Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szép napot!
Kissé megviselve ébredtem. Ezek az akkói képek feldobtak. Nagyon érdekes! Örülök, hogy láttam Krisztit is!
A tegnap olvastam egy cikket a macskák egészségjavító erejéről. Azt mondta, hogy, ha a cica rád fekszik hagyni kell, mert ő tudja, hol van baj és mikor elég a "kezelés" magától elmegy. Tapasztaltad-e meg ezt?
Visszakerestem Marcsus múlt szombati bejegyzését és látom, hogy a gépnél van - online! Azóta sem jelentkezett és igazán nem értem. Még mindig várom, hogy valamilyen úton-módon felvegye velem a kapcsolatot és velünk is!
Még egy rövid sorozat a szerencsésen választott helyről. ahol nagyon jó éreztük magunkat. Aztán folytattuk a sétát, a lányok vásárolgattak, én nézelődtem…
1. Kiskora óta nem láttam ilyen elmélyülten figyelni.
2. - 3. - 4. Kis válogatás a barátnő telefonjáról - ugyancsak a török fürdőből.
Itt kínlódni kezdett a masinám, de milyen jó, hogy a telefonnal is lehet fényképezni, bár közelről sem úgy, mint az én kis Canon gépemmel. Indulás előtt gondoltam is arra, hogy fel kellett volna töltenem az elemet, de bíztam a szerencsémben, ami, mint máskor is - elhagyott.
A következő sorozat még a fényképezőgéppel készült, utána következnek Szabina okostelefon-fotói, majd az enyémek is.
1. - 2. Az előcsarnokból átmentünk a fürdőterembe. Lehet, hogy giccsesnek tűnik, pedig maga volt a megszemélyesített történet! A vetítés és a mesélés folytatódott, nagyon ügyesen oldották meg, az érdeklődés pillanatra sem lankadt! Olyan volt akár egy bábjáték a gyermekkorban.
3. A mennyezeti világítás is az Ezeregyéjszaka érzését hangsúlyozta.
4. Miközben bűvöletében tartott a "Gyermek vagyok, gyermek lettem újra" érzése, érdekes tudnivalókkal is gazdagodhattunk. Így kell ezt csinálni, így kell vonzóvá tenni a kultúrtörténet egy pici kis szeletét!
A tegnapi, illetve néhány nap előtti akkói sétát a rosszkedv szakította félbe, igazán nem én!
Akár folytathatnám is, aztán jöhet a munka, mert abból rengeteg van, de megbirkózunk vele!
***
Amint tegnap is mondtam, az egyik sikátornak L-betűs sarkában felfigyeltünk egy táblára. Török fürdő? Na jó, de mi ebben a különleges? Inkább keressük meg a keresztesek földalatti birodalmát, vagy mégse? Győzött az újdonság varázsa - beléptünk. Recepciós pult, kedves személyzet. Nem volt kicsi a látogatás díja, örülhettem nyugdíjas koromnak, mert még egy kis engedményt is kaptam, felszereltek fülhallgatóval, ami állandóan leesni készült a fejemről és nevetséges kapkodást váltott ki belőlem, majd irány egy varázslatos belső udvar - jé, ki hitte volna, hogy ilyesmi is van errefelé? Vártuk, hogy beléphessünk (1.- 2.), és ettől a perctől izgalom kerített hatalmába, mert az előttünk járó turnus éppen kilépett, elégedett, mosolygós arcokkal.
3. - 4. A török fürdő nagy előcsarnokának falain korabeli jeleneteket láthattunk és ekkor már hallhattuk a mesét: az akkói török fürdő utolsó fürdőmesterének lenyűgöző történetét. A vetítő is működésbe lépett és olyan korhű előadást követhettünk, amely egy dinasztia apáról fiúra szálló mesterségének megható és itt-ott pikáns vagy humoros jeleneteiről beszélt, izraeli arab színészek kitűnő alakításában. Én az ivrit változatot hallgattam, éreztem és élveztem a hamisítatlan arab torokhangokat. Nagyszerű volt! A történet teljesen a hatalmába kerített.
