Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Fura csaladi szokasok
Torolt_felhasznalo_924713
Létrehozva: 2012. Április 26. 22:06
Amiktol meghalltunk gyerekkent es amit tuzzel vassal probalnank kiirtani a sajat felnott eletunkben . /asztalnal nem beszelunk.. tyuktojas a kamraba megy es nem a hutobe... gyerekek kapnak eloszor az etelbol...szalveta hasznalatuk ritusai....mindent meg kell ennunk ami a tanyerunkban van ...
van ahol leveshez fozelekhez kenyeret kell enni.....
asztalnal
Nalatok mi volt ?
én vagyok a rendmániás).
Szorongsz ? Ezzel mit valtasz ki ? Mit bizonyitsz ? A maniakussag betegseg am ugye tudod ?
Keresgélnek valamit. Hol van? Pikírten benyögöm, hogy valószínűleg a helyén, ha méltóztattak volna rendet tartani.
Jatszmas is vagy ?
Eric Berne Jatszmak olvasdd el !
Sokkal celra ezetobb lenne ha megmondanad hogy hol van .
Meg.visszakiabál.
én már azon gondolkodom, hogy veszek egy jákót a szüleimnek. az hamar megtanul beszélni álltólag. Azt fogja ismételgetni.
-Hová dugtad, már megint eldugtad....
kb 1 nap alatt tanulná meg aputól.
Ilyen
Nálunk anyukám monta a fiamnak, de ő már 3 éves korában is kinevette érte!
Azért mély nyomot hagyhatott benne, mert karácsonykor (!) egy olyan pólóban( direkt erre az alkalomra készíttete) látogatta meg, amin egy réz... bagoly volt. Anyukámat évek óta nem hallotam ekkorát nevetni.
Szerintem porfogók-
Nekem is csak néhány kristályvázám- bonbonos tálam van.
ill van pár "szív" tárgyam... amiknek az anyagi értéke semmi, viszont a lányaim csinálták egy keramikus táborban. Ki van égetve és mázas. Váza- bonbonostál és hamutál.. amiben csak hamu nincs. A festményeink egy részét meg apukám festette.
Anyumnak viszont egy zsáknyi nippje van és egy rahedli vázája.
De miért kell ordítozni?
Úgy hamarább megtaláljátok?
Tavaly nyáron vettem a nyaralóba étkészletet. Nem akarom reklámozni, tök egyszerű ám nagyon szép, sima fehér magyar 12 személyes porcelán étkészlet, levesestállal, tálaló tálakkal 27 ezer körül volt.
Két dologra nem vagyok hajlandó ilyen nagyságrendű (vagy még több) pénzt kidobni: az étkészlet az egyik, a másik az ágynemű.
Legyen ízléses, praktikus, feleljen meg a céljának és ennyi. Az ágynemű legyen 100% pamut. 10 ezer Ft alatt bőven találok megfelelőt.
Megakadt egy szón a szemem: porcelánnippek...
Na, ilyenek nálam nincsenek. Fölösleges, idegesítő giccseknek tartom az ilyesmit. Nálam nincs különbség ilyen téren a 100forintos boltban vett kínai gagyi és a régiség-/porcelánboltban méregdrágán vett mütyürök között.
Anyukám mániája, ő ezekkel díszíti a könyvespolcokat - de szerintem ezek sem nem szépek, sem nem praktikusak (pl. porosodástól nem védenek).
Mind szeretjük az avonos kozmetikumokat.
Új termékeket akkor szerzem be, amikor akciós az ár.
Én tudom fejből, hogy melyiket mikor vettük. Krémeknél számít, mivel a krémeknek van egy eltarthatósági ideje. Meg a rúzsoknak is. És használatlanul nem kéne dolgokat a szemétbe dobni.
Ebben a hónapban pl nem vettem semmit, mert mindenünk van. Egy darabig kitart a készlet.
Ja és igen, nagyon szeretem a rendet. Az én lakrészemben milliméterre pontosan rendben vannak a porcelánnippek meg minden, még ez a laptop is! Ha vkinek nem tetszik, letojom tabletta.
Az avonos kozmetikumok megvételük sorrendjében legyenek felhasználva - ez is az én bogaram.
Miért? Nálatok az egész család mindenből ugyanazt használja, hogy te így tudsz vezényelni? :o
Ja, és mi van, ha nem avonos? Annál mindegy? Vagy azt nem is engedsz bevinni a lakásba?
Úgy tűnik, nem jársz sikerrel a szülői meg/átnevelés terén.
Még fogyasztható kaját nem dobunk ki, tehát ha másnapra marad az ebédből, azt meg kell enni.
