Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
1. Éppen ma egy hete hátramentem a dzsungel szövevényes ösvényeire, mert távolról is láttam, milyen szépen nyílik-magasodik az itt már bemutatott Aszfodélosz, a Harry Potterből is ismert, szebbik magyar nevén királyné gyertyájának nevezett növény.
2. - 3. Több, mint egy hónapja kezdtek virágozni, de továbbra is a legváratlanabb és meglepőbb helyeken bukkannak elő a vadciklámenek - itt érdekesen hosszú szárakkal.
1. A timráti kertben sárga rózsa is nyílik, a valóságban sokkal szebb, mint képen. A Jókai regényt és egy 1941-es magyar filmet idézi fel, amit alkalomadtán meg is lehetne nézni. Móricz Zsigmond írta a forgatókönyvet, Szörényi Éva, Dajka Margit, Rózsahegyi Kálmán játszottak benne - micsoda nevek!
2. - 3. Nem vitt rá a lélek, hogy leszakítsam, pedig ott volt, teljesen szemmagasságban!
>>>>
Időzzünk egy kicsit a rózsáknál. >>>>
Mindig meghat bársonyos szépségük.
Szervusztok, jó reggelt!
Tegnap este elkeseredtem kissé, persze nem lényeges dolog miatt, hanem mert megint el kellett köszönnünk hétköznapi estéink egyik kedvelt szereplőjétől, Gundel Takács Gábortól. A 669. "Maradj talpon!" végén igazi régi vágású úriemberként búcsúzott, nagy szavak nélkül, a médiában manapság már alig ismert méltósággal. Azon kevesek közé tartozik, akit nehéz lesz helyettesíteni. Majd meglátjuk, vagy ezt a műsorfolyamot is elfeledjük, mint például a Ridikült. (No azt is képtelenség nézni, csöpög belőle a modorosság.)
***
El kell még mondanom, hogy a Manócska jelzései mindig sokat jelentenek!
***
És most virágos jókedvet kívánok az elmúlt heti timráti újdonságokkal. Csak azért, mert számomra is jókedvet hoznak.
1. Kitartó virág ez a szabadon termő ciklámen. Sokáig él és a legváratlanabb helyeken bukkan elő.
2. Egy bátortalan szellőrózsa-tő
3. - 4. és a nagyon bátor futórózsák.
Ígéretemhez híven, hozom a telefonon készített purimi képeket:
1. Az Idősek otthona előcsarnokában két bábfigura üdvözölt: Netanjahu és Trump - közöttük tábla: Csúcstalálkozó az Egyesült Államokban.
2. Ugyanott. A szimpatikus recepciós seriffnek öltözött, persze Stanton-kalappal, ahogyan az illik. A kalapon seriffcsillag is van, csak nem látszik.
3. Az autóbusz "megállomáson" egy újabb seriff lány, szíve fölött a kötelező csillaggal, fején az ugyancsak kötelező Stanton-kalappal. Fáztam, ha csak ránéztem, elég lengén öltözött a lelkem.
***
A tegnapról elmaradt fotókat majd holnap teszem fel, nagyon fáradt vagyok.
Jó péntek esti szórakozást kívánok!
Szervusztok!
Mindjárt eltelt ez a nap is, pedig semmi érdemlegeset nem csináltam. Megkezdődött a Purim, rengeteg szép jelmezt láttam az utcákon, csak nem volt nálam fényképezőgép. Képzeljétek, otthon felejtettem, ilyen sem történt már régen.
Nem szeretek telefonnal fényképezni, de három képet mégis készítettem. Kettőt az idősek otthonában (ott engedélyt kértem), egyet a buszmegállóban. Az előttem álldogáló-várakozó kislányt személyiségi jogainak megsértése nélkül fényképeztem, és kár, mert elölnézetből sokkal jobb lett volna. Mindjárt letöltöm.
***
Tanaria, itt is forgalmazzák az Allview márkát, furcsa mód Romániában elég drága készülék, itt se olcsó, de kevesebbe kerül, mint otthon. Nekem nagyon tetszik, és biztosan jó képeket fogsz majd készíteni vele. Nem csak Y. adhat tanácsot, ha szükséged lesz rá, hanem egy igazi szakemberrel is egy légtérben lehetünk néhány alkalommal. Képzeld, majdnem ugyanabban az időben Y.-nak pesti vendégei lesznek, akiket én is jól ismerek, és most fogózz meg! - a férfivel már Alsórákosi-Marika is találkozott! Kellemes, szórakoztató emberek és lesz egy-két közös programunk is. Adalék az élményekhez!