Szervusztok!
Megint csak az újrakezdés az ideillő szó, használjuk bátran, hiszen minden reggel ezt jelenti. Tegnapi rosszkedvemet, szorongásaimat "kialudtam", talán most bátrabban várom a holnaputánt.
"Egy fiatal lélek nem lenne (...) képes a teljes lemondásra. Minden fáradt untsága összevéve sem elég hozzá, hogy legyőzze magában az újrakezdés heves vágyát. Sokáig nem ismertem fel a bennem rejlő életerőt. Talán meg fogja lepni, de rájöttem, minden önelégültség nélkül, hogy van bennem ellenállás - van erőm - van akaratom. És akkor még itt vannak a szép reggelek és az oly kedves barátok." (Albert Camus)
És mert ma igazán szép a reggel, benne rejlik az újrakezdés megannyi csodája. Használjuk ki, közösen!
Szép napot!
Megkapó hangulata van az akkói sétának. Köszönöm.
Megértem szorongásodat a felújítások miatt. Biztatni csak azzal tudnálak, hogy milyen jó lesz, amikor túl lesztek rajta.
1. Ő is elfáradt…
2. Vége a pihenésnek, és még mindig a török bazárban haladunk a turisták tömegében.
3. - 4. Amikor a táblát megpillantottuk, még nem tudtuk, hogy milyen kedves élmény vár reánk. (Ez a két utóbbi kép nem az enyém, a lányom barátnője fotózta a mobiljával.)
Séta, nézelődés, külső ingerek hatására elfárad az ember, és máris előttünk a megoldás: egy grottaszerű, félkör alakú bemélyedés egy öreg falban, fölöttünk csodaszép csillár és szellőzőablakok, körben kőpad a fáradt vándoroknak, lábunk alatt ugyancsak kör alakú padlózat. Legszebb a csillár, amire mások is felfigyeltek, és legjobb a pihenés fáradt lábainknak.
1. - 2. Babkávé dömping és fölötte reklám: zöldkávé-fogyókúra.
3. Ékszer-épület falán tábla: Nyugat-Galilea Turisztikai Információs Központja.
4. Felfigyeltünk a táblára (Török bazár) és balra fordultunk. Nagyszerű választásnak bizonyult.
1. - 2. A templom közvetlen közelében.
3. Pár lépésnyire már belecsöppenünk az arab piac színes forgatagába, és talán a három úriember arcát is érdemes megfigyelni.
4. Gazdag kendő- és sálválaszték.
Gondolatban és a képek segítségével térjünk vissza arra az október végi verőfényes, meleg napra, és folytassuk sétánkat az akkói Óváros zegzugos utcáin.
(Itt is nagyon lehűlt a levegő, éjszaka 10 fok volt csupán, most 17 van és fázom! Vigasztal, hogy a déli órákban 25 fok lesz. Talán. Ja és lemondtam a mai timráti munkát, mert csak az előttünk álló feladatokra tudok koncentrálni.)
***
1. - 2. Akkón is annyi látnivaló van, így inkább találomra vágtunk neki az egyik sikátornak. A kikötőből indultunk, a várfalak mentén, majd elhaladtunk a híres El-Dzsázár mecset mellett. Később visszakerülünk hozzá, de a másik oldalára.
3. - 4. A kiválasztott sikátor bejáratánál szép keresztény templomra bukkanunk, Ferenc-rendi szerzetesek kolostora és iskolája - nagy kár, hogy az előtte, mögötte lévő épületek elrabolják a perspektíváját.
Jó reggelt kívánok, ismét, ma is!
