Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kedves Mary-Ann!
Olvastam pár hsz-edet itt is és más topikban is. Szerintem Te teljesen feladtad a dolgot, úgy tűnik még élvezed is hogy ennyire lekicsinyled saját magadat. Ezzel a hozzáállással, ami soraidból kitűnik, már bocs de száz km-eres hátrányba kerülsz minden egyes párkapcsolati lehetőséggel szemben. Nem tudom hogy nézhetsz ki, de az, ahogy saját magadról vélekedsz, plusz a hatalmas negativitás ami süt az irományaidból, alapból taszító lehet a férfiak 90%-nak. Mégis, ki akarna egy besavanyodott, cinikus, totálisan negatív nővel együtt lenni?! Megfordítva, Te szívesen keresed olyan férfi társaságát aki az ismerkedési kedvedet lenullázza a pesszimista, világfájdalmas hozzáállásával amit ő realistának nevez?Gondold végig, valaki végre megpróbálna közel kerülni hozzád,őszintén mond egy bókot, erre Te meg támadóállást veszel fel és csípőből hülyének nézed hogy ő, neked, ilyet mond, amikor Te egy ronda, béna, vén banya vagy? Írod hogy már csak kb az alkeszeknek kellesz, hát lehet hogy ehhez a viselkedésedhez kell egy-két üveg rövid...Szóval, szerintem gyorsan próbálj meg irányt váltani, mert én sem ismerkednék olyan emberrel, akitől az életkedvem is elmegy...Te pontosan ilyennek fested le itt magadat.
Persze csak ha végig bírja olvasni!
De tényleg sok a szöveg!
Én nem tartom magam nagy szépségnek, sőt.
Szerencsém van azonban, mert a párom (nem tuddom miért) annak tart. Én az ő elismerésétől tartom magam nőisnek.
10 éve vagyunk együtt, azóta a 170 cm-hez voltam 55 kilótól 68 kilóig mindenféle. De neki minidig tetszettem.
Sőt most terhesen is kíván.
És ez arra öszötnöz, hogy kihozzam magamból a maximumot, hogy adjak magamra, hogy megfeleljek annak, amilyennek ő lát.
Kedves topikindító, nagyon sajnállak....Ebből aztán csak azt tudtad meg, hogy mitől nem érzi magát nőnek valaki, de azt aztán teljes mélységében...
.....és én is....
Kitérő válasz.
Na mindegy, a továbbiakban úgy érzem ez felesleges szócséplés. Tényleg remélem, hogy jobb lesz neked idővel...
De nem az értékeit vonom kétségbe, hanem az érdeklődését. Nagyon nem mindegy.
És nem azért, mert rossz tapasztalatok értek, hanem, mert látom rajta, hogy mondjuk irreális.
Ha valakin azt látom, hogy igen, felmérte, hogy nem vagyok jó nő, sem intelligens, sem szórakoztató stb., és tökéletesen tisztában van azzal, hogy ebből kifolyólag velem nem fog tudni megjelenni, jókat beszélgetni, nagyokat nevetni, sem semmi mást, és valamilyen okból kifolyólag még így is engem akar, nem csak rám fanyalodik, akkor oké, nem küldöm el. Nem fogom megérteni, hogy miért ekkora mazochista vagy ízlésficamos, de hát ő tudja...
Viszont ilyenre semmi esély. Alapvetően rám sem hederítenek, az az egy-két kivétel meg olyan, mint amilyenről beszámoltam.
Oké, ilyen "adottságokkal" mondjuk nem is jár jobb, még ennyi sem, de nem, ettől függetlenül én nem tudok őszintén örülni a rossznak. Pedig kéne, tudom, sőt... Mea culpa.
A nyomor kiadásával kapcsolatban: szerintem te nem kiadod a nyomorodat. Kiadni olyant lehet, ami nyomasztott és bent tartottad. Te nem tartod bent. Az elmúlt hetekben a fórumon számtalanszor olvastam a magadról alkotott véleményedet. Te dagonyázol a saját szerencsétlenségedben. Bárki megpróbálna vigasztalni, hárítasz. Ez nem megkönnyebbülés. Ezzel egyre mélyebbre nyomod magad. A sportolással többet érnél: több endorfin, szebb alak, kevesebb nyomor.
