Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Létrehozva: 2012. november 25. 17:04
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Kedves - te milyen alapon sorolsz bárkit bárhová?
Hogy világosan láss, ebben a topikban Bubócán kívül mindenki kívülálló.
Csípem az ilyen együttérző lelkeket...naná, hogy a nagy nyilvánosság előtt adják magukat. Van mire hivatkozni - lásd világ, én kiállok mellette! Ha komolyan veszi valaki a segítő szerepet, akkor teszi azt csendben, név nélkül, háttérbe húzódva. Nem lobogtatjuk a húszezrest, amikor a persely felé tartunk és megkérjük a papot, még véletlenül se hangoztassa a nevünket az adományozók között.
Nálam ez és ilyen a bajbajutottak segítése. Ne legyen még az is megalázás számára, hogy xy-nak köszönheti az adományt.
Ezek szerint ra kellett volna jonnie hogy nincsenek a forumon olyanok akik hasonlo korulmenyek kozott elnek es ez meg akarjak vele vagy a forummal osztani.
Ha vannak hasonlo sorsu emberek azok NEM KIVANNAK ERROL BESZELNI ITT NYILVANOSAN.
Mártír, megmentő szerepkörök??
Ooooo, ha ezt a topic elejen tudtam volna, hogy egy ilyen egyszeru kerdessel el lehet innen uzni embereket....
Sajat magunkhoz oszintenek lenni az egyik legnehezebb az eletben!
Szia!
Akkor en valaszolok helyetted.
Itt es most agresszor lettel.
Lettel. A topic elejen mas voltal. Aztan hagytad magad a többiektol elragadtatni. Nem jozan esz alapon befolyasolni, hanem elragadtatni!
De hidd el nekem: nem jo irany ez!
Igertem, kivarom. :)
Olyan csoport nincs. Eufemizalni mar nem er! Azon a szinten mar tuljutottatok!
Aldozat van. Ez a szerep foglalt.
Az alabbi szerepek közül valaszthatsz:
Agresszor, közönseg, kivülallo.
Olyan egyertelmuen besorolhato itt mindenki, hogy az mar faj!
De korábban azt írtátok, hogy nem kért pénzt vagy olyat, ami másnak pénzbe kerül. Akkor most milyen pénzbeli segítségről van szó?
Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy tisztességesebb lett volna a részéről kéregetni, mintsem ezt a manipuláció-cirkuszt megcsinálni.
Írta volna azt, hogy tanyán élek, fázunk, kellene egy kályha/sparhelt/rakás fa - és kész. Akinek van és tud adni, privátban felvette volna vele a kapcsolatot és már rég nem fáznának, ennyi. (Ugyanez kajával, csizmával, stb.)
nem mondtuk hogy hazug
Én mondtam, mondom.
hogy pár vélt, vagy valós ellentmondás akad időnként, még semmit nem változtat a tényen, hogy szegény és szerencsétlen sorsú.
Hogy kezelhetsz tényként egy állítást, egy információt, ha ellentmondásos premisszák állnak mögötte?
Tavaly év végén nyílt egy hasonló topik, ott egy anya-fiú páros élt betegen és nyomorúságos körülmények között. A különbség, hogy amit a topiknyitó (a fiú) leírt, kb. 80%-ig igaz volt, de 20%-ban bizony ő is "mellébeszélt". Mivel komoly szövegértelmezési és írási nehézségei voltak, nála ez nem "hazugság" volt, inkább félreértések sorozata.
Voltak, akik azonnal mentek és segítettek rajta, meg külföldről is küldtek neki pénzadományt (pl. Brukk). De amiatt a néhány mismásolás miatt voltak, akik visszakoztak - ennyi is elég volt nekik ahhoz, hogy a bizalmuk megrendüljön.
(Annál a topiknyitónál én azok közé tartoztam, akik hittek neki, nem vonták kétségbe a szavait.)
