Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mykee számtech - 2. könyv
2007-11-18 22:471.
Létrehozva: 2007. november 18. 22:47
Üdv mindenkinek a második "könyv" alkalmából!
Az első "könyv" itt található, ami főként az alapokról szólt.
Aki még kezdő a számítástechnikában, előbb azt olvassa el az elejétől, és akkor talán már érteni fogja ezt a topikot is.
Az előző "könyvhöz" hasonlóan itt is témaköröket mesélek el, tehát nem elsősorban az egyéni problémák megoldása a cél, hanem a jó alap kialakítása. Ez alapján már el lehet indulni az egyedi gondok megoldása felé, vagy esetleg új ötletek juthatnak eszünkbe. Kiderülhet, hogy a számítástechnikában mennyi út létezik, hányféle elágazás, és ebben ez a szép, hogy ugyanazt a célt többféleképpen érhetjük el.
Ehhez viszont kell az általános alap, amiből ez a sok szál szerteágazik.
Nem fogom lefedni a teljes számítástechnikát, hiszen nem is lehet. Pár dolgot érintek csupán, hiszen én sem érthetek mindenhez. Ennek annyi ága és változata van, hogy legjobban egy közel tíz éve megfogalmazott mondatom idézném:
"A számítógép két dolgot nem adhat meg neked: szeretetet és testi örömöket. Minden mást pótolhat."
Tegyük hozzá: egyelőre. Persze örök életet sem adhat, mint testi öröm, bár már ez sem igaz, hiszen a számítástechnika szinte mindenhol ott van.
Tehát itt csupán alapvető dolgokra igyekszem kitérni és érthetően elmagyarázni. Remélem sokaknak sikerül pár dolgot megérteni.
Jó olvasgatást, és érdemes ezt a topikot (mint az előzőt is) a legelejéről kezdeni!
Az első "könyv" itt található, ami főként az alapokról szólt.
Aki még kezdő a számítástechnikában, előbb azt olvassa el az elejétől, és akkor talán már érteni fogja ezt a topikot is.
Az előző "könyvhöz" hasonlóan itt is témaköröket mesélek el, tehát nem elsősorban az egyéni problémák megoldása a cél, hanem a jó alap kialakítása. Ez alapján már el lehet indulni az egyedi gondok megoldása felé, vagy esetleg új ötletek juthatnak eszünkbe. Kiderülhet, hogy a számítástechnikában mennyi út létezik, hányféle elágazás, és ebben ez a szép, hogy ugyanazt a célt többféleképpen érhetjük el.
Ehhez viszont kell az általános alap, amiből ez a sok szál szerteágazik.
Nem fogom lefedni a teljes számítástechnikát, hiszen nem is lehet. Pár dolgot érintek csupán, hiszen én sem érthetek mindenhez. Ennek annyi ága és változata van, hogy legjobban egy közel tíz éve megfogalmazott mondatom idézném:
"A számítógép két dolgot nem adhat meg neked: szeretetet és testi örömöket. Minden mást pótolhat."
Tegyük hozzá: egyelőre. Persze örök életet sem adhat, mint testi öröm, bár már ez sem igaz, hiszen a számítástechnika szinte mindenhol ott van.
Tehát itt csupán alapvető dolgokra igyekszem kitérni és érthetően elmagyarázni. Remélem sokaknak sikerül pár dolgot megérteni.
Jó olvasgatást, és érdemes ezt a topikot (mint az előzőt is) a legelejéről kezdeni!
Általában ezzel a két programmal minden makacsságot le lehet pucolni.
Örülök, ha sikerült és a telepítésnél mindig figyelj, hogy telepít-e toolbart vagy sem. Ezért ha sokszor telepítesz, érdemes mindig a haladó módot választani, hogy a trükkös dolgokat ne telepítsd fel.
Milyen vizsga lesz az kedves?
Na de egy úttörő ahol tud, segít.
Jujjjjjjj...de nagyon jó, hogy vagy nekünk...:))
Köszönöm, sikerült !
Nem ismertem ezeket a programokat, teljesen amatőr vagyok, és eddig nem találkoztam ilyen makacsul feltelepült űrlénnyel....!
Köszi-puszi !!!
Akkor édes, téged kérlek meg, hogy segíts a vizsgám előtt.
Szióka!