Akkor jól sejtettem, a pszichológiával kapcsolatban valóban előítéleteid és tévhiteid vannak. Bár nem vagyok pszicho (neurobiológus vagyok), azt azért hadd mondjam el, hogy MINDEN ember agya ALAPVETŐEN ugyanolyan alapokon működik (sőt, általánosságban minden emlősállat agya). Az érzelmek kialakulásának alapjai is ugyanazok minden embernél. És annak ellenére, hogy az emberek élete és tapasztalásaik is mások, jól működnek a sablonok és a modellek, mint minden egyéb tudományágban. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy egy terápiás módszer minden ember mindenféle problémájára hatásos, de nem is egy terápiás módszer létezik.
A pszichológia, bár nem egzakt tudomány (mint mondjuk a matematika, és azt hiszem, ezzel véget is ér a totálisan egzakt tudományok sora :D ), de nem egyenlő az olyan tudománytalan sarlatánságokkal, mint pl. a homeopátia és tsai. Elég csak pár normális, referált folyóiratban megjelent tanulmányt elolvasni.
Szóval én a helyedben a (tév)hitem ellenére csak rászánnék pár petákot, ha már ilyen nyomorultul érzem magam. Ui. eddig látni valólag vagy nem próbáltál magadon segíteni, vagy minden egyéb módszer csődöt mondott.
Az érték kétségbe vonásán azt értem, hogy egyből hiteltelennek nevezed az irántad érdeklődő embert, csak azért, mert rossz tapasztalatok értek.
- addig van velem, amíg a jobb nő nem elérhető
- más nő tulajdonságait vetíti rám
Sorolhatnád napestig a példákat, oké. Akkor mindenki ilyen, és ha az érdeklődés szikrája megjelenik, automatikusan hiteltelen? Hát, erre a hozzáállásra nem lehet kapcsolatot alapozni, mert mindenki számára kellemetlen, ha az exekkel hasonlítják össze.
Bocsiiiiii..... tényleg annyira siettem az ebéddel, hogy még előtted......
Persze, hát épp ez az ....A cseppet sem unalmas stílust abszolút jó irányban is lehetne kamatoztatni...Kár érte, de hát ettől színes a lét...
én még ilyet nem láttam, most csak pillogok és tanulok.... 
" Tehát, hogy adott XY, aki hibákból és hiányosságokból áll, és ennyi. Nincs benne semmi vonzó, amire fel lehetne figyelni, amit meg lehetne szeretni. Nem jó a társaságában lenni. Ilyesmi."
Saját magadat csapod be ha igy gondolkozol.
Hányszor látunk olyan nőt, aki ott megy előttünk férjjel, gyerekekkel és épp ismét várandósan, hogy azt mondjuk magunkban , hogy ...."Jesszusom, ennek is csinált valaki gyereket !! " ...és igen valóban, pedig színtelen, kimondottan csúnya, semmi szép nincs rajta, de szó szerint semmi és ezt az öltözködésével még ki is hangsúlyozza.....
....vagy olyat is láttam ahol a nagyon is jóképű férje a tenyerén hordozta a lusta, koszos, hatalmas tepsi méretű feleségét...Bocsi ezt csak hallottam, mert Anyósom legjobb barátnőjének a családjában van ilyen...és még a család sem érti, hogy mit eszik a pasi a nőn...
Elvileg a sótlanság, a csúnyaság, a szürkeség, az unalmasság, az mind nem akadály egy párkapcsolat kialakításánál, viszont amikor direkt lebeszéli az ember magáról a többi embert, bármilyen kapcsolattartásról legyen is szó az már komoly gátja lehet a bárminemű emberi, vagy párkapcsolat kialakulásának..
"Az hiteltelen, ami mögött nincs semmi."
Pontosan! És az bizony elég nagy semminek számít, amikor pl. az illető belém lát nem létező pozitív tulajdonságokat, és ezek alapján "rajong" értem. De azt se kelljen már a semminél többre értékelnem, ha valaki csak addig akar tőlem valamit, addig vagyok "szívszerelme", amíg nem elérhető számára a jobb nő, akire igazán vágyik. Vagy sorolhatnám még napestig a jobbnál jobb példákat.
Ahhoz, hogy ezeket kiszúrja az ember, csak két éles szemre, önmaga tökéletes ismeretére és egy kis észre van szükség, teljesen fölösleges és értelmetlen odacitálni az előző delikvensek dolgait.