Utóbb kiderült: az igaz volt, hogy nehéz helyzetben voltak, s az asszony fekvő beteg volt, a telet segítségnyújtás nélkül (hála Istennek, megkapták) nem tudták volna átvészelni.
Viszont a fiú nem volt annyira beteg mint állította, csak az anyja mellett akart maradni amíg él (idén nyáron hunyt el). Ezért nem szívesen vállalt addig munkát. Még ez is teljesen emberi, érthető.
Zűrös, hányatott előéletük volt, de a bajaik forrása náluk sem elsősorban a múltban hozott rossz döntések voltak vagy a betegségek, hanem az, hogy egy picit sem próbáltak meg erőfeszítéseket tenni azért, hogy a helyzetük javuljon vagy legalább a közérzetük jobb legyen. Még a minimálisat sem tették meg. Pl. mosogatás, takarítás maguk után, élelmiszerek megfelelő tárolása, kidőlt székláb megragasztása - ilyenek.
Ezt a segítőknek nagyon rossz volt ám látniuk.
A Topiknyitó ebben a topikban leírta, hogy betegápoló volt és valóban a pszichiátrián.
De nem ezt a betegséget írta le, hanem a lábában futó erekkel kapcsolatos problémákat, műtéteket. Az is súlyos betegség és okozhat járóképtelenséget szélsőséges esetben.
Szóval ezt írta le, az alvási apnoéról és a méregdrága orvosi műszerről nem tett említést. (Attól még lehet igaz, de Te honnan vetted ezt?)
A levágott állatok húsát hatósági állatorvossal be kell vizsgáltatni, erről tanúsítványt kell kérni. Ez pénzbe kerül.
Ha kihagytad ezt a lépést, el nem tudom képzelni, hogy ki az a hülye aki ilyen kétes húsárut megvesz vagy elfogad!
Orvosról meg végképp nem feltételezném ezt, mert tudja, hogy a bevizsgáltatás célja a nem megfelelően tárolt, feldolgozott hússal terjedő betegségek, járványok megakadályozása.
Ahogy termett, úgy főztem a leveseket, főzelékeket belőlük, hálálkodtam az orvosoknak belőle, aminek nagyon örültek.
syntax error!
Nem ismerem magam ki (szerencsere)az ilyen hivatalos ügyekkel... ezert azt sem tudom, hogy segit-e ha erdeklodtök telefonon. Probaljatok meg!
Az tenyleg fontos, hogy tisztazzatok minden helyzetet az eletetekben. Egyiket a masik utan. Nem egyszerre! Összefoglalom, ami mar elhangzott:
-egeszseg es a vele összefüggo hivatalos dolgok
-lakas: arverezes, adossagrendezes...mennyi, milyen dolog folyik most a hatterben, meddig tart elorelathatolag stb
-tanya es foleg a szerzodesetek! Mi van benne, jogok, kötelessegek stb. Fontos, hogy minden papiron legyen!
-csaladi viszonyok. utolsokent irtam, de persze a legfontosabb lenne. De azt is tudom, hogy ehhez kell a legnagyobb batorsag! Szembenezni a sajat hibakkal es ha kell bocsanatot kerni illetve megbocsajtanai, ha van mit!
Sok munka van elottetek, de talan mar el is kezdtetek...:)
Igen, kaptam kemény szavakat, megfontolandó jó tanácsokkal, melyekből már jópárat meg is valósítottam/tunk.
Most egyenlőre, míg a REHAB-tól nem kajuk meg a Határozatot, nagyon bizonytalannak látjuk a jövőnket. Nem látunk kiutat a jelenlegi helyzetből. Ha elutasító válasz jön, akkor még erőteljesebben nekifogunk a jövőkép kialakításához. Aug. 23.-a óta semmi nem jött.....
En kertelek korabban, hogy mas dolgokrol irj es ne vedekezz többet!
Neha csapda a neked nyujtott virag es neha a kemeny szo nem banto!
