Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Érzelmi kavalkád?!
Sok téma forog a fórumon, és ezzel együtt sok vita. Hol szelídebb, hol durvább.
Érdekelne, hogy vajon az embert mi mozgatja, amikor az érzelmeit érinti egy-egy hsz-ás?
Gondolok arra, hogy a sajnálat sajnálatot , a szomorúság szomorúságot, a düh dühöt, a jókedv jókedvet hoz magával.
Viszont mi van akkor, ha valaki nem azonosul azzal az érzelemmel, amit a hsz-ló ki akar váltani egy másik hsz-ból?
Miért sértődik meg az, aki nem kap visszaigazolást az igazára?
Miért duzzog mégjobban, aki nem kap sajnálatot?
Miért dühös mégjobban az, akinek nem hagyják meg az utolsó szó jogát?
Cseh Tamást hallgattam ma, egyre jobban tetszik. Ez a dal talán megadja a választ arra, ami a fórumon történik.
Akik összeesküvés elméleteket látnak bele, csak a saját gondolkodásuk kivetülését látják, szerintem.
http://www.youtube.com/watch?v=k7oGlleCbQY
Nagyon tetszik, a Frontátvonulás album meg úgy együtt az egész, még csak néhány dalt ismertem belőle, annyira jó a szövege, hogy így hallgattam.
Meleg van?
Azt nem hallom soha, hogy rá illetve visszakérdeznének arra, ami valakinek ismeretlen eddigi felfogásához képest.
Igen, nem megy a függetlenítés. Még nem. És talán soká fog.
Ugyankkor bennem is ott van, ha én már tudom, akkor megosztom igénye.
Engem gyakran ér za vád, hogy kioktató vagyok.
De azt még nem gyakran hallottam, akkor kérlek mond el, hogy te miért vagy hogyan gondolod másképpen?
Vagy ha már elmondom a véleményem, akkor a további kérdések, amik előbbre vinnék adott témában szenvedőt.
Most volt egy topik, ahol a topikindítónak a nyugalma meghozta a maga válaszát a hsz-okból merítve.
Ez az, amit magam is szeretnék.
Mármint amikor felmerül bennem egy téma, akkor lenne kivel átrugózni a drótkerítésen.
Szerintem ez az egyik oka az érdektelenségnek: mármint, hogy egy idő után már unod, hogy kiszámíthatóan ugyanaz fog történni azokban a topikokban, amihez hozzászólsz. Kialakulna esetleg egy jó kis beszélgetés, még csak nem is feltétlenül egyet értő emberek között és jön valaki, akinek feltett szándéka, hogy szétrombolja csírájában is a kellemes fórumozgatás lehetőségét.
Sokszor érzem úgy, hogy azért jövünk ide, hogy az egonkat edzzük. Ezeket ütköztessük, mert ezt provokálja ki a másik fél is, én meg kapható vagyok rá. Talán ez vezérel sokszor engem is, bár a jóindulat amiből indul a dolog, legalábbis én azt hiszem. Mégis előbb-.utóbb jön a személyeskedés. Bármennyire is próbálod ettől függetleníteni a lelkedet, ez azárt valljuk be, nem mindig megy....
Hát ez az! Én sem merem kifejteni azt, amit én gondolok a betegségről.
Elfogadjam? címe a topiknak.
Annyira csak és kizárólag a milyen diagnosztizáláson nem vettem még részt típus az egész topik, hogy itt az a gyanúm, hogy mi tényleg nem rúghatnánk labdába a mi elképzeléeinkkel.
De mert magamnak sem tudok már annyit hazudni, ezért aztán mégis csak írtam egy megközelítést, kerülve azt, hogy megszólítsam a topikindítót.
Na ja! Most eszmélek, hogy mit is írtam.
Nem megyek szembe a megkövesedett dolgokkal! De hol? Kívül vagy belül?
Máris ráéreztem egy szó ízére. Felelősségvállalás.
Miközben beírtam egy betegségről szóló tpikba, szépen le is írtam, hogy nem akarok szembemenni megkövesedett dolgokkal, még addig sem ,míg leírom amit gondolok.
