Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba! Politikai gumiszoba
Kedves Fórumozók!
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Felhívjuk figyelmeteket, hogy a politikai topikokat csak a jogszabályokban kötelezően előírt mértékben moderáljuk, ezért itt fokozott a személyeskedés, vita, anyázás veszélye. Aki ezekbe a topikokba ír, illetve ezeket olvassa, készüljön fel lelkileg, és húzzon vastag bőrt a várható virtuális pofonok ellen, mert a moderátorok itt NEM törlik a bántó hangvételű hozzászólásokat, ha azok nem sértenek személyiségi jogokat, vagy egyéb jogi előírásokat.
A moderálással kapcsolatos további részletek a Felhasználási Feltételekben (http://www.nlcafe.hu/felhasznalasi) olvashatók.
Üdv: a moderátorok
Mszp-s stiklik
Létrehozva: 2010. március 9. 22:14
Sziasztok!
Ide gyűjtsük mindazokat a stikliket, amit az Mszp elkövetett az ország és az emberek ellen !
Legyen ez az mszp-s stiklik, átverések gyűjtőhelye!
Szerintem érdemes összegyűjteni, hogy ne keverjük és ne feledjük !
A kulturált hangnem mindenkinek kötelező !!!
Havas Szófiát is meggyanúsította a rendőrség az előző ciklusban a városházi fiktív megbízások miatt indított nyomozásban.
Az MSZP fővárosi képviselőjét felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Havas az előző ciklusban egészségügyi tanácsnokként bruttó 2,8 millió forint kifizetését engedélyezte egészségügyi tanácsadói és szakértői szerződések megkötésére, de ezekről nem volt teljesítési igazolás, a feladatok elvégzését pedig később sem ellenőrizte a politikus.
A volt városvezetés 32 milliós fiktív szerződései miatt az Állami Számvevőszék januárban tett feljelentést. Az ügynek azóta 18 gyanúsítottja van a Demszky-féle városvezetés tagjai közül
Hunvald-ügy: készségesen beszélt az izraeli üzletember
Egy izraeli nagybefektető szerint a Hunvald-ügy egyes vádlottjai háromszoros áron próbálták továbbadni az erzsébetvárosi önkormányzattól vásárolt ingatlanokat, de miután a bérlők kiköltöztetése rájuk hárult, az sem kizárt, hogy végül még veszítettek is volna az ügyleteken – derült ki a befektető tanúvallomásából a Fővárosi Bíróságon csütörtökön.
A tolmács segítségével meghallgatott üzletember elmondta, hogy 2005-ben és 2006-ban a Király utca 15. és 21. szám alatti házakról folytatott tárgyalásokat, ám az egyik ingatlannál még pereskedtek a bérlőként ott lakók, így jogi képviselője tanácsára elállt a vásárlástól. A másik ügylet azért hiúsult meg, mert a tárgyalások végső stádiumában a régóta stabil árajánlatot váratlanul 15-20 százalékkal megemelte a vádlotti kör egyik tagja.
Mindkét ingatlant – tucatnyi másik vádbeli épülethez hasonlóan – a VII. kerületi önkormányzattól vásárolták egyes vádlottak, és az ügyletekben jogászként közreműködtek olyan személyek, akik a nyomozás során még gyanúsítottak voltak, ám mióta terhelő vallomásokat tettek másokra, már tanúként vehetnek részt az eljárásban.
50 milliónyi közpénzt tapsoltak el
A Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szerint politikai ellenőrzés mellett folyt az a tevékenység, amelynek során az Észak-Hevesi Vidékfejlesztésért Közhasznú Leader Egyesületnél úgy költöttek el a 2010-es választásokat megelőzően csaknem 50 millió forintnyi közpénzt, hogy a mögött nem volt valódi teljesítés.
Horváth László (Fidesz), aki egyúttal az észak-hevesi térség országgyűlési képviselője, szerdán sajtótájékoztatón beszélt erről Egerben, miután tanúként vallomást tett az üggyel kapcsolatban a megyei rendőr-főkapitányságon. A politikus kijelentette: ebben a helyzetben fenntartja azt a megállapítását, hogy az ügynek politikai szála, így politikai felelőse is van. Hozzátette, hogy a nyomozás valószínűleg azért húzódik már több mint egy éve, mert egy szélesebb kört kell megvizsgálni, és a feljelentésben megjelölteknél több ügy is a rendőrség látókörébe került, így a kárösszeg is növekedhet.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított eljárást Nagyvisnyó polgármesterének feljelentése alapján a Leader szervezetnél történtek miatt az elmúlt év nyarán. Szeptember elején Horváth László feljelentéskiegészítéssel élt csalás, okirat-hamisítás és gazdasági előny jogosulatlan megszerzésének gyanúja miatt. Hűtlen kezelés gyanúja miatt 2010. október 12-én őrizetbe vették a Leader munkaszervezet elnökét, helyettes vezetőjét, valamint egy vállalkozót, ám a bíróság nem tartotta szükségesnek az előzetes letartóztatásuk elrendelését.
Horváth László 2010. szeptember 3-án Egerben tartott sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy a harminchárom települést tömörítő Leader közösség bűnszövetkezetben, politikai megrendelésre fizethetett ki el nem végzett munkákért 40 millió forintot. Akkori közlése szerint a gyanút alátámasztja egy hozzá eljuttatott hangfelvétel, amelyen a szervezet egyik munkatársa arra a kérdésre válaszolva, hogy Sós Tamás (a Heves Megyei Közgyűlés korábbi szocialista elnöke, a párt Heves megyei elnöke, a térség korábbi országgyűlési képviselője) irányította-e a szervezet vezetőit, azt válaszolja: „egyértelmű”.
A képviselő mindezek alapján felszólította Sós Tamást, hogy tisztázza szerepét az ügyben. Felidézte, hogy a Leader szervezet annak ellenére fizetett ki mintegy 40 millió forintot tanulmányokra, adatfeldolgozásra, oktatásra, szoftver-szaktanácsadásra, illetve takarításra, hogy a szervezetnek hét főállású munkatársa volt.
Az őszödi beszéd 2006-os kiszivárogtatása után az NBH által megfigyelt célszemélyek között szerepelt Rózsa-Flores Eduardo is, de azt egyelőre nem tudni, hogy a Bolíviában két éve megölt magyar újságíró ügyében a megfigyelt telefonszámok listájára miért került fel a Fidesz központi száma, illetve Orbán Viktor gyermekének mobilszáma is.