***
Azért nem hiszem, hogy kimondottan nyári ruhákra lesz szükséged, inkább a nadrág-póló kombinációkat részesítsd előnybe. Egy-két melegebb felső se ártana, főleg, ha már hűtésre kapcsolnak a járműveken és minden egyéb helyen. A cipő a legfontosabb, kényelmesnek kell lennie. Tulajdonképpen mindennel szolgálhatunk (Kriszti), a cipőn kívül, de vásárolni is lehet, ha muszáj.
***
A cicákók már várnak, aztán a többi is kiderül. Kiszámíthatatlanok, öntörvényűek, ők majd eldöntik, milyen is legyen a kapcsolat közöttetek.
Már csak tízet alszol, mert az utazás előtti éjszakád nagyon rövid lesz!
Ha esetleg mégsem készít eléggé éles képeket.
Köszönöm. Elárulhatom, de biztos nem ismerős ez nektek. Allview-nek hívják.
Azért mondd meg Muszkóéknak is, hogy készüljenek fel, mert jövök.
Én meg készülök nyári ruhákkal.
Ha esetleg mi? Bármi legyen, megoldjuk, vagyis Y. megoldja. Rengeteget tanulok tőle, és ennek arányában sokat is felejtek.
Gratulálok az új telefonhoz, elárulnád a márkáját? Csak kíváncsiságból kérdezem.
Ja és csak mára tőrt be nem is 27, hanem 28 fok, de holnapra 12 fokot esik, sőt esni is fog a következő napokban, mint mindig, Purim idején. Majd erről is mondok egy-két szót. Most azonban várnak a kosztosaim, majd őket is megismered. Azt fogod mondani, hogy igazán őrült a Te barátnőd! Szeretem, ha ezt gondolják rólam.
Ja, és készülj fel, hogy Muszkó tiszteletedre száműzi önmagát. Kíváncsi vagyok erre is, mert eddig csak nekünk, kettőnknek nyílt meg. Remélem, majd magától rájön, hogy barát vagy, nem ellenség!
Szép napot!
Itt a tavasz!
Na, nem én, csak úgy általában a hangulat. 
Aranyos a cicus. Annyi édesebbnél édesebb állatos képet-felvételt látok a fb-n.
Vicceket kérek, kellenek.
Csodálatos, változatos képek.
Mostanában meg-megnézem a hajfai időjárást is. Most nagyon kellemes, bár a 27 fok már kicsit túl meleg. . .
A tegnap megújítottam tv-net-mobil-szerződésemet és akkora bónuszt kaptam, hogy lecserélhettem, kis ráfizetéssel, a telefonomat. Ez sokkal nagyobb és, persze, többet elbír és tud. Jól lehet rajta netezni, de ami a lényeg (állítólag) jobb a kamerája (8 mp-es). Remélem, tűrhető képeket készítek majd. Nagyon jó lesz kipróbálni majd ott. De felkészítem magam lelkileg, ha esetleg. . .
1. - 2. Kedvenc rózsaparkomba is ellátogattam, ott is találtam egy-két szépséget.
3. A rózsabokrok fölött júdásfa-konkurencia. Melyikük szebb?
***
Még előkészítettem egy sorozatot az elmúlt hétről, és ha lesz időm délután, este felé azt is felteszem. Ha nem lesz idő, holnap is nap van, nem?
***
További szép napot!
Másnap, azaz tegnapelőtt, újabb tavaszi szépségekre bukkantam, itt, Haifán.
1. - 2. Nyílik, virágzik, tombol és elvarázsol a júdásfa!
3. - 4. Néhány hete már láttam egy-két korai eritrina-virágot, de most már lassan, óvatosan bontogatni kezdi óriási virágait.
No és ha már úgyis ott voltam, egy-két tavirózsa is akadt.
