Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem vigyáznak az unokákra
Létrehozva: 2012. július 11. 10:11
Csak kiváncsi vagyok, hogy ez gyakori probléma-e, vagy rtikaság.
Az a helyzet, hogy itt a vakáció, és se az én szüleim, se az anyósomék nem vigyáznak a gyerekekre. Egyikük 7 másik 5 éves, elég hosszú a szünet, mi minden szabinkat velük töltjük, táborban is voltak, de így is van 2-3 hét amikor egyszerűen már nincs hova tenni őket. Kézefekvő lenne a megoldás, hogy a nyugdíjjas nagyszülők vigyazzanak rájuk, de nem szívesen vállalják, Már kellemetlen megkérni őket. Eddig összesen 1,5 napot "kaptunk" tőlük nyögvenyelősen. Azért nem értem az egészet, mert egyébként tök türelmesek, amikor együtt vannak, úgy tűnik jól érzik magukat velük.
Gyerekkoromban heteket töltöttem a mamáékkal, mi sem volt ennél természetesebb. Igaz, akkor még korábban nyugdíjba mehettek, anyukám sajnos még a munkahelye miatt nem tud segíteni.
Ezen a héten én vigyázok az unokámra, mert leállt a bölcsi, a másik nagyi még aktív dolgozó, sajnos ő nem tud segíteni.
Mindig segítek, ha tudok, igyekszem az unokámmal "kreatívan" foglalkozni, de az nem mindig jelenti, hogy olyan türelemmel, és hajlékonysággal mászok négykézláb, vagy hajtogatok, mint egy ifjú anyuka. Már felneveltem a magam 2 gyerekét csak a férjem segített, egyik nagyszülőt sem vettük igénybe, elápoltam az idős anyámat, eltemettem a férjemet. Meg van a magam eü. problémája, ami sok mindenben akadályoz, ennek ellenére igyekszem.
Szeretem ha időben jönnek a picurért, mert az állandó figyelem, l millió/perc/kérdés elfáraszt, és 9-10 óra/nap bőven elég, bármilyen édes, és bármennyire imádom őt.
Sajnálom, hogy neked nincs ki segítsen, talán ha találnál egy idős családtalan hölgyet, aki némi szeretetért, pár forintért kisegít ha nincs más mód. Számtalan ilyen pótnagyit ismertem anno amikor gyerekkoromban a szomszédék gyerekeire is egy ilyen kedves jólelkű néni vigyázott.
Én nem szólom meg azokat a nagyszülőket, akik nem segítenek, ők tudják talán hogy miért, őket kellene megkérdezni mielőtt sértő megjegyzéseket tesztek rájuk. Van úgy, hogy életünk vége felé elfogy az erőnk, csökken a vitalitás, lefoglalnak a saját bajaink.
Egyébként a környezetemben számtalan esetben láttam, hogy sok családban fizetőcselédnek nézték a nagymamát, nem volt elég, hogy nehéz körülmények között felnevelték a gyerekeiket, amikor kíméletre szorultak hajlott korukban, kezdhették előlről az unokákkal. Nem tartom korrekt dolognak.
Biztos elment keresni a megoldast.
Ahogy latom, mar mon. is elerkezett az az ido, amikor anyukaknak arra kell osszpontositani, hogy ha a nagyszulok nem tudnak vigyazni a gyerekekre, vagy egyaltalan nincs is nagyszulo, akkor idoben gondoskodniuk kell majd vigyazora, mert csak ugy lehet megoldani ezt a kerdest. Anelkul, hogy barmelyik nagyszulo esetleg el lenne marasztalva azert, mert egy-egy alkalommal nem ugy jon ki a lepes, hogy ok tudjak vallalni a gyerekeket.
A jol nevelt gyerekek mar kicsi koruktol is egyutt tudnak mukodni a nagyszulokkel, mert a szulok elore figyelmeztetik oket az ottani jo viselkedesre.
Igy kevesebb lesz a problema veluk, ami meg is problema a legnagyobb szeretet mellett is egyes nagyszuloknek szamara.
Tudod, azért nem minden nagymamától lehet ill. lehetett elvárni, hogy kreatív legyen. Az én fiamra / 29 éves most / anyukám és anyósom felváltva vigyáztak.