A bizonyítékok a titkosszolgálatokat irányító egykori vezető, Laborcz Sándor hivatali laptopjából kerülhettek elő, amelyet a tábornok hivatali ideje alatt cserélt le
Kétmillióan kaphattak szégyenletesen alacsony összeget
Megdőlt az a magánkasszák által folytatott és a balliberális sajtó által támogatott propaganda, amely a hazai pénztárak tisztes hozamairól szólt. kiderült, hogy azon a csaknem 600 ezer emberen kívül, aki egyetlen fillért sem tehetett zsebre, további egy-másfél millióan lehetnek azok, akik jóval az átlag alatti hozamhoz jutnak. Így összességében elmondható, hogy – a rendelkezésükre álló adatok szerint – az állami rendszerbe visszalépett tagok várhatóan több mint kétharmada, akár 2,1 millió ember kapott 75 ezer forint alatti összeget.
Szerdán újabb mérföldkőhöz érkezett a 2010 őszén indított nyugdíjreform: augusztus 31-ig kellett átutalniuk a magánnyugdíjpénztáraknak volt tagjaik részére az esetleges reálhozamokat. Az elmúlt hónapokban először több százezres várható összegekről cikkezett a balliberális sajtó, majd a nyugdíjvagyon átadása után ez az átlag száz- majd nyolcvanezer forintra csökkent.
A sajátos számítási metódusok sokat elárultak az érintett lapok (a teljesség igénye nélkül: Népszabadság, Világgazdaság, FigyelőNet, Index) hozzáállásáról. Volt, aki egyszerűen „megfeledkezett” arról a csaknem 600 ezer emberről, aki egyetlen fillért sem tehetett zsebre, és volt olyan internetes lap, amely szelektív módon kizárólag csak a legkisebb – de jól teljesítő – pénztárak teljesítményét vette górcső alá. Mindkét módszer célja a magasabb összegű átlagos reálhozam kimutatása volt.
Csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódik Bajnai Gordon volt miniszterelnök tanúkihallgatása az úgynevezett Sukoró-üggyel összefüggésben
További kérdések várhatók az ügyben eljáró ügyészség részéről, illetőleg bizonyos okiratok tanú elé tárására kerül sor.
A volt miniszterelnök szerdán a távirati irodához eljuttatott közleményében azt írta, hogy az ügyészségen részletes tájékoztatást adott a beruházáshoz kapcsolódó kormányzati egyeztetésekről és döntésekről. Megemlítette azt is, hogy az állam az ő miniszterelnöksége idején támadta meg a telekcserét a bíróságon, kérve az eredeti állapot helyreállítását.
Szerinte az államot nem érheti kár, mert a bíróság vagy jogszerűnek találja a cserét, vagy elrendeli az eredeti állapot helyreállítását. Ugyanígy érvelt egyébként Bajnai Gordon pénzügyminisztere, Oszkó Péter is. Az ügyészség szerint a telekcsere 1,3 milliárd forintos vagyonvesztést okozott a magyar államnak.
Panama: a zrt. bedől, az egydolláros offshore kaszál
Nemcsak a Pannon Egyetem, hanem a Budapesti Corvinus Egyetem két kollégiumát is az a Baucont Zrt. újította fel, amely a két évtizedre vállalt üzemeltetési kötelezettség teljesítése előtt csődbe ment. A Pannon Egyetemnek most egy olyan offshore cég emel le a számlájáról havi 26 millió forintot az üzemeltetésért, amelyről semmit nem lehet tudni. A Corvinus esetében egy magyar bejegyzésű cég kapta az üzemeltetés jogát, de annak tulajdonosi háttere is Panamába vezet. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálja a veszprémi ügyet.
Az ügy előzménye, hogy a kollégiumfejlesztést elvégző Baucont Zrt.-t még az üzemeltetési feladatok ellátása előtt felszámolták, a cég követeléseit pedig egy ismeretlen hátterű, panamai offshore cégnek adta el a felszámoló.
– Még 2007-ben került sor az egyetemi kollégium felújítására egy 1,3 milliárd forintos beruházással. A kivitelezési és a későbbi üzemeltetési feladatokat a Baucont Zrt. nyerte el – jelentette ki Bienerth Gusztáv, a Pannon Egyetem gazdasági tanácsának elnöke.
A cégnek az üzemeltetés megkezdése előtt százmillió forintos bankgaranciát kellett volna letennie a szükséges garanciális, illetve egyéb karbantartási feladatok finanszírozásának biztosítására. A zrt. azonban a pénz letétele előtt felszámolási eljárásba menekült. Bienerth Gusztáv értetlenül áll azelőtt, hogyan fordulhat elő, hogy a felszámolást végző cég egy Panamában bejegyzett, ismeretlen tulajdonosi hátterű, egy dollár alaptőkéjű offshore cégnek adta el a projektet, amely havonta 26 millió forintot inkasszál az egyetem számlájáról. A pénz egy részéből a cég ugyan az egyetem információi szerint fizeti a beruházás esedékes hiteltörlesztését, ám más feladatot nem végez, vagyis a pénz másik részét az ismeretlen tulajdonosok zsebre teszik.
Nem a Pannon Egyetem az egyetlen, amely a Baucont Zrt.-vel így járt. A társaság a Gyurcsány-kormány idején több állami hivataltól, illetve önkormányzattól is kapott megrendelést. Hozzájuk köthető a székesfehérvári színház felújítása is. Ott a helyhatóság szerint 440 millió forint értékű garanciális javítás maradt el, a város azonban a csődeljárás miatt nem tudta érvényesíteni követeléseit.
A piricsei áldozatokat a Tiszalökön meggyilkolt roma férfi udvarába költöztették „jóakarói”. Hiába jött a külföldi adomány, vakolatlan a ház Tatárszentgyörgyön is. Van, ahol a vezetékes víz is luxus. A cigányok elszámoltatnák a roma jogvédőket. Célpontban egy független roma szervezet segélyakciója és az önkéntes vámszedők.
Video:
http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=13843
(Hm... csak nem azt mondja a kisebbségi jogvédő, hogy nem akar a cigány férfi dolgozni?! Jól hallottam?)
Sós politikai hecckampányt emleget
Továbbra is tagadja Sós Tamás, hogy köze lenne az Istenmezején bejegyzett észak-hevesi Leader egyesület tevékenységéhez, amely fiktív számlákkal fedte le működését. A szocialista politikus emellett a Magyarországon folyó „politikai hecckampány” részének tekinti a másik ügyét is, mely során 160 milliót utalt át engedély nélkül.
