Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Családlátogatás-miért is?
Létrehozva: 2012. szeptember 5. 15:55
Sziasztok!
Rég nem jártam erre, nem tudom volt e hasonló kérdés. Szóval a problémám a következő: A kisfiam tanára jelezte, hogy jönnének családlátogatásra. Tudom, hogy ez szokás, csak nem igazán értem.
Nekem ez amolyan szociális tanulmánytúrának tűnik. Megnézik elég tiszta a lakásom, hogy van a gyereknek külön szobája meg ilyenek? Mert szerintem ehhez az égegyadta világon semmi köze senkinek. Ahhoz van köze, hogy a gyerekem minden nap lehetőleg kipihenten és ápoltan jelenjen meg az iskolában. Én se megyek a tanár nénihez, hogy tegye magát szabaddá mondjuk csütörtök délután ötre, mert megyek megnézni hogyan él.
Köszi, ha megosszátok a tapasztalataitokat. Leszögezem inkább csak elvi vitát kezdeményeznék....hiszen ha nem akarom, úgyse tud mit tenni. Csak érdekelne, hogy csupán engem zavar ez a kérdés, vagy van más is, aki hasonlóan gondolkodik...
Üdv: Évi
Egy családlátogatáson nekem pont nem a lakás megfigyelése a lényeg.
Olyan helyzetben láthatom a kicsit, amilyenben az iskolában sosem,láthatom, milyen családban, mi a "pozíciója" a családi hierarchiában, segít-e, van-e saját szobája, vagy tőle nem várhatom el, hogy elmélyüljön, mert mondjuk 2 kisebbel él egy szobában...
Ráadásul tisztázódhat z örök "otthon sosem viselkedik így" ellentmondás is.
A pedagógusok java éppen nem tud a saját lakásával sem foglalkozni eleget, nemhogy máséval...
Nekem is hasonló gondolataim támadtak.... :)
Bocsáss meg, de mintha neked is lennének autisztikus vonásaid....
Miért lenne intímszféra sértés, ha egy oylan ember akar meglátogatni téged, aki a gyermeked neveléséért-oktatásáért felelős...????
Egyébként se szoktál vendéget hívni/fogadni, mert az számodra már intímszféra sértés???
Senkit nem engedsz be a lakásodba a rokonságon kívül???
Fura.....
Szerintem pont egy autista gyermek esetében nagyon fontos a család és a pedagógus együttműködése, összhangja, jó kapcsolattartása...
Csak a topiknyitót olvastam, abból nem derül ez ki, bocsi.
Ha én családlátogatásra kérek lehetőséget (nekem kötelező) és visszautasítanák, nem az jutna eszembe, hogy kedvelnek engem abban a családban....
Miért vagy ennyire ...elidegenítő magatartású, eleve rosszat feltételező? Egy emberből az lesz, amit a felnőttek gyerekkorától tesznek vele. Nem kíváncsiskodás miatt mennek nagyrészt, úgy gondolom. Egyszerűen a te gyereked is, mindenkié közös felelőssége a szülőnek, a nevelőnek detto. Miért ne lehetne egyszer egyszer összejönni, beszélni barátsággal, bizalommal a gyerekünket nevelő emberrel? A tanárnak is kell fogadóórát tartani. De az kevés idő, fél lábon eldarálni , ha van valami gond, másra nem hiszem, hogy az elég. Egy célotok, egy nagy közös célotok a gyereked, és hogy jót és jól csinálja mindenki a dolgát. Hogy a TE gyerekedből is egy értelmes, érzékeny, okos, sikeres ember váljon. Ez bőven elég fontos közös téma a szülőnek a tanárral. Mert ha nem fontos, annak mi fontos ezen felül???
Röviden nem értem a gondodat. Értetek látogat és nem ellenetek. Persze a szülő feszengése, idegenkedése is mesél valamit arról, hogy milyen világot akarnak látni a gyerekük körül. Ellenséges, a tanárában ellenséget látó, tiszteletlen kölyök nő belőle, vagy elfogadó, barátságos, kedves és szerethető lény. Nagyon nem mindegy.