Az első autóbusszal a Rabin térre érkeztem, ahol nem volt szándékomban fényképeket készíteni, miután már annyiszor megtettem, csak hát tehetek én róla? Valami mindig szembe jön velem. Fogalmam sincs honnan került a belváros közepébe, de ott volt és kihagyhattam volna?
Mint bizonyára tudjátok, hétfőn átutaztam Tel-Avivon, és miközben két autóbuszt is igénybe kellett vennem, néhány fotótéma is akadt.
Igazán meglepett, hogy a kedvenc vasútállomásom közelében már virágzik a gyapotfa. Két fa borul össze, egyik égő vörös, másik lángszínű virágokat bont, ilyenkor meseszépek! Róluk készült az első sorozat. >>>>
Szervusztok, jó reggelt!
Ezek szerint megdőlt a 4-5 hetes "rekord", az ajánlott levél pontosan két hétre ért célhoz, de jó! Jó érzés az is, hogy örömet szerezhettem egy jeles napon!
Most már én is nagyon izgulok és azt szeretném, hogy minden tökéletes legyen, ami persze nem lesz, de biztosan tudom, hogy nagyon szép napok állnak előttünk.
Tegnap virágokkal szerettem volna elárasztani a topikot, de ismét kifutottam az időből, így most utólag pótolom.
Viccek is lesznek, ha van rá igény.
Elsőnek egy sportoló kiscicát hozok, annyira kedves! Az anekdoták között találtam. >>>>
A kép lemaradt.
Nagyon beszédes képek Muszkóról. Várom, hogy megismerjem őket!
Szép napot!
Ma megérkezett a másik levél is, nagyon megörvendtem a csodás üdvözlőlapnak. És "véletlenül" pont március 8-ra!
Én is boldog Nőnapot kívánok az itt megforduló minden hölgynek!
Boldog Nők napját kívánok minden nőtársamnak!
Nem ment át, sajnos, és a viccet is széthúzta, a csoda vinné el.
Nem okoskodhatok tovább, mennem kell, legyen jó napunk!
Vidám reggelt!
Zsúfolt vonaton idős néni csomagja a padlón, egy zsák. Fiatalember kérdi
: - Mondja, néni, megengedi, hogy egy kicsit leüljek a csomagjára ? -
Nyugodtan üljön le fiam, csak vigyázzon a tojásokra !
- Jaj, tojás van benne ?
- Nem, fiacskám, szögesdrót !
Ma reggel kaptam, kiapadhatatlan forrás (remélem, átmegy)!
Több, mint 24 óra elteltével én is jó éjszakát jöttem kívánni.
Előtte azonban néhány sztárfotó az egyik hercegnőről, Muszkó-cicáról, amikor éppen nyugalmi állapotban találtatik. Micsoda egyéniség! Mégis, nagyon sok mindenben a fogadott nénikéjét, Picurt utánozza, főleg abban, hogy mindkettőjükkel beszélgetni is lehet. Soha nem unatkozunk, és nagyon jó feszültség-hárítók. Akármilyen mérges is lennék, rájuk nézek, és elszáll minden nehéz gondolatom, pedig ilyesmi állandóan akad, most is lenne…
Talán nektek is tetszene Muszkó értelmes pofácskája, tekintete?
Még van két hetünk. Te, tudom, edzésben vagy, de próbáld kipihenni magad, hogy aztán mehessünk!
Ejnye-bejnye, szerencsére nem csuklottam.
Mindenkinek jó éjszakát!
Szervusztok!
Igen Tanaria, én is hallottam, és biztosan tudtam, hogy Te is a tévé előtt ülsz és mintha Neked mondta volna!
Most indult el a vonatom Tel-Avivból, még legalább másfél óra hazáig.
Nem csuklottál ma?
Szép napot!
Nem olvasok szelektíven. Sok érdekes dologról írtál. Meg is néztem a linkeket is. Nagyon élvezem a vicceket is. Csak, valahogy, nem tudtam hozzászólni.
Sajnálom. Lehet, ez már az utazási láz. Óriási dolog, hogy eljutok végre hozzátok, Izraelbe. Még Gundel Takács G. is azt mondta, hogy egyszer az életben ODA el kell menni.
Jó reggelt!
Köszönöm a visszajelzést, Margaret-Marika!
Jöjjön még egy!
7. Három idős ember sétál.
Az első azt mondja:
- Szeles, igaz-e?