"Hogy vársz el kapcsolatot egy értékes emberrel, ha azzal indítasz, hogy az értékeit kétségbe vonod, mert teszem azt, az előző szemét volt?"
Ez viszont megint nem tudom, honnan jött, én a másik értékeiről szót sem ejtettem, végig az enyéimről, illetve azok hiányáról volt szó. Tehát akkor most ez mi is?
Leírtad amit szerettem volna... és ne fújoljááá
! 
Ahogy, leírta az tetszett...
Az jó volt...de amit, ott van eltérés...de mint írtam, végül is beelőztél... 
"Ha olyan viszonyulást tapasztal a másik fél részéről, ami pont ellentétes azzal, amiket ezen tulajdonságok alapján "érdemelne", az gyanús, hiteltelen."
Gyanús valami, ha gyanúsnak véled. Hiteltelen? Az hiteltelen, ami mögött nincs semmi. Saját előfeltevéseid alapján minősíted hiteltelennek egy másik ember érzéseit? Hogy vársz el kapcsolatot egy értékes emberrel, ha azzal indítasz, hogy az értékeit kétségbe vonod, mert teszem azt, az előző szemét volt?
"És rendre ki is derült, hogy tényleg... Pl. volt, aki egy nagy szerelme mását, az ő pozitív tulajdonságait látta belém"
Ha egy embernek problémája adódott azzal, hogy az adott helyzetben ne magadért közeledjen, hanem pótlékra volt szüksége, akkor minden ember ilyen?
A pszichológust is azért utasítod el egyébként, mert találkoztál egy szakértelem nélkülivel?
Jav.:
"
lelkivilága" = lelkiviláguk"
egyes" = egyJó, most kérjek elnézést, hogy ki merem adni magamból a "nyomoromat"? Ha már legalja alaknak születtél, akkor legalább kussolj, lapíts, "élvezd" csendben ennek minden következményét, azt' kész? Még az a szerencse, hogy ez nem kötelező.
Ha most kifejtem, mire alapozom ezt a meggyőződést a pszichológiáról, az még lesz vagy 2-3 oldal. Röviden csak abba gondolj bele logikailag, hogy minden ember más, és saját magán kívül senki más nem ismerheti meg igazán egy ember lelkét, a benne zajló folyamatokat... Erre jön a pszichológia a maga "okosságaival", sablonjaival, miegyebekkel. És úgy, hogy amiket állít, soha nem lesznek bizonyíthatóak (ellentétben pl. a gravitáció létezésével), viszont nagyon is cáfolhatóak.
Ezt persze most nagyon leegyszerűsítettem, és csak az eleje az egész gondolatmenetnek, szóval gondolom, félre lesz értve, hülyének leszek érte nézve. Nem baj.
Az ún. "szakemberekről" pedig annyit, hogy némelyiknek, igen sokuknak pszichológia szakra járni maga a folyamatos önterápia, annyira "ép" a lelkivilága... (és ez egyes számomra hiteles forrásból származó megfigyelés) Majd nyilván egy ilyen fog segíteni bárkin is, ne vicceljünk már!
Nem, nem dobok ki egyetlen ft-ot sem az ablakon fölöslegesen. Márpedig pszichológusra költeni az én szememben egy a fölösleges, haszontalan dolgok közül.
Akkor így jártál.
Ok. Tegyük fel, hogy így van. Akkor szerinted az jó stratégia, hogy napi x órát ezzel a témával töltesz?
A pszichológiáról: honnan ez a meggyőződés? Mivel támasztod alá magad számára?
Csak úgy bővelkedem bennük, már nem győzöm hová tenni őket...
Hát nem attól, hogy olyan ffi van mellettem, aki mellett nőnek érezhetem magam...
gondolom valaki okos megint beírta ezt a marhaságot.
Azt felejted el gyönyörűen, hogy mi van akkor, ha ezeket a hibákat nem kompenzálja semmi pozitívum, érték.
Tehát, hogy adott XY, aki hibákból és hiányosságokból áll, és ennyi. Nincs benne semmi vonzó, amire fel lehetne figyelni, amit meg lehetne szeretni. Nem jó a társaságában lenni. Ilyesmi.
Tudom, hogy nagyon kevesen vagyunk ilyenek, ez az itteni hitetlenkedésből is tökéletesen látszik. De attól még vagyunk.
