előfordulni) akkor sem az utánuk kapott pénzből fizetnénk. Ugyanúgy arra költeném, hogy legyen mit enniük és legyen ruhájuk, meg amire szükségük van.
Nekem semmi bajom bubócával, csak néha olyanokat ír ami számomra fura.
Elfogadom, hogy vannak olyanok mint ők és nem rúgnék bele akkor sem ha mellettem élne. S tudom, elhiszem hogy mindenkinek a saját baja a legnagyobb.
Tudod, a muszáj nagyon nagy úr! Nem üvegbúrában nevelkedtem, nagyon sokat dolgoztam már gyerekkoromban is. ( 6. 7. 8. osztály szünetében 1 hónapig dolgoztam egy hűtőgépgyártó üzemben, benzinben mostam az alkatrészeket, hogy megkeressem a tankönyvekre valót.) 7 éves voltam, amikor édesapám meghalt, anyukám 8 éves koromban, újból férjhez ment, csak azért, hátha könnyebb lenne az életünk. Ez a házasság egy rémálom volt. A mostohaapám lovaskocsival fuvaros volt (1960-as évek végén, '70-es évek elején). Nekem éjjel 2 órakor csörgött az óra, hogy megetessem a lovat, 4 órakor, hogy felkeljek, 5 órakor már a kukoricaföldön voltunk kapálni. 7 órakor hazamentünk, megmosdottam, és mentem az általános iskolába (szerencsére nagyon közel volt). Mégis kitűnő tanuló voltam végig. Amikor tovább akartam tanulni, vegyész szerettem volna lenni (kémiából versenyeket nyertem), a mostohaapám nem engedte, azt mondta, vagy kereskedelmibe megyek, vagy kapálni. Választhatok. Választottam. Elmentem a keribe, mert az 87 km-re volt tőlünk, nem kellett otthon lennem. Ott is jó tanuló voltam, de már akkor más érdekelt. Szerettem volna egyetemre menni matek-népművelő szakra. Mikor ezt meghallotta a mostohám, édesanyámat nagykéssel kergette meg, mégis mit gondol, mert az ő fia a 8 osztályt többszörös bukdácsolással tudta elvégezni, nem gondolja tán, hogy ő majd fizeti a taníttatásomat. Így nem is tudtam egyetemre menni, 18 évesen, érettségi utáni 5. napon férjhez mentem, hogy ne kelljen otthon laknom.
Még sok mindent sorolhatnék....
De megtanultam, ne várjam a sült galambot, akármilyen nehézséggel, fájdalommal is, de csináljam a munkát. Most az a munkám, hogy megtermeljem a zöldséget.
Egyébként nekem is van sokizületi gyulladásom, nagyfokú gerincferdülésem, és még sok minden más. Sokszor mászni alig birok, nem hogy menni.
Csak azt akarta érzékeltetni, hogy kb. milyen érzés amikor belekötnek az életebe. Empátia nélkül. Fáj ugye? Rosszul esik?
Kb. ezt érezheti bubóca is amikor azt írod hogy:
Szánalmas amiket ír,nem is igazán beteg( mert te 29 évesen többet kibírsz panasz nélkül), a fogyókúrája miatt cikized, és leírod, hogy az ILYENEKEt aztán nem kell sajnálni.
Őneki is ugyanúgy tőrdöfés minden mondat, mint ahogy neked is az, hogy minek vállalál a szegénységre még egy gyereket???
nincs szüksége rá, hogy te is belerúgjál. Érted?
Csak az írásodból indultam ki, nem többől. Azt írtad, hogy a gyerekek után kapott pénzből veszitek az ételt. Gondoltam, ha ők nem lennének, akkor ételre sem telne. Azért is tanácsoltam, hogy legyen még több, mert akkor hátha a lakáshitelt az értük kapott pénzből is mint pluszból előbb kifizetitek.
