Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba
Kedves Fórumozók!
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Mszp-s stiklik
Létrehozva: 2010. március 9. 22:14
Sziasztok!
Ide gyűjtsük mindazokat a stikliket, amit az Mszp elkövetett az ország és az emberek ellen !
Legyen ez az mszp-s stiklik, átverések gyűjtőhelye!
Szerintem érdemes összegyűjteni, hogy ne keverjük és ne feledjük !
A kulturált hangnem mindenkinek kötelező !!!
Róna nagyon várja az államcsődöt...de az csak nem jön..
Ők ezt komolyan gondolják. Már Gátiék is így gondolták, meg is szervezték a puccsot. Az új jelöltjük talán maga Róna. Nem kérdés, hogy az IMF-lista is tőlük származik. S az sem, hogy ősszel megint beindulnak.Ha már számháború, akkor maradj a tényeknél!
Vond le az általad megemlített 118 ezer (plusz) munkavállalóból a kábé 200 ezer közmunkást. Ugyanis a KSH adatai szerint jelenleg több mint 200 ezer közmunkást foglalkoztatnak a közmunkaprogramban. Csak Borsodban több mint 21 ezret!
Akkor e kormány ügyködése nyomán két évre több mint 80 ezer (tényleges !!!) munkahely megszűnése jut. Ugyanis a közmunkások léte a fából vaskarika esete. Eddig az állam segélyt fizetett nekik, most meg ugyanazt munkabérnek hívja. Egyik zsebből a másik zsebbe pakolják a pénzt… Pozitív értéket megtermelő, ténylegesen adófizetőként megjelenő munkavállalók száma igencsak fogyatkozik!
A számok makacs dolgok...
Ugyanakkor - ne feledjük! -
a magyar állam adósságtörlesztésre az idén 4000, jövőre és 2014-ben 3000-3000 milliárd forintot fordít. Ebben pedig elévülhetetlen „érdemei” vannak az előző kormánynak, amely 2008 végén kényszerült arra, hogy hitelért forduljon a nemzetközi szervezetekhez, ugyanis „kiürült a kassza”.
Az MSZP nyolc éves kormányzása alatt 95 ezer fővel csökkent a foglalkoztattak száma, szemben a Fidesz-KDNP két évével – a polgári kormány a ciklus felénél 118 ezres bővülést könyvelhetett el.
2002. május 27. Ezen a napon lépett hivatalába a Medgyessy Péter vezette szocialista kormány – akit később Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon követett. A foglalkoztattak száma a második negyedév végén – szezonálisan kiigazítva – 3,872 millió fő volt. 2010. május 29-én leteszi esküjét a második Orbán-kormány. A foglalkoztatottak száma 3,776 millió fő volt az év második negyedévének végén a KSH szerint. Nyolc év alatt tehát közel 95 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.
2008-tól 2010-ig pedig mintegy százezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.
Ugyanakkor 1850 milliárd forint – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint ennyi uniós és hazai forrás állt rendelkezésre munkahelyteremtésre, illetve -megőrzésre 2004 és 2010 között.
8 ezer munkahely – 1850 milliárdból
Ha a válság éveit nem számoljuk, 2002 második negyedévétől 2008 első negyedévéig így is csupán 16,6 ezer fővel tudták növelni a foglalkoztatottak számát a szocialista kormányok. Pedig a 2004-től rendelkezésre álló 1850 milliárd forint nem csekély összeg, melyből mindössze 8 ezer új munkahelyet sikerült létrehozni úgy, hogy közben 153 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma – 2004-től 2010-ig. Ez tehát azt jelenti, hogy egyetlen munkahely létrehozása mintegy 231 millió forintot emésztett fel a szocialista kormányok idején.
A KSH adatai szerint az Orbán-kormány közel 120 ezer új munkahelyet hozott létre két év alatt.
"Bartus László újságíró nyolc éven át volt tagja a Hit Gyülekezetének, mi több, a vezetők legbelsőbb köréhez tartozott."
http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmus honlap/feszvan.html
2012. június
Index
Ehhez a témához...
Elővigyázatossági intézkedés a PPP-s sportberuházások lezárására (2012. július)Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánított a kormány huszonegy, PPP-sportlétesítmények megvalósítására alapított társaságot - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztálya.
A tájékoztatás szerint az elővigyázatossági intézkedésre azért volt szükség, mert a magáncégek finanszírozási problémái és tartozásállománya miatt nem zárható ki a felszámolási eljárás vagy csődvédelem lehetősége.
A kiemeltté nyilvánítással a társaságok esetleges felszámolása különleges, egységesített eljárásrend szerint, állami felügyelet mellett történhet, a jogutód nélküli megszüntetési eljárások gyorsabbak és átláthatóbbak lehetnek - írta a tárca a közleményben.
Az NFM szerint a társaságok védelme kiemelt nemzetgazdasági érdek, általános szabályok szerinti felszámolásuk súlyosan megnehezíthetné a részvételükkel megvalósított sportberuházások korábban elhatározott kiváltását.
A projektcégek összesen 31 létesítményre - 16 tanuszoda, 13 tornaterem, egy sportközpont és egy tornacsarnok - kötöttek építési és üzemeltetési szerződést. Finanszírozási problémáikat bevételeik csökkenése okozta, tartozásállományuk több esetben pedig kezelhetetlen mértékűvé nőtt - tájékoztatott a fejlesztési minisztérium.
Közleményükben emlékeztettek arra: a kormány júniusban döntött arról, hogy az idén 15 milliárd forintot biztosít a PPP-konstrukcióban (az állam és magáncégek együttműködésével) megvalósult sportprojektek lezárására. A kilépéshez szükséges előkészületek megtörténtek: a PPP-konstrukcióban létesített összesen 34 sportlétesítmény jogi és műszaki felülvizsgálatát a tárca elvégezte, a vonatkozó tárgyalások pedig "előrehaladott állapotban vannak".
"Határozott kormányzati szándék minél több, az állam számára előnytelen PPP-szerződés lezárása a rendelkezésre álló forrásból. Ennek eszköze elsősorban a lejárt pénzintézeti követelések megvásárlása lehet. Ha erre nincs mód, a szerződések megszüntetése és a létesítmény állami tulajdonba vétele jelenthet megoldást" - közölte az NFM.
Előnytelenek a PPP beruházási konstrukciók az állam számára, mivel pazarlóan használják fel a közpénzeket - summázta Makkai Mária felügyeleti vezető kedden Budapesten az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Művészetek Palotája (MüPa) és a felsőoktatási kollégiumi beruházásoknál végzett utóvizsgálatok következtetéseit.