Anyukám sokat foglalkozott a gyerekemmel, mesélt neki, verseket , mondókákat tanított neki, építőztek / ez persze ovoda előtt volt mivel hamarabb mentem vissza dolgozni / stb. A másik mama leginkább hintáztatta és nézte, hogy hogyan játszik egyedül a gyerek, de én ezért is nagyon hálás voltam , mert tudtam hogy van aki vigyáz a gyerekemre.
Ez így van.Van akinek életcél. Van akinek kevésbé.
Az én elvem: A gyerek érzi, hogy mikor vállalja szívesen a nagyszülő és mikor csak kötelességből. Ez az érzés és emlékek egy életre kihatnak. Tényleg nem kellenek extra programok, csak a közös játék, rajzolás stb.
A számítógép és tévézés is lehet, de mértékkel!!! Még a szakemberek is állítják: kapcsolatromboló hatása van ezeknek.
Csak figyeld meg: a diákjaim is a facebook-on társalognak egymással. Alig van szemtől-szemben kommunikáció stb.
Egyébként épp EDA-nak írtad, hogy legyen kreatív nagymama, amikor ő olyan ügyes, és kreatív, nagyon sok szép munkája van, akár szalvétatechnika, akár más kézműves dolog.
Te se látsz bele mások életébe, ahogy mi se a tiedébe.
Nem is kell életcélnak lennie, van ilyen is persze, a család építése. Ami annyira jó, olyan kevés van ilyen manapság.
De amit a legelején írtam, és nem értem: hogy létezik, hogy vannak olyan nagyszülők, akiket nem érdekel az unokájuk, és nyűg nekik a velük való EGYÜTT - LÉT ?
Természetesen, ha a szülők nem látogatják a saját szüleiket, és nincs velük semmi kapcsolat év közben, akkor ne lökjék oda nyáron a gyerekeket csak úgy. A családi kapcsolatokat folyamatosan kell ápolni, mint minden kapcsolatot.
El nem tudom képzelni, hogy én ne foglalkozzak majd az unokámmal, az erőm, egészségem, időm függvényében. És egy anya sokszor erején felül is, hisz a saját gyerekének szeretne segíteni. ( pl. határidős munkám van, de mégis elvállalom az unokát , ha neki valami fontos dolga van, mert a gyerekem ).
Szegény topicindító elmenekült...
Rájött, hogy több az olyan vélemény, hogy: magadnak szülted, mit vársz el....
Sajnálom őt, kár hogy nem a barátnőm, mert akkor elvállalnám a gyerekét nagyon szívesen.
Rettento szep, de nehez is!
Ez mar inkabb egy eletcel. Nem mindenkinek az unokaja nevelese es annak hozzajarulasa a celja.
Van egy par evunk, ami nehezebb, de tudod kit erdekel, amikor annak gyumolcse szinte mindenkinek aranyat fog erni. Gyerekeimre "pazarolt" idom is gyumolcsozik minden teren. Az o eletukben is, nekunk is es a kornyezetuknek is.
Megfizethetetlen egy erzes ez reszunkrol.
Egy mondatomért tényleg elnézést kérek az illetőtől: Minimax-os mondat.
Azt dühből írtam, mert én nagyobbat kaptam tőle.
A többit vállalom és tartom magam.
Ha én leírnám, hogy milyen sértegetéseket kaptam, akkor nem lenne hely új hozzászólásra.
Igaz, az életedbe nem látok bele, de amiket itt nyilatkozol, abból ez mutatkozik.
Tessék.
Itt vannak a hozzászólásaid.
Aztán itt 303-as:
"Ok, ne szabja meg a menyecske hogy mit csinál az unoka, de csak addig ne, amíg nem unatkozik.
Ki lennék akadva, ha rájönnék, hogy a nagymama órákat fórumozgat és amikor ránéz az órára és idő van, kikapcsolja a számítógépet, lemossa az unokáról a filcnyomokat, eltünteti a firkáit és viszi haza.
Jajj, istenem!!"
315:
"Igazad van, túlzott elvárásaim vannak: társjátékozzon a gyerek a mamival, játszanak együtt. Ne gépeljen a mami amíg ő firkálja magát.
Ha ez neked túlzott elvárás, akkor téged minősít. A "fogd be a szád" is téged minősít.