Nem jó a példa.
Mert ebben az esetben tulajdonképpen munkaadó vagy, és az egy teljesen más hozzáállást igényel.
Szia!
Te valamit nagyon félreértettél. Mi nagyon szeretjük a tanár nénit. Nagyon jó a kapcsolatunk. De ettől még nem biztos,hogy be akarom engedni a magán szférámba.
Csak egy elvi vitát indítottam a vélemények kinyílvánítására.
Üdv: Évi
Már miért menne a tanárnő a szülők hálószobájába???? Mi leültünk a nappaliban egy teára, a gyerek megmutatta a szobáját, ennyi. Miért kell ilyen ellenségesnek lenni, fel nem foghatom.....a gyerek érdeke elsősorban.
Ha ennyire ellenedre van, mondd meg neki. Ha én lennék a helyében, boldogan eltekintenék ilyen barátságtalan emberek látogatásától. És hát az is infó, hogy ennyire elutasító vagy.
Ne szabadkozz.
A pedagógusnak valószinűleg elő van írva és valahogy meg akarja oldani a feladatot.
A másik oldalról nézve meg, igen megértelek szintén.
Hozzánk egyszer az atanár akart eljönni családlátogatásra, aki a gyerekemet hátulról orvul, minden figyelmeztetés nélkül nyakonvágta.
Mert rosszalkodott agyerek.
Ez kivágta nálam a biztosítékot és semmilyen formában nem voltam hajlandó fogadni a tanárt.
Nem lett semmi belőle.
Igen, közben elolvastam én.
Akkor jött a válasz, amikor épp írtam.
Szia! Nekünk szerencsére tényleg jó a viszonyunk a tanítókkal. Nagyon profik, az egyikőjük volt az oktatóm a szülőképzésben. Épp ezért amikor először jelezték a családlátogatást én megkérdeztem,hogy erre miért van szükség? Semmi különös ( volt a válasz), csak beszélgetünk és megnézzük hogyan éltek. Nos, ezek után én azt mondtam, hogy minden tiszteletem ellenére, addig amíg én nem érzem úgy, hogy az otthonom megfelel az elvárásoknak, addig inkább nem erőltetném ezt a látogatósdit.
Amúgy is ellenérzést vált ki belőlem, sajnálom. A kötelező dolgok ellen mindig is lázadtam.
De ha felhív az ofő, képesek vagyunk egy fél órát bármiről csacsogni. A múltkor a bevásárlóközpontban találkoztunk. Tényleg partnerek vagyunk. Én csak a családlátogatás intézménye ellen lázadok, mert betörésnek érzem az intim szférámba.
Üdv: Évi
ráadásul fogadó órán a tanár van othon.
A szülő könnyebben megnyílik és beszél őszintén, kevésbé van zavarban a saját lakásában, kötetlen beszélgetés közben, mint a tanárral szemben ülve, padon napló...
én jónak tartom, nálunk is voltak lány tanító nénii annak idején.
Nem olvastam vissza, bocsánat, ha már írta valaki.
Ha valaki nem tudja kedvelni a gyereke tanárát, hogyan tudja jó szívvel rábízni a nap nagy részében??
A tanárok egy része azért megy családlátogatásra, mert az a tapasztalata, hogy az ott szerzett benyomások segítik megérteni a gyereket, az esetleges iskolai problémákra választ ad stb. Jó, ha magánemberként is megismerik őt a szülők, kötetlenebbül lehet beszélgetni, mint az iskolában, ahol hivatalos a kapcsolat.
A gyerekek várják a tanító nénit, szeretik megmutatni az otthonukat, a szobájukat, a kutyájukat. Biztonságérzetet ad, ha a tanító néni és az anyu jóban vannak.
A tanárok másik része pedig azért megy családlátogatásra, mert az ő iskolájukban számukra a felettesük KÖTELEZŐVÉ tette. És lehet okoskodni, hogy azt nem lehet, pedig igen.