A megállapítással kapcsolatban a szakember idézte Domokos László ÁSZ-elnök véleményét amely szerint: a PPP-konstrukcióban (az állam és magáncégek együttműködésével) megvalósuló beruházások 15-20 év alatt 50-100 százalékkal több közpénzbe kerülnek, mintha azokat hagyományos módon valósították volna meg.
Ezért is javasolta az ÁSZ a nemzeti fejlesztési miniszternek a MüPa és a kollégiumi beruházásosokhoz kapcsolódóan, hogy gondoskodjon a programok előnytelen szerződési feltételei miatt a felelősség kivizsgálásáról. Továbbá a vizsgálatok eredményének ismeretében tegye meg a szükséges intézkedéseket.Hétmilliárd a kár
A moszkvai ingatlanpanama miatt őrizetben a volt külügyi államtitkár is
Házkutatásokat követően gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette kedden Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját és Székely Árpádot, Magyarország volt moszkvai nagykövetét a Központi Nyomozó Főügyészség. A Magyar Kereskedelmi Képviselet orosz fővárosban lévő épületének eladásakor ugyanis a gyanú szerint legalább hétmilliárd forintnyi kár érte az államot.
http://www.magyarhirlap.hu/kulfold/hetmilliard_a_kar.html
Az elmúlt hat évben két olyan év volt, amikor kimagasló ütemben nőtt hazánk eladósodottsága: elsősorban a magas 2006-os költségvetési hiánynak és a 2008-ban felvett IMF-hitelnek volt köszönhető az, hogy 66 százalékról 80 százalék fölé emelkedett az eladósodottságunk. Mfor.hu-háttér.
http://www.mfor.hu/cikkek/2006_ban_es_2008_ban_szall t_el_az_allamadossag.html
Ne vessz meg, kutya... ugatni ugathatsz, az nem zavar senki, attól még halad a karaván és különben sem hallik kutyaugatás az égig...
Ez egy gyűjtőtopik, nem beszélgetős, de nyilván egy kutya értelmének ez sok...
Nem baj. Menj arrébb megveszni és ugatni, én azért folytatom, jó?
Tehát:
Százmilliók tűntek el az Opera süllyesztőjébenSikkasztás és hűtlen kezelés elkövetésének, illetve jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének gyanúja miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Magyar Állami Operaház korábbi gazdálkodásával kapcsolatban.
A legnagyobb összegű vagyoni hátrányt okozó szerződéseket Vass Lajos, az Opera korábbi főigazgatója, illetve Szabó Attila egykori gazdasági igazgató írta alá.
Ezek között szerepelt például az a 2009-es kontraktus, amely a Budapesti Operabál megrendezéséhez szükséges díszletpark megvásárlásáról szólt. A 180 millió forint plusz áfa összegű vételárat tartalmazó dokumentum aláírása előtt nem készült értékbecslés, a Kehi szakemberei szerint viszont a megvásárolt díszletek a valóságban alig több mint 30 milliót érhettek. További szerződések alapján úgy fizettek ki két év alatt 167 millió forintot a Budapesti Operabarát Alapítványnak (BOA), hogy – a Kehi rendelkezésére álló adatok szerint – nem volt mögötte tényleges teljesítés.
A feljelentésben szereplő tényállások között van olyan is, amely a jogi tevékenység kiszervezésével kapcsolatos visszásságok gyanúját veti fel. A kiszervezéssel csaknem 24 millió forint vagyoni hátrány érte az operaházat: a vizsgálat megállapításai szerint míg a jogi iroda fenntartása 2008. augusztus 1-je és 2010. december 31-e között 40 millió forintba került volna, addig az ügyvédi irodának kifizetett megbízási díjak összege ugyanezen időszakban csaknem 64 millió forint volt.
Meg kell veszni
Te magaddal beszelgetsz ebben a topicban mar hetek ota?
neha a zoltan benyog valamit de kulonben sehol senki te meg nyomod a linkeket es beszelgetsz magaddal.
Kocsist és társait 15 milliárdos károkozással gyanúsítják.
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt - közölte a főügyészség pénteken.
A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.
A Nemzeti Nyomozó Iroda még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérte az ügyészség.
Az MVM, majd a BKV volt vezérigazgatóját csaknem egy éve gyanúsítottként hallgatták ki. Akkor a Lehet Más a Politika azonnal jelezte: reméli, hogy a Kocsis István ellen folytatott nyomozás nemcsak a sajtóban említett két ügyre, hanem a Magyar Villamos Művek (MVM) "szállodabizniszeire" is kiterjed majd. Az LMP 2009 augusztusában, még parlamenten kívüli pártként fordult az MVM-hez, hogy adja ki a 2008-2009-ben készült, az úgynevezett offshore és szállodaügyekre vonatkozó vizsgálati jelentéseket és ezek költségét.
Jogerősen pert nyert a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárral szemben a pénztártagoktól korábban jogsértően elvont vagyonkezelési többletköltségek ügyében. A pénztárnak összességében több milliárd forintot kell visszafizetnie volt és jelenlegi tagjainak.
A PSZÁF még 2010 második felében vizsgálta meg több nyugdíjpénztár befektetési, vagyonkezelési tevékenységét. Ennek során megállapította, hogy a vagyonkezelői szolgáltatásokért fizetett díjakkal kapcsolatban négy nyugdíjpénztár és vagyonkezelőik többször megsértették a jogszabályokat.
A szervezet határozatokban írta elő az érintett pénztáraknak, hogy mutassák ki és fizessék vissza tagjaiknak az indokolatlan közvetett befektetések okozta többletköltségeket.
A másik három pénztár - az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár és az OTP Magánnyugdíjpénztár - visszafizette tagjainak a korábban elvont összegeket, míg az ING nyugdíjpénztár közigazgatási perben támadta meg a felügyelet határozatát a visszafizetésről. Ebben a perben hirdetett most jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
Az ítélet szerint az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár köteles valamennyi érintett korábbi és jelenlegi, önkéntes és magánnyugdíjpénztári tagja számára kiszámítani, illetve visszafizetni a vagyonkezeléssel összefüggő, jogosulatlanul elvont többletköltséget.
Ehhez kapcsolódván realizálom az "örömhírt":
3,5 milliárdot kell visszafizetni, mert szabálytalanul szerezték be Gyurcsányék az ominózus vízágyúkat.