Attól, hogy te fiatal vagy, attól, hogy nem bírod felfogni, hogy valaki hogy tud valamit megcsinálni, nem az a módja, hogy kijelented anélkül, hogy ismernéd, hogy ez nem igaz, hanem járj utána a dolgoknak. Attól, hogy amikor neked fáj és mozdulni sem tudsz, miért várod el a Föld többi lakójától, akiknek szintén fáj, hogy ők se mozduljanak, ők is azt éljék meg a fájdalomból, amit te?
"De ugyan had írja már meg bárki a véleményét ha akarja."
Ugyanez vonatkozik a topikindítóra is. Legyen már joga neki is leírni a gondolatait, érzéseit úgy, ahogy szeretné, még akkor is ha egyesek úgy ítélik meg, hogy csak panaszkodik. Akit zavar az miért kínozza magát a szenvedéssel? Te is tényleg attól érzed jól magad, hogy azt feszegeted, hogy internettel és kocsival rendelkezik? Most az a baj, hogy nem a tető és étel nélküli szegénységben él? Hidd el, hogy mindenkinek a maga baja a legnagyobb, még ha más csak egy kis problémának gondolja is. Nem azzal kell jönni, és szinte azon versengeni, hogy "Gizi néni" a szomszédból szegényebb.
"igaza van azoknak, akik bántó dolgokat írnak"
Na ez az ami igazán nem tetszik, hogy azért ragad valaki tollat, hogy bántó dolgokat írjon, egy ismeretlenről.
Mi késztet valakit arra, hogy ha valakit szapulnak, akkor vágyat érezzen arra, hogy beáljon a sorba?
Itt lehet a legjobban kiadni a mérget ami bennünk van? Belerúgunk egy ismeretlenbe, attól talán kisebb lesz a saját nyomorun?
Diorella!!!!
Nem nem halnánk éhen akkor sem, ha nem lennének gyerekeim! S képzeld nem is azért szültem őket, hogy az állam tartson el minket! S nem, nem fogok több gyereket szülni, mert nekünk velük teljes az életünk. De ugyan had írja már meg bárki a véleményét ha akarja.
Tudod mint más sokan írták mások is, ha olyan beteg bubóca ahogy írja akkor nem bírom felfogni, hogy bír ennyi mindent megcsinálni a tanyán. NAgyon-nagy akarat ereje van ezek szerint és ezért le a kalappal előtte. De hogy én a fájdalomtól mozdulni sem bítam az tuti. Pedig fiatal vagyok.
JA és mond már meg, hogy mi köze van a lakástörlesztésnek ahhoz hogy én hány gyereket szültem? Ezt valahogy nem értem. MAgyarázd már el légyszíves! Nem akarok ennyire tudatlan lenni.
"Napok óta figyelgetem a topicot...Már nem bírom cérnával..."
Micsoda szerencse, hogy még nem zárták be a topikot, mert így legalább nem szenvedsz tovább és kijöhetett belőled, mint gyomorát elrontotta emberből a hányás.
Ahhoz képest, hogy panaszkodni nem szoktál, itt elég szépen leírtad a körülményeiteket, mint írtad: "Én ennél mindjárt cifrábbat írok neked magamról..." s már azt hittem az írásod végére, hogy még a Ki a szegényebb és szerencsétlenebb? versenyt is megrendezed és egyúttal benevezel. Szóval ha nálad ilyen az amikor nem panaszkodsz, akkor el sem tudom képzelni, hogy milyen, amikor meg igen. És hidd el, hogy a te életedet is meg lehetne kritizálni, a döntéseidet, amiket olyan jónak hiszel. Lehetne mondani, hogy minek szülted meg pl. a mára már 10 hónapos gyereket, mert ezek szerint előtte sem volt fényes a helyzetetek. Vagy ahogy írod az értük kapott pénzből veszed meg a kaját, lehet, hogy nélkülük ezek szerint már elvitt volna az éhhalál? Nosza, akkor gyorsan szülj még 3-at, s kevesebb évig törlesztitek a házat...