Senki nem tisztasági vagy vagyoni felmérést végez ilyenkor. Persze az is hasznos információ, mint ahogy az is, kikkel lakik a gyerek egy háztartásban, milyen stílusban kommunikálnak egymással és vele otthon. Bizony, félóra alatt is rengeteg tapasztalatot lehet szerezni..
Nem kellene mindenben rosszindulatot látni. Az a szülő, aki ellenséges az iskolával, rosszat tesz a gyerekével. Gondoljátok el, ha mindenki csak szidná a munkahelyedet, és neked mégis minden napodat ott kell tölteni! Ráadásul miért kellene szót fogadni a tanárnak, ha anya folyton lehülyézi otthon? Meg mi a túrónak kellene tanulni, ha anya szerint hülyeségeket várnak el az iskolában?
Én csak azt tudom, hogy a szülőin minden évben elmondták hogy jönnek családlátogatásra, mert ez előírás nekik. Két lányom már kijárta az álalánost, a fiam nyolcadikos -de még soha nem volt nálunk egy tanár sem. A nagylányom középiskolájában szintén mondták, hogy lesz családlátogatás, de most érettségire készülve sem volt még. A középső lányom gimijében már 9.évfolyamban az osztályfőnök elkezdte járni a tanulókat, de még nem került ránk a sor, hisz nagyon sok a vidéki. Egyébként ha jönne nem zavar, nem szégyelem hogy vályog házban lakunk és a lányoknak közös szobályuk van, Vagy hogy mindig kupit hagynak maguk után. Akinek nem tetszik az ki is mehet
Egyébként gyerekoromban egy udvarban laktunk egy osztálytársammal,akinek szülei alkoholisták voltak. Az osztályfőnököm totál részegre itta magát a barátnőm szüleivel. A tanárnő férje pedig kint ült a trabiban és várta mikor végez.Végül alig tudták anyukámék kivinni a részeg tanárnőt, amikor hozzánk is bejött. Undorító és büdös volt-erre emlékszem. Meg arra, hogy az osztfő betegre ment, utána meg felmondott vagy kirugták.
szóval azt akartam írni, csak már fáradt vagyok, hogy a párom annyira ki akarja venni a részét a gyerekem életéből, hogy el akart kísérni nevtanba, ahol aztán kényes kérdések sorát kaptam. És max arra nem válaszolok, vagy a páromat küldöm ki - ez utóbbi sem jobb megoldás, mert akkor meg ő érzi azt, hogy rejtegetni akarok valamit.
De nem, nekik a 8 oldalas anamnézis lap mellett, éváig vissza kell menniük, aztán mennyire hatékony az amit ők ott a nevtanban tesznek?? úgy őszintén? tornára jelentkeztem náluk, hogy az egyik legyen ingyenes, ja hát anyuka az majd novemberben - ha lesz terem. De az, hogy 6 évvel ezelőtt hogy szopott a gyerekem, az nagyon fontos az aktuális probléma megoldása szempontjából. Nem a torna.
szerintem nem tartozik rá, és a baj, hogy ezek az információk összekapcsolódnak további információkkal is, és nem áll meg ott, hogy nevelem a gyerekem de egyedül, de tulajdonképpen mégsem mert több fogkefe van, akkor ha nem az apjával akkor kivel.... Nem tartozik rá. A szülőnek joga van eldönteni, hogy a magánéletéből mit oszt meg a tanárral.