Mindent a helyére kéne tenni szerintem (én vagyok a rendmániás). Keresgélnek valamit. Hol van? Pikírten benyögöm, hogy valószínűleg a helyén, ha méltóztattak volna rendet tartani.
Az avonos kozmetikumok megvételük sorrendjében legyenek felhasználva - ez is az én bogaram.
"és a végére egy családspecifikus mondat édesapámtól: "hol a francban van már megint a piros nyelű kombinált fogóm???????" - folyton rajtunk kereste, holott két lányt nevelt egyedül... esküszöm, nem láttuk :"
Hat ez nagyon jo
Nálunk azt a fán termőt hivták szedernek. kék és fehér. a kék nagyon édes volt és fogott.
A nagyszüleim kertjének a végében volt a Vásártér. szederfák vették körül.
Apósom volt feleségének volt a szokása, hogy a családi ebédhez szedett-vedett tányérokkal terített. Kb 4-5 étkészlet maradék darabjai, különböző színű, stílusú, alapanyagú (porcelás, cserép, üveg stb.) kb már a látványtól elment az étvágyam, pedig jól főzött. Nem szóltam volna egy szót sem, ha szegények lettek volna, de apósom alsó hangon sincs rosszul eleresztve anyagilag, amikor még együtt voltak pláne nem volt (és még csak szolidan fejeztem ki magam).
Szerintem még a legszegényebb háznál is van ünnepi étkészlet, még ha "csak" 6 személyes is. Van a férjemnek egy nagynénje is, akit tényleg nem vet fel a pénz, de 6 személyes "ünnepi" (nem kell semmi extrára gondolni) étkészlete még neki is van, azt szokta kiegészíteni a hétköznapival, ha 6-nál többen vagyunk. Ez nem zavar(na), még akkor sem, ha történetesen éppen nekem jut(na) a kiegészített tányér, mert ez max 2 étkészlet, de amikor az egyik eszik barna üveg mélytányérból és kék lapos tányérből, a másik zöld agyag mélytányérból és fehér porcelán lapos tányérból, a harmadik rózsaszín porcelán mélytányérból és mintás lapos tányérból, stb, stb... na ez nálam kiveri a biztosítékot. Poharak szintén mint az ökörv...zelése....
Tavaly nyáron vettem a nyaralóba étkészletet. Nem akarom reklámozni, tök egyszerű ám nagyon szép, sima fehér magyar 12 személyes porcelán étkészlet, levesestállal, tálaló tálakkal 27 ezer körül volt.
- főzés közben kóstolgatás a fakanállal, azután étel kevergetése ugyanazzal
Ez nem gusztusos, az tény, viszont a főzés hőmérséklete fertőtleníti a kanalat és az ételt.
- jó étvágyat kívánás, majd evés elkezdése utáni büfögés kombináció
Mi az étkezés befejezésekor szoktunk böfögni - természetesen szigorúan csak szűk családi körben.
Én sem eszem abból a tányérból a másodikat, amiből a levest, esetleg öblítés után.
Néha otthon, hogy anyukámnak ne kelljen annyit mosogatnia, előfordul. (A tányért azért kiöblítjük, szalvétával kitöröljük.) Ha viszont vendég jön, szó sem lehet erről! Ilyen alkalmakkor a szebbik ét- és pohárkészlettel tálalunk.
Amit viszont túlzásnak tartok: pl. a kávé "felszolgálásakor" anyukám egy ezüstnek kinéző (de nem az), dekoratív tálcán vitte be mindig a nappaliba a vendégeknek a kávézás kellékeit (a csészék, kiskanalak, kockacukor, kis kancsóban tej, stb.).
II. Erzsébet még soha nem látogatott el hozzánk, így szerintem erre semmi szükség.
Ha hozzám jön vendég, ő tiszta pohárból / csészéből / tányérból kapja az inni- és ennivalót, de ugyanolyanból iszik-eszik, mint amilyet a hétköznapokon is használok és egyszerű (műanyag) tálcák, alátétek vannak.
Nincs külön a vendégeknek fenntartott kávém, tejszínem, stb. Ugyanazt isszák, amit én is. (Hozzáteszem, nem vagyok igénytelen ilyen téren, nem veszem mindenből a legolcsóbbat. Cukrot nem fogyasztok, de a süti sütéshez vett kristálycukorból egy kis üvegben elkülönítettem cukrot annak, aki a kávét azzal issza.)
A lényeg a tisztaságon van úgyis. Az ét- és pohárkészlet sem igénytelen vagy avíttas kinézetű.
Én mindent alaposan elmosogatok, nálam nincs "homályos" pohár (volt, ahol olyanból kínáltak, nehezemre esett inni belőle!), meg zaccos kiskanál, stb.