Nem nemérzem magam annak. DE ha senki nem írhat semmi rosszat bubócáról ő se írjon ilyet senkiről!!!Ennyi!!!
De igenis érdekeltek a receptek, be is gyűjtöttem őket.
Lehet, hogy nem válaszoltam a receptes hsz-ekre, de mint már írtam is, nagyon lassú a netem. A topic pedig "pörgött".
Igen rahan írta. Azért írta bubóca első hozzászólásához, mert mINDENKINEK szólt.
Én is írtam bubócáról. sőt én is megírtam, hogy nem voltak mindig a tökéletesek a döntései az életben...
Mégsem vettem magamra hogy egy fekély lennék. ezt itt csak te vetted magadra? miért? Mert talán annak érzed magad...??
ez egy kis pszichológia. mindenkinek az jön le egy írásból amivel azonosulni tud. te ezzel a fekélyes dologgal nagyon magadra vettél valamit. Ha elég erős lenne az önbecsülésed fel sem tűnt volna, nem foglalkoznál vele.
én őszintén szólva elsiklottam felette, mert nem érezem magam fekélynek az emberiség testén, akárkiről is akármi a véleményem...:)))
Amarynda megválaszolta helyettem a kérdésedre a választ. Minden igaz, amit leírt.
Szerintem is jó döntés volt, elsősorban azért, mert felrázott bennünket a depresszió határáról, újra volt életcélunk (megtermelni magunknak a zöldséget), mozogtunk a jó levegőn, volt miért felkelni reggel az ágyból.
Ezt a panelban nem tudtuk megtenni.
A tanyagazda kijelentette, ha nem vállaljuk itt kinn a telet, akor mennünk kell, tavaszra sem jöhetünk vissza, másvalakit keres, mert a tyúkokat el kell látni, és télen úgyanúgy kirámolhatják idegenek a tanyát, mint nyáron, ha nincs itt senki.
A fürdőszoba kiépítéséhez adott segítséget ezért. A bekerülési ktg kb. 1/3-át ő fizette. 160x180-as nagyságú, semmi extra, csak a legfontosabb dolgok vannak benne.
:)) Senki nem írta, hogy fekély vagy. Nézz vissza. Az a hsz bubóca legelső hozzászólásához kapcsolódott. Akinek nem inge nem vette magára...
Te mégis magadra vetted. Nagyon érdekes lehetne boncolgatni, hogy MIÉRT??
Te valamit félre értettél!!!
Én egy szóval nem írtam, hogy nehezebb sorsú vagyok mint bubóca! Azt írtam, hogy volt olyan, hogy meg kellett oldanunk nehéz dolgokat de megoldottuk. S igen szoktam segíteni azoknak akikneklehet és akiket szeretek . Nem fényezem magam és ha bubócát ismerném lehet neki is segítenék magamhoz mérten. Egy szóval nem írtam azt sem, hogy ő nem szegény. De van nete meg autójuk akkor azért gondolom, hogy nem mély szegények. JA és van lakásuk is ne felejtsük el. Egyszerűen nem értem, a logikáját.
Igen fiatal vagyok és még próba elé fog állítani az élet, de van egy szerető családom és majd együtt megoldjuk a bajokat!! Ennyi!!! Ez nem fényezés volt amit írtam, de utálom ha valaki azt írja, hogy fekély vagyok az emberi testen mert csak magamra gondolok, meg belerúgnék bárkibe akinek egy kcsit jobb is az élete mint az enyém. Ez abszolút nem igaz.
Irta regebben itt a topicban hogy nem mennek vissza a varosi lakasba mert a ferje nem birja a panelban a zajt
a felugyelet egesz evben kell mert ott vannak a csirkek akiket egyetlen napra se lehet magukra hagyni.
viszont a megtermelt zoldseg nincs aranyba a munkajukkal. Fizetest nem ad a tulaj es mint olvastad ha fozet vele akkor is a sajat fuszereit stb kell hasznalni ezert cserebe otthagy egy tanyer etelt nekik. volt valami szerzodes de cserebe az ottlakasert figyelnek a tanyara gondozzak a csirkeket, fizetes nincs csak evi 30 db csirke amit azert vagtak le vegul mert a tulaj duplan felszamolta meg a takarmany arat is nekik.