Aztán elolvastam a saját monológom, és a válasz a felelősségvállalásnál nyilallt.
Mi lehet az érdektelenség mögött meghúzódó ok?
Itt kavarog bennem a kérdés, ahogy olvasom a fórumot.
Érdektelenné, értéktelenné váltak a dolgok?
Ritkán bukkan fel olyan téma, aminek valóban van értéke, és ha igen, még ritkább, hogy ott érdemben meg is születhet valamiféle megértés.
Azt magamon is érzem, hogy amikor hozzászólok valahol, hogy tán mégsem kellene. Feleslegesnek tűnik.
Amikor kinyitok egy topikot, valahogy mindig bizakodom. Aztán újra azzal a semmitmondó, felesleges hsz halmazzal találkozom újra meg újra.
Ráadásként pedig ami most kezdi felütni a fejét az az fajta szövegelés, ami tele van jópofasággal, amit csak bizonyos emberek értenek maguk között.
Ez talán annak a pár embernek tudható be, akik még itt vannak?
Ugyanakkor ez a pár nick is állandóan nevet cserél.
A topiknyitás után már törölt maga a topiknyitő, de a hsz-ók közül is nagy százalékuk szinte a hsz után már törölté is válik.
Mi húzódhat meg emögött? Még ismeretlenül sem vállalnak emberek semmiért felelősséget? Sem azért, amit kimondanak, sem azért, amit cselekednek?
No akkor megnézem, hogy bennem mi a titok, hogy ilyen gondolatokkal foglalkozom? Ha megtudom ígérem elmondom.
Köszi. A növényeim már előre örülnek.
Nézem a felhőközvetítést az időképen.
Nálunk is most frissül. Nyári zápor, átfutó felhő...
Aztán küldöm én is tovább a káposztafejeknek.
Jelentem, nálunk meg volt a frissítő zuhé...eredmény 20,5 fok.
Istenem, mintha hetek óta egy száraz szaunában dunsztolódtam volna....
Zöldike, küldöm dél-keletnek a frissülést...:-)
Hát kénytelen vagyok egy csomó titokkal szemezni mostanában.
Nem akarnak nyugodtan hagyni.
Légkondi nálam is van, de csak este kapcsolom be.
Éjjelre csak keresztül kasul ablaknyitás.
Akkor ez már nem titok.
Á, napok óta ígérgetik, aztán csak tologatják, pénteken, vasárnap, ma meg azt hallotta az ember, hogy ide keletre nem is fog ideérni a hidegfront.
Lehet holnaptól bent alszok az irodában, ott van légkondi. Még az is lehet, hogy beköltözünk az egész családdal.
Lehet lesz valami kis eső. A szélvihar már itt van.
Hogy engem mi kötött oda, azt csak sejtem. Na jó, tudom, csak nem mondom.
Szerintem ők szerették volna megteremteni az ezoterikus szakzsargont.....nem sikerült. Erre az nlc közönsége amúgy sem alkalmas, kitörésre itt nincs lehetőség.....Lehet kevesen voltak a tanfolyamaikon és azt gondolták itt toborozhatnak majd.
Ettől függetlenül nem volt az annyira rossz, ha hetekre lekötött bennünket..:-)
Valami okból kifolyólag az emberek mégis szeretik nyilvánosságra hozni az ilyen részleteket.
Tanulság lesz annak, aki felismeri, aki nem annak megmarad az illúziója, hogy jól látja, amit nem is.
Mék inkább locsolni.
Nem, nem, sehol nem mondom azt, hogy abban a topikban tanulság van.
A tanulság abban van, ahogy emberek nem ismerik fel, hogy amiről beszélnek, az csupán egy fals látásmódnak az eredménye, amivel ellátják magukat.
Engem a téma egyáltalán nem érdekel. Mindenkinek megvan a maga elképzelése, és ez aztán végképp nem tartozik a nyilvánosságra.