Tanaria, szerény személyed számomra nem csupán valaki, túl is tengtem volna, de belehulltam az önsajnálatba, és nem tudom hogyan vészelem át a következő napokat, talán heteket? Kezdődik a felújítási munka dandárja. Rettegek tőle. Hát nem volt jó nekem, ahogyan volt?
Lelkiállapotomat jellemzi, hogy a gépemen ott van az elmúlt hét mindössze 56 fotója, és nincs kedvem(!) letölteni, megnézegetni.
Ígéretemet azonban megtartom, és a sok-sok akkói képből küldök egy cseppet sem sikerült válogatást. Csak a rend kedvéért.
Szép napot!
Igen, sikerült megnyitni. Át is tanulmányoztam.
És igen, emlékszem. Ha szerény személyem "valaki" számodra, akkor csak tengjél túl.
Szervusztok!
Ezernyi dolgom van mostanában, most is éppen menni készülök.
Majd, ha időm engedi, talán még egy kis túl-ten-gést is produkálok. Van mivel, nemigen van mikor, és már azt sem hiszem, hogy lenne kinek. (Ha emlékeztek arra a buta kis anekdotára a férfiak korával kapcsolatosan: hol, mikor, kivel, illetve mivel kérdésekre adott válaszok más-más életkorban, de én még a miért-et is hozzátenném, na?)
További szép napot!
Én is láttam a filmet, Tanaria és nekem is tetszett. Robert Redford még 62 évesen is vonzó filmszínész volt, mostanra már a nyolcvanat is betöltötte és már cseppet sem jóképű!
***
Megpróbálok feltenni egy Google esőtérképet, ezt szoktam nézegetni; tíz percenként mutatja a fölöttünk elvonuló esőt. Kíváncsi vagyok, hogy ki tudod-e nyitni. Most éppen az ország középső felében esett - eléggé mérsékelten. Nálunk csak részlegesen felhős az ég.
Szép napot!
Nagyon szép ez a vers! Szép a Mindszenti litánia is.
Az este megnéztem a Suttogó c. filmet. Tetszett.
Könnyeket hullató súlyos felhőkkel köszöntött be november hava.
Mindszentek-napi idézetemmel magam is most találkoztam először. Annál értékesebbnek tartom:
Emlék az, ami itt suhan el velem messze, az éjben
Emlék ez a hajó, emlék a város emlék vagyok én
Elszáll és múlnak az évmilliók s nem lesz pillanat, egy se
Robogó légigép visszarohanó Lethe-hajók
Ablaka mellől lesve ki fekete ködben
Hogy egymást messe mégegyszer szempillantásra a két út
Elvillanva hogy lássalak s te is, és intsünk az ablakon át
Csak ennyit, szervusz, isten veled, isten veled! élet,
Ifjúság, remegő remény, mámor, félszeg, gyönge mosoly
Halk, tehetetlen kis tiltakozás az Éjszaka ellen
– Karinthy Frigyes: Mindszenti litánia (részlet)
Marcsus-Marának írnám, de attól tartok, hogy ismét nyomát vesztettük. Nagyon szeretném, ha mielőbb jelentkezne, ha találkozhatnánk, ha közösen kitalálnánk a fácskája nevét!
Érdeklődtem utána, de nagyon keveset tudok róla, a családi nevét sem. Nagyjából azokban az években jöttek az országba, akárcsak mi, Aradról származik, ha jól emlékszem, és szereti a verseket, valamint a hibátlan magyar beszédet. Ja és a szép nevű Párdész Cháná nevű városkában lakik, félúton Natanja és Haifa között. Amúgy a település neve is sokatmondó: Hanna gyümölcsöskertje. Közel van az ókorban létesített Caesaria-hoz, valamint Szdot Jám-hoz, ahol Szenes Anikó élt. A tévhit ellenére a mintegy száz éve alapított helységet nem a mi Anikónkról nevezték el, hanem Hanna Rotschildről, aki Edmond Rotschild báró unokaöccsének, Nátán-Méir Rotschildnak felesége volt.