Ezen mit kéne elfogadni? Közönséges leszek, de eléd nyújtanak egy tálca fekáliát, elfogadod-e mosolyogva? Szerintem nem fogod! Na, ez kb. egy ilyen helyzet. Értelmes ember azt fogadja el, ami elfogadható. Ami pedig nem az, azt természetesen nem, ez így logikus.
Az nem elfogadható, hogy belőle ez is hiányzik, az is hiányzik, ez is rossz, az is rossz, és nincs benne semmi, ami miatt kicsit is kellene. Ez elfogadhatatlan.
De jó, tegyük fel elfogadom. És??? Cigánygyerekek fognak potyogni az égből ennek örömére vagy mégis mi fog változni? Vedd már észre, hogy semmi!
Elfogadhatom, hogy ilyen vagyok, de attól még ugyanúgy nem leszek vonzóbb, és ugyanúgy nem fogok kelleni a kutyának sem. Ezért tökéletesen mindegy, mit gondol az ember saját magáról. Ha kapcsolatot akar kialakítani a többi emberrel (legyen szó barátságról, párkapcsolatról, akármiről), akkor egyedül, kizárólagosan csak az számít, hogy azok mit gondolnak róla. Azt pedig nem az fogja meghatározni, hogy ő mit gondol magáról, hanem a különféle külső-belső tulajdonságai, amelyekkel rendelkezik, amelyekkel született. Nem tudom, hogy ebben mi nem világos, holott olyan egyszerű és érthető ez, mint az 1x1.
Ami pedig a pszichológiát illeti, az egy áltudomány. A művelői, az ún. "szakemberek" pedig jobban tennék, ha a saját házuk táján söprögetnének, mert bizony a legtöbbnek bőven van mit... Sokuknak még többet is, mint nekem.
És nem, nem vagyok szcientológus, sem semmilyen egyéb ostoba szekta tagja, még mielőtt megint megkapnám ezt.
Nem érted, amit mondok. Mindenkinek vannak szar tulajdonságai és hibái is. Egyeseknek nagyon sok van. Egyeseknek olyan hibáik vannak, amelyek SZERINTÜK/mások szerint nem fontosak, másoknak nem ilyenek. Lehet állandóan ezekkel foglalkozni, meg nyígni miattuk, meg elfogadni, hogy így van és együtt élni velük. Ezek szerint te a., megoldást választottad. Én azt mondom, a., megoldás nem vezet sehová. Ha úgy tetszik, ésszerűtlen. Ahelyett, hogy mindenféle fórumon részletesen leírod, mekkora kalap szar vagy, foglalkozhatnál olyan dolgokkal, amik kevésbé deprimálóak.
A pszichológus-témára nem válaszoltál. Én tartom a véleményemet, a helyedben egy esélyt adnék neki. Rontani nem fog a helyzeten.
Viszont, amit itt kifejtettél az imént, azok alapján nem fér a fejembe, mit akarsz hallani...
Hát persze. Szövegértés 5-ös. Fuss már neki még egyszer annak a példának vagy ha nem, akkor ne hazudj ilyeneket (mert ez már kimeríti a hazugság fogalmát!).
Majd ha azt tapasztalom, hogy valaki tényleg engem lát, nem pedig mást bennem, és az én tulajdonságaimmal van tisztában, nem pedig máséit vetíti belém, akkor nem fogom elhajtani. Feltéve ha még így is engem akar, nem csak pótlékként "tartana" egy ideig, amíg a jobb nő horogra nem akad. Bocs már ezért a szörnyű hozzáállásért, biztos sokkal jobb lenne egy hazugságra alapozott, kapcsolatnak aligha nevezhető, rém megalázó izé.
Nem ócsároltam magam, tényeket közöltem, de ez szemmel láthatóan nagyon zavaró volt. Sokakban van egy olyan idétlen hozzáállás, hogy magadról jót vagy semmit, mert te is értékes vagy meg blablabla, és ha nem így gondolod, az önbizalomhiány, illetve önértékelési zavar. Hát, ezzel a hozzáállással nem tudok mit kezdeni. Ha valakinek jólesik feltenni a rózsaszín szemüveget, és elszakadni a valóságtól, akkor egészségére, de ne próbáljon már meg engem is rávenni.