Második azt mondja:
- Nem, ma csütörtök van.
Harmadik válaszol:
- Én is, menjünk és igyunk meg egy sört.
***
Ma a változatosság kedvéért nem északra, hanem déli irányba utazom.
Legyen mindenkinek szép és vidám napja, természetesen magamnak is ezt kívánom!
Ja, ki ne maradjon a mai vidámság-forrás:
6. Egy nyugdíjas ember mondja a 80 éves barátjának:
- Szóval megnősülsz?
- Igen.
- Ismerem a hölgyet?
- Nem.
- Ez a hölgy, csinos?
- Nem nagyon.
- Jól főz?
- Nemigen.
- Sok pénze van?
- Nem. Olyan szegény, mint a templom egere.
- Akkor jó az ágyban?
- Nem tudom.
- Akkor miért akarod elvenni feleségül?
- Mert neki még van érvényes jogosítványa.
Jó reggelt, én már elfáradtam.
Tanaria, utolsó mondatodhoz hadd fűzzem hozzá, hogy vérdíjat azért nemigen tűznek a fejükre… Le a kalappal az iráni rocker bátorsága előtt.
***
Tegnap délután sétáltam a dzsungelben, és legalább nyolc helyen láttam szebbnél szebb cikláment, volt, ahová nem is merészkedtem, így azokat meg sem tudtam örökíteni. Soha ennyi cikláment nem láttam, mint az idén, kár, hogy mire megérkezel, már elhervadnak, vagy ki tudja? Még 16 nap maradt a találkozásig!
***
Viszont van egy olyan érzésem, hogy megint szelektíven olvasol, nagyon gyéren válaszolsz és rendkívül lakonikusan.
Netán már nekifogtál a húsvéti nagytakarításnak? 
No, akkor megyek én is tovább. Szép vasárnapot nektek!
Ez a megidoi virágos rét gyönyörű, nagyon békés, megnyugtató.
Az a kerek falu, Náhálál, lenyűgöző. Nagyon érdekes.
És a rockereket az egész világon összeköti a ZENE.
Nem terveztem, de most olvastam egy érdekes cikket, és mosolyogtam, mert egyik szereplőjének gyökerei Náhálálról valók, nagyapja a híres Dáján család feje, és ő volt a település egyik alapítója. Az énekes (nagyon bírom, pedig nem vagyok baloldali!) az ő unokája és a napokban 70. évét töltött izraeli költő, Jonátán Gefen fia.
Alsórákosi-Marikának is küldöm, szeretni fogja, hogy izraeli és iráni emberekről van benne szó.
***
Kezdődik a munkanapom, ha a kitűzött feladatok felét elvégzem, már boldog is lehetnék!
Szép napot, Topik!
Miközben Náhálálon sétáltunk, mindenféléről beszélgettünk. Meg-megcsodáltuk a gyönyörű, jómódról tanúskodó házakat, és megpróbáltuk felfedezni bennük az eredeti falusi épületet, amelyet a modern építészet jegyében bővítettek ki. Néha sikerült, de lehet, hogy az eredetit lebontották, majd más házat húztak fel helyette. Megfigyeltük, hogy sehol sincsenek kerítések, gazdag, szépen gondozott előkertek mögött épültek a lakóházak, rengeteg fa és virágzó bokor mögött, de teljesen szabad bejárattal. Mint mondtam, nincsenek magas kerítések és lakattal zárt kapuk, bárki bepillanthat a házak ablakán, láthatja az éppen vacsorázó, tévéző családot, vagy a konyhában ügyködő háziasszonyt. Igazi reveláció, főleg, ha az erdélyi falvak magas, átláthatatlan kerítéseire, kapuira gondolok!
Fájó szívvel láttam azonban egy-két lakatlannak tűnő házat is, talán kihaltak a lakóik, és nincs ki fenntartsa a ház mögötti gazdaságot?
Közben Y. elmesélte, hogy az előző napok egyikén a közeli Megido virágzó mezőin sétált és át is küldte nekem a képeket, amelyeket veletek is megosztok. (Nem értem, hogy miért írják két d-vel és hosszú ó-val, hiszen fonetikus hangzása nem ezt igazolja!) >>>>
Igen, arról az 5500 év előtti ókori városról van szó, amelyről már sokszor hallhattunk, de szégyenszemre, még soha nem jártam arra, bár hozzánk egészen közel fekszik, Jezraél völgyében!