Az Európai Unió elsőfokú bírósága júliusban tudatta, hogy végzésével elutasította azt a magyar keresetet, amely megtámadta az Európai Bizottság Magyarországot elmarasztaló határozatát.
Az EU-csatlakozás után Magyarország nagy összegű támogatást kapott az uniótól a határok hatékony ellenőrzésének finanszírozására. A támogatás az unió "külső", azaz nem EU-tagországoktól elválasztó határain fekvő határátkelők infrastruktúrájának fejlesztésére, a határellenőrzéshez kapcsolódó felszerelések beszerzésére, a határőrök képzésére, valamint a logisztikai és működési költségekre volt felhasználható.
A támogatási program lejárta után az Európai Bizottság elkészítette zárójelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a támogatást Magyarország olyan kiadások finanszírozására is igénybe vette, amelyeknek nem vagy csak részben volt célja a határellenőrzés. A brüsszeli bizottság ezért több millió euró összegű, szerinte jogosulatlanul felhasznált támogatás visszafizetését követeli.
A kormányszóvivői iroda közleményében azt írta, hogy a korábbiakhoz hasonlóan - mint például a tűzoltók elmaradt pótléka, az áfavisszatartás és a kórházak adósságállománya a mostani ügy megint az előző kormány felelőtlen politikájának hagyatéka, amelyet a jelenlegi kabinetnek kell megoldania.
"Már 2007-ben botrányt kavart a Gyurcsány-kormány azzal, hogy a schengeni támogatásból határ-ellenőrzési eszközök helyett vízágyúkat vett" - idézte fel a szóvivői iroda, hozzátéve, hogy időközben kiderült, a szocialisták számos más esetben sem az uniós céloknak megfelelően használták fel az EU-s támogatást, és e hibáik miatt megint másoknak kell fizetniük.
Gyanúsítottként hallgatta ki júniusban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Rudi Zoltánt, a Magyar Televízió volt elnökét a televízió óbudai székházának bérleti szerződésével kapcsolatban - közölte Rudi ügyvédje. Hűtlen kezeléssel gyanúsítják az MTV volt elnökét. A tévéelnök szabadlábon védekezhet.
Rudi Zoltán az MTV Közalapítványának döntése alapján 2007 márciusában írta alá a szerződést a Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft.-vel a 60 ezer négyzetméter területű gyártóbázis bérletére. A rendőrség szerint a szerződés 260 forintos euróárfolyamnál évente 620 millió forint vagyoni hátrányt okoz a bérlőnek, ami megalapozza a hűtlen kezelés gyanúját.
(Ami miatt idekerült a dolog: Rudi nem ápolt rossz kapcsolatokat a szoc-lib. koalícióval - sőt.
Aztán számomra igen emlékezetes maradt az un. székház-ostrom - ami simán megelőzhető lett volna, ha beolvastatja a hírekben azt a nyomorult petíciót.
((És természetesen elgondolkodtató az is, ugyan miért kellett
a főbejáratot ostromolni, amikor órákig folyamatosan nyitva voltak az oldalajtók, ahol vígan közlekedtek ki-be a dolgozók... Talán-talán provokátorok verték a kaput, meg egy-két hülye, forrófejű, akit elragadott a hév?
Persze ez már nem Rudi sara.))
„Kolompár Orbán reakciója: - „Majd rehabilitálnak, mint Mindszentyt” ”
Ez tényleg egy gyöngyszem! Nincs is mit hozzáfűzni. :P
Kolompár Orbán életrajza a büntetőeljárások tükrében:
Kolompár Orbánt korábban két ízben jogerősen elítélték orvhalászatért és garázdaságért.
Újabb büntetőeljárás 2008 őszén indult ellene, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt, mivel 13 millió forinttal nem tudott elszámolni az általa irányított Roma Kisebbségi Érdekképviseleti Szervezet. Emiatt a Bács-Kiskun megyei ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki. Kolompár ekkor is a politikai ellenfeleit, a „szélsőjobboldalt” nevezte meg, mint akiknek érdekük az ő lejáratása. Az ügyben a kecskeméti Városi Ügyészség vádat emelt ellene 2008 decemberében.
2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség sikkasztás és a számviteli rend megsértése miatt emelt vádat. A vád szerint Kolompár Orbán és két társa az OCÖ 2003. és 2004. évi gazdálkodása, könyvvezetése során „a pénzforgalmat nem megfelelően bonyolították, nem biztosították az egyes célfeladatok átlátható elszámolását”.
2009 októberében egy harmadik ügyben Kolompárt és öt társát azzal vádolta meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, hogy összesen 145,5 millió forintos visszaélést követtek el egy főként európai uniós, kisebb részben állami forrásokból finanszírozott munkaügyi pályázaton. A vád szerint az elszámolásához olyan gazdasági eseményekről nyújtottak be bizonylatokat, amelyek nem valósultak meg.
2012 februárjában egy negyedik ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Kiskunhalasi Városi Ügyészség. A vád szerint az azóta felszámolt, kiskunmajsai székhelyű A Cigányság Foglalkoztatásáért Szolgáltató Közhasznú Társaság ügyvezetőjeként bruttó 4 080 000 forintot fizetett ki egy másik személynek teljesítésigazolások nélkül kiállított számlákra.
Jelenleg az ügyek állása:
Első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától Kolompár Orbánt, az OCÖ volt elnökét a Kecskeméti Városi Bíróság. Az egykori, baloldali kötődésű cigányvezetőt a joghatóság bűnösnek mondta ki kétrendbeli, részben társtettesként, részben folytatólagosan elkövetett, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettében, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek társtettesként, folytatólagosan elkövetett megsértése bűntettében, ugyanakkor a sikkasztás bűntette és a számvitel rendjének megsértése bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az elsőrendű vádlott névrokonát, Kolompár Lászlót továbbra is keresi a rendőrség, így a másodrendű vádlott esetében távollétében mondta ki ítéletét a bíróság. Kolompárt jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt egy év tíz hónap börtönre ítélték, míg a harmadrendű vádlottat, Kolompár Orbánnét ugyanezen két bűncselekmény miatt egy év börtönnel sújtották, ám ez utóbbi végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A további hat vádlottat felmentették, pénzbüntetésre vagy próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélték.