Mondok egy valóságban megtörtént helyzetet. Nekem a párom annyira lelkiismeretesen ki akarja venni a részét a gyerekem életéből, hogy annak idején amikor szenzomotoros fejlődéssel kapcsolatos észrevétellel a nevtanba iránytottak - a kutya nem kérte, hogy a gyereket 2 órűs pszichológiai vizsgálatnak vessék alá mégis ezzel kezdődött, pontosabban, azzal és ez itt a probléma: ezt megelőzően a mi 2 órás pszichológiai vizsgálatával (párom egy éve él velünk) kezdődött. Én persze abszolút együttműködően udvarias módon odaloholtam, a vadidegen pszichológushoz (a gyerek mozgás éretlenségének problémájával) és semmi perc alatt azon kaptam magam , hogy a vadidegen pszichológus azt kérdezgeti, hogy szopott a gyerekem, miért fejtem le a tejem (tök jó volt párom előtt közöklni, hogy akkor befele fordult a mellbimbóm) hogy éltem meg a terhességem. Rohadtul nem tartozottt rá, és mégis bele lettem készerítve egy olyan helyzetbe amit nem akartam. Aztán ez a nő szépen összeírt mindent, és a következő alkalommal, amikor már a gyereket vizsgálta, azzal fogadta a lányomat, hogy "apa kintmarad, jó". Na ennyit erről. És csodálkoznak egyesek h időnként tajtékzom.
Szia !
Végig futottam a sorokat,de bocsánat ha felületes voltam..
A fiad "csoportos" suliba jár...(bocsi, nem szeretem a speciális kifejezést) , és a tanító néni próbálkozik nálatok...
Szerintem , ő nem arra kiváncsi hogy te milyen körülmények között élsz és neveled őt. van -e párod vagy nincs, van - 120 cm -s plazmatévéd, perzsaszőnyeged vagy sem.
Szerintem azok a tanárok akik ilyen iskolákban tanítanak, sokkal elhivatottabbak , és neki a Te gyermeked valamilyen szinten a "sajátja" is.
Nem hiszem hogy kiváncsiskodni akar, vagy megnézi hány napos por van a nappaliban...
a gyerek további fejlesztéséhez, tanításához is kereshet ötleteket.
Az unokahugom a siketek iskolájában tanító, és ott vannak szellemileg is elmaradott gyerekek. Tőle tudom, hogy a családlátogatás másról is szólhat mint a bámulásról.
Ő is kijár időnként ,előre egyeztetett időpontban, szülőkkel egyeztetve...és ő elmondja, hogy mit szeretne megvalósítani, a szülők partnerek-e benne, hogy tudják a gyereknek "adagolni" a szakmai anyagot.
a siketeknél azt mondja egyszerűbb, mint a problémásabb gyerekeknél, és a szülői meg fogadóóra..tényleg erre nem elég.
A gyerek kötetlen környezetében, akár mellette is el tudja mondani észrevételeit, tanácsait ami az ő fejlődését segítené elé.
Nálunk tavasszal -május ?- volt az ovónénink...miután tudta, hogy szeptembertől másik oviba viszem a gyereket, mert elköltözés miatt, nem fogok 45 percet autózni vele naponta 2x.
NA ő tényleg ,pofavizitre jött!!!
plusz ami nagyon zavart, hogy közben vacsorát főztem magunknak, a gyerekeknek, és egyszerűen úgy kellett kirugdalni a házból. nagyon haragudtam érte...de a lányom kérte, miután megtudta ,hogy a prolémásabb gyerekeknél is járt, hogy mi is hívjuk meg! kár volt!
a másik a védőnőm ( harmadik babám várom!) aki eljön, szétnéz, megkérdezi hol lesz a kiságy és stb. honnan tudjam??? van még 5 hónapon kitalálni...
bár többet nem jön hozzánk, és őt meg is értem...hisz egy csomó kisbabát nem megfelelő körülmények közé hoznak haza...és pl a miénk azt nem engedi!
Pedig ez pl. egy elég fontos információ egy jó pedagógus számára.
Hiba nem a tudtára adni.
Erre simán tudok ellenpéldát. Van óvónő ismerősöm, hajdú-bihari településen. Igen sok cigány család él ott is, az óvódoába is járnak gyerekek. Tavaly indult kiscsoportja, és bizony MINDENHOVÁ elment, és a legutolsó puztiban is szívesen fogadták, kifejezetten várták.