Nagyszerű, köszönöm, Tanaria! Pontosan egy hét alatt érkezett, hiszen az elmúlt pénteken postáztam! Ezek szerint az ajánlott levél megérkezése nem lesz az a kivétel, ami erősítené a szabályt!
A nemrég letöltött új applikáció ezeket árulta el a "körbe-körbe-karikába" történt járkálásról:
- az 1,69 kilométer hosszú utat
- 52:33 perc alatt tettük meg (
),
- ami azt jelenti, hogy egyetlen kilométerre 31:11 percre volt szükségünk (két öreg ember!)
- és szégyenszemre csupán 128 kalóriát égettünk el.
A képen látható a megtett kör, de magát az élményt semmi sem tudná adatként mérni, feldolgozni!
Szép napot!
Nagyon örvendek Bárónak. Meglestem a fészkét is, épp üres volt. Fura, hogy az óra nem talált, de még furább, hogy többet mutatott.
Ez volt a legjobb vicc! Még kérek!
A tegnap megérkezett a szimpla levél.
(ma reggel vettem ki a tegnapi postát)
Szervusztok, jó reggelt!
Kezdjem hát a falusi este leírásával. Gyermekkori emlékek jöttek elő, csend, újhold, házakból kiszűrődő intim fények, állatbőgés, esthajnalcsillag, széna- és istállószagok, nyugalom - nem, ennél több: végtelen békesség.
Röviden így vázolhatom a hangulatot.
Szülővárosomtól néhány kilométerre volt egy falu - de jó lenne oda visszatérni! - minden nyáron ott nyaraltam, amolyan cseregyerekként egy román családnál. Évtizedekig tartó barátság fűzött össze bennünket, ami úgy kezdődött, hogy az 1946-os éhínség idején az akkor 17 éves nővéremnek támadt egy ötlete: összevásárolt mindenféle csecsebecsét, színes szalagokat, gyöngyöket, szappanokat, az akkori kezdetleges kozmetikumokat, és meggyőzte szüleinket, hogy engedjék el őt, hadd folytasson cserekereskedelmet a közeli román falvakban. El is indult, bár apámék nehéz szívvel engedték meg gyönyörű lányuknak ezt a kalandot, de üresen kongtak az üzletek, szárazság dúlt, és ott voltam én, alig egy évesen, apám látástól vakulásig dolgozott a bányában, tenni kellett valamit. Egy-két nap múlva, nővérem az állomásról üzent haza, hogy talicskával jöjjenek elé, mert nincs kire hagynia a mindenféle jóval teli zsákokat-csomagokat. Akkor ismerte meg a Popa-családot, akikhez két-három nemzedéken át ívelő igaz, szinte rokoni kapcsolat fűzött. Az ő kis dél-erdélyi román falujukban, Ponoron töltöttem gyermekkorom legszebb nyarait és minden családi eseményüknek tanúi lehettünk. A kapcsolat a szüleim halálával ért véget, majd rövid idő után nővérem és bátyám is követte őket. Mi pedig már messze, 500 km távolságra laktunk, lassan meg is feledkeztünk egymásról… Vajon mi lehet most velük?
Ezt a falusi esti hangulatot hozta vissza a náháláli séta. Nem is sétáltunk, csak csendben ballagtunk, és én azt szerettem volna, ha soha nem ér véget az újra meglelt varázs…
Ha van egy kis szerencsénk, itt figyelhetjük a fészket.
Jegyezzétek meg a beírás számát, később is vissza lehet ide térni, remélem!
A többi jeladós gólya is igyekszik hazafelé. Ezek az igazi érdekességek, látjátok?
Marika, angyal vagy!
***
Már elég késő van, és már nincs több erőm. A náháláli "túra" története holnapra marad.
Jó éjszakát!
Megérkezett Báró. Marika megosztotta a fb-n, én bizony idehozom!
Nagyon szimpatikus madár ez a gólya-arisztokrata! Köszönöm, Marika!