Még az előző kormányzás alatt, a Heves megyei közgyűlés szocialista elnökeként, Sós jóváhagyása nélkül senki sem kaphatott vidékfejlesztési támogatást. A rendőrség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, de az MSZP-s politikust, saját bevallása szerint még nem hallgatták meg az ügyben.
Sós Tamás neve felmerült egy másik ügyben is: a közgyűlés elnökeként 160 millió forintot utalt át az egri városi kórházat üzemeltető kft.-nek, a testület engedélye nélkül, miközben csak 3 millió forintig lett volna jogköre intézkedni.
A szocialista országgyűlési képviselő szerint a két ügy „része annak a politikai hecckampánynak, ami ma Magyarországon folyik”.
Kocsis István, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezetője Gyurcsány Ferencre, Szilvásy Györgyre és Kóka Jánosra tett terhelő vallomást. Az MVM hűtlen kezeléssel gyanúsított volt vezérigazgatója szerint az állami cégnél nem ő, hanem az ellene fellépők okoztak több száz milliárdos vagyoni hátrányt.
A Gyurcsány-kormány vezető tagjait nevezte meg a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél okozott kár felelőseiként Kocsis István. A BKV vezérigazgatója abban a tizenkilenc oldalas nyilatkozatban tett terhelő vallomást Gyurcsány Ferenc exkormányfőre, Szilvásy György volt titokminiszterre és Kóka János egykori gazdasági miniszterre, amelyet múlt szerdai gyanúsítotti kihallgatásakor adott át a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozóinak.
Emlékezetes, az NNI azért gyanúsította meg hűtlen kezelés elkövetésével Kocsist, mert a hatóság szerint az évente közel ezermilliárdos forgalmat lebonyolító vállalat vezetőjeként 2007–2008-ban különböző cégekkel több megállapodást kötött, amelyek az állami társaságnak milliárdos veszteséget okoztak, és amelyekhez az MVM igazgatósága nem járult hozzá.
Hét év után ismét a bíróság előtt az úttörők
Hétévnyi szünet után első fokon folytatódik szeptemberben az egykori csillebérci úttörőtábor tulajdonjogának eldöntéséért indított per.
Az ügyben 2000 nyarán indított pert a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium a Magyar Úttörő Szövetség ellen. 1989-ben ugyanis a feloszlott KISZ a XII. kerületi úttörőtábor területét átadta a szövetségnek. A földhivatal pedig bejegyezte a törvénytelen ügyletet. A jogvita során az már kiderült, hogy a tábor területén álló vadászház már egy kft. tulajdonában van, a 46 hektáros földterület visszaigénylésére azonban van lehetősége a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek.
Csak úgy...
Képmutatónak és provokatívnak tartja a Demokratikus Charta levelét Schiffer András, aki szerint sem a volt kormányfő elvbarátai, sem a ’92-es Demokratikus Charta zászlóvivői nincsenek abban a helyzetben, hogy ma bárkit kioktassanak a jogállami normákról.
Az LMP frakcióvezetője azután nyilatkozott erről, hogy a volt szocialista kormányfő kezdeményezésére létrejött Demokratikus Charta a Gyurcsány Ferenc elleni feljelentés visszavonására szólította fel, még a volt miniszterelnök mentelmi jogának esetleges felfüggesztése előtt. A szervezet szerint koncepciós eljárásról van szó. Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés gyanújával hallgatná ki az ügyészség a sukorói kaszinó-beruházással kapcsolatban.
(A legfőbb ügyész a politikus mentelmi jogának felfüggesztését kérte, ezt nem ellenzi a volt kormányfő sem. A parlament akár már az őszi ülésszak első napján, szeptember 12-én dönthet a volt szocialista miniszterelnök mentelmi jogáról, a jelenlévő képviselők kétharmados többségével.)
Tulajdonképpen nem "stikli", de a történet mégis a leginkább ide illik...
Cole Michael fedőnéven dolgozott Lendvai
Bécsben és a nyugat-európai sajtóban Paul Lendvai Kelet-Európa-szakértőnek adta el magát, s ebből elég jól megélt. Nem sokat dicsekedett azzal, hogy a „Kelet-Európa-szakértői” státus eléréséhez a magyar titkosszolgálat is jócskán segített neki. Ma nevetségesnek tartja az együttműködéséről szóló „vádat”, de ha három titkosszolgálati munkatárs egybehangzóan „jó társadalmi kapcsolatként” kezeli, akkor mégiscsak nekik kell hinnünk, nem az önmagáról legendákat gyártó Lendvainak. Beutazásait Magyarországra, majd a szocialista tömb más államaiba csakis úgy tették lehetővé, ha együttműködött a kádári titkosszolgálattal. A magyar származású osztrák publicista egyébként napjainkban minden írásában élesen kritizálja hazánkat, a jobboldali kormányt, s vezetőjét, Orbán Viktort.
Tavaly novemberben a Heti Válasz megírta, hogy Lendvai Pál a nyolcvanas években együttműködött a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálatával. Ő nevetségesnek tartja a dokumentumokat, és tagadja az együttműködés feltételezését. Lendvai, a magyar származású osztrák publicista egyébként a német nyelvű sajtó egyik legidézettebb „Kelet-Európa-szakértője”, egyben első számú Magyarország-felelőse. Írásaiban – leggyakrabban a Der Standardban – folyamatosan és élesen kritizálja „a fiatal magyar demokrácia elsivárosodott belső életét”, s ő „Orbán Viktor legkérlelhetetlenebb kritikusa”. Pedig kiderült, a Belügyminisztérium III/I–3-e alosztályához kapcsolódva végzett munkát Cole Michael fedőnéven.
A teljes cikk: Magyar Nemzet Online
(Elnézést, az előbbi hozzászólás írása közben intenzív telefonbeszélgetést folytattam, ezért van benne néhány értelmetlen mondat...)
Sós Tamás utasított
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) azzal kapcsolatban, hogy az előző ciklusban Sós Tamás (MSZP) utasítására 160 millió forintot utaltak át az egri Markhot Ferenc Kórházat működtető kft.-nek.
Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként hatáskörét jóval túllépve döntött az egyszeri vissza nem térítendő támogatásról, a közgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül.
A megyei közgyűlés elnökének hárommillió forintig lett volna joga egy személyben dönteni pénzutalásról. A tranzakció – miként a megyei vizsgálóbizottság jelentésében megállapította – 2010. január 27-én úgy történt, hogy közben a kórházat működtető, egyébként megyei tulajdonban lévő társaság különböző alszámláin 400 millió forint volt.