Ha TE nem hiszel el dolgokat, akkor azok nem is léteznek?
29 éves vagy... fiatal és erős, sok mindent kibírsz, és az jó. bubóca nem tudom mennyi, de már nyugdíjas és végigdolgozott keményen egy életet, nem könnyű munkahelyen... Térjünk vissza hozzád 30 év múlva, és meglátjuk akkor mi lesz:)
huszonévesen zokszó nélkül kibírtam dolgokat, most így visszanézve, azon gondolkozom, hogyan tudam azokat a dolgokat végigcsinálni??
az embernek fogy az ereje (pedig én csak 40-es vagyok), mégha a lelkesedése és a tettvágya töretlen is...
Szerintem nem tudatos manipuláció, hanem ő így akarja görcsösen bizonyítani neked - nektek, hogy tényleg olyan helyzetben van, amilyenben.
Próbálja elmagyarázni, alátámasztani ezzel is, hogy valós a problémája.
Én egy percig nem éreztem lelkiismeretfurdalást, amiért jobban élek. Nekem a tény számít, hogy van, aki nagyon nem él jól és a lehetőség hogy nekem megadatott, hogy kicsit segíthetek rajta. És az ezzel járó öröm.
A jó időben jó döntés volt a kiköltözés, mert termeltek friss kerti árut saját fogyasztásra, rákényszerültek a mozgásra - ez jó volt a fogyás szempontjából! -, dolgoztak és hasznosnak érezték magukat és jó levegőn voltak.
Most meg nyilván ezek az előnyök nincsenek - és fűteni is kell, melegvíz is kell.
Azt nem tudom, hogy milyen a szerződésük, hogy esetleg kell-e ilyenkor is a gazdának felügyelő a birtokra...? Lehet, ha a téli időszakban visszamennek a városba, akkor tavasszal már nem költözhetnek vissza. Ki tudja? Mi könnyen beszélünk bármit, de ők ismerik, tudják a lehetőségeiket.
Az alvási apnoe nem csak azt jelenti, hogy valaki nem alszik eleget.
És akinél olyan súlyos formában lép fel, hogy mindenképpen éjszakai légzőkészüléket ajánlanak, az komolyan veszélyeztetett a magas koncentrációban felhalmozódó szén-dioxid miatt például az akár fatális következményekkel járó szívritmuszavar fellépése irányában.
Részletesen és közérthetően itt!
(Mindezt csak azért, hogy ne maradjon a topikban hülyeség leírva.)
Cabron!
Teljesen egyet értek veled! Nagyon szar mikor az ember azon gondolkodik, hogy honnan kérjen és utána hogy adja meg, amellett hogy közben enni is kéne, de számlákat is kell fizetni, meg még lakást is törleszteni. Mi is voltunk már így, mikor vettük a házat, és újítottuk fel, hogy kértünk kölcsön és szép apránként adtuk meg. De sikerült. Biztos, hogy neked is fog.
Én mindig abban bízom, hogy a következő év valamivel jobb lesz. Talán bibócáék élete is jobbra fordul. Sőt mindenkié. Én ebben bízom s ezt kívánom mindenkinek!
Mindenkinek megvan a maga keresztje, nyomorúsága. És igen, kérni nagyon szar.
Nekem pl. van 130.000 Ft tartozásom, amit már fél éve képtelen vagyok helyre rakni. Szerencsére e tartozás nem nő az idő folyamán, de állandóan az van, hogy sikerül átcsoportosítani a kiadásokat, akkor rendezem, aztán valahogy mindig oda lyukadok ki, hogy újra kölcsön kell kérnem.
De hát enni és rezsit, lakáshitelt törleszteni kell, nincs mese.