***
Szóval, remélem Marcsus mégis előkerül és jól érzi majd magát közöttünk.
***
Kedves a megállapításod, Tanaria, de én nem tartanám folyamatos nyaralásnak, inkább az adódó alkalmak konstruktív kihasználásának.
No meg a kíváncsiságom csillapításának. 
***
Van most egy kis időm, hadd foglalkozzak a múlt heti fotókkal, hogy aztán Nektek is megmutathassam, hiszen ez a célom!
Szervusztok!
Ma reggel ismét újrakezdés: áldom Kriszmam-Eszter emlékét, hogy ezt a nagyon is sokatmondó címet találta a topikunknak. Persze nem csupán ezért. Emlegettük is a szombati gulyáspartin, ahol régi családi barátaikkal is találkoztam - jó volt nosztalgiázni. Ervin és Eszter bizonyára mosolyogtak, ha múlhatatlan érdemeik felsorolása a mennyekbe is felhallatszott. Itt mindig hiányozni fognak, ahogyan a többiek is…
Reményik Sándor:
Mindennapi kenyér
Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És – nincs tovább.
Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, –
De benne van az élet.
Szeretettel köszöntelek, Marcsus, nagyon szívesen látnálak még itt!
Úgy értettem, te is Izraelben élsz. Mióta és honnét érkeztél oda?
Szigal, azt hiszem már mondtam, de te tényleg egyfolytában nyaralsz. Ez a te ajándékod az élettől!
A megszokott köszöntés helyett ma egy képet küldök. >>>>
Margaret-Marika, köszönöm, hogy jelentkeztél, Te vagy a legkedvesebb zugolvasó-Manócska!
Még egyszer: szervusztok!
Elmentem világgá, de már hazajöttem, és újabb remek nap van mögöttem. Elmentünk a Járkon-parkba, a már harmadszorra megrendezett gulyáspartira, igaz számomra csak a második. Az előző februárban volt, akkor sok képet készítettem, most jóval kevesebbet. Természetesen fogadott öcsémmel, a jó barát Y.-vel utaztam, a Járkon parkban pedig találkoztunk a lányával, vejével és unokáival - olyan csodaszép kislány unokája van, hogy le se tudtam róla venni a szemem!
Találkoztam ismerősökkel, barátokkal, többek között Anyuci-Pannival, mert ilyen kicsi ez a világ! Jó volt, bár kissé meleg - 29 fok, jókat beszélgettünk, vidáman telt az idő. A gulyás ugyan feledhetőnek bizonyult, de azért megettük, még jól is esett. (Persze, mert mi mindent jobban főzünk, vagy ha nem is jobban, de másképpen).
Hazafelé megálltunk a haifai tengerparton, megittunk egy-egy kávét és néztük a naplementét. Aztán sétáltunk a fövényen, kagylókat, köveket gyűjtöttem. Kép is van egynéhány, és jut eszembe: Marcsus, rengeteg kép van a múlt heti kirándulásomról, görgesd az oldalt kicsit lefelé! A fácskád fotóját pedig küld el, hátha rájövök, hogy mi is lehet?
Nem tudtam válaszolni a privát üzenetre, ezek szerint ez a funkció még mindig nem működik.
Marcsus-Mara, ha teheted küldj egy telefonszámot, vagy valamilyen elérhetőséget, hogy találkozhassunk végre, hiszen itt élünk egymás közelében!
Olyan jó lenne, ha hozzánk csatlakoznál, a kevés aktív topiktárs és a zugolvasók is örülnének Neked!
Jelszó: Kezdjük újra!
Marcsus, el nem tudod képzelni, mennyire örülök a jelentkezésednek! Szerettem volna felvenni Veled a kapcsolatot, már hónapokkal ezelőtt, és most itt vagy, csak el ne veszítsük egymást újra!