Ugyanazokról az alapelvekról beszéltek, amiről mi is, és a többi ezoterikus irányzat*, csak átkódolták az általuk kitalált nyelvrendszerre. Ezzel elkülönülnek, mint valami szekta, és mondhatják, hogy az ő információik azok amik "belső" információk.
Pedig tudjuk, ilyen nincs, mert ezt mindenki csak egyénileg találhatja meg.
Semmi újat nem mondtak.
Vajon mi van most velük, mindjárt megnézem a honlapjukat.
*(mi is egy irányzat vagyunk)
Ezt a topikot én nem fogom elolvasni, még akkor sem ha sok tanulság van benne.
Úgy gondolom, csinálja mindenki úgy, ahogy neki jólesik, de számomra a kettőnél több résztvevő már nem fogadható el, maradok maradi.
A titokról már kezdem kapisgálni, mire gondoltál, de erre még mindig sivatagiak a körülmények, úgyhogy lehet mégis kérem azt a gépolajat.
Elhatároztam, hogy ha a hétvégén nem esik egyrendes eső, a kis káposztáim mennek a komposztra, és ami van, felszedek mindent, nem fogok fölöslegesen locsolni. Csak amit muszáj.
félre - ért - és - ek
Érti is meg nem is.
Félre is érti meg nem is.
És ha érti, akkor elmaradnak az és-ek.
No de ha félreérti, akkor jöhenek az és-ek...
Írjak ma még hsz-ást?
Hát persze! Ebből adódnak a félre-ért-ések...:-))
Azt olvastam elősre, hogy: megnéztem a wiskist! na mondom, cska nem kiadott valami esszé erről? :-)))
Ezt így megértem.
De ezt azért nem tartom követendőnek, mivel a hétköznapban az információ mégis csak más tartalommal bír.
És éppen ezért lehet elmenni más irányokba, amikor beszélgetünk, mert nem egyformán használjuk a szavaink tartalmát.
Most hirtelenjében megnéztem wikit is, hogy mit ír róla.
Azt hiszem részemről maradok annál, hogy a véleményemben lehet információ, de az információ nem a véleményem.
Hmmm... na ezt bogozd ki ha mered.
Inkább azt mondom, hogy a múltban jelenlévő magam már nem magam vagyok a mostban.
De mert igyekszem mindig "jól kinézni", így azért rossznak semmiképpen nem mondanám.
Naná! :-)
Számomra minden információ, ami kommunikáció útján "terjed". Tehát pl. valakinek a személyes véleménye információt ad arról, hogy ő miképp értékel valamit. Megosztja velünk a véleményét, tehát informál arról, hogy az adott témával kapcsolatosan mit gondol, érez, tapasztal stb....
Tessék mondani, kötözködhetek egy kicsinykét?
A véleményben hogy lehet információ?
Értem alatta, ha valami információ, akkor hogy lehet vélemény?
http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&csatid=819&topicid=297947
Ez a topik éppen kapóra jön a kérdésre nézvén.
Mármint hogy mi is a titok, és arról hallgatunk, vagy éppen nem mondjuk el?
Nálam már nem az számít titoknak, amit csak én tudok, hanem épp ellenkezőleg. Amit magam sem tudok.
Mert ha egyszer már tudom, akkor megszűnik titoknak lenni.
Ahogy elolvastam a topik hsz-ait, egyre pontosabban kirajzolódott ez a meghatározása a titoknak, amit útmutatóul kaptam.
Jobbára csak vagdalkozások vannak, ítélkezések, üres dogmatikus jogok és követelések, begyöpösödött nézetek arról, amiről tulajdonképpen fogalma sincs embereknek.
Akkor miről is alkotnak "véleményt"?
Arról, hogy ők mennyire frankók, mert képesek úgy gondolkodni, ahogy az elvárható tőlük?
De az, hogy bennük valójában mi megy végbe ez esetben adott témától függően, arról fogalma sincs a véleménynyilvánítónak.
Hát ez az a titok, amit nem lehet elmondani, mivel tudomás sincs róla.
Bizony, bizony, ilyen a hétköznapi megoldás.
De ha magasabb szintre emeljük, akkor már más-más értelmet kaphat.