"Megint egy gyönyörű sétát tehettünk meg veled, és még a cipőnk talpa se bánta" - írod Tanaria, és nekem eszembe jutott Alsórákosi-Marika néhány hónapja leírt figyelmeztetése, hogy strapabíró cipőt hozz magaddal. Mert aztán megyünk, és remélem, hogy sokat.
Talán egy nyitott szandálra is szükség lesz, ha nem túl súlyos, és ruhaneműt se hozzál sokat, van itt minden, amire szükséged lehet. Meleg holmit végképpen nem, azon az egy átmeneti felöltőm kívül, amivel utazol.
Gratulálok a próbacsomagolás sikeréhez!
Tanaria írod, hogy passzol a humoroddal, így küldök még egyet, és még mindig Alsórákosi-Marika küldeményéből:
5. Egy idős házaspárnak problémája van az emlékezéssel. Egy orvosi ellenőrzés során azt a tanácsot kapják, hogy ugyan fizikailag semmi problémájuk, de jobb lenne, ha mostantól mindent felírnának, hogy könnyebben emlékezzenek dolgokra.
Este - amíg TV-t néznek - az idős ember feláll a székéből.
- Kérsz valamit a konyhából? - kérdezi a feleségét.
- Hoznál nekem egy tál fagylaltot?
- Igen.
- Nem kéne felírnod, hogy emlékezzél rá?
- Nem, erre fogok emlékezni.
- Kérnék néhány epret a tetejére. Szerintem ezt fel kéne írnod, egyébként el fogod felejteni.
- Ezt nem felejtem el. Egy tál fagylaltot kérsz, eperrel a tetején.
- Tejszínhabot is szeretnék. Ezt biztosan el fogod felejteni. Írd fel, légy szíves.
A férj dühösen válaszol:
- Ezt nem felejtem el! Fagylaltot kérsz eperrel és tejszínhabbal a tetején! Értem én!
Ezután kimegy a konyhába. Kb. 20 perc múlva vissza tér és a feleségnek átad egy tányéron sült sonkát és tojást. A feleség ránéz a tányérra és megkérdezi:
- Hol van a pirítósom?
Ez tényleg örömhír, Marika! Nagyon köszönöm. Annál is inkább, mert teljesen elfeledkeztem róla, de Te vagy a legrendesebb madárbarát, és követted az útját, még egy nagy köszönet!
Van ott webkamera? Megfigyelhető?
Szórakoztató estét kívánok!
Örömhírrel jöttem: Megérkezett Báró Őrhalomba, az iskola tetejére
.
Megint kifutottam az időből.
Akkor most csak annyit, hogy 1919-ben alakult, jelenleg 75 gazdaságot tömörít. Tudatosan építették körbe, a kör vonalán a lakóházak, onnan sugárszerűen nyúlnak ki a gazdasághoz tartozó mezőgazdasági földterületek, a kör belsejében pedig a település közhasznú épületei: községháza, iskola, orvosi rendelő stb. - minden, amire a falu lakósainak szükségük van. Ugyancsak itt alakult meg egy mezőgazdasági iskola, amelyben q negyvenes évek elején Szenes Anikó is tanult. Nem véletlenül talán, több izraeli híresség szülőhelye - írók, tábornokok, zenészek. Erről is írtam már az említett időszakban.
Felteszek a netről lopott három képet, a tegnap esti személyes benyomásokról pedig majd később számolok be. Mi a jól látható belső körön sétáltunk - kevesebb mint 2 km, pontosan 1700 méter.
Szervusztok!
El-elszalad velem az a bizonyos ló, most is az történt. Ez a hét is nagyon gyorsan eltelt, ezzel-azzal, kisebb-nagyobb örömökkel. Tegnap Timráton voltam, estefelé pedig egy különleges élményben volt részem, mindjárt elmesélem.
Először azonban elnézést kérek a ritka jelentkezésekért, higgyétek el, hogy azért sokat gondolok a topikra, néha enyhe bűntudattal, amikor egyéb teendőket kell előtérbe helyeznem.
