Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Pont ezt az 1986-os évet nem szerettem volna felidézni...
Most egy vendéglő működik az épületben és az emeleten meg magánlakás(ok?) vannak. Most, hogy írom, kíváncsi vagyok, megvette valaki? Tudod, A. Iringó volt az ASCO vezetője. Majd Lacitól megkérdem. Vagy lehet, te hamarabb megtudod...
Az a videó, amit feltettem engem nagyon lenyűgözött. Rég óta meggyőződésem, hogy előbb itt kéne körülnézni... Nem tudom, emlékszel, hogy régi vágyam egy hátizsákkal bejárni Erdélyt, Romániát. Ettől a videótól feltámadt a régi álmom.
Elnézést, tudom, hogy Istent nagy betűvel kell írni...
Továbbá, a tegnapi találkozót Tel-Avivban nagyon szép helyen rendezték. Szarona piacnak nevezik, okosan restaurált városrész. Évekkel ezelőtt jártam ott, a régi német negyed házai akkor teljesen lepusztult állapotban voltak. Mára egy igazi boldogság-szigetet teremtettek ott.
Majd képek is lesznek.
Nincs kedvem dolgozni...
Hangulatjavítóként érkezett, ugyancsak a szomszéd szobából.
Címe: Hétvégi szieszta. >>>>
Könnyes időutazásom közben hirtelen beugrott, hogy pontosan ma 30 éve volt a kisfiam nagy műtétje Marosvásárhelyen. Csak apró mozaikdarabkák maradtak abból a nagyon nehéz napból, és hála istennek sok minden kihullott az idő rostáján. Rá egy évre már nélküle tanultuk az álef-bétet a kiryát-jámi ulpánban…
***
Nosztalgia-ráadásként a szomszéd szobából hívtak, hogy nézzem meg azt az erdélyi videót, amit Te tettél fel az FB-re. Mi van ma? Azt hiszem, kikapcsolom a számítógépet és inkább dolgozom.
Nem hiszed el, Tanaria, de most elsírtam magam. Ha jól tippelek, akkor ezek történelmi dokumentumok?
Hadd ne titokzatoskodjunk, ez lenne a mi régi vállalatunk udvara és belseje - ma? Megáll az eszem! Idehozhatnánk? Hiszen erről a helyről sokat tudnánk mi mesélni, és talán a zugolvasók is örömet lelnének benne!
Azt a régi Petőfi utcai épületet igazán szépen restaurálták! Mi van most benne? Étterem? Kávéház?
***
Örülök, hogy megvan az utánpótlás, efelől semmi kétségem, csak ne érezném magam relikviának. Erre mondhatnánk hogy: Asszonyom, a hiba az ön készülékében van?
***
A fiatalok mondhatnák úgy is, hogy lehangoló az időjárás. Látod, ezért is vagyok én relikvia. Pedig rosszul is hangzana tőlem, ha depisnek nevezném. Ugye?
Szia!
Én még nem érzem ezt a fiatalokkal, de végül is, nem ez a lényeg, hanem, hogy meg van az utánpótlás.
Laci küldte ezeket a képeket a tegnap. A belső képről én sem jöttem rá...Pedig, hej, éveket töltöttünk ott el, egy párat együtt is.
Ha még van itt valaki, akkor mindenkinek szép napot kívánok!
Itt, ahogy a fiatalok mondanák, nagyon depis az idő.
Szervusztok!
Jó kalandos napom volt ma, de ez egyszer nem is élveztem, mert ha fáradtan "kalandozik" az ember lánya, csak fáradtabb lesz tőle. Valamikor a sábát bejövetele előtt haza is érkeztem, de néhány halaszthatatlan teendő elvégzése után kidőltem, és már ki is pihentem magam.
Szakmai jellegű összejövetelen vettem ma részt, Tel-Avivban, részletekkel senkit sem untatok, csupán annyit, hogy felfedeztem (ismét, hányadszorra?), hogy remek fiatalok vannak, nálunk sokkal értelmesebbek és nem dől össze a világ, ha mi elmegyünk. Csak ne látnám a tekintetükben azt az elnéző kedvességet, amely a korunknak szól csupán. Pedig még itt vagyunk, tenni is tudnánk egyet s mást.
Eléggé rányomja a hangulatomra a bélyeget, és még az is lehet, hogy csak képzelődök…
Fényképeztem is keveset, de olyan hátrányaim vannak, hogy soha nem fogom bepótolni.