Tehát úgy is mondhatjuk, hogy kellene ennyi pluszbevétel valahonnan.
Rohadtul idegesít, de ez van. Nekem ezen kell agyalnom folyamatosan.
Sissi52!
Engem tényleg nem is kell sajnálni! S köszönöm a hozzászólásod.
Úgy látom nem csak nekem fura amiket bubóca ír. VAlahogy nem teljesen tiszta és érthető amiket ír. De hát ez van. Bár szerintem szabad országban élünk s mindenki elmondhatja a vélemyénét úgy látszik ez nekünk tilos, mert akkor egyből fekélyek vagyunk, megszemetek meg sorolhatnám. De hát ez van.
Rahan!!
KÉpzeld én nem utálom a szomszédaimat. Sőt amiben tudunk segíteni egymásnak akkor segítünk is. Tavaly pl. a férjem, én és anyósomék adzunk fenyőfát meg gázpalackot a szomszédasszonynak aki egyedül neveli a fiát és ő tényleg a mélyszegények közül való. Idén sem lesz másképp. Ja és neki internete sincs, meg kocsija sem. Sőt néha kenyere sincs s van amikor mi adunk neki a miénkből.AMiben segíteni kell neki segítünk, akármilyen nehezen boldogulunk mi is. HA valkit látunk az utcán feküdni akár hiszed akár nem, soha nem hagyjuk magára. Megkérdezzük, hogy mi baja van, s ha kell orvost hívunk hozzá vagy épp hazavisszük a házába.Sőt találtam már pénztárcát amit visszadtam.Falubelink hagyta el a bolt eött s mivel benne volt mindene tuttuk hova kell vinni. Úgyhogy igazán nem mondhatod, hogy én milyen fekély vagyok az emberiség testén. Csak tudod az ilyneket mint bunóca nem tudom sajnálni.
Minden rosszindulatú megnyilváulónak:
TI vagytok a fekély az emberiség testén, a gúnyolódók, a nyomorultba belerúgók, suttyomban feljelentgetők, az átkozott irigyek, akik kanál vízben megfojtanátok a szomszédot, ha egy almával több nő a fáján, akik ha találnak egy pénztárcát lakcímkártyával, nem adják vissza "mernekemseadnávisszasenkinehogymá" , akik az orra bukó ember mellől elugrotok, nehogy hozzátok érjen, "merbiztosrészegdrogosproli" .
Akik annyira büszkék a saját kis tyúkszaros életükre, arra, hogy mit "értetek el" , arra, hogy ha a kukába dobtok egy kinőtt pólót, szétszabdaljátok, "nehogyvalamicsöveshordja".
Akikből nem csak hogy hiányzik a segítőkészség, de a segítő szándékút is letorkolljátok és próbáljátok eltéríteni szándékától, mert ti jobban tudjátok, ti okosbbak vagytok, ti aztán átláttok a szitán seperc alatt!
Szégyelljétek magatokat mind, egytől egyig.
És továbbra is egész nyugodtan fenyegessetek privátban, nyilvánosan, szóljatok be, fröcsögjetek, hörögjetek, hátha egyszer végre a torkotokon akad a rengeteg keserűség és aljasság.
Kedves bubóca!
Napok óta figyelgetem a topicot. Te aztán kapsz hideget-meleget. S részben igaza van azoknak akik úgymond bántó dolgokat írnak.
Már nem bírom cérnával és leírom a véleményemet amit gondolok rólad.
