Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Érzelmi kavalkád?!
Sok téma forog a fórumon, és ezzel együtt sok vita. Hol szelídebb, hol durvább.
Érdekelne, hogy vajon az embert mi mozgatja, amikor az érzelmeit érinti egy-egy hsz-ás?
Gondolok arra, hogy a sajnálat sajnálatot , a szomorúság szomorúságot, a düh dühöt, a jókedv jókedvet hoz magával.
Viszont mi van akkor, ha valaki nem azonosul azzal az érzelemmel, amit a hsz-ló ki akar váltani egy másik hsz-ból?
Miért sértődik meg az, aki nem kap visszaigazolást az igazára?
Miért duzzog mégjobban, aki nem kap sajnálatot?
Miért dühös mégjobban az, akinek nem hagyják meg az utolsó szó jogát?
Pedig az oroszlanokra jellemzo inkabb ez a viselkedes, hogy igenylik a hizelgest, nem az ikrekre. Az ikrek sokkal lazabbak annal, hogy ilyesmin megsertodjenek. Tuti nem az ikreksege ez.
Egyebkent nekem is fura lenne, ha egy ismeros a nemlajkolason sertodne meg. Valoszinuleg megprobalnam megnyugtatni, hogy a nemlajkolas mogott semmi banto szandek vagy szemelyeskedes nincs. A baratsagrol pedig azt gondolom, hogy nagyon keves ember van aki egy eleten vagy akar inkarnaciokon at elkiser. A legtobb lelekszerzodes meghatarozott dolgokra szol csak, tehat miutan beteljesiti a kapcsolat a kuldeteset utana mar lehet jobb elengedni.....
Nem, arról van szó, hogy eldöntöttem, hogy nem lájkolokvagy lájkolok valamit vagy valakit, hanem arról, hogy ne más szabja meg, hogy kit, mit és mikor....főleg ne a barátnőm várja ezt el tőlem, mert ugyan mi a fityfenét számít, ha nagy nyilvánosság előtt telelájkolom az összes fényképét, a való életben meg egészen mást gondolok vagy mondjuk én élőszoban szeretném elmondani, hogy mennyire tetszik ez vagy az......a képmutatás az, amit ebben nem tudok megemészteni....
Tudom, hogy az Ikrek nekem feladat....ma már ott taartok, hogy meghallom valakiről, hogy Ikrek, akkor tisztes távolságot tartok és ez nem jó...:-) Már csak azért sem mert a nagyfiam és az apám is Ikrek..:-)
"Mindenkinek vannak erős tükrei, de azért ehhez az is hozzátartozik, hogy vannak olyan tükrök is, amikre azt mondom, hogy "jaj csak így ne"!"
Ezt csak ugy tudom elkepzelni, ha vmi miatt nem tetszik a kep amit a tukor mutat. Tehat nem a tukorrel van gond, hanem sajatmagamban mutat meg vmit ami nem tetszik......
Ez a lényeg.
Nem számít meddig tart, csak az, hogy megtörténik.
Ez az, amit senki nem tud tőlünk elvitatni, és ez az, ami a mindennapi ilyen-olyan nemkívánatos élmények között örömet tud adni.
Nekem mostanában az a kifejezés erre, hogy: amikor leér a szívig. Ekkor már rendben van.
Barátnő egy más kérdés.
Mindenkinek vannak erős tükrei, de azért ehhez az is hozzátartozik, hogy vannak olyan tükrök is, amikre azt mondom, hogy "jaj csak így ne"!
A megsértődés csak egyet jelenthet mindenkinek. Legfeljebb a módját váltogatjuk. :))) Kinek kinek a saját játszmája szerint.
Ha én meg vagyok arról győződve, hogy én nem akarom lájkolni a képet, akkor ezt vagy eldöntöttem, és ehhez tartom magam, ebben az esetben nem történik semmi érzelemmegnyilvánulás, vagy csak azt hiszem, hogy eldöntöttem, ezért kétségeim vannak, és így dühös is vagyok magamra, és persze haragszom a másikra, hogy miért vár el tőlem valamit, amit még magam sem tudok eldönteni, hogy akarom-e vagy sem?
OK! Így van, viszont akkor már tudatos vagy, legalábbis az adott dologgal kapcsolatban.
Az én életemben a legfontosabb hasonló eset átfordulása 4-5 hónapot vett igényben. A probléma detektálásától számítva. Megértettem, hogy probléma, tudatosan tettem ellene (2 napig sikerült csak), aztán 4 hónap kellett ahhoz, hogy a dolog szívből jöjjön....az eredmény számomra csodás élmény volt....
Megértettem már az előbb is, hogy mire gondoltál robot alatt.
Akkor még kiegészítem azzal, amire ott nem tértem ki, hogy ezt azért nem nevezem robotnak, mert ez a tudatosság.
Valójában ez a cél, ez az ÚT.
Amikor erre az útra rátalálunk és haladunk rajta, akkor ez egyre inkább természetessé válik, és nem a görcs az, ami mozgatja az ember figyelmét.
Mondjuk kérdés az is, hogy kinek mit jelent a megsértődés. Én akkor szoktam megsértődni, ha valami abszurd dolgot várnak el tőlem....pl. barátnőm a lájkmajmolást....hihetetlenül tud idegesíteni a dolgaival ( talán emlékszel, ő az, akivel a múltkor "szakítottunk" egy időre, 15 éves barátságról van szó)......vele nem tudok mit kezdeni. Senki más nem képes ilyen érzelmeket kiváltani belőlem. Mondjuk ezt a sértődést befelé élem, vagy megírom üzenetben, szóban pedig őszintén elmondom mi zavart a dologban. Ő az, akit nehezen tudok megérteni.Elfogadom, hogy másképp gondolkodik, de ő olyan tükör számomra, ami mindig arra döbbent rá, hogy utálok belenézni....lám most is mit vált ki belőlem.