***
Tanaria, nézegetem az e-mailkédben küldött képeket és fogalmam sincs, mit válaszoljak. Pedig ismerős helyeknek tűnnek…
Holnap frissebben jelentkezem és most: jó éjszakát!
Szigalka, e-mailke ment.
Ja, akkor küldted, amikor kértem.
Szép napot! Sok pihenést nektek!
Már elküldtem.
Felhőkbe rejtve! 
Örvendek nektek nagyon. Ügyesek vagytok, no meg a mesterek is.
Kedves volt az etiópiai honfitárs.
Várom a meglepetést.
Jó éjszakát!
Elnézést kérek az előbbi köszöntésben ejtett melléütésért.
Ma reggel panaszkodtam, hogy elszalasztottam a felhőket, de aztán jöttek újak, azok is szépek, amint a mellékelt ábrák mutatják. >>>>
Este talán még szebb volt az alkonyat, de már nem volt erőm visszamenni a fényképezőgépért.
***
Jó éjszakát!
Az én napom remekül telt, megvalósítottam egy korábbi tervem első részét, ráadásul rumli és felfordulás közepette. Nagy munka volt, kitöltötte szinte az egész napomat.
Syervusztok!
Véget ért a lakásfelújítás első hete, lassan-lassan mindenre sor kerül. Végül a konyha átalakításáról kellett lemondanunk, de ott már rendbe is hozták a falakat, szép és friss minden, a többire majd hat hónap múlva kerül sor.
Holnap és szombaton a mestereknek megérdemelt pihenésük lesz, én Tel-Avivba utazom egy megbeszélésre, utána rövid időre Holonba, de igyekeznem kell, hogy elkapjam az utolsó előtti vonatot, még a sábát bejövetele előtt.
Szombaton ismét rakodás, pakolás, keresgélés, a következő fázis előkészítése. Kedden-szerdán a munkának már vége is lesz, de lassan már nekünk is végünk.
Ma történt egy kedves jelenet. Éppen a kinti cicáknak tettem ki a napi élelmüket, amikor elhaladt mellettem egy sötétbőrű, talán etiópiai származású férfi, aki mosolyogva köszöntött ezzel a mondattal: "Erőt adjon neked az Isten!" Mondanom sem kell, hogy megköszöntem, mert ugyancsak jólesett!
Lehet,, hogy lesz számotokra egy meglepetésem?
Jó estét!
Apróságokkal telt el ez a nap. Sotét, esős nap volt. Valami baj van, az rovid ő helyett í-t ír. Anyukám is egy csomót aludt ma. Csak ő, mert én nappal nem alszom. Én megnéztem a Maradj talpon-t a tegnap. Volt valami külínleges benne?
Én tudom, hogy nem egy szimpla családi történet (hoppá, visszajött az ö betű). Nagyon meghatározza a dédunoka gondolkodását. Szép!
Hogy haladtok?
Szerintem ez a tegnap elmesélt történet nem csupán családi, sokkal inkább egy szimbólum. Majd egyszer kifejtem, hogy miért. Visszatérve a dédunokára, könyvének fedőlapján érdekes életszemlélet bontakozik ki, alig néhány mondatban és nagyon érett gondolkodásra vall. Elmondja, hogy az életben három kapu áll előttünk. "Az első: kérdések és fogalmak tisztázása. A második: elmélyülés és gondolkodás." Csak azután kerül sor a harmadik átlépésére, amikor: "megpengetjük a szív húrjait." És még nincs 16 éves!
Túl a hetvenen sem fogalmaztam volna meg ennyire érthetően!
Jó reggelt kívánok a korán és későn kelőknek!
Tegnap nagyon meleg volt: 32 fok az éjszakai 14 fokhoz képest. Meg is viselt rendesen, de az itthoni intenzív fizikai munka és ráadásul másfél óra Klárikánál - teljesen kiütött, olyannyira, hogy még a Maradj talpon!-t se néztem meg. Amúgy is a számítógépen nézem ezen a héten, mert nem lehet a tévé készülékekhez férkőzni - mikor lesz már rendes életünk? Mélyen elaludtam, erre Zs. költ fel, hogy remek volt a műsor, mi a véleményem? Ma azért "visszanézem" (micsoda kifejezés!), mert kíváncsi lettem. Így az amerikai elnökválasztás borzalmait sem láttam, és semmit sem veszítettem. Rossz megérzéseim vannak… Tulajdonképpen egyikért sem drukkoltam, de ez? Őrült, gátlástalan bohóc, ráadásul a ripacs kategóriából. Lesz itt még nemulass! Na, ennyit a nagypolitikáról, remélem több nem is lesz egyhamar…
Még annyit, hogy egyetlen ígéretét fogom rajta számon kérni: az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból Jeruzsálembe, Izrael valódi fővárosába, amit eddig egyik amerikai elnök sem mert megtenni. Megsúgom: Trump sem fogja!