Több száz milliárd hiányzik
Óriási összeggel csökkent a nyugdíjvagyon értéke az elmúlt tizenhárom évben.
Legkevesebb 700 milliárd forinttal lenne nagyobb ma a hazai nyugdíjvagyon értéke, ha tizenhárom évvel ezelőtt nem vezetik be a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert Magyarországon.
A több száz milliárdos különbözet olyan óriási összeget jelent, amelyből például fejenként akár egymillió forintot lehetne kifizetni azoknak, akik egyetlen forint reálhozamot sem kaptak megtakarításaik után.
A magán-nyugdíjpénztári portfólió értéke 2011. március végén, az előzetes auditált adatok alapján 3160 milliárd forint volt. Abban az esetben, ha a tagdíjbevétel havi összegét állampapírba fektették volna, az átlagos állampapír-piaci hozamokkal (MAX Composite) számolva a magán-nyugdíjpénztári portfólió jelenleg 3860 milliárd forintot érne. Ennek következtében a különbség nemzetgazdasági szinten 700 milliárd forintot tesz ki.
Közérthetőbben ez azt jelenti: 700 milliárd forinttal érnének többet ma a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, ha a tagdíjakra befizetett teljes összeget kockázatos befektetések helyett állampapírokba fektették volna a nyugdíjpénztárak. A kasszák gazdálkodásának „hatékonyságára” (alacsony hozamok, magas működési költségek.)
Ugyanakkkor:
Újabb elvárást fogalmazott meg a felügyelet a a magánnyugdíj-pénztárakkal szemben.PSZÁF: minimális költségeket vonjanak a tagoktól a pénztárak!A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleté ismerteti: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerint "a visszaléptetés során a magánnyugdíjpénztár az eszközök átadásával és az átutalásokkal kapcsolatos tényleges banki, tőzsdei, elszámolóházi és postai költségeket a tagi követeléssel szemben érvényesítheti".
Az idézett rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy a banki és postai utalási költséget a pénztárak a volt tagok terhére érvényesítsék. A felügyelet megállapítása szerint azonban e költség felszámítását a jogszabályi előírás nem teszi kötelezővé, így a pénztáraknak mérlegelési jogkörük van, hogy mekkora mértékű költséget érvényesítenek.
A PSZÁF elnöke, aki a kasszákat levelében szólította fel, hogy a volt tagoknak járó kifizetésből csak a minimális, és ésszerűen indokolt költségeket vonják le.
A főváros ötven legsúlyosabb problémájáról állított össze úgynevezett fehér könyvet a Városháza, ennek célja, hogy bemutassa, milyen állapotban kezdte meg a munkát az új városvezetés.
A fehér könyv egyebek mellett beszámol a főváros pénzügyi helyzetéről, a BKV belső adósságállományát is magában foglaló több mint ezer milliárd forintos hiányról, a kimerített bevételi és hitelfelvételi lehetőségekről és más "beárazatlan" kockázatokról. A gyűjtemény hét közműcég kapcsán említ előnytelen szerződéseket, felesleges beszerzéseket, illetve folyamatban lévő büntetőeljárásokat. Az 50 pont közül 10 a BKV Zrt.-vel kapcsolatos, ezek között szerepel az Alstommal kötött szerződés, a belső műszaki eladósodottság és a pénzügyi hitelállomány, a Parking Kft. szerződései, a margitszigeti parkoló, valamint a Kossuth téri mélygarázs ügye.
A problémák kiterjednek az uniós társfinanszírozási projektekre is, amelyek között a Margit hidat, a Budapest Szíve Program egyik elemét, a csepeli gerincút építését és a városligeti műjégpálya rekonstrukcióját említi a gyűjtemény. A fehér könyv külön kitér a kórházak adósságállományára, a kulturális és turisztikai terület problémáira, valamint a peres eljárásokra. Utóbbi kapcsán megjegyzi, hogy csaknem ezer folyamatban lévő ügy van, amelyek kapcsán a fővárostól követelt összeg eléri a 15 milliárd forintot, a fővárosi követelések pedig 1,5 milliárd forintot tesznek ki. A kötet megemlíti a CET-közraktárakkal kapcsolatos problémákat és az óbudai gázgyár helyzetét is.
Átvállalja az állam a MÁV 300 milliárd forintos és a BKV 78 milliárd forintos adósságát - derül ki a Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányrendeletből. Ebben a kabinet továbbá elrendeli a PPP-beruházások felülvizsgálatát azzal, hogy azok megszüntetésére, állami tulajdonba vételére 2011-ben kerüljön sor legfeljebb 200 milliárd forintos összeghatárig.
Az átvállalás összege nem haladhatja meg a MÁV-csoport esetében a 300 milliárd forintot, a BKV Zrt. esetében a 78 milliárd forintot. A kormány e rendeletben felkéri a főpolgármestert, hogy az erről szóló tárgyalásokon vegyen részt.
A két szakminiszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt. bevonásával tárgyal majd az érintett felekkel az adósságátvállalások jogi és pénzügyi feltételeiről. A rendelet kitér arra is, hogy az adósságátvállalás miatt módosul a 2011. évi költségvetés.
Újra ki kell számítaniuk a reálhozamokat
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közleménye ismerteti: az Allianz Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárat, a Budapest Magánnyugdíjpénztárat, az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztárat és az OTP Magánnyugdíjpénztárat belső ellenőri jelentéseik és az azok nyomán bekért információk alapján arra kötelezte, hogy 15 napon belül számítsák újra tagi kifizetéseik összegét azon volt tagjaiknál, akik korábban más pénztárakból léptek át, onnét nyugdíjcélú megtakarítást hoztak át, ám róluk az átadó pénztárak a hozamgarantált tőke feletti összeg (reálhozam) számításához annak idején nulla forint tagdíjról, tagdíj-kiegészítésről szolgáltattak információt.
A négy pénztár által alkalmazott számítási módszer az átlépett tagok e meghatározott körénél pontatlan volt, és nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így jelentős eltérést eredményezhetett a kifizetendő reálhozamban, ezért a PSZÁF a négy pénztár érintett tagjainál kifizetési tilalmat rendelt el.
Az orosz ügyészség is felfigyelt Gyurcsányék akciójára
Az ingatlant a Gyurcsány-kormány az egyik orosz oligarcha offshore cégének adta el, amely később hétszeres áron adta tovább egy minisztériumnak. A korábbi moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség adásvételével összefüggésben bűnvádi eljárás indulhat Oroszországban. A Vedomosztyi című üzleti lap információi szerint az orosz ügyészség a duma egy képviselőjének indítványára kezdett vizsgálódni.
