Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tényleg bunkóság???
Létrehozva: 2012. augusztus 10. 13:33
Meg vagyunk hívva a férjemmel anyukám barátnőjének a lányának az esküvőjére. Vidéki, ottalvós buli. A kutyáinkra az anyósom vállalta a felügyeletet.
Tegnap este azonban az egyik kutyánk epilepsziás rohamot kapott, és orvoshoz kellett vinni. Infúziót kap, mert nem tudjuk, hogy mitől lehetett, és most ennek utána kell járni. Ma is vissza kell vinni.
Még tegnap este mondtam anyunak, hogy csak én megyek az esküvőre, a férjem nem, mert így nem merjük senkire itthagyni a kutyát, ráadásul nagyon aggódunk. Én is csak azért mennék, mert nem szeretném, ha megbántódnának.
Na erre anyu kiborult, hogy ez milyen bunkóság, és mért kell ezt ennyire túldramatizálni, nem lesz a kutyának semmi baja, és különben is szégyelje magát a férjem, ha nem jön el. Viszont én egyedül ne menjek, mert az milyen már! (vidék, más felfogás)
Állítólag egész éjszaka sírt, aztán reggel is a telefonban.
Szerintetek most én mit csináljak???
Az állatorvos nem kutyapanzió, nincs ilyen, hogy beadom, amíg elmegyek az esküvőre. Állatkórházban meg csak a legnagyobb végszükségben hagyunk kutyát, az nem a Telki kórház, lakásban tartott szeretett kutyáját senki nem engedi oda be jószántából...
én azt tenném, amit itt már többen írtak, bár nem olvastam végig a fórumot
én édesanyámat helyezném előtérbe (mindegy,hogy miért ragaszkodik ahhoz,hogy ott legyetek), a kutyát pedig állatkórházba adnám
ott jó kezekben lenne
én szeretem nagyon az állatokat, de ebben a helyzetben édesanyám élvezne elsőbbséget a kutyámmal szemben, aki nem fog belehalni egy esetleges rohamba orvosi háttér mellett
Hát, 3 hónappal ezelőtt nem tudtuk, hogy nem lesz jól a kutya, így nehéz lett volna nemet mondani. Az esküvő messze van, anyósom hiába telefonál, ha baj van, nem tudunk 5 perc alatt hazaérni!
Az állatorvoshoz beadni sem megoldás, nem szeretnénk, rosszul érezné magát, és mi is. Ez nem is vitatéma, mi ezt így gondoljuk.
Szerintem te direkt kostolgatsz engem!
Ismerem anyu barátnőjét, de mivel nem az én barátnőm, nem vagyok vele napi kapcsolatban. Egyébként is vidéken laknak, jó, ha félévente 1x találkozunk. A lányát, mint írtam kb. 5x láttam, a férjem 1x.
Azt nem tudom, hogy honnan vetted, hogy elev nem volt kedvünk az egészhez, mert tegnap estig úgy volt, hogy megyünk. A kutya rosszullétét egyáltalán nem ürügynek használom, de nem baj, ha nem hiszed el!
Én viszont elmegyek, és szerintem ez így rendben van.
Ja, és a férjem és én nem bazári majmok vagyunk, akit a falu népének mutogatni kell! Egy cseppet sem érdekel, ki mit fog gondolni.
Azért így visszaolvasva, bizony egy kissé pálfordulás észlelhető.
Mi minden kiderült a topik indítása óta!
Csak egy kicsit mentem el sütni-főzni, mire visszajöttem, már teljesen más a szitu.
Igen, az anyák szeretik megrendezni a élet nevű revüt egyszemélyes zenekari kísérettel.
Adjátok be a kutyust az állatkórházba, ott biztonságban lesz.
Ti pedig mehettek bulizni.
Nem is értem, ez nem jutott eszetekbe?
Ezt úgy hívják, terrorizmus :D
Amúgy a gyerekek szokták bevetni, náluk sem szabad engedni a hisztinek.
Pontosan az volt!
Mert falun igy szokás...
De ugye olyan oldala is van a dolognak, hogy a kedves topikinditó már akkor sem tudott NEM-et mondani a kedves anyukájának.
Vagy anyuci-apuci fizette az esküvőt és a lagzit?? Hogy is volt ez az egész??
amugy nem érdekel!