***
Nagyon szeretném már a három hét előtti cfáti élményeket elmesélni, talán ma sor kerül rá az egyéb munkák közepette.
***
Ma kora reggel gyönyörű felhők voltak az égen, szándékomban volt fényképezgetni, de mire odaértem volna, már elúsztak. Mindig a fontossági sorrend dönt!
További szép napot!
Igen, szinte egyidős Anyukáddal, azaz két hónappal és egy nappal fiatalabb! Tele van energiával és nagyon remélem, hogy meg fogod ismerni. T. Katiék is találkoztak már vele.
Szép napot!
Itt nem az van.
Most mutattam meg Anyukámnak a képeket.
Elgondolkoztató ez a kis családi történet. Édesanyámmal lehet egyidős a dédanya...54 dédunoka! Csodálatos!
Szervusztok és jó reggelt!
Nagy öröm, hogy örömet szerezhettem, Tanaria!
Az elmúlt nap élménye, hogy gatyába ráztam, megszerkesztettem egy írást, amely a csodáról szól. A már többször említett jeruzsálemi munkatársam-barátnőm írta, és benne vannak a mi fordításaink is. Mi is ez a csoda? A hölgy életkorát nem nehéz kiszámítani, 16 évesen élte túl Auschwitz borzalmait. Családját elveszítette, majd férjhez ment egy másik túlélőhöz, született 3 gyermekük - de már csak kettő él közülük, van 13 unokája és 54 dédunokája. Egyikük, aki közel 16 éves, megjelentetett egy filozófiai gondolatokat, verseket tartalmazó kis kötetet "Az élet szeretete" címmel és dédanyjának dedikálta azt. Az előszóban hangsúlyozza, hogy az idős hölgy nélkül nem születhetett volna meg ez a könyv - és itt nem a genetikára utal, hanem a szellemiségre, amely az egész családot át- meg átszövi. Fantasztikus ez a kis kötet és az a csoda, hogy a szerzője ugyanannyi éves, amennyi a dédanya volt a borzalmak idején.
Ilyen szép szimbólumot csakis az élet teremthet!
Nagyon örvendek, tényleg visszaadja a kép az ottani hangulatot, amit annyira szeretek. És, képzeld, most már le van szigetelve a ház! Még én sem láttam. Köszönöm nagyon!
Jó pihenést!
Már nem látok és elküldtem, ahelyett, hogy a képeket feltöltöttem volna. Jajj!
Nem baj, ha többet küldök?
Ismétlés:
1. Janka és Majka.
2. Az udvar a medencével és a gyönyörű csűrrel. Hátul, a csűr előtt a fiad és barátunk, T. Öcsi. De Majka is látszik, életnagyságban.
3. Szép, kedves és jólnevelt unokáid, Janka és Gergő. No és közöttük Majka,
4. A tágas és nyugalmat árasztó falusi udvar, fiaddal és menyeddel. Nagyon jól éreztük magunkat náluk!
Mégis válaszoltál, máris felteszem! És én is örülök, hogy megengedted!
1. Janka és Majka.
2. Az udvar a medencével és a gyönyörű csűrrel. Hátul, a csűr előtt a fiad és barátunk, T. Öcsi. De Majka is látszik, életnagyságban.
3. Szép, kedves és jólnevelt unokáid, Janka és Gergő.
4. A tágas és nyugalmat árasztó falusi udvar, fiaddal és menyeddel. Nagyon jól éreztük magunkat náluk!
Annyira azért nem bizonyult egészségtelennek, hiszen benne élünk már 26 éve, és a helyzet csak az utóbbi években vált akuttá. Szerencsére a lakás elülső része egészen jó állapotban maradt. Most már úgyis a jobb helyzet felé haladunk és minden córesz ellenére rengeteg előnye van. Életem különböző időszakaiból ez a 26 év a leghosszabb, messze túlhaladja a Petrozsényben töltött 18-t, a kolozsvári mindössze ötöt és csíkszeredai 19-t, hogy a befogadó központ közel egy évéről és az előző lakásban töltött két évről ne is szóljak. Egyszóval itt éltünk-éltem a legtöbbet és első perctől kezdve szeretem. Már a kilátás is milliókat ér, a belső tér világos, tágas, és remek a beosztása. Majd meglátod!