1-2 hozzaszolas utan erezni lehet, hogy ki az, aki jo szivvel szol hozzad es az ilyenektol jövo kritikat erdemes atgondolni!
Nekem is most már nagyon elegem van az állandó szőrszálhasogatásból. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi rosszindulatú ember megfordul az nlc-n. Megint én vagyok a hülye, az idióta, a naív. Egy család élete 8 év alatt nagyon sokat változhat. Még 1 nap alatt is!!!!!!!!
Vájkáljanak csak a régi hsz-eimben, ha ez örömet okoz nekik! Mindent, amit leírtam, vállalok. Másként nem is írtam volna le, tisztában vagyok vele, hogy az írás megmarad..... De 8 évvel, 3 évvel, 1 évvel ezelőtt még más volt a helyzet, mint a jelenlegi. Vállalom, hogy gyenge vagyok, utálok veszekedni, vitatkozni, másvalakit megbántani. Ha lehet, kerülöm a konfliktushelyzeteket. De hiszem azt, hogy annyit kapok vissza majd szeretet, kedvességet, amennyit én is adok. Sokszor pofára estem már e hiszékenységem miatt, de erről nem tudok, nem is akarok lemondani.
Most mar mindegy mit vartam... nem teljesült! :)
Viszont amit meg nagyon le szeretnek irni:
ami itt kibontakozott, az mar nem mas mint az internetes lelki terror egy formaja.
Adott egy viszonylag zart közösseg, adott az aldozat -aki egyertelmuen gyengebb önerdekervenyesitesben-, adottak az agresszorok, a közönseg es a kivülallok. Ami itt törtenik: elhuzodo, ismetelt kipellengerezese, kigunyolasa valakinek.
Ez a ket hete tarto visszajarkalasa azoknak, akiknek mindig akad valami kinyomoznivalojuk mar nem a velemeny szabad kinyilvanitasarol szol.
Ezzel a "strategiaval" eselyt sem adnak egy normalis hangvetelu forumozasra hanem szandekosan bantanak valakit.
A topicnyitot folyamatosan vedekezesre kenyszeritik, folyamatosan kerdesekkel zaklatjak, ha nem erkezik valasz lehazugozzak vagy kikeresnek olyan korabbi -akar több eves- hozzaszolast, ami negativ fenyben tunteti fel a topicnyitot. Es mindezt a segitseg neveben! Kezdetben szidtak a lanyat, aztan valaki a ferjet, most egy ideje mar "csak" a topicnyito a szelhamos, hazug stb.
Szióka!
Örülök, hogy újra látlak!!!!!!
Tudod, ki mire fogékony
Már alább írtam, hogy én is beleolvastam Bubóca "előéletébe". Nekem az jött le, hogy egyvégtelenül kedves, szorgalams, odaadó természete van, viszont, gyenge. Ami nem megvetendő, de ez egyesegyedül neki hátrányos.
Mégis mit vártál.
Az nlc-én mindig mindenki szuperanyu, szuperháziasszony, aki fél marék semmiből készít 3 fogásos vacsit, itt mindenki összeszedi a kutyagumit és természetesen mindig lyukaszt jegyet a buszon, villamoson.
Úgy egyáltalán itt mindenki tökéletes.
Aki meg beveallja hogy nem....
Vilagos, hogy ez a topik a szemnyitogatoknak, az "igazsag-, oszinteseg" szoszoloinak ad csak valamit, hiszen ok jönnek mar ket hete mindig megujulo erovel: ok azok, akik faradhatatlanul azon dolgoznak, hogy mindenki ertse meg vegre, hogy a topicindito sz@r anya, sz@r feleseg, hazug ember. Hogy mit ad nekik, nem tudom pontosan, de valami nagyon jo erzes lehet, ha idot, energiat nem kimelve turjak 8 ev hozzaszolasait, logikai bukfenceket keresnek egy eletutban es vegül leirjak egy vadidegenrol, hogy hazudik es ezzel felelos azert, hogy a "valoban raszorulok" nem kapnak semmit. Az is vilagos lett itt, hogy aki megertest tanusit, aki a topicinditot nem hajlando ostorozni, az csak art, sütkerezik önmaga erkölcsi fölenyeben es csak konzervalja a nyomort. Meg jo, hogy ez a felismeres csak itt valt "igazsagga", az arctalan virtualitasban.