Érdekes, hogy elvileg rendben lévő család pedig nem szívesen veszi.
Én kifejezetten nem örülök, hogy hozzánk még nem jutotak el a tanítónénik, pedig igazából nincs rá okuk, hogy jöjjenek. 14 éve ismerjük egymást, mióta a fiam hozzájuk járt. Akkor jöttek, és örültünk nekik.
Sok erőt kívánok. Több autista tanítványom volt-van. Persze ez csak egy szó, hiszen (bocs) ahány autista-annyiféle, mind intellektuálisan, mind szocializáció szempontjából.
Ismeretlenül és tények ismerete nélkül kívánom, hogy fogadd el és örülj minden pici eredménynek, amit elér.
És nyiss! Nem vagytok egyedül: sokan küzdenek hasonló problémával és sokan szeretnének segíteni - ha engeded.
És ne legyen lelkiismeret- furdalásod, ha néha kiborulsz - természetes.
És mondd el a pedagógusnak, ha nem akarod a családlátogatást, de indokold. Ne érezze,hogy ő végzi rosszul a munkáját- ha szerinted nem.
A magam nevében:
-büszke vagyok a lakásra (panel, de szeretettel rendeztünk be, mindenkinek igényeit figyelembe véve.)
-büszke vagyok a gyerekek szobájára, játékaira, könyveire és
-és mindezeken túl nem mellesleg a családra is büszke vagyok, an block.
-szívesen engedem be, és biztos van benne megfelelési "kényszer" is, elég konform is, de egyben vendégszerető is.
-kíváncsi vagyok a tanárnőre, mert mi amúgy nem "cimbizünk", csak futólag látjuk egymást, csomó családi dolgot tudtam meg mindegyikről, amitől számomra is emberibbé váltak.
-egy ilyen látogatás nálunk egyedi és egyszeri esemény, amire a gyerek lelkesen és büszkén készül, olyan dolgokat is meg tud mutatni, ami amúgy nem biztos, hogy szóba kerül, pl. sporttrófeák, náluk spec. a horgászat ilyen.
Értem.
Én sem vagyok híve ennek az ilyen nézelődésnek.
Értem én, mindent értek.
A névsorban lenne még hely ahová elmegy és utána pipálhat.
Mégis mit mondjon az Anyuka minden látogatásnál?!
Mindent tudnak már amit tudni kell.
Más meg nem tartozik rájuk.
évente is lehet változás családi körülményben...
és látható, hogy vissza is lehet utasítani. Biztos én is visszautasítanám, ha zavarna.
Ez igaz.
De volt már ott a tanár/nő és tud mindent.
Kicsit olyan ellenőrzéses ízűnek találom.
Ráadásul ilyenkor nem elsősorban a berendezést figyeli meg a tanító, hanem az otthoni relatíve kötetlen környezetben a gyerek-szülő viszonyt.
Nem hinném, hogy a központi kérdés az lenne, hogy van-e anyukának/apukának partnere vagy nincs.
Én megértem a topicnyitó ellenérzését. A családlátogatás a kicsiknél, az első osztályban még indokolt is, de egy jól ismert gyereknél fölsőbb osztályban csak akkor, ha valami gond van a gyerekkel, aminek az okát az iskolában nem sikerült kideríteni. Ha egy jól ismert gyerkőccel többé-kevésbé minden rendben van az iskolában akkor a tanerőnek semmit sem kell felmérni.
Elnézést kérek minden itt lévő pedagógustól, de az én olvasatomban egy ilyen látogatás (topicnyitó esetében nyomulás) inkább az anyagi helyzet felmérése... Ami semmi jóra nem vezet. Jó példa erre, ha itt valaki leírja, hogy jól él ellenérzést vált ki sokakból, aminek jelen esetben elsősorban a gyerek issza meg a levét. A szegényebb családok meg a másik véglet. Tisztelet a kivételnek. A tanár is ember.
Dehát miért?
Egyszer látta, OK.
Minden évben jön?!