A bíróság kiemelte: a Kolompár Orbán vezette Kiskunmajsai Cigány Érdek-képviseleti Szervezet 2006-ban „minden kétséget kizáróan” valótlan tartalmú számlákkal igazolta egy foglalkoztatási programot segítő pályázat révén elnyert, összesen 145,5 millió forintos összeg elköltését. Ráadásul a vád szerint további mintegy hetvenmilliót akart a szervezet megszerezni részben uniós, részben állami forrásból. Elhangzott, bizonyos költségeket az elsőrendű vádlott részben a feleségével közösen vitt cég által kiállított nyugtákkal próbált igazolni.
Kolompár Orbán reakciója: - „Majd rehabilitálnak, mint Mindszentyt”
Még Sukoróhoz kapcsolódva:
Jogerősen semmisnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla júniusban a tervezett sukorói KingÍs City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést, helybenhagyva ezzel a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét.
A Joav Blum befektető, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. közti ügylet kapcsán számos polgári és büntetőeljárás indult: a szerdán lezárult pert Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere kezdeményezte 2009 őszén, akkoriban, amikor a még parlamenten kívüli LMP feljelentést tett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen, akit idővel meg is gyanúsított a Sukoró-ügy kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészség. (Ennek eredményét lásd alábbiakban.)
A táblabíróság polgári tanácsa szerdai döntésével elutasította Joav Blum alperes eljárási kifogásait, és kimondta: a szerződés semmisségének oka, hogy a szerződő felek célja jogszabálysértő módon a nyilvános versenyeztetés elkerülésére irányult, a csereszerződés során pedig csak látszat volt az értékarányosság megteremtése, valójában hozzávetőleg egymilliárd forintos különbség volt a csereingatlanok között. A törvények kijátszásával zajló ügylet résztvevőit nem közcélok, hanem beruházás szándéka vezette. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot.
(Közokirat-hamisítás vádjával büntetőper folyt Joav Blum ellen, őt azonban tavaly ősszel első fokon felmentette a Székesfehérvári Városi Bíróság. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész fellebbezett.)
A másik linkeddel kapcsolatban, a Portik-ügyből kifolyólag pedig ide illik, hogy:
"... az Energol vezérigazgatója, Csikós József eredetileg az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályvezető-helyettese, majd az Antall-kormány idején a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalának első embere volt. Az sem volt téma, hogy az Energollal együttműködő miskolci ETL Rt. felügyelőbizottságában 1996 és 1998 között mind az MSZP örökös energetikai pápája, Karl Imre, mind a jelenleg a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalícióban politizáló Szűcs Erika megfordult."
Nemcsak lassú, sajnos az következik be, amit megjósoltunk néhányan a 2010-i választások előtt: nagyon nehéz politikai bűnökért felelősségre vonni valakit. A legtöbb esetben marad a "nem bizonyítható egyértelműen", mint Gyurcsány-Sukoro vagy a mezőhegyesi ménesbirtok privitizációjával kapcsolatban. Sajnos ez van.
De amit írtál, azt azért emeljük ki itt pár szóban:
A Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, szocialista országgyűlési képviselő és Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium egykori közigazgatási államtitkára ellen. Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette a vád, melyet Juhász Ferenc tettesként, Fapál László pedig felbujtóként követett el.
A vagyonkezelési szabályok megszegése következtében a Honvédelmi Minisztériumot 43 millió forint vagyoni hátrány érte, amely nem térült meg.
http://www.hir24.hu/baleset-bunugy/2012/07/13/vademeles-a -volt-honvedelmi-miniszter-ellen/
Ez csak a jéghegy csúcsa, lassú az elszámoltatás......
Több mint "stikli" volt... két embert szabályosan kivégeztek.
Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a csepeli alapítványi iskolában elkövetett kettős gyilkosság ügyében Kun Tamás elsőrendű és Deme Gábor másodrendű vádlottat a kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék.
Az első fokú ítélet szerint Kun tettesként, az MSZP-s önkormányzati képviselő Deme - akiről közben kiderült, hogy szocialista gyökerei nagyon mélyre nyúlnak: már a nagyapja is karhatalmista volt - bűnsegédként követte el több emberen, előre kitervelten, aljas indokból az emberölést, továbbá Kun bűnös lőfegyverrel visszaélés, Deme pedig az általa vezetett iskola sérelmére elkövetett hat és fél millió forintos sikkasztás büntettében is.
Az életfogytiglani szabadságvesztésből Kun leghamarabb 40, Deme 32 év múlva szabadulhat. A másod- és a harmadrendű vádlottnak egyetemlegesen hat és fél millió forintot és annak 2008 végétől számított kamatait kell megfizetnie a csepeli alapítványi iskola számára, továbbá az első- és a másodrendű vádlottnak egyaránt mintegy három és fél - három és fél millió forint bűnügyi költséget az állam számára.
Az ügyész korábban vádbeszédében Kun Tamásra - mint a háromszorosan minősülő emberölés tettesére - tényleges életfogytiglant kért, Deménél azonban úgy vélte: csak a bűnsegédi szerepe bizonyított, ezért nem kért tényleges életfogytiglant. Ugyanakkor megjegyezte: ha Kun vallana arról, hogy Deme volt a felbujtó, akkor fordított lenne az indítvány büntetéskiszabásra vonatkozó része, azaz Demére kérne tényleges életfogytiglant, Kunra pedig valamivel enyhébb szankciót.
Az eljárás adatai szerint az alapítványi Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában elkövetett kettős gyilkosság hátterében az áll, hogy Takács József rájött Deme Gábor iskolaigazgató sokmilliós pénzügyi visszaéléseire, és ezért vizsgálatot indított, majd ezzel összefüggésben felmerült, hogy Demét eltávolítja az iskolából, és a rendőrséghez fordul. Ekkor Deme, hogy a sikkasztás napvilágra kerülését megelőzze, az iskola gondnokával, Kun Tamással elhatározta, hogy megöli az alapítványi vezetőt. Ám az elsőfokú bíróság minden kétséget kizáróan csak annyit látott bizonyíthatónak, hogy Deme bűnsegédje volt a kettősgyilkosságnak.
Az első fokú ítélet szóbeli indoklása szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy Kun, a csepeli alapítványi iskola egykori gondnoka lőtte le közvetlen közelről 2009. január 7-én este az intézmény egyik irodájában az iskolai alapítvány vezetésében részt vevő Takács Józsefet és egy másik tanárt. A kettős gyilkosságnál jelen volt az igazgatói állásából nem sokkal korábban többmilliós gazdasági visszaélések gyanúja miatt felfüggesztett Deme. A megbeszélés címén találkozó négy férfin kívül más nem volt az épületben. A gyilkosság során elhangzottakat rögzítette az egyik áldozat ruházatába rejtett magnó, amely a hatóságok birtokába került, de a büntetőper során kegyeleti okokból, az áldozatok személyiségi jogainak védelmében csak zárt tárgyaláson játszották le.