Százmilliókat emelhetnek le a túlórapénzből a szakszervezetis ügyvédek
Akár több száz millió forint is landolhat a tűzoltók elmaradt túlórapénzéből ügyvédek és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének kasszájában. A szakszervezet és három ügyvéd között 2006-ban létrejött szerződés alapján a majdan kifizetett kártérítés három százaléka az ügyvédi munkadíj, de azt is kikötötték, hogy a perköltség fele a kormányellenes tüntetésekről ismert, Árok Kornél által vezetett szakszervezetet illeti. A kormány – pótolva a Gyurcsány-kabinet mulasztását – hat és fél milliárd forintot utal ki ezekben a hónapokban. A Belügyminisztérium válaszából kiderült: ők személyesen a tűzoltóknak fizetnek, de abba nem szólhatnak bele, hogy az érintettek mire kötelezték el magukat Kónyáék és az ügyvédek felé.
Árok Kornél: - Kizárólag az aláírókra tartozik, hogy mi van a szerződésben...
Ha valaki nem úgy gondolja, annak egy részét megnézheti itt:
http://www.magyarhirlap.hu/belfold/erdekvedok_es_ugyv ede k_tulorapenzei.htmlEzt is nézzétek:
http://k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/hajdu-bet-rt/vit onas-ltd
"Nyomoz az V. kerületi rendőrkapitányság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs szerződései miatt tett feljelentés kapcsán – tudta meg lapunk. Kérdésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság későbbre ígért választ. A feljelentést májusban a Jobbik tette jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A párt szerint ezt az indokolta, hogy a Braun Róbert érdekeltségébe tartozó Braun&Partners tanácsadó cég körülbelül 45 millió forintot kapott a jegybank tavalyi arculatváltásának kialakításáért, s az ehhez kapcsolódó kommunikációs tanácsokért."
MNO, 07.30
Felfüggesztett börtönbüntetése miatt két pozíciójától is megfosztotta Dombóvár polgármesterét a város képviselő testülete keddi rendkívüli ülésén. A közgyűlés szerint ugyanis elfogadhatatlan, hogy az elítélt vezető, bármilyen önkormányzati tisztséget betöltsön.
Szabó Lorándot június végén nem jogerősen hivatali visszaélés és különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt nem jogerősen két év - három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla.
(Ugyan volt már szó róla, de amikor olvastam, eszembe jutott Szanyi kapitány minapi nyilatkozata, hogy vádaskodások ugyan vannak, de csak Zuschlag bizonyult könnyűnek napjainkig...)
Hogy mik vannak! - meglepődtök?
Milliárdokat kaptak munkahelyteremtésre, de...Mintegy két és fél milliárd forintnyi állami támogatásról írt alá szerződést 2005-ben a Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka János (SZDSZ), valamint a spanyol tulajdonú Alcoa-Köfém Kft. akkori vezetője, Forgó Béla. Ebben a székesfehérvári székhelyű alumíniumipari cég egyebek mellett 184 fős létszámbővítést és többletárbevételt vállalt 2008 és 2012 között.
A támogatási szerződés szerint nem teljesítés esetén az Alcoának vissza kell fizetnie a kapott milliárdok arányos részét. Azonban a szerződést az évek során többször módosították, mindannyiszor a támogatottnak kedvező módon. Például 2009 februárjában azzal könnyítettek az Alcoa „terhein”, hogy a korábban megszabott exportárbevétel-szintet sem kellett már elérnie.
Annyira jó, de annyira jó, hogy most ez is a nyakunkba borult...
Magyarország 2004-es Európai Unióhoz történő csatlakozása és 2010 júniusa között a hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok uniós normákkal való összhangba állítását. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már „csak” az Európai Bizottság Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg.
Mint a minisztérium felidézi, az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, ennek ellenére az évek során nem történt érdemi előrelépés.
A Bajnai-kormány először és egyben utoljára 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította. Ezt követően döntött az Európai Bizottság a bírósági kereset benyújtása mellett, amelyet az éppen hivatalba lépő magyar kormány számára 2010. június 7-én kézbesítettek. A kormány az Európai Bíróság ítéletét tudomásul vette.
(Nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt az Európai Bíróság döntése – írja csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Magyarország tartja a Széll Kálmán-tervben szereplő, valamint a Stabilitási és növekedési paktumban vállalt 2011-es 3 százalék alatti és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt. A Kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol-részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét – olvasható a kommünikében.)
Nem mszp-s mutyi, de felettébb érdekes annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy ki-kik érdekében áll, hogy az eddig megóvott, tiszta magyar vetőmagállományt (amely így nagy értéket képvisel) hogyan és kik próbálják meg génmódosított vetőmaggal szennyezni, így a magyar élelmiszer jó hírét rontani?
Gyanús a szennyezett vetőmag útja
Magyarország egyáltalán nem szorul külföldön előállított vetőmagra, ezért legalábbis gyanús, hogy a minimális mennyiségű importon belül milyen arányban talált génmódosított tételekkel szennyezett vetőmagot a hatóság – mondta el a Magyar Nemzetnek Obreczán Ferenc, a gazdakörök főtitkára. Felvetődött a gazdák beszerzési szokásainak felülvizsgálata is.
Még az MSZP-s vezetésű Baranya megyei önkormányzat döntött arról, hogy magánkézbe adja a megyei kórház gyógyszertárát; a nem működő gyógyszertár miatt a következő években 223 millió forintot kell visszafizetni a HospInvest Rt. jogutódjának, a Donátus Pharma Kft.-nek.
A Baranya Megyei Kórház 2010. január elsején szűnt meg önálló intézményként, a kórházat ekkor integrálták a Pécsi Tudományegyetem klinikai rendszerébe. E lépésre azért szánták el magukat a fenntartók, mert a kórház súlyos adósságot görgetett maga előtt, és a Gyurcsány-kormány intézkedéseinek következtében az ágyszámok drasztikus mértékben csökkentek. Az összevonás mellett szólt az az érv is, hogy a párhuzamosan működő egészségügyi intézmények helyett egy egységes rendszertől hosszú távon gazdaságosabb működtetést várnak.
(Mindez azonban súlyos terhekkel is jár...)
Mindenki döntse el, ez "kiknek" a stiklije...