Én a fórumon azon az állásponton vagyok, hogy minél többet legyen együtt az unoka és a nagyszülő. Ez is baj nektek!!!! Ilyenek az emberek!
Elvárás az, hogy legyen egy kicsit kreatív a nagymama??? Ez is téged minősít."
Szia neked is.
De ha provokator esetleg, ( ahogy irta valaki, hogy esetleg az) akkor edes mindegy.
Ha nem akkor o valoszinu olyan viszonyban van a szuleivel, amit le is irt. Igazan az o dolguk.
A topikindito anyuka gyerekeirol meg mindig nem hallottuk, hogy is fogja megoldani a problemajat.
Hozott haza 1 db kettest, néha hármast, Még csak mérges sem voltam, tudtam, hogy okos gyerek és kijavítja. Úgy is lett és kitűnő lett. Kisújjából kirázta a kitűnőt, nem kellett a szigor.
Bele sem látsz az életünkbe, ne nyilatkozz!!!!
Nem, nem az en lanyom.
Lehetne?
A sajat lanyomrol beszeltem. Arrol a gyerekrol, akinek szulei azt vallaltak az unokaik erdekeben, hogy mindenkor vigyaznak rajuk, ha a szuloknek szukseguk van ra.
Sot, meg akkor is elviszem az unokaimat, ha a lanyom meg sem ker, hogy kellene egy ora pihenes szamara. Amikor latom, hogy szuksege van ra, elviszem valahova a gyerekeket.
Piszok jo erzes mindket reszrol.
Másolj már be hozzászólásomat, amiben sértegetem a nagymamákat!!!!
Nem írtam,hogy mit kell csinálnia, csak az egyik fórumozgató kiakadt, amiért írtam, hogy jó, ha kreatív a nagymama.
Én pedig soroltam 1-2 megvalósítható ötletet, amitól kreatív lehet egy nagymama.
Ellenben és kaptam mindenfélét, amiért az az elvem, hogy a nagyszülők segítség az unokát mindenben. Oda-vissza jó kapcsolat egy életre szól!!!!!
jaaaa! akkor megvan a problema gyökere.
meg potolhatod. csont nelkül felvesznek, tekintve, hogy a felveteli követelmenyeknek megfelelsz.
na isten aldjon.
A szigor és a mérgesség külön kategória.
Az, hogy ELVÁROD, hogy a gyerekek mindenben megfeleljenek neked, az káros. Ha az elvárásaidnak meg akarnak felelni, mert úgy érzik, hogyha nem felelnek meg az elvárásodnak, akkor az azt jelenti, hogy nem szereted őket, akkor minden erejükkel meg fognak felelni...mert a gyerekek ilyenek.
És ez káros.
Ha a gyerekeid nem azért teszik a családban a dolgukat, mert szeretnek, hanem , mert félnek, hogy nem tudnak az elvárásaidnak megfelelni, akkor az káros nekik.
Ha majd hazavisz egy 2-est, akkor szétvered szíjjal a hátát, mert nem felelt meg az elvárásodnak ?
Nem is erről megy a vita, hanem mert a tanárnak tanult elvtársnő kijelentette, hogy egy nagymamának MIT KELL CSINÁLNIA ha ott az unoka, és sértegetni kezdte itt a nagymamákat.
Miii??? Ani a te lányod? :-))
Na kész, megyek.
Nincs mit ragozni, mert eszem agaban sem volt, hogy megjegyzesedben olyat feltetelezzek, hogy engem akartal volna tamadni.
Csak azt a jogomast szerettem volna ervenyesiteni, hogy en is hozzaszolo vagyok.
=========
De latom, itt egymasnak ugranak emberek azert, mert van aki kap segitseget a nagyszuloktol akkor amikor kell. Adok en is, amikor kell a lanyomnak szuksege van ra minden alkalommal.
Ez az o lehetosege.
Nem gondolom, hogy ezert megerdemelne a negativ tartalmu megjegyzeset barkitol is.
hol olvastál de-ket?
Nálad meg a katonás elvárás! Meg a szigor! Lágyabban jobban menne!
Tévedsz.
1.oldal: a lányom elvárja, az én döntésem annyi lehet, hogy csinálom vagy nem
2.szeretjük egynás a lányommal, és annyit segítek, amennyit tudok, anélkül, hogy az én egészségem/teljse életem rámenne.