„Két ember hidegvérű kivégzése hallatszik a felvételeken" - szögezte le Németh Nándor, az eljáró bírói tanács elnöke...
A szóbeli indoklás szerint a magyar kriminalisztika történetében egyedülálló bizonyíték a hangfelvétel, amellyel „lehet vitatkozni, de meglehetősen nehéz". A felvétel többek között rögzítette, ahogy a második áldozat könyörög az életéért.
„Tamás, ne lőj le! Kérlek, ne lőj le! Nem akarok így előtted meghalni" - idézte a bíró, és ismertette azt is, hogy mit mondott eközben Kun.
„Ide állsz! Fordulj meg! Akkor már rég lelőhettelek volna" - mondta a hangszakértő szerint legfeljebb nyolcvan centiméterre a második áldozattól Kun, majd nem sokkal később lőtt. Az eljárás adataiból az is kiderült, hogy míg az első áldozat a felvétel tanúsága szerint mindenféle hallható előzmények nélküli hirtelen fejlövés nyomán halt meg, a második áldozatot az első, hátulról a lapockán át a tüdőbe hatoló lövés után percekkel egy újabb fejre irányzott lövés is érte, de még így is tizenegy percig küzdött az életéért.
A második áldozatnak pusztán azért vették el az életét, hogy ne tanúskodhasson az első gyilkosságról - fejtette ki a bíró.
Továbbá a hangfelvétel tanúsítja azt is, hogy a bizonyítékok eltüntetése érdekében a helyszínen együttműködött Kun és Deme.
Úgy tudom, felülvizsgálja az ügyészség azt a nyomozást, amelyet bűncselekmény hiányában megszüntetett a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya... És hangsúlyozom: egy nyomozást szüntettek be, nem az összeset a filózófus ügyben.
Azért 500 millió csak ötszáz millió...
http://www.youtube.com/watch?v=6rCYeSPZEuY&feature=related
Csupán ezen kijelentései alapján, el kellett volna ítélni a némbert....
Undorító egy valami.....
Még mindig egy kopp-kopp, még mindig erről...
Talán akik érdeklődőbbek és nem rekednek meg a kofapolitizálás és mocsárközéletiség szintjén, talán elolvassák...:
Itt.
Ez előbb kimaradt: egyik ismerősöm "lukácsista epigon"-nak nevezte Hellert, akinek-akiknek azért Magyar Bálinték csak odatoltak ötszázmilliót. (Csak jelenleg szokás felhánytorgatni stadionépítéseket, Kossuth tér rekonstrukciót, kulrurális kiadásokat, stb... Akkor a mostani "hánytorgtók" hallgattak.)
Mondjuk, az ilyen filozófiai intézetekben remekül lehet egy Hegel és egy Kant - bár van, aki szerint ha nem lenne Heller Ágnes, nem értenénk Heidegger relativitás felfogását - között köztársasági elnökök diplomamunkái után kutakodni. Ugyebár.
(Csak zárójelbe téve, felötlött bennem: vajon Heller és társai nácinak tartják-e Heideggert?)
Magánokirat-hamisítás vétsége miatt vádat emelt az ügyészség Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke, a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere ellen, miután az ügyben lefolytatott nyomozás megerősítette a feljelentésben foglaltakat.
A feljelentés szerint az egyesület elnöke a Somogy Megyei Közgyűlés egyik képviselőjének a mandátumáról lemondó nyilatkozatát annak ellenére nyújtotta be a választási bizottsághoz, hogy a lemondás nem állt az érintett képviselő szándékában.
Gyenesei István 2011. szeptember 14-én beadványt juttatott el a Somogy megyei területi választási bizottsághoz. Eszerint Ormai István, Nagyatád polgármestere lemondott közgyűlési mandátumáról, miután kilépett a Somogyért Egyesületből. Ormai István ellenben azt közölte, hogy nem mondott le, és a jövőben függetlenként vesz részt a közgyűlés munkájában. A nagyatádi polgármester akkori nyilatkozatai szerint a beadványban szereplő keltezés napján – 2011. szeptember 12-én – nem írt alá semmilyen lemondó nyilatkozatot. Azt elismerte, hogy 2010 októberében egy ilyen tartalmú, keltezés nélküli biankó nyilatkozatot kényszer hatására valóban aláírt.
(Mondjuk én az életben nem fogom megérteni, mi lehet az a "kényszer" amiért emberek képesek ilyen ostobán viselkedni... Nyilván nem kínozták őket.
Azzal együtt, ami hamisítás az hamisítás.)
Magánnyugdíjpénztári vizsgálat: 9 feljelentést tett a Kehi 3 pénztárnál
A magánnyugdíjpénztárak működési költségeinek felhasználásával kapcsolatos vizsgálatát a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) befejezte, a pénztárak befektetési tevékenységének ellenőrzése pedig várhatóan a nyár végén zárul le − mondta a Napi Gazdaságnak Gaál Szabolcs Barna, a Kehi elnöke. Tájékoztatása szerint a hivatal vizsgálatainak két fő iránya közül a pénztárak működésével kapcsolatos ügyek azok, amelyeknél a feltárt visszaélés-gyanúk miatt már 9 feljelentést tettek, összességében 5,2 milliárd forint körüli elkövetési értékre, a sajtóban megjelent három pénztár esetében.
A Kehi első embere szerint munkájukat az minősíti, hogy mely feljelentés esetében indít nyomozást a gyanú megalapozottságára a rendőrség, márpedig a pénztárak esetében már történt ilyen intézkedés.
Gondok az ingatlanokkal
A pénztárak befektetési tevékenységének ellenőrzése során a legkirívóbb problémákat bizonyos ingatlanalapokba történt befektetéseknél, illetve az alapok mögött található ingatlanok vagyonértékelésénél találta a vizsgálat. Számos esetben derült fény arra, hogy bizonyos ingatlanokat (nemegyszer offshore hátterű cégek) rendkívül olcsón vásároltak meg, jellemzően önkormányzatoktól, majd azokat szinte azonnal, többszörös áron értékesítették az ingatlanalap számára. Ráadásul az offshore hátterű cég és az ingatlanalap-kezelője tisztségviselői között több esetben is személyi összefonódásokat tárt fel a hivatal. Volt olyan pénztár, amely ilyen alapba fektette a tagok megtakarításait, anélkül hogy azt bármilyen döntés-előkészítés vagy előzetes kockázatelemzés előzte volna meg.