Disznóól a reálhozamoknál – félmillióan hiába várják a postást
Az előzetes belső ellenőri jelentések már több szabálytalanságot feltártak. Volt olyan tag, akinek arra hivatkozva nem tudták megmondani, mennyi pénzt kap vissza, hogy az évek során pénztárt váltott. Egy másik esetben pedig azt közölte a kassza az érintettel, hogy nem is tagja a pénztárnak, pedig több mint 10 évig fizette a tagdíjat.
Félmillió volt magán-nyugdíjpénztári tag hiába várja a postást, a befizetésekkel rosszul gazdálkodó pénztárak miatt nekik nem jár reálhozam. A reklamációk után a nyugdíjkasszák a legkülönfélébb magyarázatokat adták a nullás reálhozamra, volt akinek egyszerűen azt írták: számláját nem tudták beazonosítani, vagy egyszerűen azt, hogy nem is tagja a pénztárnak, pedig hónapokkal ezelőtt még nyilatkoztatták arról, hogy hová kéri a neki járó összeget.
Nem jártak jól azok az ügyfelek sem, akik korábban pénztárt váltottak, nekik február végén még kiküldték a reálhozam-kalkulációt, július közepén azonban már hiába érdeklődtek a tényleges kifizetésekről.
A pénzügyi felügyelet szerint ez a magyarázat elfogadhatatlan. A PSZÁF szóvivője azt mondja: a pénztárak nem hivatkozhatnak folyamatban lévő számításra, a pontos hozamokat már a pénztárváltásnál el kellett könyvelniük.
A számítások miatt első körben a pénztáraknál lehet reklamálni. Többen azt panaszolták, hogy a reálhozam végleges összege jelentősen alacsonyabb annál az összegnél, amelyet az érintett pénztár által működtetett reálhozam-kalkulátor a május 31-i fordulónap előtt mutatott nekik. A kifizetéseket szúrópróbaszerűen ellenőrzi majd a pénzügyi felügyelet.
Rendkívül bonyolult
Szakértők szerint a reálhozam kiszámítása rendkívül bonyolult, így az is lehetséges például, hogy egymilliós tényleges hozam után, az infláció feletti rész, vagyis csak 250 ezer forint reálhozam jár a volt pénztártagnak.
Lakossági bejelentés alapján csak akkor indít fogyasztóvédelmi eljárást a PSZÁF, ha a pénztár nem adott egyéni számlaértesítőt, vagy eltérő reálhozamról tájékoztatta az ügyfelet. Az egyéb vitás ügyekben a bíróság mondhat ítéletet. A kifizetéseket augusztus végéig kell teljesíteniük a pénztáraknak.
(Azért írtam le részletesen, hogy akinek problémája van, az tudja, hová forduljon.)
Több száz millió forintnyi európai uniós forrást használtak fel törvénytelenül és olykor még feleslegesen is az első Gyurcsány- kormány idején egyes MSZP–SZDSZ-es vezetésű településeken vagy kistérségekben széles sávú internet kiépítésére. Az elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján már nyomoz a vámhivatal.
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése gyanújával nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amiért 2005-ben és 2006-ban, az első Gyurcsány-kormány időszakában több település és kistérségi társulás valótlan tartalmú számlákkal igazolta a széles sávú internet kiépítésére fölvett uniós támogatásokat, illetve az internetes hálózatokat nem vagy csak részben építette ki. Az ügyben több feljelentés született, és egy határozat szerint az adóhivatal „célszerűségi okokból” a napokban egyesítette ezeket a büntetőeljárásokat.
Már az uniós pályázat kiírása előtt kiszivárogtak annak feltételei az akkori MSZP–SZDSZ-es kormányhoz közel álló cégekhez és egyes önkormányzatokhoz. Így még a tender meghirdetése előtt „üzemeltetőkonzorciumok” jöttek létre, amelyek a „kistérségek vezetőivel összehívták az érintett önkormányzatok vezetőit, és a legtöbb helyen rábeszélték őket” az indulásra.
Vajon "mutyi" lesz belőle?
Kiderül, mi állt a cukorgyárak privatizációjának hátterében?
A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány politikai felelősségét is tárgyalja a cukorgyárak privatizációját vizsgáló eseti bizottság. A testületet néhány hete hozták létre, miután a cukor piaci ára ismét elérte a 350-370 forintos kilónkénti árat. A bizottság bekéri a privatizációs szerződéseket.
Majdnem ezer ember dolgozott a kabai cukorgyárban még 20 évvel ezelőtt. A dolgozók létszáma a privatizáció után 200-ra csökkent, amikor az üzem angol és francia tulajdonba került. A gyár még így is Európa egyik legkorszerűbb cukortermelő üzeme maradt, 2007-ben mégis bezárták.
„2008-2009-ben elindul egy számunkra érthetetlen, cukor- reform folyamat az Európai Unió kezdeményezése által, amelynek minden ország megpróbál ellenállni” – mondta el Font Sándor. A cukorgyárak privatizációját vizsgáló eseti bozottság társelnöke hozzáfűzte: „a 400 ezer tonnás cukorrépakvótánkból eladunk, felajánlunk 300 ezer tonnát, ezzel lecsökken 100 ezer tonnára a Magyarországon megtermelhető cukor mennyisége, és ezzel automatikusan importőri pozícióba kerülünk”.
Mára már 200 ezer tonna cukrot kell behozni Magyarországra évente, az egyedül fennmaradt cukorgyár ugyanis csak a hazai szükséglet egyharmadát tudja ellátni. A külföldről behozott termékek ára azonban nyár elején majdnem duplájára emelkedett, a boltokban kilónként 350 forintért lehetett egy kiló cukrot venni. Ezután hozta létre a parlament az eseti bizottságot a magyar cukoripar tönkretételének kivizsgálására.
A testület a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok politikai felelősségét is vizsgálja. Az eseti bizottság arról döntött: bekéri a privatizációs szerződéseket, és szakértők segítségével vizsgálják az elmúlt évek kormányüléseinek jegyzőkönyveit is, amelyekből kiderülhet: kik adtak utasítást a cukor kvótájának értékesítésére, illetve a hazai gyárak felszámolására. Az ügyben érintett politikusokat már szeptemberben meghallgatják.
Hali! Amit belinkeltél, annak az egész tartalma már itt van, a topikban... csak úgy mondom...
***
A gyanú szerint a szocialista Dóra Ottó az MSZP helyi frakciójának vezetése mellett a többi között a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) területfejlesztési tanácsadója, a honvédelmi tárca cégében igazgatósági elnök, és az Ipoly Erdő Zrt.-ben is vezető tisztséget töltött be. Dóra Ottó többmilliós fizetést vehetett fel állami megbízatásai után.