Homokszem került a gépezetbe.
A titok nem abban van amit elhallgatsz
hanem abban amit nem mondasz el
Nekem ez ugyanaz, nem mondom el, tehát elhallgatom.
Egy kis gépolaj segítene?
Mit nem értesz?
Eztet én nem értem.
Nem beszélem a szellemek nyelvét, ez lehet a hiba. Vagy csak a hőség, de már nagyon csikorognak a fogaskerekeim.
Délelőtt amikor szótváltottunk, szó esett a titokzatosságról is.
Ezt kaptam "üzenetbe" a szellemvilágból
A titok nem abban van amit elhallgatsz
hanem abban amit nem mondasz el
Gondoltam már többször, hogy kellene egy kicsit visszatekinteni a hsz-aim között, de valahogy soha nem jutok el addig, hogy múltba nézzek.
De a múltkor valamiért csak-csak sort került rá, és teljesen meglepődtem.
Nem is akartam hinni a szememnek, mert éppen valami nagyon frappáns megállapításra akadtam.
No szóval én a bőrzsákot jobbnak ítélem a harmonikus kommunikációhoz. Vagy valakinek valamije.
Most megy a híradó. Komolyan mondom már fél füllel hallgatva is több a soknál. Brrr... Tűz, víz, gyilkosság...
Kiharmonizálás. Na mikor az ilyeneket olvastam, akkor kezdtem ráncolni a homlokom.
Nem tudom, minek kell ilyen értlemetlen szavakat kitalálni, magyarul is el lehet mondani bármit, ha valakinek van hozzá képessége.
Ha nincs, akkor meg csak belevész a saját zűrzavarába.
Én is elkezdtem egyszer visszaolvasgatni, érdekes, hogy annak idején hogyan értékeltem a leírtakat, és hogy most hogyan.
Ilyenek voltak pl:
A kiharmonizálás alatt a közös nyelvi egymást okolósdit, mikor megy a küzdelem a beszédhez való jogért. Aki lenyomja a másikat az jól megmondhatja és ettől megnyugszik.
Amit azutazó felvázolt témákat, az elég zavaros volt.
Őt megérteni nekem kihívás lenne, de ennek a kihívásnak inkább nem is akarok megfelelni.
Jobban kedvelm a nyílt és egyértelmű beszédet. Bár erre gyakran rácáfolok.
Ő meg tán azért volt olyan körülményeskedő, hogy ezáltal maradjon titokzatos a lénye.
Már pontosan én sem emlékszem, elkezdtem visszaolvasni a topikot, és bevallom őszintés most kezdem igazán érteni, miről akart beszélni azutazó.
Kommunikációval kapcsolatban volt valami olyan megjegyzés, hogy csak azért szükséges, hogy az ember a saját hallját hallja, mert különben bizonytalansága erősödne, ha ezt nem tehetné.....ha megtalálom idézni fogom.
Ez jó, először össze akartam vonni a projekcióval, de aztán elvetettem.
De ezek szerint mégiscsak jó gondolat volt.
A topikra emlékszem, meg a téma is mintha... de konkrétan azért nem ugrik be, hogy nekik mi volt az ilyen irányú elképzelésük.
Hát ő úgy látja, vagy akarja látni, hogy Te veszekszel. Tipikus felelősség áthárítás, ami mögött önbizalomhiány van. Ugyanis, ha egy dologról van egy véleményem, akkor tök mindegy mit gondol a másik, az adott pillanatban, az a véleményem és kész. Tehát ez csak annyiból állna, hogy elfogadom, hogy a másik nem lehet velem egy véleményen (rengeteg ok miatt)....az elfogadás hiány pedig mindig önbizalomhiányból fakad, szvsz. Magyarán, ha a másik nem támogat abban, amit az adott dologról vélek, akkor az csak támadhat engem.....
Egyébként most jut eszembe azutazó topikja, ahol kezdem érteni, mire akartak utalni a kommunikáció szükségtelenségével anno. Emlékszel biztos!
Ráhangolódás hiánya, nem látom a másik tölcsért. Miért nem?