Akinek egy kicsit is jó a szeme, és van esze, mind-mind megerősíti, hogy de, javíthatatlan lúzer vagyok. Nem véletlen, hogy ennyire "kelendő" vagyok... Nem tudom, miért kell a nyilvánvalót megpróbálni cáfolni, de nem fog menni.
A sokféle tanácsról meg annyit, hogy működőképes, értelmes, konkrét tipp továbbra sem volt, mint ahogy erre a problémára nem is lehet. Ez nem olyan, hogy kicsi a melled, nosza, push-upot rá, szilikont bele, és probléma megoldva.
Nem lehet minden problémát megoldani, csak ugye milyen kellemes ennek ellenére is erőszakkal azt mantrázgatni, hogy "de tegyél, változtass!", mint belátni ezt az egyszerű alapigazságot. Hát, sajnálom, az értelmetlen mantrákat nem fogom elfogadni. Ha 1000x vágják hozzám, akkor sem. És aki ezért még külön belém rúg meg elmond ennek-annak, az ezzel már nem az én értelmi szintemet minősíti, hanem a sajátját. Büszke lehet magára, hogy sikerül ilyen téren alulmúlnia, pedig az nem egy egyszerű feladat ugyebár.
Egyedül te ócsároltad magad. Mindenki bíztatni és segíteni próbált. Úgy látom, addig huzakodsz, míg úgy látod, most már begyűjtheted az újabb sértettség-zsetont, meg az engemnemszeretsenki-zsetont, és az igazam volt, tényleg egy szar vagyok-zsetont.
Egyedül szerinted vagy javíthatatlan lúzer.
Sokan adtak sokféle tanácsot. Mindent elutasítottál. A pszichológiáról pl. csak előítéletek alapján döntesz. Lelked rajta. Ha szereted nyalogatni a sebeidet, most megteheted, mert már megint szemét voltam, gondolom.
"
És persze ha meg mered védeni magad, vagy olyan szemtelen, hogy ellentmondasz a nyilvánvaló hülyeségeknek, akkor még te szégyelld magad mélységesen. Hát hogyne, megyek is, szórok egy kis hamut a fejemre rögtön."
Én is ezt szoktam gondolni-mint te:DD
Igazából mindegy is, kicsoda. De nagyon "kedvelem", amikor az amúgy is elég nyomorultat itt még jól lecseszik, kioktatják, energiavámpírsággal meg különféle játszmákkal vádolják, pszichológusosdit próbálnak játszani (amikor az még a valóban "szakembernek" is elég pocsékul szokott menni) stb.
És persze ha meg mered védeni magad, vagy olyan szemtelen, hogy ellentmondasz a nyilvánvaló hülyeségeknek, akkor még te szégyelld magad mélységesen. Hát hogyne, megyek is, szórok egy kis hamut a fejemre rögtön.
Biztos, hogy minden nap lesz pár leszívható áldozat és az is ugyan ennyire biztos, hogy napi szinten kivonja magát pár ember ebből a teljesen felesleges beszélgetésből, segíteni vágyásból....
...és pont ez a cél....hogy mindenki vele foglalkozzon ő pedig azt csinálhassa amire saját bevallása szerint egyáltalán nem képes.....azaz beszélgethessen .... Tökre ügyes, de tényleg !!
Külön topikot érdemelne, ahol figyelemmel követhetnénk a kis játékait az egyre újabb áldozatokkal ,........ lépésről lépésre ,ugyan úgy ahogy mindannyiunkat szépen el és megvezetett egészen a végkimerülésig...
Eddig is így volt, nem is nagyon lehet, illetve nincs is értelme másképp csinálni.
De az, ami én vagyok, nem elég, nem jó. Mert olyan, amilyennek leírtam (unalmas stb.)
"Gondolod, hogy akinek párja/férje/családja lett az mind játszmázott?"
Ilyet soha nem gondoltam, fogalmam sincs, ez most honnan jött. Viszont azt tudom, látom, hogy nekik mennyire jó a személyiségük, a külsejük, szóval bőven volt rajtuk mit megkedvelni, megszeretni. Ellentétben pl. velem. "Csupán" ennyi a különbség továbbra is.
"...bizonyos tulajdonságok elengedhetetlenek ahhoz, hogy kelljen valakinek az ember lánya, míg ezek hiánya abszolút esélytelenné teszi."
Jujj...