Meg szerencse, hogy ezt a topicot nem kell megnyitni, nem kell olvasni es nem kell irni bele. Megis remiszto nyomot hagy es elrettento kepet körvonalaz. Ami akkor is hat, ha becsukom az nlc-t.
Leirtam, bar tudom, hogy felesleges volt. Megerteni csak az fogja, aki eddig is ertette, miert nem jo ez az egesz igy, ahogyan zajlik.
A többiek pedig ugyis annyira biztosak magukban, az eszközeikben, a moralis ertekessegükben, hogy egy percig nem gondolnak arra, hogy ujra es ujra felülvizsgaljak a viselkedesüket.
Nem tudom miről beszélsz, én nem beszéltem pénzbeli segítségről.
Egyébként nem értem azokat, akik azt állítják, hogy nem kért segítséget, csak beszélgetni akart. A nyitójában is van egy mondat, amiben kéri, hogy aki nem tud, vagy nem akar segíteni, az ne írjon.
Nincs ezzel baj, csak legyen korrekt, és mondja ki, amit szeretne.
Sokkal többet foglalkoztam ezzel a topikkal, mint amennyit akartam.
Mivel kénytelen voltam utánanézni annak a másik topiknak is, világosan lejött, hogy tavasszal-nyáron még boldogan és reménytelin ír, most meg már nem. Fogalmam sincs, hogy mi történt közben, miért változott meg a viszony a gazda és közte. De megváltozott, ez nyilvánvaló, és engem az háborít fel, hogy fel sem tételezik sokan, hogy akkor is igazat írt, meg most is - csak közben eltelt fél-háromnegyed év. Nem, nyilván hazudik.
Bocsánat, hogy triviális vagyok: aki szarban van, és elfogadja a konkrét segítséget is, nem csak a jó szót, azt nem tudom megvetni.
És ezt is írtam sokszor ma: sem neked, sem másnak nem kívánom, hogy nyíltan kelljen valaha is leírnod: éhes vagyok, fázok, kérek pénzt!
Ha az volt a célja - szerinted -, hogy megindítsa a szíveket így adventkor és ilyen módon tette, azért sem fogom elítélni. Ha...
Most már tényleg befejezem: aki akar és tud, segít, aki nem akar és nem tud, nem. Ilyen egyszerű.
Egy szóval sem mondtam: nem érdekel az, hogy kinek adom. Te gondoltad így.
Látom a kéregetőt magam előtt. Azért neki adom, mert ő kéri; és az nem érdekel, hogy mire költi el.
Alapvetően igazad van, ám többünknek eszébe sem jutott kutakodni utána, nemes egyszerűséggel feltünt e topikon belül, hogy nem tudom eldönteni, hogy most Á vagy B. Ennyi.
És mire idáig jutott a topik, szépen kiderült, hogy nem csak annyit szeretett volna a topikkal elérni, hogy beszélgessen.
Hanem, hogy megsajnálják és segítsenek. Pedig ő nem is kért...
Tudod ez ugyanaz a kategória, mint amire írtad, hogy a jobb érzésűek nem írják ki.
Én ezt nem tartom korrektnek a részéről, jobban szeretem az egyenes embereket.
Kerima, cabron: Leszögezem, hogy világos és józaneszű embernek gondollak mindkettőtöket.
A legelső hozzászólásomban leírtam: nem állítom, hogy a topikindító nem követett el hibákat élete során.
Azt is érthetően közöltem, hogy olyanokat kérdeztem meg róla, akik személyesen ismerik és végigasszisztáltam a lélegeztetőgép megszerzése körüli cirkuszt, bár ott mire érdemben segíthettem volna, hál' Istennek, sikerült szereznie egyet.