A szocialista politikust a Miniszterelnöki Hivatal 2007. júliusában fél évre szerződtette eseti tanácsadásra, területfejlesztési kérdésekben, 60 ezer forintos napidíjért. Dóra szerződését kétszer hosszabbították meg. A MeH elfogadta a különböző protokollmegjelenések, tárgyalások, illetve külföldi megbeszélések elszámolását is. A feljelentés szerint a kifizetések jogszerűtlenek voltak. A szerződések kezdeményezője, kötelezettségvállalója és a teljesítést igazoló személy a Szilvásy György vezette MeH akkori kabinetfőnöke volt.
http://www.korrupédia.hu/index.php/Bet%C5%B1rend ben
http://www.korrupédia.hu/index.php/Kezd%C5%91lap
az MSZP-s polgármester politikai indokkal küld el a munkahelyéről 55 kormánypárti tanárt http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=388220&_src=ym
Video http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=13508&_src=ym
Hivatali visszaélés miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Gyula volt XI. kerületi MSZP-s polgármester, Lakos Imre volt SZDSZ-es alpolgármester és egy ügyvéd ellen.
Az ügy egy Duna-part melletti volt önkormányzati terület pályázat nélküli átjátszásáról szól, a vád szerint a vezetők hatalmukkal visszaélve előnyt szereztek egy cégnek.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Magyar Nemzetnek azt mondta, ezzel ugyan nem okoztak vagyoni hátrányt az önkormányzatnak, de a bűncselekményért akár így is három évig terjedő börtön járhat.
Az érintett cég az Öböl XI. Kft., mely megszerezhette azt a Dombóvári és Budafoki út sarkán levő ingatlant, aminek a környékén lévő területek már a társaság birtokában voltak.
2006 nyarán a XI. kerületi képviselő-testület MSZP-SZDSZ-es többsége közel tízezer forintos négyzetméteráron vásárolta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a 38 hektáros területet, amit azonnal saját cégébe, a Buda-Hold Kft.-be vitt be több mint 410 millió forintos értékben. Az ingatlan végül a Kopaszi-gátat, illetve az öböl körüli területeket birtokló kft.-hez került.
Subject tőlem...
Lakosról kevesen tudják, hogy régen felbetonoztatott egy nagy területet a kerület pénzén, azt köszönettel birtokába vette a fővárosi önkormányzat, lévén az nem a kerület, hanem a főváros tulajdona volt... Lakos maradt. (Ó, az örök szadeszos túlélők...)
Lakos annak idején több szem- és fültanú előtt megfenyegette a fiatal fideszes önkormányzati képviselőt, Schneller Domonkost, hogy ha nem"vesz vissza", akkor kicsinálják majd a papáját - aki akkor Budapest főépítésze volt. Demszky értesült a történtekről, s vizsgálatot, retorziót ígért. Mind a mai napig nem történt semmi. Illetve annyi, hogy hamarosan dr. Schneller István, akkor főépítész lemondott pozíciójáról, döntését így indokolva. ahhoz belső — szellemi és szakmai — szempontok és külső szempontok egyaránt hozzájárultak... No persze.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt rendelt el nyomozást Oroszlány önkormányzatának elmúlt 12 évi gazdálkodásával kapcsolatban a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség.
A független könyvvizsgáló társaság százötven oldalas jelentésben összegezte a polgármesteri hivatal és az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. elmúlt tizenkét évének vagyongazdálkodását.
Becsülhetően legalább félmilliárd forintos veszteség érte a várost elhibázott, nem kellő körültekintéssel, vagy szándékosan kárt okozva végrehajtott gazdasági ügyletek miatt. A kommunikációs kábelrendszer nem piaci áron történő értékesítése akár 180 milliós hátrány hátrányt okozott, az uszoda felújítása svájci frank alapú lízingkonstrukcióban 123 milliós többletkiadással járt, egy lakópark építése pedig csaknem százmillió forintos vagyonvesztést jelenthetett. A város hitelállománya az időszak során 300 millió forintról 2,6 milliárd forintra nőtt.
/(Mellesleg: nem írom ide részletesen, mert nem a fideszes stiklikről írunk, de a véleményem lesújtó azokról, akik a köz pénzét sajátjuknak tekintik és azzal zsarolnak másokat. Lásd az új gyöngyöspatai polgármester által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen a fideszes potentát zsarolja őt meg.)
Csak mivel több helyen olvastam, hogy a Fidesz nem nyilatkozott az ügyben...
Nem a fenét, maga Lázár tartott sajtótájékoztatót és marasztalta el a politikust./
Ez mondjuk nem "stikli" szigorú értelemben véve, de igazán tanulhatnák a stresszmegoldási stratégiákat magánpénzből is - ha már annyira zaklatottak szegénykék... (Hiába no, van is rá okuk, egyre több pénzcsapot zárnak el előlük.)
Közpénzen tanulják a problémamegoldást az MSZP-sek
20 millió forintért vesznek részt kommunikációs tréningeken az MSZP-frakció tagjai. A tréningeket tartó cég tulajdonosai között van a szocialista közeli Horizont Zrt. is, amely a Jókai utcai pártszékház építésében is érdekelt volt.
A tréninget közpénzből, a képviselőcsoportnak járó keretből fizetik majd ki. A vállalkozás a többi között parlamenti hozzászólásokra és problémamegoldásra fogja képezni a MSZP-seket, de a stresszkezelés és a tárgyalástechnika is téma lesz.
A párt frakcióigazgatója szerint a felkészítésre azért van szükség, mert a szocialista politikusok most ellenzékben politizálnak, és ez „új helyzetet” jelent.
A tiszabői képviselő-testület hét tagja közül négyen előzetes letartóztatásban vannak. (A grémium határozatképtelenség miatt a továbbiakban nem tudja a feladatát ellátni, így működése ideiglenesen szünetel.)
A polgármester előzetes letartóztatását szociálpolitikai támogatással épült lakásokkal összefüggő csalás, közokirat-hamisítás és hivatali visszaélések miatt rendelték el.
Tiszabő polgármestere a független jelöltként megválasztott Farkas Barnabás, aki 2006 és 2010 között is a falu első embere volt.
Ezzel a „szocpolos” ügyben tizenháromra emelkedett az előzetes letartóztatásban lévők száma. Ők főként azok, akik a leginkább haszonélvezői voltak a körülbelül 400 millió forint kárt okozó csalássorozatnak.