Azonnal írok, csak megnézem a privát üzenetet, ami itt villog fölöttem, csak vajon tudok-e válaszolni rá?
Kezdjük újra......rendben. Kezdem. Több mint egy év telt el, azóta nagyon sok minden történt velem.
Most véletlenül rátaláltam az nlcafe felszólítására: ha nem vagy aktív törölünk.
Nos kezdem újra: nem találom Szigal gyönyörű képeit, elfelejtettem, vagy nem is tanultam meg rendesen a fórum kezelését.
Azért jó, hogy még ráleltem a kezdjük újra bejegyzéseire.
Nekem szinte naponta kell újra kezdenem, innen néha erőt merítettem hozzá.
Szigal kedves, ne menj világgá, mielőtt találkoznánk, talán jövő héten lesz egy szabad napom, elindulok Feléd.
Addig is Kellemes Hétvégét és minden szépet.
Ui. hatalmasra nőtt egy véletlen fa a kis ablakládámban, nem tudom mi lehet, de átültetném, ha tudnám, mekkorára nő....Majd küldök fotót róla, talán segítesz a meghatározásával.
Szép reggelt, még szebb hétvégét!
Nemsokára világgá megyek, ugyanis az élmények jönnek felém, ha akarom, ha nem. Most például akarom, tehát elindulok a fogadásukra. Remélem, hogy nem csalódok. Ráadásul az sem baj, ha ismétlés.
Tegnap délután-este okosodni is kezdtem, egészen jól haladok. Majd meglátjátok az eredményt.
Addig is, a viszontlátásra!
A tegnapi esőről beszélni enyhén szólva: túlzás. Szokásom ellenére felszereltem magam: esőernyővel, kabáttal. Haifán semmi sem mutatta, hogy készülődne, de mire Timrátra érkeztem, már gyülekeztek fölöttünk az esőfelhők. A számítógépen követtük őket egy ideig, mármint a felhőket. Vészesen, fenyegetően közeledtek keletről, szépen kettévágták az országot, hullott is az áldás, de nem a mi környékünkön. Felmentünk a tetőre, hátha erre is hullatnak valamit, és tanúi lehetünk az első esőnek, amiről még dalok is születtek.
Aztán csendesen, de egyre nagyobb cseppekben el is indult az áldás. Rövid ideig, csak néhány percig tartott, és Haifát teljesen kikerülte. Mikor este hatkor hazafelé indultam 29 fok volt és mintha esőerdőben lettünk volna. Csak feltételezem, hogy ilyen, mert még nem tapasztaltam, de olyan monszunos volt a levegő.
Mára is nagy esőt és viharokat ígértek - sehol semmi. A meteorológiát se nevezném éppen egzakt tudománynak…
Szép napot!
Milyen jó, hogy van egy ilyen jó barátod, mint Y.! Hiányoznak a beszélgetések. Katikával szoktam szombatonként.
Szóval akkor esett a tegnap.
Itt, remélem, ma nem esik, mert délután temetőbe megyek Stella barátnőmmel.
Most mondja Anyukám, hogy sztrájkba kezdtek a postások. A tegnap kellett volna kihozzák a nyugdíjat. Nekünk nem olyan szörnyű, mint lett volna ezelőtt 10 évvel, de sokan vannak, akiknek most is banira be van osztva. Sajnos nincs mindenkinek bankkártyája...
Szervusztok, szép reggelt!
Igen, Tanaria, jól telt a napom, bár voltak benne nehezebb pillanatok is. Talán azért, mert munka helyett az esőt lestük és nosztalgiáztunk. Vagyis inkább meséltünk egymásnak, főleg én, a három évtizede történt eseményekről. Ezt biztosan az időjárás változása hozta ki abból a két komoly emberből, akiknek tartjuk magunkat.
Elrepült az idő.
Megmutattam Y.-nek a rozsdás erdőről készült képeidet. Hallanod kellett volna a tetszés hangjait: Wow, többször, egymás után!