Azt is írtam, hogy nagyon respektálom azokat az embereket, akik nem adják fel, és ha neki akkor az tűnt a legjobb döntésnek, hogy egy tanyán próbál túlélni és ott ráadásul fájós lábbal és nagy túlsúllyal még dolgozik is - hát tisztelem ezért, még akkor is, ha lehet, nem ez volt a jó megoldás. Nem tudom áttekinteni a lehetőségeit - ahogyan ti sem.
Viszont azt tökéletesen megértem, hogy amikor indít egy topikot azért, hogy hasonszőrűekkel beszélgessen, valahogy nem arra vágyott, hogy vadidegenek számonkérjék és kigombostűzzék az életét. (Őszintén szólva szerintem azért nem is jött ide más, nélkülöző és szegény ember, mert elrettent attól, hogy neki is a fejére olvassák, mikor, miért volt hülye, és egyáltalán...) És ne csodálkozzatok, ha éppen nem arról akar beszélgetni veletek, amit kérdezgettek tőle, miközben könyékig vájkáltok az életében. Halál világosan leírta, kérte, miről szóljon ez a topik. Így van?! Ti pedig közben szembesítitek háromnegyed évvel ezelőtti hozzászólásaival, faggatjátok, mint holmi inkvizítorok, mások gyakorlatilag dögevőnek titulálják, fejére olvassák a családi konfliktusait, a pénztárcájában kotorásznak, számonkérik, lealázzák és hozzászólásról hozzászólásra tudatosítják benne, hogy értéktelen, lusta, ostoba, lelkiismeretlen és hazug. (Ha a jobb érzésűek nem is írják ki konkrétan.)
Még egyszer leírom: közben ő csak beszélgetni akart hozzá hasonló helyzetben levőkkel. Nem kért tőletek segítséget, nem kért a kritikátokból, nem kért pénzt és támogatást tőletek.
Nos, erre írtam, hogy értő ember ilyenkor vagy tanúsít némi empátiát, esetleg priviben megkérdezi, hogy hogyan segíthet egyéb módon, vagy némán továbbáll.
Én ez utóbbit javaslom azoknak, akik önjelölt perzekutorként és egyben bíróként akarnak mindenáron ítéletet mondani valaki felett. Fogják már fel: NEM ŐKET SZÓLÍTOTTÁK ITT!
Ez marha hatásvadász kis szösszenet, de ezzel az erővel kiszögelhetek pár bankót egy falu hirdetőtáblájára, mert ha már adok, akkor nem érdekel, hogy kinek, miért.
Bocsi, de az a véleményem, hogy pár kérdésnél nem mentél tovább a fekete-fehéren. Kezdjük a végén. Nagyon sokan elfelejtik, hogy a hajéktalanság kialakulásához hozzájárult, hogy míg az előző rendszerben bizonyos fokú biztonságban érezhették magukat az emberek -pl. volt munkahelyük- addig ez azért nem jelentette azt, hogy mindenkinek volt lehetősége a lakásszerzésre. Sok olyan emberből lett hajléktalan, aki elment a lakhelyéről gyárba dolgozni és munkásszállón élt. Aztán megszűnt a gyár, megszűnt a szállás. De szellemi fogalkozást végző, egyetemet végzett emberek között is lett hajléktalan. Volt, aki a válással vált hajléktalanná. Nyilván a többség, aki már évek, vagy évtized óta hajléktalan, megváltozott. Már sokakat a pián és a kábultságon kívül nem érdekel semmi, beleragadtak és ha valaki beleragad és nincs segítség, akkor max. csak lejjebb van. Persze, lehet, hogy ezek az emberek egy része ha holnap azt mondanák, hogy munka, akkor eszükben sem lenne felkelni, mert már nem érdekli őket. De azt gondolom, hogy a többségre ráragasztani, hogy nem volt kedve felkelni, nem volt kedve levinni a szemetet (hol, ha