Eddig a 2005 és 2009 közötti időszakot átvizsgálva kereken kétszáz bűnesetet derítettek fel a nyomozók. Ezek lényege, hogy a gyanúsítottak fiktív ingatlan-adásvételi szerződések megkötése után igényeltek különböző összegű, több millió forintos szociálpolitikai támogatásokat. Az ingatlanokat megvásárló vevők az esetek nagy részében nem akartak a támogatással megvásárolt lakóházakba költözni, és nem is rendelkeztek a támogatás folyósításához szükséges 30 százalékos önerővel, a bűncselekményekkel az állami támogatás jogtalan megszerzése volt a céljuk.
Az ingatlanok valós forgalmi értéke jóval alacsonyabb volt, mint az adásvételi szerződésen feltüntetett összeg, sokszor csak annak tizedét tette ki. A több gyermeket nevelőket – akik a kellő önerő megléte esetén jogosultak lettek volna az állami támogatásra – tiszabői emberek keresték fel helyben, illetve az ország más településein. Ők a rászorulóknak a támogatás „elintézését” ígérték és házhoz jutással kecsegtették őket, a legtöbbször azonban azt közölték velük: mivel azok pénzhiány miatt úgysem tudnák igénybe venni a „szocpolt”, ők azt egy meghatározott összegért megvásárolják tőlük, cserébe a kapott állami támogatást eltették.
A gyanúsítottak száma 271, ebbe a körbe ugyanis beletartoznak a szervezők mellett az ügyben eladóként, illetve vevőként szereplők is, akik a fiktív szerződések nyomán lehívott támogatási összegekből kis mértékben ugyan, de részesültek.
A polgármester előtt a tiszabői jegyző került előzetes letartóztatásba, feltehetően azért, mert a fiktív adásvételi szerződésekhez hivatalból neki kellett igazolnia, hogy a kialkudott vételár a helyi lakáspiaci árakkal szinkronban van.
Ez viszont egy "egyéni" stiklije valakinek, de jól szemlélteti egyesek mérhetetlen kapzsiságát és szociális érzéketlenségét. (Mondjuk, a "helyi kecsketartó"-ról is van véleményem...)
Egy ismeretlen jól időzített felvásárlási akciója miatt hiúsult meg a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványnak a mezőkovácsházai kistérségben tervezett kecskeosztása, amely száz hátrányos helyzetű, többgyerekes családnak tette volna lehetővé például a kecsketej rendszeres fogyasztását - közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Hegedűs Zsuzsa, az alapítvány kuratóriumának elnöke közleményében kifejti: július 23-án és 29-én terveztek kiosztani száz úgynevezett előhasú, vagyis első alkalommal vemhes kecskét a szervezet programjában résztvevőknek. Az alapítvány erre a célra ki is fizetett 100 ezer forint foglalót egy helyi kecsketartónál, az állatokért egyenként 13 ezer forintot fizettek volna.
A szervezet tájékoztatása szerint azonban a kecskéket biztosító tenyésztőnél csütörtökön „egy nem azonosítható személy" jelent meg, aki valamennyi jószágot megvásárolta kétezer forintos felárral.
A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány ezért közleményében arra kéri a médiát, segítsen kideríteni, kik és milyen szándékkal fosztották meg az érintett száz hátrányos helyzetű családot attól a lehetőségtől, hogy az áprilisban kiosztott vetőmag mellett az általuk választott állatokkal egy fenntartható támogatáshoz juthassanak.
Bizottsági elnöki és alelnöki, valamint tanácsnoki pozíciókat, és egy igazgatótanácsi státuszt kínált fel Schwartz Béla, Ajka szocialista polgármestere a városi Fidesz-KDNP-frakció tagjainak, ha az Állami Számvevőszéknél elérik az önkormányzatnál végzett vizsgálat leállítását. Erről az ajánlattal a megkeresett helyi ellenzéki politikusok beszéltek azután, hogy a hírTV bemutatta azt a hangfelvételt, amelyen az MSZP-s polgármester arra akarja rávenni Ékes József országgyűlési képviselőt, hogy járjon közbe az ÁSZ-ellenőrzés felfüggesztése érdekében.
(Mellesleg: nem írom ide részletesen, mert nem a fideszes stiklikről írunk, de a véleményem lesújtó azokról, akik a köz pénzét sajátjuknak tekintik és azzal zsarolnak másokat. Lásd az új gyöngyöspatai polgármester által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen a fideszes potentát zsarolja őt meg.)
Hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanújával vizsgálja a péti Nitrogénművek Zrt.-nek 2008–2009-ben nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyét a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Gyurcsány-kormány 2009-ben úgy módosította a Nitrogénműveknek nyújtott kezességvállalásról szóló előző évi kormányhatározatot, hogy az addigi biztosítékokat – a cég ingatlan vagyonát és részvényeinek 76 százalékát – kivette a döntésből. Így ettől kezdve Gyurcsányék fedezet nélkül kezeskedtek a társaság hiteleiért az állam kontójára. (Érintettek: Gyurcsány, a kormányhatározat előterjesztői, Veres, Gráf.)
Tehát:
Vadai Ágnes szoc. politikust elmarasztalta első fokon a Szolnok Megyei Munkaügyi Bíróság.
Vadait egy volt munkatársa perelte be, azt állítva, hogy 2002 és 2006 között feketén foglalkoztatta őt az mszp-s politikusnő.
A Népszabadság közölte, hogy Horvátország kiadatási kérelemmel élt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója iránt.
Ennek következtében a Mol részvényei meredeken estek, 4,07 szazalékkal, a varsói tőzsdén több, mint 4,71 százalékkal.
Ez nagyjából ezer forintot jelentett részvényenként, összességében 375 millió dolláros veszteséget, és 16 milliárdot vesztett el a magyar állam.
Hernádi Zsoltot csak meghallgatni szeretnék.
Kérdésem a következő: nem lehetne-é ezt az üzeleti veszteséget, amit a Népszabadság hazudozása okozott, bevasalni az illető sajtóterméken?
2011.07.06. - 15:13
a nyilvános részletek arról árulkodnak: az érintettek egymást dobták föl, esetleg azért, hogy jelezzék (vád)alkuképességüket az ügyészségnek - derül ki a holnap utcára kerülő Heti Válaszból.
http://hetivalasz.hu/uzlet/a-partban-koncepcios-felnegyel esnek-tekintik-az-eljarast-3921