Tanultam is, többek között a képek fel- vagy letöltési módszereiről, de hazaérve ismét nem tudtam hasznosítani a tanultakat. Ma délután még próbálkozom, mert folytatni szeretném az illusztrált elbeszéléseket. Vagy sikerül, vagy nem, mert ilyenkor fellépnek a butaság, tudatlanság okozta gátlások és inkább abbahagyom a meddő próbálkozásokat.
Klárikával ma ismét a szemészetre kell mennünk. Nem lesz leányálom, az biztos… Máris indulok.
Ja, és a tegnapi esőről még nem is meséltem, pedig érdekes élmény volt. Csak mostanra már elfogyott az idő.
Szia, Szigal!
Már azt hittem eltévedtem, aztán láttam, hogy egy reklám talált ide.
Ne haragudj, csak annyit mondok: snooker van. Amúgy két napja csak a közeli boltban voltam. Azon kívül, hogy egyre rozsdásabb az erdő, nem igazán történik semmi, mondjam azt, hogy hála Istennek.
Remélem, jól telt a napod.
Mindenkinek csendes éjszakát!
Ismét: jó reggelt! Szerencsére nem csak magamnak kívánom, ugye?
Az elmúlt nap rosszul indult. Nem jött időben a buszom, erre felszálltam egy másikra, azzal, hogy a két busz egyik közös megállójánál leszállok, talán egy-két percet megspórolok. Szépen elhelyezkedtem, elő a kisokost, na most fél óráig nyugton lehetek. Egyszer csak megszólalt a belső vészjelző - feltekintek: Uram Isten, vajon most hol vagyok? Szerencsére hamar kapcsoltam, gyorsan leszálltam, és mert már egészen fent voltam a város tetején, elindultam lefelé, és juszt sem kaptam elő a kisokos térkép-applikációját, hanem: - Ibi te főzted, most edd is meg! -, és hősiesen gyalogoltam lefelé mondván, hogy a napi gyalogtúrát is elvégzem, ha már így alakult. Mentem, mentem, fényképezés sem történt, bár szép látványokban volt részem, tapostam a járdát és negyedóra alatt abban a megállóban voltam, ahol eredetileg lennem kellett volna…
Klárika már nyugtalankodott, noha végül csak 20 percet késtem, de ezért, vagy másért, végig nyűgös volt. A gyalogtúrának köszönhetően aztán egész nap csak vonszoltam magam és semmihez sem volt kedvem.
Most pedig indulok Timrátra.
Ja és a nagy hír: mára várjuk az első esőt! Örömmel, izgalommal!
Legyen szép napunk!
Jó reggelt!
Tanaria, átjön a ragyogás is. Úgy szép, ahogyan a képek láttatják!
***
Talán délután lesz annyi időm, hogy folytathassuk az akkói kirándulást.
Addig is jó órákat kívánok!
Ja, azt akartam írni, hogy igazából a képeken olyan az erdő, mintha le lenne kapcsolva a villany. Igazából ragyogott.
Nem, Gabi kutya nem jött vissza többet. Akkor búcsúzott.
Csak egy órát hajókáztatok?!
Az a hal cseppet sincs stilizálva. Abszolút természetes. 
Ma is megnéztem a tegnapi képeket, holnap is újra nézem ezeket. Nagyon tetszenek!
Jó éjszakát!
1. Hogy a lányok se felejtsék el ezt a napot…
2. Ezeréves romok és kövek között.
3. Szemben velünk a híres, vagy inkább hírhedt akkói várbörtön fala. Még az angol mandátum idején is (1920-1948) raboskodtak benne.
4. Jobb a színes forgatagot nézegetni.
***
Kezdődik az esti program, elköszönök. Szórakoztató időtöltés után nyugodalmas jó éjszakát kívánok!