A Kehi elnöke szerint a vagyonkezelőkkel kapcsolatos vizsgálataik arra is fényt derítettek, hogy míg külső szervezeteknek − esetenként más pénztár pályázatán − egyes vagyonkezelők 0,2−0,4 százalékos díjért hajlandóak voltak dolgozni, a saját pénztár esetében rendre kihasználták a törvény adta maximumot, a 0,8−0,9 százalékos mértéket. Utóbbi megbízást ráadásul a törvény előírásait megszegve, pályázat nélkül nyerték el a cégcsoportba tartozó magánnyugdíjpénztártól. A Kehi kiemelkedően súlyos jogszabálysértésként értékelte azt is, hogy a kötelező tagság alapján működő magánnyugdíjpénztárak egy része az önkéntes pénztári ághoz kapcsolódó költségeket a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseiből is finanszírozta. Volt továbbá olyan pénztár, amely maga sem tudta elkülöníteni az önkéntes és a magán ágazatra fordított költségeket, vagyis a működésre fordítható pénzeszközeinek felhasználása teljesen átláthatatlan volt. Indokolatlan kiadásnak tartja a Kehi azt is, amikor a rosszul teljesítő pénztár vezetői a veszteséges működés és a pénztár belső szabályzatának rendelkezései ellenére magas bónuszokat fizettek ki.
A kormány hétfői rendelete értelmében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a jövőben saját nevében − közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül − keresetet indíthat a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása érdekében.
A Kehi a tagszervezéssel megbízott ügynökök díjazásával kapcsolatban is problémákat tárt fel: volt olyan pénztár, ahol a tagszervezők fiktív "tagok" után is díjazásban részesültek, vagyis olyan személyek után került részükre ügynöki díj kifizetésre, akiknek a tagsági jogviszonya létre sem jött, mivel a pénztárnak tagdíjat nem fizettek be. Gaál Szabolcs Barna szerint érthetetlen az is, hogy a pénztár miért nem kísérelte meg a jutalékok visszaírását, amikor erre a tagszervezőkkel kötött szerződések lehetőséget biztosítottak számára. Egy másik pénztár pedig a tagszervezővel kötött szerződésében a jogszabály kifejezett tiltása ellenére a pénztár teljes taglétszáma után állapította meg a tagszervező díjazását, és nem az általa ténylegesen beléptetett nyugdíjpénztári tagok után.
Miért csak most szólnak?
Arra a kérdésre, hogy a fenti hibákat miért nem tudták felügyeleti vizsgálatok korábban feltárni, a Kehi elnöke úgy vélekedett: a pénztárakkal kapcsolatban a PSZÁF korábban is és a Kehi ellenőrzésével párhuzamosan is folyamatosan folytatott ellenőrzéseket, amelyek során számos jogszabálysértést tárt fel. A Kehi a pénztárak gazdálkodását az előzményeket is figyelembe véve, a PSZÁF-fel is együttműködve átfogóan vizsgálta, amelynek során a felügyelet korábbi ellenőrzéseinek tapasztalatait is hasznosította. Az ellenőrzés megállapításai nyomán a szakember szerint a jogszabályi környezet módosítására is javaslatokkal fognak élni, a büntetőfeljelentések mellett pedig vélhetően javasolni fogják, hogy egyéb ügyekben a PSZÁF közérdekű igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezzen.
1308-nál volt már... Bár az ismétlés a tudás anyja.
Viszont Heller filózófus asszonynál nem találták elégségesnek az ellene felhozott vádakat. Budai Gyula kormánybiztos tavaly év elején közölte, hat, összesen csaknem 500 millió forint összegű pályázatot vizsgált. Ezek közül kettőnél állapították meg, hogy nem történtek jogszabálysértések, négynél viszont feljelentést tett, mert úgy találta, hogy több olyan külsős cég volt, amelyekhez "kiszervezték" a filozófiai tárgyú pályázatok megvalósítását, pedig - mint mondta - a filozófusok "munkaköri leírásához tartozott", hogy részt vegyenek ezekben a projektekben.
Nos... rendben. Ezentúl én is beadok pályázatot mint vállalkozó, korszerűbb orvosi monitorra, ha a műanyagfröccsöntés korszerűsítése a téma. Hátha én is nyerek... (Ugyanis többek között hasonló cselekmények is történtek.)
Bár én már akkor is írtam, hogy az a szemét, aki az ilyesmit pozitívan bírálja el a pályázati résztvevők között.)
Mert ugye Heller nagyasszony mondotta: - Pályázunk, mert pályázni kell.
Megállapodás a Malév-közgyűlés részleteiről
| 2009. március 13. http://www.magyarkozlekedes.hu/content/view/1152/44/
Az ellenőrzés során kiderült, hogy a Harcon Zrt. valójában nem végzett tényleges építkezési tevékenységet a bevásárlóközpontnál (noha éppen a magyar export elősegítése miatt jutott a hitelhez).
Egyedülálló csalássorozatra derült fény
Az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozatot tárt fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), amely feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a magyar export ösztönzésével megbízott Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt., valamint a magyar Harcon Zrt. és egy offshore cég szerződése kapcsán.
2012. május 31. 10:31 http://www.gondola.hu/cikkek/81234-Egyedulallo_csalassoro zatra_derult_feny.html
Egyedülálló csalássorozat: 27 milliárd párolgott el http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/egyedulallo-cs alassorozat-27-milliard-parolgott-el-1079947
HORDÓNKÉNT EGY DOLLÁRT PERKÁLTUNK PUTYINNAK
Egy 2008-as amerikai jelentés szerint a Transznyeft rendelete alapján a magyarországi olajszállítások egy bizonyos svájci Gunvor cégen keresztül haladtak, amely minden Magyarországnak szánt hordó olaj árához egy dollárt adott hozzá. http://www.magyarhirlap.hu/online/hordonkent_egy_dollart_ perkaltunk_putyinnak.html
Előadó(k): Balczó Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom- és az Országgyűlés alelnöke Téma: Megemlékezés Rendezvény helye: Keszthely, Helikon Park, Igazság Kapu Rendezvény időpontja: 2012-06-03 15:00
Végezetül egy kis "színes" azoknak, akik az "okumenikus" Tétényi Évára szavaztak - hogy érezzék a szerető megemlékezést ők is:
Hastánccal szórakoztatta kollégáit Tétényi Éva
Érdekes ajándékkal lepte meg a Polgármesteri Hivatal férfi dolgozóit a polgármester asszony.