Csak szerettem volna felhivni a figyelmet, hogy vannak szokások, amit az idősebbek szerint illik betartani és igenis nagy gondot okoz nekik ha valaki nem tartja magát ezekhez az íratlan szabályokhoz.
De ha már nem akarja tartani magát, akkor ezt a legelején korrektül kellett volna közölni. Mindenkivel.
Sajnálom szegény kutyust.
De nekem az a vélemény, anyós vigyázzon a kutyára az esküvő idején, és csak az esküvőre menjenek mindketten.
A lagziba pedig ne menjenek el. Anyós meg a topikinditó lakásában is vigyázhat a kutyára. Telefon ugye létezik.
nyilvanvaloan nem, de ez nyilt hadüzenet.
itt nem a kutyarol van szo, hanem arrol, hogy eldöntheti-e valaki ketmasik valaki programjat BARMILYEN körülmenyek közt. akar van gyerek, kutya, tovabbkepzes, bogracsozas sajat baratokkal, akar nincs.
a menyasszony azt teszi, amit sajat anyja akar, hiszen ö hivott meg boldog-boldogtalant. a topikindito anyja meg "szegyenben marad", ha naluk nem ugyanez van.
hat en azt gondolom, ez az anya sajat ügye. hülye az, aki a ket anya közti vetelkedesbe belemegy.
Az tényleg célszerű lenne, ha a topikindító felmérné mindhárom szempontot: kutyának nem jobb-e az orvosi felügyelet, anyja hogyan éli meg a helyzetet, illetve ő maga mit is akar.
Lehet, hogy az anyuka legközelebb is érzelmi zsarolással élne (vagy már volt ilyen korábban is), viszont azt nem gondolom, hogy ez sporttá válna. Lehet, hogy egy esküvő esetén - ami nincs mindennap - , enged az ember ennek a magatartásnak, más alkalommal viszont kiáll a véleménye mellett. Kettő kell ehhez.
Anyád, gondolom, szeretné megmutogatni mindenkinek a szép lányát, táncolna a vejével, és végre van egy esemény, ami egy idősebb asszonynak nagy szám: fürödne az elismerésben, hogy kicsípheti magát, és a szerettei oldalán mulathat az egész falu előtt. Ezt érzi veszélyben, és ezért vet be érzelmi zsarolást.
Ha ezért az lesz, hogy mégis a mama kedvére tesznek, akkor egy jó időre lesre futnak, az hótt tuti.
A mama villogása velük, nagyon sokba fog kerülni.
Valószínüleg az is pontosan ilyen kényszermeghívás lehetett, amit a topikindító nevében a saját anyja követhetett el. Itt egészen egyszerűen arról van szó, hogy az örömszülők intézkednek és hívogatnak meg a gyerekek esküvőjére olyan ismerősöket és barátokat, akik tulajdonképpen az ő ismerőseik/barátaik, nem pedig a házasságot kötő ifjú páré.:-(((
Elfogadták, mert nem tudtak, nem akartak, nem, mertek NEM-et mondani.
amugy semmi kedvük nem volt hozzá. Ez eléggé egyértelműen lejön a hozzászólásokból.
Csak azt nem értem, ha a topikinditónak ennyire nem fontos az anyja barátnője és annak lánya, akkor mit is keresett az a lány a topikinditó esküvöjén??????????????????????
Most a meghivó család csak viszonozni akarta az esküvői meghivást. viszont valami miatt lenézettek lettek a falusi lagzijukkal.
Ez is eléggé lejön a hszkből.
Persze sosem ismerné be a dolgot. Ezért a topik, szegény kutyus betegségével.
Itt közel sem önfeláldozásról van szó. Ellenben szó van felelősségtudatról, szeretetről, gondoskodásról, egy szóval, emberségről.
Bármennyire is furának tűnik neked, egy epilepsziás kutya/macska/hörcsög/aranyhal/stb. esetleges rosszulléte mindenképpen prioritást élvez egy félig idegen esküvőjével szemben. De még topiknyitó anyukájának a hisztijével szemben is. Tovább megyek, számomra egy közeli rokon/ismerős esküvőjével szemben is. Hogy miért, azt neked nem részletezem, mert valószínűleg meg sem értenéd. Ezt csak az érti meg, akinek van állata, van felelősségtudata, van lelke.