***
Nem válaszoltál egy kérdésemre, netán nem vetted észre?
***
Muszkó már előbújt, evett-ivott és most piheni a száműzetés nehéz óráit.
Picurka pedig belebújt egy kartondobozba - szerencsére üres. 
Szerintem ő határozottan élvezi a felfordulást.
Tedd fel, örömömre!
Örvendek, hogy jók a mesterek, hogy haladtok. A nedves lakás nagyon egészségtelen. Nos, akkor jó munkát!
A kedves kiskutyás történetedről jut eszembe, hogy tegnap láttam Jankát és Majkát! Biztosan meséltem, hogy a nagy gépemet állandóan nyitva tartom, és közben sok ezer kép fut a képernyőn, teljesen rapszodikusan, mindenféle rendszer nélkül. Így történt, hogy tegnap a mosolygó unokáddal találtam magam szemben és mellette a rajongó Majka-kutyus. Feltegyem? Könnyű lesz megtalálnom, mert emlékszem a napra, amikor fotóztam.
Tányérokat nem repítünk, kár értük, eltörnek!
Jó a fantáziád, Tanaria, de én biztosan itthon leszek, hiszen május hava 31 napos és én maximum tízre utazom. Majd, ha meglesz a repülőjegyünk, a második felújítási fázis idejét is leszögezzük. Nem hagynám Krisztire, mindkettőnknek itthon kell lennünk, több szem többet lát alapon.
Nagy lépést tettünk ma előre, de valószínű, hogy még ennek a mostani fázisnak is lesz folytatása. Láttam a cső kicserélt nem is kicsi darabját, csupa lyuk volt, hogy a lebontott és már helyreállított falban történt állandó vízcsepegésről ne is szóljak. Most vakolatig leszedik a falakat, festenek, de sok-sok idő, hónapok kellenek, hogy a kőpadlózat alatti, 15-20 centi vastagságú homokréteg kiszáradjon, tehát a falak még ezután is károsodhatnak. Ebből a szempontból nagyon jól jön a következő hat hónap és én kimondottan örülök ennek. Addigra talán a konyhába is sikerül megvásárolnunk egy régóta tervezett bútordarabot. Most a két hátsó szoba külső falát is kezelik valamilyen vízhatlanító anyaggal, hogy a házunk előtti sziklákról lezúduló eső se találjon magának utat a mi felségterületünkre. A fürdőben és a kis illemhelyen is kicserélték a wc-kagylót és a vízöblítőt is. Ennek külön örülök.
Továbbra is dicsérem a mestereket. Ég és föld a között, ahogyan ők dolgoznak, és amit kilenc évvel ezelőtt más nemzetiségű honfitársaink végeztek. Akkor is a lefolyó miatt vizesedtek a falak, de ők állították, hogy nem, és azóta sajnos csak gyűlt a nedvesség és néha a lányom maga pofozta ki a falakat, és ha nem tette volna, most sokkal rosszabb helyzetben lennénk.
Most elhallgatok egy darabig, mert az én szobám következik és még teljes a felfordulás. Jövök, amint tehetem.
Szép napot!
Ez nem jó hír, hiszen olyan jó lenne hamar túl lenni a felújításon. Ámbár, ha jobban belegondolok, májusban...te otthon sem leszel.
Kicsi, ügyes Kriszti megoldja. (be is húztam a nyakam, hogy elkerüljem a repülő tányért
) Képzeld el, te csak hazamennél a készre. Még meg is kritizálhatnád.
Vicc volt, ne haragudj. Igazából, sajnálom, hogy ilyen nehézségekbe ütköztél.
Egyre jobban csodálom a macskákat... én is ezt tenném sokszor, ha lehetne.
Ma reggel egy nagyon aranyos kölyökkutyával jöttem fel a lifttel. Már lent a lépcsőn sírva menegetett felfele, aztán, mikor hozzászóltam egyértelműen hozzám pártolt. A liftben megtudtam, hogy egy pár napja szerezte a gazdája. Persze, meg is simogattam, mindenesetre ki kellett szállniuk és a kis kutyus mindenáron velem akart jönni. Óriásira növő fajkutya volt, sírt amikor a gazdája felvette és úgy vitte tovább. Én is majdnem. Nem tudom, milyen fajta volt.
*****
A jó történeteidre mindig igényt tartok. Látod, én is mindenről beszámolok, ami történik.