Ne vállaljon annyi gyereket valaki, hogy a nagymama segítsége nélkül képtelen legyen boldogulni. a többi szabadonválasztott.
De te tényleg nem olvastad, amit az én lányomról, az én unokámról, az én örömömről velük írtam. Semmit.
Az értelmi képességeiddel van valami baj?
varjavarjvarja'... terhes pedagogus. sok terhes elhülyül a hormonoktol (vagy mar elötte is ostobacska vala...
)
eda, fel se vedd a szemetkedeset. neki ennyi van, marmint IQ-bol, ennel többet nem tud adni... tölem viszont kapc vilagot (Mint szamos gyerekeim egyike mondta vala):
Teljesen egyszerűen a két oldal:
1. Nem nyűg az unoka
2. Szeretem az unokát, de....... és túl sok a DE
Ebből is látszik, hogy
1.provokátor vagy
2.semmit sem olvastál, vagy semmit sem értettél
Mi a másik oldal? Az értelemé, elfogadásé, elvárásmentességé?
Mert akkor valóban nem egy oldalon állunk.
Tobb megoldas is lehetne, igazan nem ismerem mar az ottani helyzeteket, de egy teny. Az anyukanak kell megoldani, ha nincs segitsege. Meg akkor is, ha rosszul esik neki, hogy nincs segitsege jelen pillanatban. Igazan mar csak egy par evrol lenne szo ugy veszem ki a tortenetbol.
Mindegy, megoldani ugy is meg kell valahogy , mi nem tudjuk, de esetleg otleteket adni csupan csak azert, hogy ne a nagyszulokre nehezteljen ezert a problemaert.
" Egy fizetésből megélni gyerekkel, nos, hát ez is keveseknek megy itt. "
Itt is kell am segiteni. De mi ezt vallaltuk, mert nekunk nincs az a penz, ami megerne, hogy a lanyom ne maradna otthon a gyerekekkel, mig iskolaba nem mennek. ( eloszor csak 3 evet gondoltunk, kesobb lett 6 ev)
Ez termeszetesen nem azt jelenti, hogy nem "dolgozik", mert ejjel, amikor a gyerekek alszanak, akkor csinalja a munkait, ami a jovojukhoz szukseges. Vagy nalam vannak a gyerekek amikor nincs mas megoldas.
Nekem is nehez, mert en is dolgozom es van mellette rengeteg tennivalom. Ejjel nekem is van idom.
A gyerekek aldozattal jarnak, de minden penny megeri kesobb. Boseggel latjuk majd a fizetesunket. Igazan remelem lesz sok oromunk bennuk. 
Egyet tudok mondani, itt sokkal nehezebb a gyermekek megoldasa, mint mon. Gondolom en. De mindenki megoldja, meg ha nehez is, mert itt is sem mindenkit engednek el egy honapra a munkajabol csak ugy.
Mi csak erosen elhataroztuk, hogy tamogatjuk a gyerekeinket eletuk legfontosabb esemenyenel, a gyermekuk neveleseben. mert ugy latom mindket gyermekemnek ez fontosabb barminel. A kisebbiknek meg nincs baba, de ok is ugy szeretnek a jovoben.
Hu de reg beszeltunk.
Nem pedagógus, csak tanárképző főiskolát végzett egyed.
A pedagógus, az nem ez a kategória.
Te csak egy kis h. provokátor vagy.
Befejezem veled.
Örülj, hogy nálatok minden pompás.
Pedagógus...brrrrr. szegény gyerekek. Tanulhatnak tőled elfogadást.
Ne legyen már a nagymamának jobb mint neki. Hogy merészel pihenni, amikor neki GYEREKEI vannak???? Hát miért nem örül nekik, áldozza fel értük is az életét. Hiszen őérte már megtette, hát nem látja be, hogy ez neki is jó?
:-))))
Nincs mit sajnálnom.
Nekem szerencsére normális családom van.
A gyerekeim szerencsére nem a te szinteden állnak.
Nem tudsz.
Mert nem érted.
A nagyszülő azt csinál a saját idejével, amit akar.
Nehogy már egy ilyen kis tenyérbemászó szabja meg neki !