lakása sem volt? ) helytelen. Ezekhez az emberekhez való hozzáállás egyébként sokszor nagyon megdöbbentő a társadalom részéről. Nem mondom, tényleg léteznek lusta meg csak segélyből és adományból élni akaró emberek, de ha nem ismeri a hozzá fordulót, ha eldöntötte, hogy segíteni nem akar, akkor talán nem is kellene ítélkezni. Példa: ma reggel állok a megállóban, jön egy újságos kéregető. Hallom, hogy megállóban az egyik ember odafordul a másikhoz és megjegyzi,ez is elmehetne inkább dolgozni közmunkásnak, havat lapátolni. Hát 1. közmunka sem úgy van, hogy holnap bemegy az ember az önk. hivatalba és kap. Sokan csak várnak rá, mert helytől függően egy szegényebb helyen az ök. sem tud biztosítani. Aztán érdekes volt ez a hó dolog is, mert igazi lapátolós hó még nem volt. Lehet, hogy az ország másik végében volt, de oda nyilván megvannak a közmunkások. Akkor meg mit lapátoljon? De ez a két ember nagyon egyetértően bólogatott egymásra, ők aztán "tudták a tutit".
Aztán, más elbeszélgetni jót a szomszédasszonnyal és más az, amikor valaki segítségre szorul. Hisz mondják is, hogy bajban derül ki, hogy ki az igazi barát. Vagy mondjuk ha a szomszéd is beteg, akkor hogy fog segíteni fát vágni? Lehet, hogy 1000 esetből csak 1 ilyen van, de aki pont beleesik annak ez nem vígasz.
Kár felróni a topikindítónak, hogy elmehettek volna bárhová. Akkor és ott ezt tartották valamiért jónak. Az emberek hoznak döntéseket, amiket akár évekkel később nagyon megbánnak.
Te nem hiszed, én meg nem tudom, hogy vajon valóban sok tanyagazda keresett ott gondnokot. És ha igen, akkor kérdés, hogy mit ajánlottak a többiek és mit ajánlott ez.
A beteg nyugdíjasokról meg csak annyit, hogy ismertem olyan idős embert, aki beteg volt, de valahonnan valami hihetetlen, fiatalokat is leköröző ereje volt a kemény fizikai munkához is. Van, aki egy tüsszentésért is szabadságot vesz ki, más meg műtét után igyekszik vissza a munkába.
Most akkor hozza a hozzávalókat, vagy bubóca adja hozzá?
Továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy az aktuális "hangulatnak" megfelelően kanyarintja a történetet.
Legyen korrekt és kérjen szemtől szemben segítséget, ne manipulatív módon akarja az embereket segítségre késztetni.
Kimaradt: Az 1. ember odaadta a pénzt; és nem kérdezett semmit. A 2. és a 3. kérdezett, de pénzt nem adtak.
Ez csak bubóca ellentmondásos hsz-eit támasztja alá.
A lányára tett kritikai megjegyzés helyén való, ha nem kritikán aluli (az is, de akkor ne legyen sima modorú máskor).
Ne írja, hogy a lányának tartanak fent autót, közben meg az van, hogy ők használják.
A kéregetőnek odaadhatod úgy is a pénzt, hogy nem vársz érte cserébe semmit, kérdésre választ sem; de előtte megkérdezheted tőle ezt is: Mire kell? Hogyan jutott idáig? Hol rontotta el az életét? Elmondja a válaszait, de nem adsz neki semmit. Másnap egy másik ember ugyanezeket megkérdezi tőle, ugyanúgy nem ad neki semmit, és a válaszok sem lesznek ugyanazok.
Milyen volt az 1., a 2. és a 3. ember?
Az 1. embert nem érdekelték a válaszok, nem érdekelték a miértek, csak egy dolog volt fontos: Segített. Valóban jó szándékú ember. Jó ember.