Tétényi Éva Ivó nap alkalmából hastáncosnőt és pezsgőt rendelt a hivatal férfi munkatársainak – áll a Fidesz- KDNP esztergomi képviselőcsoportjának a sajtóközleményében. Polgármester asszony a férfinap megünnepléseként szánta ajándékul a város zászlói előtt bemutatott hastáncot, valamint a pezsgőt.
„Megnyugtató számunkra, hogy ezek szerint Esztergomban minden a legnagyobb rendben van, a város ügyei jól haladnak. Ellenkező esetben polgármester asszony nyilván nem szervezne hastáncosnőt Esztergom Város Polgármesteri Hivatalába munkaidőben” – kommentálta a történteket a frakció.
Szerintem meg ihaj, csuhaj, sose' halunk meg! (Aztán még mindig jobb, mintha közpénzen szexuálpszichológusokat és szexmunkásokat foglalkoztatna a polgármesternő, hogy javítsa a korai magömléssel és a kurtafarkúságból eredő frusztrációval küzdő érintett férfikollégái hangulatát. Momentán a kaviárt hiányolom...)
Apropo - van már Esztergomban közvilágítás, vagy tényleg csak a hastáncosnő és a pezsgó hiányzott még?!
A Honvédelmi Minisztérium az ügyészséghez fordult az ügyben. Több mint 100 könnyfakasztó gránátot használtak fel a rendőrök 2006. október 23-án.
Jogellenesnek és alkotmányellenesnek minősítette Hende Csaba honvédelmi miniszter azt, hogy a honvédség 2006 őszén fegyvereket és gránátokat adott át a rendőrségnek. A tárcavezető kedden ismertette a jelentést, amelyet már a Legfőbb Ügyésznek is elküldött.
Felhasznált gránátok
A tényfeltáró vizsgálat megállapította, hogy a rendőrség alárendeltségében működő Rendészeti Biztonsági Szolgálat (REBISZ) honvédségi eszközöket kért és kapott a 2006. október 23-i eseményekkel összefüggésben. A 2006. október 23-án történt átadás fegyvernek minősülő (9 db 40 mm DT típusú) gránátvetőket és (593 darab 40 mm-es) könnyfakasztó gránátokat érintett.
Az átadott honvédségi eszközöket a vidéki telephelyekről a budapesti Zách utcai laktanyába szállították, ahol átvette a REBISZ. Az eszközök visszaadása ugyanilyen úton valósult meg, ám a vizsgálat arra is fényt derített, hogy 106 gránát (ezeknek a forgalmi értéke 1,3 millió forint) végül nem került vissza a honvédség raktárába, ezeket valószínűleg a rendőri erők felhasználták a 2006. október 23-i események során.
Nem megengedhető
A meghallhatások során kiderült, hogy az átadásról szóló döntés a Honvédelmi Minisztériumban született meg, és annak végrehajtására az akkori MH Összhaderőnemi Támogató és Logisztikai Parancsnokság alárendelt alakulatai kaptak parancsot. Havril András akkori vezérkari főnök meghallgatásán az is egyértelművé vált, hogy az átadásról Szekeres Imre honvédelmi miniszter is tudott.
A történtek idején hatályos, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyik tételes szabálya tiltotta a fegyverzet átadását. "A kétharmados törvényben foglalt tilalmat semmilyen megállapodás nem írhatja, nem írhatta felül, még a Szekeres Imre által hivatkozott 2003-as megállapodás sem" - hangsúlyozta a tárcavezető. Az a megállapodás ugyanis amelyre Szekeres hivatkozik valójában egy - kiképzésben történő - együttműködésére vonatkozó megállapodás.
A rendőrség összesen 14 embert gyanúsított meg 34 bűncselekmény elkövetésével. Az ügy iratait vádemelési javaslattal küldték meg az ügyészségnek.
A nyomozás adatai szerint 143 millió forintnyi uniós pénz tűnt el az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Egyesületnél és a Terra Mater Közhasznú Egyesületnél, illetve 58 millió forint megszerzésére tettek kísérletet, egyebebek mellett csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás és okirat-hamisítás útján. Politikai nyelven az ügy egyenlő három Zuschlag-üggyel - fogalmazott a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott csütörtökön Egerben.
Horváth László – aki egyben az egyik feljelentő is - már kapott értesítést a rendőrségtől a nyomozás lezárásáról. A politikus emlékeztetett arra, hogy csaknem két évvel ezelőtt hívták fel a hatóságok figyelmét az egyesületnél tapasztalható visszásságokra. A szervezet vezetői akkor alaptalan politikai támadásnak, a közélet kriminalizálására tett kísérletnek minősítették a megfogalmazott gyanút. Sajnos most kiderült, hogy az megalapozott volt - mondta a kormánymegbízott.
Horváth László az üggyel kapcsolatban korábban úgy vélekedett: politikai ellenőrzés mellett folyt az a tevékenység, amellyel az észak-hevesi LEADER egyesületnél úgy költöttek el a 2010-es választásokat megelőzően csaknem 50 millió forintnyi közpénzt, hogy amögött nem volt valódi teljesítés.
Az ügy kipattanása után 2010 szeptemberében, Egerben tartott sajtótájékoztatóján pedig hangot adott véleményének, miszerint a harminchárom települést tömörítő LEADER közösség bűnszövetkezetben, politikai megrendelésre fizethetett ki el nem végzett munkákért 40 millió forintot. Akkori közlése szerint a gyanút alátámasztja egy hozzá eljuttatott hangfelvétel, amelyen a szervezet egyik munkatársa arra a kérdésre válaszolva, hogy Sós Tamás - a Heves Megyei Közgyűlés korábbi szocialista elnöke, az MSZP Heves megyei elnöke, a térség korábbi országgyűlési képviselője - irányította-e a szervezet vezetőit, azt válaszolja: "egyértelmű".
Már három gyanúsítottja van annak a hűtlen kezelés gyanújával folytatott nyomozásnak, amelyben május 10-én elsőként Kocsis Istvánt, a BKV volt vezérigazgatóját hallgatta ki terheltként a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya.
(Kocsis Istvánt, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatóját hűtlen kezeléssel gyanúsította meg a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya abban az eljárásban, amelyben a közlekedési cég akkori vezetője is rendőrségi bejelentést tett. Akkor Horváth Katalin Fanni, a fővárosi rendőrség szóvivője is megerősítette az információt.)