Abban igazad van, hogy egy gyerek és egy állat között nem vonunk párhuzamot. Az egyik a gyerekünk, a másik az állatunk. Mindkettővel mellérendelt kapcsolatban élünk. De ehhez kellene némi jól értelmezett alázat. Ami nagyon sokak tudatából hiányzik.
Topiknyitó, én nem mennék el. Tudniillik a kutyának van most szüksége rátok. Az ifjú pár nélkületek is összeházasodik, és vélhetőleg jól fog mulatni a lagziban. Ha a kutyi akkor kapna rohamot, amikor ti éppen körtáncot roptok, pokolian szenvedne a segítségetek nélkül. Most ő az első, mindenki előtt.
Volt epilepsziás kutyám, tudom, miről beszélek.
Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” Mahatma Gandhi
a velemenyemet mar leirtam, nem ismetlem meg.
de azt megemlitem, ha anyukad EZERT egesz ejszaka sir, ti meg erre behodoltok neki, GARANTALT, hogy a következökben ez lesz a sport.
ö beosztja az idötöket - es ha nem ugrotok, megsertödik es sir. egeszaddig, amig nem teljesititek azt, amit ö nektek kitalalt.
evtizedek viselkedesi programjanak alapjait rakjatok le most.
Én még mindig nem értem, hogy miért nem lehetne felhívni az állatorvost, hogy induláskor beadjátok neki a kutyát 24-36 órára megfigyelésre.
Így ti is nyugodtak lennétek - elvégre még nem tudjátok, mi okozta az epilepsziáját.
A meghívást elfogadtátok. Így utólag tényleg úgy néz ki, mintha a kutya betegsége ürügy lennea kibújásra, mintha elment volna a kedvetek elmenni a lagziba.
A kutya is biztonságos helyen lenne, még jobb kezekben, mintha ti lesnétek, merre csóválja a farkát, és anyukád sem kerülne kínos helyzetbe.
Tökéletesen jól látod!!
Az anyukának fontos, hogy megmutassa a családját a falunépnek.
Ezen kivül van egy másik oldala is a dolognak.
Amikor a faluban meghivják az egész családot... Ahogy itt.
az örömanya meghivta a barátnőjét és annak egész családját a lakodalomba. Ha az ifjú párnak lenne 8 gyereke azokat is meghivták volna- mert igy szokás- mert igy illik. A meghivók szövege úgy szokott szólni : Önt és Kedves Családját. és ez bizony a topikinditóra és a férjére is vonatkozik--- ők azok a bizonyos kedvescsalád.
És meghivták őket- mert azt a bizonyos meghivást viszonozni kell.
Mondjuk nekem alapból furcsa, hogy ha valaki nem ismeri a saját anyja barátnőjét, és annak gyerekét.
De ha már nem volt kedve elmenni, akkor miért nem közölte ezt az első pillanatban?
Az egész topikot kifejezetten ürügynek érzem.. az összes magyarázkodással együtt.
A meghívót nem is kaptuk meg, anyuéknál van, telefono hívtak meg, de nem az ifju pár, hanem az örömanya.
Na jó, hát ezek után tényleg csesszék meg az anyukák, bocsánat. Érdekelné a tökömet.
El sem olvastam a hozzaszólásokat...persze hogy maradjon vele valaki otthon vagy mindketten főleg ha jol olvasom ez a huszonharmadik akárki esküvője. A kuty rmélhetőleg még sok évig veletek lesz ez meg csak egy olyan esküvő ami nem is családban van Anyukad meg ne haragudj hogy ezt mondom de szedjen nyugtatót ha ez miatt egész éjszaka sírt . Inkabb örülne hogy legalább egyikőtök igy is elmegy. Mondjuk én nagyon kutyapárti vagyok nekem is van 5 olyanok mint a gyerekeim, persze a gyerek az első és nem is ugyanolyanok nekem (mielőtt még valaki a torkomnak ugrana ez miatt ) de nagyon fontosak...Ne hagy magad lelki terrorban tartani.
cell
Visszanéztem - nem kellett volna.
Írod, hogy nem is az ifjú pár hívott meg. Hát tudod én így egyáltalán nem mennék el.
Nálam is volt már ilyen, hogy anyuka hívott meg a gyereke esküvőjére. Határozottan visszautasítottam és megpróbáltam elmagyarázni az anyukának, hogy ha a gyerekének és a párjának fontos lenne a jelenlétem, akkor ők hívtak volna meg. Ő pedig ne hívjon meg senkit a más - még ha a saját gyereke akkor sem! - esküvőjére.