További kellemes játszmázást. Látom, van aki még hajlandó néked energiát adni. Végül is, ügyes. :)
Nincs arra recept, hogyan legyél érdekes, figyelemfelkeltő és szerethető. ADD MAGAD. Ennyi a titok. Gondolod, hogy akinek párja/férje/családja lett az mind játszmázott? Fenét. Úgy adta magát amilyen, aztán valakinek az tetszett meg. Ennyi.
Te csodát vársz, varázsigét, pontos használati utasítást. NINCS. Legyél te. Oszt' kész.
"Persze, mert ez belülről jön, és nem irányitható, nem tanulható"
És ez a lényeg! Különös tekintettel arra, hogy belülről jön. Természetes. Nem erőltetett, mesterkélt és görcsös. Nincs fogcsikorgatás. Így nincs kiröhögés, szánakozás sem azon, ahogy az ember próbálja "produkálni" magát, olyasmit magára erőltetni, ami nem ő.
Ugye a gond az, ha valakinek belülrő nem jön a nőiesség, az érdekesség, a humor, csak a nagy semmi...
Mint például itt, ahogy tökéletesen jellemzi milyen az amikor valaki kifelé rejti a nőiességét:
http://www.youtube.com/watch?v=wkSKfP5OUTA&feature=related
" de valahogy a konkrét, működőképes javaslatoknak még mindig nyomuk sincs,"
Persze, mert ez belülről jön, és nem irányitható, nem tanulható, max. ha az ember erősen odakoncentrál, és ráfekszik, elrejthető, súllyal, öltözködéssel, hajviselettel, sminkkerüléssel és egyebekkel.
Egyszerűen csak nem szeretem, amikor nyilvánvaló hülyeségeket hoznak fel ellenérvként. Márpedig ez a nem merés pl. az volt.
Egyébként pedig ahogy Ria is írta, azt könnyű hajtogatni, hogy "tegyél érte!" meg hogy "változtass!", de valahogy a konkrét, működőképes javaslatoknak még mindig nyomuk sincs, pedig nem először kérdeztem/kérdeztünk rá. Na de ezek fölött jobb is elsiklani, mert még a végén kiderülne, hogy nem, tényleg nem lehet változtatni sem a személyiségen, sem a temperamentumon. És - mily szörnyűség! - a végén még azt is be kéne ismerni, hogy igen, bizonyos tulajdonságok elengedhetetlenek ahhoz, hogy kelljen valakinek az ember lánya, míg ezek hiánya abszolút esélytelenné teszi.
Miért hagyod, hogy felidegesítsenek alattomos módón, hogy felállj a fórumtól-mert, hogy a cél ez az 100%?
Tudod mennyit változnak az embereke, és gondolkodásuk némely dologgal kapcsolatban? sokat. Főleg ha nagyon-nagyon magukba mélyednek.
Ugyan!
Valaki nem tud megoldani egy másodfokú egyenletet, biztos azért van, mert "nem meri", nem azért, mert hülye hozzá... Ennek analógiájára: én is biztos azért vagyok kuka, mert nem merem kifejteni a véleményemet, nem azért, mert a legtöbb dologról nincs is, főleg nem érdekes. Azért ennyire ne menjünk már szembe az ésszerűséggel!
Ha valakinek van mondanivalója, naná, hogy előáll vele gond nélkül. Miért félne megtenni? Lelövik érte vagy mi? Egek...
De van. Valamint a nem tudás fakadhat a nem merésből. Ezen nem vitatkozom tovább.
Nagyon sajnálom, hogy semmit sem teszel magadért. Majd lehet, hogy egyszer fogsz. Reménykedem benne.
Addig is, minden jót!
A nem merés és a nem tudás között hatalmas a különbség, de ezek szerint ez még mindig nem világos. Ja, és utóbbi nem előbbiből fakad ám.
"Valószínűleg az a baj, hogy vágyakozol arra, hogy valamilyen légy, amilyen nem vagy,"
Persze. Mindenki vonzó akar lenni, olyan, aki kell. Nem pedig ellentéte. Senki nem akar taszító lenni, aki a kutyának sem kell, és naná, hogy ha sajnos mégis ilyen, azt nem fogja vállrándítva elfogadni, mintha semmi gond nem lenne.
"Ha minimálisan elfogadnád magad, akkor véleményt is mernél alkotni."
A kettő között nincs (logikai) kapcsolat.