Hetente, amikor vége a timráti munkának-beszélgetéseknek, Y. levisz a főútra, és az egyik buszmegállónál kicsit félreáll a kocsival, amíg befut valamelyik Haifára tartó távolsági járat. Most, miközben lefelé gurultunk a dombról, nem is tudom melyikünknek támadt az ötlete, hogy menjünk egyet gyalogolni. Rendben, de hol? Lehetőleg sima terepen, mondtam én, mert nem akartam légzési nehézségeket kiprovokálni. (Mindketten hajlamosak vagyunk erre.) Ugyancsak én mondtam, hogy menjünk be az általam UFO-falunak nevezett Náhálál-ba, hiszen régi vágyam, hogy lassan, tüzetesen megtegyem a kör alakú falu belső útvonalát. Nem nagy ügy, mondtam, alig két kilométeres séta, csak soha nincs rá idő.
Be is mentünk a településre, a bejárathoz legközelebb eső, de már a kör útvonalán hagytuk az autót, benne a táskát (és sajnos a fényképező gépet is), a mobilt zsebre vágtam, és indulás!
Hogy el is lehessen képzelni mindazt, amit mesélek, egy rövid visszatérő következik egyik előző - elég régi bejegyzésemre, talán 2015-ből?
Elnézést, most rövid dokumentációra lesz szükség.
Szép napot!
Először is, ezek a viccek nagyon passzolnak az én humorommal, remélem, sok van még belőlük.
Megint egy gyönyörű sétát tehettünk meg veled, és még a cipőnk talpa se bánta.
A reggel csináltam egy próba csomagolást. Minden belefér, amit vinnem kell.
Nem maradhat válasz nélkül!
A váratlanul és magyarázat nélküli illatérzékelés eddigi életemben egyetlen egyszer fordult elő. Valóban érdekes jelenség és bizony megtörténik, Tanaria! Nagyon kellemes illata van a citrusfélék virágának, talán még lesz alkalmad "élőben" is megtapasztalni.
***
Arany János 200. születésnapjával kapcsolatban: annyi emlék fűz verseihez, de főleg a balladáihoz! Majd mesélek, de most készülődnöm kell.
További szép napot!
1. Még egy "szebben beszélő" rózsaszál.
2. Ibolya is akad (rajtam kívül).
3. És jácint is!
4. Ilyet még én se láttam! Földieper cserépben - virág és termés is együtt. Ma azt hiszem, hogy lelopok egy szemet.
A mellette lévő (a képen nem látszó) mandarinfáról rendszeresen szüretelek. A múlt héten még volt néhány, remélem mára is maradt.
***
Jó kezdés után, további jó napot kívánok, Alsórákosi-Marikának köszönöm minden küldeményét!
Teljesen körbefogják a házat és egytől egyig gyönyörűek. Itt igazán nehéz lenne szépségversenyt rendezni.
Szívesen, Tanaria! Ahányszor csak alkalom adódik, egyelőre virtuálisan, mert aztán…
1. Mintha génmódosított tátikák lennének…
2. Napfürdő rózsáéknál.
3. Ők se az irigységtől sárgulnak.
4. A jázminok még bátortalanok.
Kezdjük jól a mai napot is! Még reggeliben dolgozni indulok, a szokásos csütörtöki program vár rám, Timráton. Remélem, hogy az elmúlt napokban még több virág nyílt, olyan szép ilyenkor a világ!
A mosoly se maradjon el ezen a reggelen:
A korosztályom azért kapta, hogy derüljön rajta, a fiatalok meg azért, hogy tudják, mi vár rájuk...
4. Kórházi szabályok szerint minden távozó betegnek tolószékben kell elhagynia a kórházat. Mikor még tanuló nővérként dolgoztam, egy idős bácsit találtam az ágy szélén felöltözve, kis bőrönddel a lábánál, aki közölte, hogy őneki nem kell tolószék.
Egy idő után meggyőztem a szabályokról, és végre megengedte, hogy a liftig eltoljam. A liftben megkérdeztem, hogy várja-e a felesége a kórház bejáratánál. Erre azt válaszolta:
- Nem tudom, szerintem még mindig fent van a fürdőszobában, ahol átöltözik a kórházi hálóingből.
***
A múlt csütörtöki timráti fotók:
1. A ciklámenek nagyon szeretik Y. kertjét.
2. A nárciszok is csatasorba álltak, remélem ma már többen lesznek.
3. Virágzik a bazsalikom!
4. Vicces békapár a lépcsőfordulóban.
Ez is gyönyörű séta volt. Köszönöm!