Ma is küldött valaki egy sokatmondó képet, ugyancsak a 28564-es kiegészítéseként.
Napi ingázás egykor és ma. >>>>
Köszönöm, Marika! Érzem ám a bátorítást és nagyra értékelem!
A negyedik hangulatjelről jut eszembe, hogy Muszkó reggelente rendszeresen száműzetésbe vonul és csak akkor jön elő, ha tiszta a terep! A munkások nemsokára érkeznek, de ő már elfoglalta biztos helyét. Olyan aranyos és megható, amit művel!
***
A nyüzsgés miatt tegnap elmaradt, de nem felejtettem el, hogy Szenes Hannát - Anikót 1944. november 7.-én végezték ki Budapesten. Emlékére hallgassuk meg azt a dalt, amelynek szövegét ő írta és Chaim Topol énekli egy megemlékezésen. A legszebb dal, amelyet valaha is hallottam. Többször említettem, hogy olyan asszociációkat ébreszt, amelyek 2008-ba, a tel-avivi tengerpartra vezetnek vissza, ahol Ciss-Ági énekelte felejthetetlenül. Mind jelen voltak azok a drága jó barátok, akik már nincsenek velünk.
További szép napot!
Szervusztok!
Semmi különös nem történik, de van egy olyan javaslat, hogy a költségek drasztikus megnövekedése miatt osszuk két részre a munkát. Fele most, fele hat hónap múlva, azaz májusban? Na ez érdekes lesz, de még nem döntöttünk.
Bizony, van repedés a csövön, a falhoz közeli oldalon, és lehet, hogy falbontásra is szükség lesz? Nem tudom, de izgalmasnak ígérkezik! Miért is lennének nyugodt napjaim? No nem kell izgulni, nem lesz belőle agyvérzés (phü, phü, phü!), ugyanis most éppen közönyösen szemlélem a fejleményeket, és bízom a vállalkozó szaktudásában, leleményességében.
***
Képzeljétek, tegnap még dolgoztam is - éppen fordítottam és elég jól sikerült! Ráadásul verseket! Azzal a fantasztikus történettel van kapcsolatban, amelyről a minap (28564) beszéltem, és majd legközelebb elmesélem. Még van néhány jó történetem, az elmúlt hónapból, talán majd egyszer… Csak igény is lenne rá.
Szia!
Itt ragyogó napsütés van és hideg sincs!
Sajnálom a nehézséget, valahogy le kéne szigetelni. Gondolom, nincs megrepedve. Drukk megy!
Jó munkát!
Szervusztok!
Tegnap este annyira fáradt voltam, hogy a kínkeservesen összehozott, fekvő helyzetben a táblagépen írt beszámolómat elküldtem valahová - a francba, a fenébe, csak éppen nem ide. (Nem szép így beszélni, ugye?)
A szorongás elmúlt, a munka elkezdődött, a vállalkozóval remek a kommunikáció - volt ugyanis egy etnikai gyökerű félelmem, ami elmúlt, mert egy becsületes, nyílt tekintetű, zsidó mesteremberrel hozott össze a sors (eddig csak telefonon beszéltünk), aki nyilvánvalóan jó csapattal érkezett hozzánk. Bajok viszont már adódtak, mert a falakba felszívódott nedvesség okozója a nyolc emeleten áthaladó vastag vízlefolyó csöve, amely a kis WC sarkában éktelenkedik. Erről én már több mint tíz éve beszélek, csak eddig senki sem hitt nekem. Kiderült, hogy mindvégig igazam volt, de bár ne lett volna, mert ennek javítása, netán kicserélése egekbe viszi a költségeket. Valami köztes megoldást keresünk, és ez nem lesz könnyű. Jóindulat és szakmai tudás van, majd csak megoldódik az anyagi része is. Az eredeti költségvetést tekintve, valószínű, hogy a konyha felújításáról kell lemondanunk - egyelőre. Miért is lenne minden tökéletes???
Humoros történetem csak Klárikától lenne, akivel megbeszéltük, hogy a délutáni órákban teszem nála tiszteletem, de ő már 11 órakor telefonált: - Hol vagy? Miért nem jössz?
Köszönöm a drukkolást, szükségem is van rá!
Köszönöm Alsórákosi-Marikának, hogy megosztja velem a híreket, bár most szomorú hírről van szó. Kár érte… Isten nyugtassa.
Szia!
Drukkolok, hogy nagyon hamar elteljen nektek ez a hét, utána pedig, sokáig örüljetek szép otthonotoknak. Várom beszámolóidat, főleg a vicces-kínos helyzetekről.