Az ügy újabb szereplői az eljárásban érintett gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, akiket a Kocsissal közölt, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás gyanújával összefüggésben hallgattak ki. Úgy tudni, a nyomozók azt a Kocsis által 2008 novemberében kötött eseti tanácsadói szerződést vizsgálták, amelyben a vezérigazgató hárommillió forint plusz áfa értékben a közlekedési vállalat adózási gyakorlatáról szóló tanulmány elkészítéséről állapodott meg a V-Valeur Kft.-vel. Kocsis a gyanú szerint tisztában volt azzal, hogy a tanulmány nem tartalmaz a gyakorlatban hasznosítható információkat, ezért a kifizetés sérti a cég érdekeit, mégis igazolta a szerződés teljesítését, és a BKV bruttó 3,6 millió forintot utalt át a kft.-nek. A másik vizsgált szerződést Kocsis 2008 decemberében határozatlan időtartamra kötötte a Fazeno Bt.-vel a társaság hatékonyságának növeléséről szóló szakvélemény elkészítésére. A havi 300 ezer forint plusz áfa díjazásért készült iratok nem bírtak valós értékkel, ennek ellenére Kocsis igazolta a teljesítéseket, melyek alapján a Fazeno összesen 720 ezer forinthoz juthatott.
Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője közölte, a volt vezérigazgató a BKV szempontjából értéktelen munkák elvégzésére kötött szerződésekkel összesen 4,32 millió forinttal károsította meg a zrt.-t. A szóvivő jelezte, a volt vezérigazgató mellett a bűncselekményekkel érintett egyéb társaságok vonatkozásában is további gyanúsítások várhatók.
Közokirat-hamisítás miatt 275 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte jogerősen a bíróság a Zala megyei Bödeháza polgármesterét a helyi időközi polgármester-választások ügyében. A kevesebb mint 50 lakosú településen a tavaly októberi választáson a két induló között szavazategyenlőség alakult ki, a megismételt választás előtt pedig hirtelen kétszeresére duzzadt a falu lakossága. A polgármester a vád szerint 21 rokonának és ismerősének írta alá a lakcímbejelentőjét, hogy az időközi választáson szavazni tudjanak.Hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egy szövevényes ügyben, amelyben az állami tulajdonú Eximbank korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta.
A Kehi az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító, valamint a Harcon Zrt. és egy offshore cég szerződése kapcsán tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Az Eximbank úgy juttatott 124,2 millió eurós (mai árfolyamon 37 milliárd forintos) hitelt egy offshore cégnek és a Harcon Zrt.-nek, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, és egy fillér önrészt sem vállaltak.
A Harcon Zrt. azóta végelszámolás alatt áll, az offshore cég eltűnt, a kárt pedig végső soron a költségvetés állja, miután az ügyletre az állami tulajdonú Mehib vállalt biztosítást. Az Eximbank kára 27 milliárd forintot tehet ki.
Valamint azt sem, hogy ebből adódóan ez évben 4,8 milliárdot kell visszafizetni. Havi szinten száz milliárdos törlesztenivalója van az országnak. (Éppen most fizettünk vissza 180 milliárdot...)
Szorul a hurok Bajnai nyaka körül?
A Dataplex-ügyben a szálak lassan Bajnai Gordonig érnek – jelentette ki Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos. A Magyar Nemzet információi szerint az ügy kapcsán hamarosan bővülni fog a gyanúsítottak listája.
http://mno.hu/belfold/szorul-a-hurok-bajnai-nyaka-korul-1 068044
Zár alá venné a Bayer Center Kft. vagyonát az építési cég egyik alvállalkozója. Az ügyészségre benyújtott indítványuk szerint így lehetne biztosítani, hogy a rendőr-vesztegetési botrányban elhíresült cég megtérítse az alvállalkozóknak okozott kárt.
A baranyai cég nyertes közbeszerzések fejében több rendőri vezető otthonának felújításában is közreműködött. Volt olyan kapitány, akinek kandallót vettek, az ORFK gazdasági igazgatójának pedig a családi házát újították fel. A Bayer Center az előző ciklusokban a legtöbb megrendelést a Belügyminisztériumtól kapta. Az alvállalkozók egy részét viszont nem fizették ki – a Bayer Center több mint 100 millió forinttal tartozik nekik. Az egyik károsult további tanúkihallgatásokat és okirati bizonyítékok beszerzését javasolta.
A szegedi belvárosban elhelyezkedő egyik elegáns étteremben múlatták az időt közpénzből az elmúlt ciklusban az MSZP–SZDSZ-es alpolgármesterek. A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Szegedi Intézménytakarító Kft. partnervacsoráin a cég új igazgatója szerint állandó vendég volt Solymos László MSZP-s és Szentgyörgyi Pál SZDSZ-es alpolgármester, akiknek a vacsora- és italszámláját a cég fizette.
Például 2006-ban 412 ezer, 2007-ben 321 ezer forintot költöttek ételre-italra a meghívottak közpénzből a dokumentumok szerint.– Az elmúlt tíz évben úgy gondolták, hogy együttműködésre van ítélve a cég és a város egyéb intézményei. Nyilván ez volt az értelme, hogy kötetlenebb formában találkozzanak itt cégvezetők. Hát, ami a közpénzfelhasználást illeti, az valóban itt vacsoraszámlákra is ment el. Ezek különböző összegek voltak – mondta Miklós Péter, a Szegedi Intézménytakarító Kft. igazgatója.
"... a hazánkban működő, legtöbb esetben multinacionális hátterű magánnyugdíjpénztárak 12 év alatt összesen 850 milliárd forinttal rosszabb eredményt értek el, mint amennyit állampapírokba fektetve produkált volna a rendszer”.
...
a pénztártagok átlagosan megtakarításaik ötödét veszítették el a magánkasszáknál...
... a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) csütörtökön három büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodása ügyében. A magánkasszáktól a Nyugdíjreform és Adósság-csökkentő Alaphoz került portfóliókkal kapcsolatban már korábban hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja merült fel.
... feljelentés született például abban az ügyben, amelyben az egyik nyugdíjkassza tagjainak csaknem ötmilliárd forinttal lett volna olcsóbb, ha a piacon elérhető átlagos díjért alkalmaznak vagyonkezelőt, és a kassza nem a cégcsoporton belül oldotta volna meg a munkát.
... a Kehi a kasszák befektetési tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban további feljelentésekre is készül."