Ha egy tányér, pohár, stb. megrongálódik (pl. nagy karcolások, letörik a széle, stb.), azt kidobom a kukába, olyannal nem égetem magam senki előtt.
Az a szeder.
Ami fán terem, kék és fehér, az meg az eper
- főzés közben kóstolgatás a fakanállal, azután étel kevergetése ugyanazzal
- süti szeletelés: a késen maradt krém másik kézzel történő eltávolítása, kézről a krém lenyalogatása, majd azzal a kézzel süti megfogása
- jó étvágyat kívánás, majd evés elkezdése utáni büfögés kombináció
- teli sütis tál feletti sütievés
Amúgy nálam is próbálkoztak az evés közben nem iszunk mondattal, de én akkor is ittam. Ettől függetlenül egészen huszonx éves koromig rosszul éreztem magam, azt gondoltam, én működöm furcsán.
Én sem eszem abból a tányérból a másodikat, amiből a levest, esetleg öblítés után.
Végigolvastam a topicot,nem semmi...Kicsit fura hogy ennyi ember volt anno evésre kényszerítve.Én kiskoromban is olyan makacs voltam, hogy ha valamit nem akartam megenni,meg is ölhettek volna,akkor sem ettem meg.
Nálunk anno nem voltak kőbe vésett szabályok, szemellenzős szokások. Jó volt így.
A páromnál voltak, hát nem lettek összetartóbb család tőle,konkrétan semmire nem volt jó az hogy mereven ragaszkodtak bizonyos dolgokhoz.
A saját családunkban szinte semmi extra nincs,alap dolgokat várok el a gyerekeimtől,igyekszem olyat főzni amit megesznek,és szeretnek,evés közben normálisan ülünk,nem csámcsogunk,teli szájjal lehetőség szerint nem beszélünk.Kb ennyi. A párom összevissza dolgozik,hétvégén ünepnapon is, így nálunk az ebéd meg ilyesmi nincs kőbe vésve,és van amikor hideget eszünk egész nap mert úgy jön ki a lépés. Eddig túléltük :-D
Azért volt tele, mert volt egy selyemhernyó tenyésztési program és eperfa levéllel etették a hernyókat.
Anyukám mesélte, hogy ők is csinálták gyerekkorukban, akkor telepítettek mindenhova ilyen eperfákat.
Apámnak volt egy rettentő szokása, ha jött haza nem nyitotta ki kulccsal az ajtót, henem egyet koppantot az ajtón, (véletlenül se többet) és neked ugranod kellett kinyit azt ajtót.
Ez felettébb idegölő volt, akkor hatalmasodott ki még jobban, amikor az alkoholizmusa tetőfokára lépett, mert akkor már jött a gyanúsítgatás is, hogy miért nem nyitottad ki az ajtó időben. :(
Szintén az alkohollal kapcsolatosan, ha beteg volt tojásleves kellett neki, de 5 percen belűl.
A "betegsége végén" elveszthette az idő érzékét ill. azt sem tudhatta mennyi az idő, mert képes volt ebédet követelni 10 és 11 óra között. Persze az ebéd akkor még javában főtt.
Aztán szegény önpusztító életmódja miatt ideje korán meghalt, de mi még évekig összerezzentünk, ha koppanásokat hallottunk a lakásba.
---
Nem szerette a paprikás krumplit, mert a seregben ált. az volt, amikor kimenős volt és mire vissza ért neki csak krumpli maradt kolbász nem volt benne.
Mi meg nagyon szerettük, így ált. szombaton az volt az ebéd, ha ő nem volt otthon. :))))
---
Sose ettek menzán, se ő, se anyukám, pedig annak idején még a gyári konyhákban jól főztek, nem úgy mint manapság, hogy mindent kisporólnak az ételből.
Anyám 2-ig dolgozott sietett haza, főzött, apám fél négykor egy kocsmakörrel együtt haza libegett és anyukám tálalta neki az ebédet.
Meg nekünk is, mert miután ő főzőtt középiskolába már nem fizettek be minket menzára, hanem otthon kellett ebédelni.
Amikor én elkezdtem dolgozni én ettem a menzán, mert el nem tudtam képzelni, hogy délbe is szendvicset egyek és otthon meg főtt ebédet, ami már ebédnek késő volt, vacsorának meg még korán.
Viszont így meg két főtt ebédet kellett ennem, és nagyon nehezen tudtam megértetni velük, hogy nem azért ne eszek az otthoni ebédből, mert nem izlik / nem szeretem őket már stb., hanem rövid úton malac lesz belőlem, ha továbbra is 2x annyit eszek.
Ez tényleg nagyon jó!
A szederfa nagyon hiányzik itt. Vagyis ahogy mifelénk mondták "eperfa".