Jó reggelt, Topik!
Van benne igazság, Tanaria? Bizony, nem is kevés! Önmagunkon is tapasztalhatjuk, a környezetünkről nem is beszélek.
***
Mostantól nagy drukkolás kéretik. Kezdődik az, amitől most talán még jobban félek. Csak remélni tudom, hogy majd vége lesz és jó is lesz. Hogy túlélem. Még talán élvezni is fogom, no nem ezt a hetet, hanem a várható eredményt.
Fejre állítottam az életünket.
Biztosan lesznek humoros epizódok is. Megpróbálok azokra koncentrálni.
Szép napot!
Jót mosolyogtam a küldeményeiden. Jól esett. Azért van benne igazság.
Persze, hogy elmegyünk és még sok más helyre is.
Ma fordítgattunk a lányommal egy olyan fantasztikus történet kapcsán, amit majd veletek is megosztok. Hiába, az élet nagy rendező, nagy forgatókönyvíró, és a legnagyobbak sem tudnák felülmúlni.
***
Kedves küldemények is érkeztek a napokban. >>>>
Húú! Biztos elmegyünk.
Végül Szabina két képe:
1. Az előző minaret más szögből és
2. még egy kép a piactérről. Az elől látható táskák-tarisznyák közül azt a kék csíkost a lányom vette meg, nagyon olcsón.
***
Jó volt, szép volt, vége van!
1. Standok, napernyők, régi falak, pálmák és egy minaret.
2. Körséta hintóval a vár falai előtt.
3. - 4. Régi épületekre emlékeztető modern szálloda.
1. Vásári, vagy inkább turisztikai tumultus.
2. Arab édességek - igazi kalóriabombák.
3. Elindulunk a város irányába.
4. Előttünk a várfalak, amelyeket Napóleon se tudott bevenni.
Furcsa dolgok történnek. Biztosan válaszoltam a kérdésedre, de nem találom a hozzászólást. Azt írtam, hogy Muszkó szirmaira szedte a már hervadó rózsát. Összeszidtam, de ő csak nézett a gyönyörű kék szemével, viszont haraggal követte a hulladékot összeszedő mozdulatokat. A bokámhoz is kapott…
Megpróbálok fordítani, bár szinkrontolmácsolással még nem foglalkoztam.
***
No itt az idő, hogy a mobiltelefonos néhány képet is feltegyem. Nem vagyok büszke a minőségükre, de közel két hét után már ideje lenne befejeznem az akkói élménybeszámolót.
1. - 2. Mint mondtam, a lányok vásároltak, én nézelődtem. Az El-Dzsázár mecset előtti téren vagyunk.
3. A mecset bejáratánál imaidőre várakozó fiatal férfiak.
4. A díszes bejárat előtti építményen (talán kapusfülke?) frivol ruhadarabok. Biztosan nem muzulmán nőkre szánták. Vallás és kereskedelem kapcsolódása.
És mi lett amikor Muszkó észrevette?
Sajnos angolul nem értek.
Legfeljebb írott szöveget. Majd inkább te fordítasz. 
Valahonnan a gépemre került néhány hangulatjelként használható apró virág. Megpróbáltam néhányat a szövegfelületre hozni - nem sikerült, sajnos, pedig a szerkesztés fázisában itt voltak, de eltűntek. Akkor képként teszek fel egyet-kettőt közülük, de nagyon aprók voltak, nem is butítani kellett őket, hanem okosítani.
Ugye milyen szépek?
Ám a valódi, a száráról letört, és kristály hamutartóba helyezett rózsa még szebb - napokig csodáltam, amíg Muszkó észre nem vette…
Csak kipróbálok valamit, hátha működik.
Lássuk.
Majdnem egysróf, Tanaria!
A macskák gyógyító erejéről sokat mesélhetnék. Mindig hagyom, hogy hozzám simuljanak, főleg Picurnak van ilyen készsége, de már Muszkónál is alakul. Már az a puha, selymes érintésük is gyógyít, és igen, igen! Mindig megérzik, ha segíteniük kell!
Mit szólsz? Kíváncsi vagy erre a helyre? Feltehetnéd az angolul beszélő fülhallgatót, biztos abból többet értenél, mint a héberből!
Megyünk? 
Tanaria, nagyon köszönöm a biztatást. Lesznek még mélypontok, bizonyosan, de túltesszük magunkat ezeken is - másképp nem lehet. Igaz?