Sajna ő is olyan szemellenzős, nem értette meg, de pont nem érdekel az ilyesmi.
Legközelebb majd a szomszéd hív vendéget az én vasárnapi ebédemre??
Attól függ, milyen a kapcsolatod anyáddal egyébként. Én úgy gondolom, hogy vagy vállald, hogy megharagszik emiatt, vagy engedj neki, de akkor mindketten menjetek. Ebben a férj álljon ki melletted, és ne tegye ki a feleségét meg az anyósát pletykáknak.
Anyád, gondolom, szeretné megmutogatni mindenkinek a szép lányát, táncolna a vejével, és végre van egy esemény, ami egy idősebb asszonynak nagy szám: fürödne az elismerésben, hogy kicsípheti magát, és a szerettei oldalán mulathat az egész falu előtt. Ezt érzi veszélyben, és ezért vet be érzelmi zsarolást.
Szerintem itt a szülő meg a kutya szempontja ütközik, hiszen a menyasszonyhoz nem köt érzelmi szál.
Mérlegelj, véleményem szerint vagy mindketten menjetek, vagy egyikőtök se.
Nekem se anyám, se kutyám nincs, de a társam mellett állnék egy ilyen szituban.
Ha idegen... Akkor meg már az elején NEM-et kellett volna mondani a meghívásra!
Vagy annyira nem idegen??
Vagy a topikinditó képtelen NEM-et mondani?
és szerencsétlen kutya baját ürügynek használja??
Kutyabaj nélkül is lehetett volna NEM-et mondani.
Ha mégis elfogadták, akkor pedig igenis illik megtenni, azt a gesztust, hogy elmennek csak az esküvőre és a lagziba Nem.
Anyukának meg semmi baj a helyzetértékelésével. Neki fontos ez a meghivás.
Mi is megtettük, hogy elmentünk olyan lagziba ahova rohadtul nem volt kedvünk, mert a nemkedves ifjú pár a gyerekeinket--- akik már szinte felnöttek.. nem hivták meg. Elmentünk, megettük a vacsit és eljöttünk. sógornőmékkel együtt. Azért mentünk el, mert apósom megkért minket.
ja.. ez rokon volt.
A válasz a kérdésre, ahogy a legtöbben írták: nem, nem bunkóság. Prioritás van, neked a kutyi fontosabb, és ez érthető.
Elmondom, mi a bunkóság. Én pl. többször nem mentem már el esküvőre. Illetve oda még elmentem volna. Az azt követő hagyományos parasztlagziba nem mentem el. Méghozzá direkt, pedig kutyám sincs. És úgy tettem, ahogy többen mondták itt is: nem fűztem magyarázatot. Kimentettük magunkat, küldtünk dísztáviratot, majd az esemény után kb. egy hónappal bejelentkeztünk telefonon és elvittük a nekik szánt nászajándékot. Megjegyzem: így is megsértődtek. A párom barátairól volt szó. Ő jóban volt a sráccal valamelyest, de nem igazán jártak össze. Régen kollégák voltak, onnan datálódik az ismeretség. Én a menyasszonyt kb. kétszer láttam életemben. A srácot azért többször. De nem volt ez olyan összejárós, együttbulizós barátság.
No a lényeg, hogy én azért nem mentem el, mert elegem volt a párom barátainak pofátlanságából. Nevezetesen: nekünk egy nagyon szerény esküvőnk volt. Sima ebéddel utána. Semmi rongyrázás, menyasszonytánc, semmi. Ehhez képest ők eljöttek, végigették a menüsort, utána jóllakottan felálltak, megköszönték és elhúztak. Semmi ajándékot nem hoztak, még egy szál virágot sem, semmit. Ehhez képest ők hatalmas parasztlagzit csaptak, ahol menyasszonytánc is volt. Már a meghívóra rá volt írva, hogy az ajándéknak szánt összeget is a menyasszonytánccal dobjuk be a kalapba majd. Én meg mondtam a páromnak, hogy - mivel a legnagyobb címletet illik adni, és azt is kétszer ugye (tánc+ajándék), én nem adok semmit. Nem viszek semmit, sem pénzt, se mást. És el sem megyek. Mert ezt egy oltári bunkóságnak tartottam. Hogy ha én meghívok valakit, eljön, teleeszi magát, de még egy jelképes ajándékot sem hoz. Nekem kisülne a szemem, ha ilyet tennék. De ha ő tart lagzit, akkor tejeljünk, mert nekik céljaik vannak (nekünk is voltak).