1. Turistacsalogató pónik.
2. Víziparkoló.
3. - 4. Rengeteg ember között megyünk kifelé, mindenki más nyelven beszél, autók próbálnak parkolni, és ott egy szörnyű halszobor, amit természetesen meg kell örökíteni.
Még 3 x 4 = 12 kép van a kikötőből és környékéről, aztán elindulunk befelé az Óvárosba. Onnan is lesznek még képek, sőt az előző napokból is lesz néhány, de ma nincs több időm ezzel foglalkozni, így meg kell elégednetek az említett 12-vel. Egyelőre, aztán meglátjuk, hogyan alakulnak az ügyeim, munkáim.
***
1. Hajónk visszafelé indul, de mi majd a szárazföldön megyünk haza, valamikor késő délután,
2. de még egy pillantást vetünk a nyílt vizek felé. Bármikor megismételném ezt az alig egyórás utat.
3. - 4. Kifelé tartunk a kikötőből, új élmények várnak ránk.
1. - 2. Árbocerdők.
3. A járat logója a hajó oldalán.
4. Hihetetlen, hogy befértünk erre a keskeny helyre…
***
Kis türelmet kérek, tennivalóim vannak.
Miközben tátott szájjal figyeltem a szokatlan jeleneteket, látványokat, észre se vettem, hogy a hajónk beszuszakolta magát a keskeny kikötőbe, és a fedélzet is majdnem kiürült…
No itt vagyok.
Mielőtt kikötöttünk volna, nem is annyira magát az ügyes lavírozást figyeltem, mint inkább a hihetetlen pezsgést, nyüzsgést, a formákat és a színeket, no meg a ki- és bejövő, változatosnál változatosabb vízi alkalmatosságokat. A harmadik fotón a világítótornyot. Ezeket próbálom most érzékeltetni.
Szervusztok!
Volt már olyan napotok, hogy semmit csináltatok, de azt sokáig? No ez a mai ilyen! Reggel elmentem tolmácsolni a társadalombiztosítóhoz és maximális siker lett belőle, azaz azonnal átutalt pénz az egyik ismerősömnek, hazajöttem, és azóta bambulok bele a világba, pedig annyi dolgom lenne!
No, megpróbálom összekanalazni a maradék energiáimat.
Tanaria, nagyon szép a színes erdőtök, és olyan jó, hogy megmutattad! Ezerszer eszembe jutott, mégis mindegyre elfelejtem megkérdezni, hogy mi van a tömbházatok Gabi kutyájával? Május végén láttam, amint bement az erdőbe, azután visszajött? Remélem, hogy él és jól van…
Ha összeszedtem magam, a még hátralévő képek, apró információk is lassan sorra kerülnek.
Szép napot!
Amíg várom a további képes mesélést megmutatom, milyen most az erdő alattunk.
Csak még annyit, hogy nagyon érdekesen viselkednek a macskák...
Neked is jó éjszakát!
Gyönyörű volt ez a hajókázás. Csak ismételni tudom magam. A hangulatot a hajón, a távoli partokat, a tengert, az eget, mindent megcsodáltam! Igen, csodás helyen éltek!
1. Egy csokorban a kelet minden varázsa.
2. A Közel-Kelet mintegy 3000 éves kikötője. A belinkelt oldalon órákig lehet csemegézni.
3. Szemben a Kármel-hegy egész vonulata.
4. Vissza az akkói kikötőhöz, ahol még elidőzünk egy kicsit, de majd csak holnap, mert most:
Jó éjszakát!
Remélem jól szórakoztatok - eddig, mert a folytatás még sok izgalmas epizódot ígér!
Az akkói kikötőhöz közelítünk.
1. A fenti régiókról se feledkezzünk meg!
2. A Nyugat-Galileai települések madártávlatból. (Nem tudom, hogy honnan lehet az a kerek folt?)
3. - 4. Közeledünk Akkóhoz. Kicsit közelebb hoztam a partjait.