A 2. és a 3. ember úgy tett, mintha segíteni akarna, úgy gondolták, hogy segítenek, lehet, hogy el is hitték magukról, hogy segítettek. Nem azt adták, amit a kéregető kért. Lehet, hogy jó szándékú emberek, de okoskodtak, és nem segítettek.
A hsz-ek többségének nem sok köze van a topkiindítóhoz, szokás szerint.
Milyen volt a kéregető az 1. ember szerint: Nem érdekelte. Segíteni akart.
Milyen volt a kéregető a 2. és 3. ember szerint: Ostoba? Hazug? Ellentmondásos?
Miért szempont, ha valóban segíteni akarok?
És emberek (munkaadók) viselkedése, hozzáállása nem változhat meg? Soha? Lehet egy tanyagazda egyszer kedves és megértő, amíg balekot nem fog magának - aztán amikor bevették a csalit, akkor már nem?
Örülj neki, hogy téged soha, egyetlen munkaadó sem vert át, egyetlen barátnőd sem változott meg, egyetlen mesterember sem rúgta fel a szóbeli megállapodásotokat...
No mindegy. Aki segíteni akar és tud, segít, aki meg lehazugozni a másikat, az azt teszi. A világ már csak ilyen.
Még tartozom az állításom bizonyításával, mert ugye másoknál nagy bűn, ha régi hozzászólásokat idéznek, de ha mi csináljuk, akkor az a korrekt kategóriába esik, bizony...
Akkor ajánlanám a nem szelektíven mazsolázgatóknak (78007):
"Nem, én nem bírok ennyit dolgozni. Nekem elég a saját kertünket rendben tartani, még sokszor az is nagyon sok. De valamiből élni kell. A férjem, aki nagyon sokat dolgozik a tanyagazdának. Mi itt tanyafelügyelők vagyunk, hogy ne legyen a környéke lepusztulva, nehogy betörjenek, stb. Itt csak a villanyt kell fizetnünk, viszont a kert rengeteget segít rajtunk. A tanyagazda meg szokott kérni, hogy főzzek, amikor egész nap itt van, esetleg a lányáék is jönnek. Imádják a főztömet.
A mostani hétvégén is rántott karfiolt készítek, valami levest még kitalálok hozzá... "Anyánk" (mert így szólítjuk magunk között) hozza a hozzávalókat, tehát még ezzel is sokat segít rajtunk. Ennek ellenére a férjem 25, én 28 kg-t fogytam mióta itt vagyunk, és dolgozunk, mozgunk, no és egészségesen étkezünk. 
A férjemre ugyan nem (mert most csak a bőr fogja össze a csontjait olyan sovány), rám viszont nagyon rámfért a fogyás. 
Az viszont nagyon fáj, hogy mióta ide kiköltöztünk, az egyszem lányom "nem ér rá", hogy eljöjjön hozzánk, elhozza a 6 és 10 éves unokámat, de még a telefonálás is "sokba" kerül. Pedig már tavaly, a zsebkendőnyi területről is nagyon sok mindent adtam nekik...."
Mondjuk, vessenek meg érte, de meg tudom érteni, hogy teszek egy kritikai megjegyzést a gyerekemre, akit taníttattam, diplomás embert csináltam belőle, de csalódást okoz nekem.
De továbbra sem állítom, hogy nem igaz a története, hanem tisztán lejön, hogy az aktuális "közeg és elvárások" szerint kanyarintja.
Hogy értsd: a falun élők topikban ugyanaz a dolog úgy van feltüntetve, hogy milyen jó is ott a tanyán élni, mert milyen jókat lehet főzni, hisz a tanyagazda adja az alapanyagot, ő megfőz mindenkire, és ők is abból esznek...
A szegénység topikban pedig ki van használva, mert neki kell megfőzni a tanyagazdáékra is a saját alapanyagából a beteg lábával a jéghideg konyhában, és mennyire nehéz ez neki cakk-pakk főzés mosogatással együtt.