KOmolyan mondom néha szánalmas amit írsz. 1 hetes kenyérről beszélsz az egyik hozzászólásodban, a következőben pedig arról, hogy negyed kiló kenyérért nem mentek mindennap?? Hogy csináljátok, hogy nektek negyed kiló kenyér elég egy hétig?? Meg hogy te milyen beteg vagy, meg milyen szegények vagytok?? Szerinted mindenki gazdag?? Szerintem azoknak a többsége aki ide írogat nem dúskál a pénzben, de nem sajnáltatják magukat. Te meg burkoltan arra célozgatsz mindenkinek, hogy szívesen fogadnád a segítséget?? Meg, azt írod, hogy mentek valami börzére. Elárulom neked, hogy ott azért nem fogsz magatoknak olyan sok mindent találni amire te vágysz. Sőt én még olyan tanyát nem láttam ahol legalább 1 gyümölcs fa ne lenne. NA meg a fogyokúrád! Betegség miatt másfél év alatt 34kiló?? Én ennél mindjárt cifrábbat írok neked magamról, hogy tisztában légy vele, hogy nem mindenki élete leányálom.
Én egy 29 éves 3 gyerekes anyuka vagyok. Bizony van 3 gyönyörű fiam akik mindennél többet jelentenek nekem. A legkisebb 10 hónapos, a legnagyobb 6 éves, a középső pedig 4 éves. Nem könnyű őket nevelni. NAgyon nagy az anyagi vonzata. Sajnos nem mindenre telik amit szeretnének, de mindig megoldjuk valahogy és nem panaszkodunk. A férjem is csodálatos ember és rengeteget dolgozik. De sokszor úgy érezzük, hogy hiába mert nem jutunk egyről-a kettőre. Volt már olyan, hogy kiakarták kapcsolni a villanyt, de aztán csak megúsztuk. Anélkül, hogy bárkinek panaszkodtunk volna. S képzeld most jön a cifra hozzászólásom a te csodálatos fogyásodról. Ahhoz képest, hogy 29 éves vagyok 2011 tavaszán olyan beteg lettem egyik-napról a másikra, hogy azt hittem végem. Elöszőr csak a lábaim fájtak, aztán a hátam, végül minden porcikám. Már mindenféle orvosnál jártam, mert mindenhova küldtek, s eltelt fél év, mire rájöttek, hogy sok izületi gyulladásom van, ami nem gyógyítható és csak gyógyszerekkel lehet féken tartani. S képzeld én 6 hónap alatt fogytam 25 kilót. Aztán terhes lettem (véletlenül), s úgy döntöttünk ha jönni akart valamiért közénk a bébi akkor jöjjön. Kikértük több orvos tanácsát, mindenki azt mondta nyugodtan hordjam ki. KAptam olyan gyógyszereket amiket terhesen szedhettem. S született egy csodaszép, egészséges fiam. MÍg terhes voltam elmúlt minden ízületi fájdalmam. Megszültem és rá két hónapra megint kezdődött minden elölről. Elhiheted, hogy nem volt könnyű és most sem az. De nem akarom elhinni, hogy ha te olyan beteg vagy ahogy írod, így bírsz dolgozni a tanyán. Mert én sokszor a fájdalomtól még feküdni sem bítam, nem hogy kapálni, meg ilyenek. De én még sem panaszkodtam senkinek. Pedig volt, hogy könnyekkel küzködve vittem a fiam az oviba, mert annyira fáj mindkét lábam, hogy attól féltem, hogy elesek. Közben itthon is helyt kell/ kellett állnom. De nem kértem soha semmit.
Na meg ne mond nekem, hogy ti mindent megadtatok a lányotoknak és ő meg nagy ívben tojik rátok. Ezt végképp nem hiszem el.
Nem hiszem, hogy eltudja viselni a gondolatot, hogy ti szenvedtek, sőt néha éheztek és akkor nem segít nektek. Nekem akármilyen lenne a férjem a szüleimen akkor is segítenék.
Egy kicsit hosszú voltam, de már nem bírtam tovább. Nem akartalak megbántani, s remélem nem haragszol. Csak szeretném ha reálisan gondolkodnál és nem minden hozzászólásodból dőlne a burkolt célzás, hogy ugyan valaki szánjon már meg titeket. Hidd el mindenki cipeli a saját keresztjét ami sokszor baromi nehéz, de mégsem panaszkodik.
Gugli a baratom.:) Ott a nevük vegig a riportban.
http://www.horvathbotond.atw.hu/