Na, de pl. itt az nlc-n ez már tök jól megy. Amikor elkezdtem ide járni szabályosan fájtak dolgok, azóta már tudom, hogy nem kell, hogy nekem fájjon az, amihez semmi közöm...nagyjából ez megy a reality kapcsolatokban is. Azt veszem észre, ha valami felmérgel, az ott helyben lejátszom, kiadom magamból az összes érzelmi energiát és túl i svagyok rajta.....ma már egyre ritkábban fordul elő az, hogy ha utólag visszaidézem a történteket, az felkavarjon...és ennek örülök.
Robot....számomra az is program, ha folyamatosan azt figyelem, most miért sértődök meg, miért sírok, miért fogadok el valamit, más meg miért nem...ez majd megvilágosodik, ha kell. Nem tudom mennyire érthető ebből mire gondolok.
Nem hiszem..........sztem rossz helyen kapisgalsz.....de nem baj.
A kep viszont jo! Igy is van.
Es akkor most megint kilyukadtunk a kezdopontnal, annal a mondandomnal, amire -1- eredetileg felkapta a vizet, hogy a " a szavak mogott erzekelni kell megtanulni a masikat......a kommunikacio tehat valoban "ezos bemeres" a javabol.....a masik erzekelese a szavakon es ragozason tul........." Mert ha ez megvan akkor a ket figura a kepen latja a 4-et es a 3-at is.
Igazan orulok a piros pontnak, de mire kaptam?
Te pedig, Betyke, kapsz tolem egy feketet ( )
A "szeretetnek" semmi koze ehhez, mar ilyen ertelemben, hogy kedvelek-e vkit vagy sem, vagyhogy engem kedvelnek-e, ez teljesen irrelevans.
Nem akarok semmit tudatositani -1-ben, viszont sejtem, hogy tukrot tartok, ami egyebkent nem szandekos, nagyon ugy tunik sajat magat vagy nem magat hat valaki mast lat bennem de semmikepp sem engem. Mindenesetre en azt latom, hogy engem nem lat.....nem tudom ertheto-e amit irok.......
http://fun7.hu/fun/1358
Tudatosittani akkarod -1- et ,hogy vegye már észre ,hogy téged nem is kedvel ? - ez tényleg jó döntés ha már a pszichológiát emlegetjük .
Na lásuk akkor forditsuk meg a menetet .
Miért kedveled ? Csak az első három választ nehéz megtalálni a többi jön majd magától .
Félni nem félek, de nem vállalom, azt hittem, elfogadtad az indokomat.
Rosszul már döntöttem párszor, és nem dőlt össze a világ tőle. Idáig legalábbis.
Különben is te találtad ki, vedd magadra a bíráskodás terhét. Vagy van még itt pár jelentkező.
"Atmentel tamadoba, kivetitettel," - Ha ezt teszed akkor idéz ,hogy melyik mondatot érezted támadásnak vagy bántonak . A vádaskodásnál csúszik félre a kommunikációtok .
Képes vagy rá ? Mármint figyelni a 3D -n túl .
Hozok egy idezetet:
" Ne keseredjünk el, ha szavunk bárkinél is süket fülekre talál. Különös dolog az emberi lélek csendje. Sokszor esztendők is eltelhetnek, míg az elvetett mag megfogan benne."
Sajnos nem tudom honnan szarmazik, de ez nekem ma kulonosen nagyon jol esett, ma ezt dobta az "univerzum"............
Ha már így fel lett emlegetve.
http://www.fixhd.tv/video.php?id=726
Smaragút ---> A felnőtt kor határán.
Ezt még én sem láttam.
Egyebkent nem kerdezes volt, hanem kerdore vonas
De ennek ellenere en valaszoltam
Olyan jókat írsz, el ne menj!
Hát persze, hogy ez a cél, megismerni önmagunkat.
Ha a másik fejével próbálnánk gondolkodni, az viszont nem vihet az önismeret felé, csak valami tévútra.
Ezért azt gondolom, felesleges és nem célravezető találgatni a másik szándékait. Teszi, amit tesz, én pedig érzékelem, amit érzékelek, a saját szemüvegemen keresztül, számomra csak ez a fontos.
Hogy ebből magamat fejtsem meg.
A többi nem az én dolgom.
Persze azért kíváncsi még lehetek.
FUUUU Szemuveget a bironak!!!!!!!
(A 47094-es elkerulte a figyelmed, Bety...)
Először engem is idegesített a stílusa. És unalmasnak találtam.
Aztán elmúlt.
Néha meghallgatok egyet, amikor kedvem támad hozzá. Nagyon sok műsora van, szinte lehetetlen mind megnézni.
Így van, önmagunk minél pontosabb feltérképezése a cél, és ha ezt ez a topik adja meg, akkor ez a topik adja meg, ha nem, akkor majd megadja valami más.
Akkor már inkább ez a topik, mint az élet pofonjai.
Én személy szerint nagyon sajnálom, ha valaki megsértődik, de ezen nem tudok változtatni.
Az én sértődéseimre tudok hatni. Ha akarok. Ha nem, akkor meg puffogok.
Hát oké, de azt javaslom, használj fogvédőt.
És vigyázz az övön aluliakkal.