Így aztán az ilyen emberek nyugodtan meghívhatnak, akkor sem megyek el. Ajándékot persze vittünk. Megjegyzem: így is megsértődtek. De engem aztán egy kicsit sem érdekel. Ennyi. Addig se nagyon találkoztam velük, ezután sem fogok és nem is hiányoznak.
Te is tedd azt, amit a szíved diktál. A többivel meg ne foglalkozz. Ahogy atöbbiek is javasoltak. Anyád sirámaival sem, meg a násznéppel sem. Nem ezen múlik a boldogságuk.
Ja, a kutyusod remélem, meggyógyul.
Nekem nincs kutyám, mert panelban lakom. De álmom egyszer egy családi ház, és ott mindenképp lesz kutyusom. Vizsla vagy labrador. Egyszer, öreg koromban talán majd összejön.
Nyugi, VG elment szabadságra és abba nem fér bele az nlc, ahogy írta. Ezt 07. 30-án. Tehát nagyon ne örülj, mert hamarosan itt lesz.
Amúgy gratula
Tudod mi a gáz és miért is agyalsz még mindig egy olyan kérdésen, amin, ha nem lenne anyud a folyamatban, simán lepöckölnéd?
Hogy anyud a szegény én szerepébe bújt és lelkiismeretfurdalást okoz neked szándékosan.
Tehát anyuddal kéne egyezségre jutnod hamar, nem az ifjú párral. Szerintem.
Oké, nem tudom mit nem értesz.
A lagzi vidéken van, több óra kocsival. Valakinek lennie kell a kutyával, nem másra rábízni. Én elmegyek, de anyunak ez nem tetszik, szerintema férjemnek is jönnie kéne.
A meghívót nem is kaptuk meg, anyuéknál van, telefono hívtak meg, de nem az ifju pár, hanem az örömanya.
És igen, a kutyám fontos. Nem fontosabb, mint az anyukám, de most a kutyának szüksége van ránk.
Számomra az a köztes megoldás, hogy én odamegyek.
És mondd?? kb hány percig tartana kinyomozni azt, hogy mi a meghivó pár telefonszáma??
vagy inkább hány másodercig?
Nehezedre lenne ezt a gesztust megtenni a meghivó pár felé??
és miért nem vagy képes annyit megtenni, hogy esküvőre elmentek, sok boldogságot kivántok a párnak, és eljöttök a vacsi elött??
Biztos nagyon megerőltető megtenni ezt--- nem a pár- hanem anyukád kedvéért??
Nem kell a lagziban résztvenni, ha nem akartok.
De nekem bizony furi, hogy számodra a kutyád fontosabb édesanyádnál... és képelen vagy józan fejjel köztes megoldáson gondolkodni.
Indulok... Hátha nem bírsz vele.:-)
Nincs türelmem végigolvasni a hozzászólásokat, de a saját véleményemet megosztom Veled. Csak hogy mondjak valami témába illőt is végre:
- Az anyukám barátnője nem az én barátnőm. Az illető hölgy lánya sem. (Már azt sem értem, miért is hívott meg, Ti meg minek fogadtátok el a meghívást?!)
- Ha az anyukád fogadta el a Ti nevetekben is a meghívást, akkor ez Titeket semmire nem kötelez, ez bitzony az ő gondja.
- ha nekem fontosabb a beteg - gondolom, családtagként kezelt - kutyád, mint egy félig ismeretlen ifjú pár, akkor nem hagyomn magára a kutyát. Neked mi a fontosabb?
- Ha a fentieket az anyukád nem érti meg, úgy leülnék vele megbeszélni ezeket a gondokat úgy, hogy abból ne veszekedés legyen. Ő is megértheti, hogy semmi értelme úgy elmennetek, hogy csak a testetek van jelen az eseményen, de lélekben teljesen máshol jártok. Egyben azt is tisztáznám vele, hogy a nevetekben máskor ne fogadjon el semmilyen invitálást, ne nyilatkozzon.:-((