A Delta Search gondolom egy toolbar és hozzávalói voltak.
Ilyenkor először javasolt lefuttatni a Malwarebyte's anti-malware programját és a TDSSKillert, hogy biztosan tiszta legyen a géped.
Ha ez megvolt, akkor a Chrome beállításaiban válaszd az Induláskor az Adott oldal vagy oldalak megnyitása mellett az Oldalak beállítására kattints és töröld a felesleget, esetleg használd az about:blank szöveget (ilyenkor üres lap jelenik meg). Ellenőrizd ugyanitt, de lejjebb lévő keresést is, hogy az a Google-re van-e állítva!
Ha megvan, zárd be a Chrome-ot és indítsd újra. Nézd meg, hogy minden rendben van-e!
Szia Mykee....segítség légyszíves !!!!!
Google-t, és Chromot használok évek óta.
Néhány hónapja új gépem van, tökéletesen működött eddig.
Aztán észrevettem a minap, hogy a CCleanert nem telepítettem föl.
A szoftverbárisból föltöltöttem. Pillanatokon belül a Google helyett, holmi "Delta Search" lépett a képbe. Már szerintem nincs hely, ahol ne állítottam volna át-vissza a keresőmotort, de képtelen vagyok visszacserélni, és eltűntetni ezt a deltát....:((
Töröltem a programokból (gondoltam én).... kitöröltem az explorer internetbeállításaiból, egyéb beállításokból.....
Van valami ötleted ? ÁMÁTŐR vagyok...:))
Köszönöm...:))
Még egy megjegyzés, aztán folytatom a linképítés hasznosságával:
a meta kacsacsőrök előtt és után nincs szóköz! Csak azért tettem bele, mert az NLC szerkesztője kipucolta/értelmezte azokat!
A linképítésnél már nem kell ilyen dolgokra figyelni, hamarosan jön ez a rész!
Amikor elkészültünk és megírtuk a szöveget, akkor jöhetnek a metaadatok. Ezek olyan információk, ami a weblap betöltésénél kerül beolvasásra, tehát a weboldal kódjának fejrészében (azaz: (itt)) helyezkednek el. Ez azért fontos, mert a keresők ezt olvassák el először, tehát ide hasznos információkat kell beírnunk. Az alábbiakban csak a legfontosabbakról lesz szó, ezt még lehet cifrázni igény szerint, amiről a Google webmester oldalain lehet olvasni.
Lássuk tehát, mi mire való!
Ez a kód engedi vagy tiltja a keresőrobotoknak, hogy engedjük kutakodni az oldalunkon vagy sem? A content értéke 2-2 lehet: index vagy noindex, follow vagy nofollow. Ezekből aztán lehet variálgatni, a lényeg: az index vagy noindex mondja meg, hogy benne legyünk a találati listában vagy sem? A follow és a nofollow pedig azt, hogy a weboldalunkon lévő linkeken tovább lépjen a kereső vagy maradjon ezen az oldalon? Ha valaki el akar rejtőzni a nagyvilág szemei elől, akkor persze a "noindex, nofollow" értéket állítja be.
A fenti példában a (kulcsszavak listája) helyre írjuk be a korábban felírt szavainkat vesszővel, szóköz nélkül. Például: "alma,almavásár,dióbolt,szegfűszeg akció,málna,dinnye,görögdinnye" Tehát itt adjuk meg azt, hogy az adott oldalon milyen kulcsszavakat használunk elsősorban. Ha több lapból áll a weboldalunk, próbáljunk ügyelni arra, hogy minden lapnak egyedibb listája legyen. Lehetnek átfedések, de legyenek eltérések is a listában, hiszen így több lappal jobban lefedjük az összes kulcsszót és jobban megtalálnak bennünket valamilyen keresési módon.
Az (oldal rövid leírása) részbe valóban a weboldalunk, vagy weblapunk rövid ismertetője kerüljön, és itt használhatunk (sőt célszerű!) kulcsszavakat. Ide valóban a legerősebb kulcsszavakkal formázzunk mondatot. Például: "Ilyen pékség nincs még egy a városban, ahol roppanós zsemle és foszlós kalács kerül reggelire a pultokra!" Ebben a mondatban máris észre lehet venni a kulcsszavakat, mint pékség, roppanós zsemle, foszlós kalács, reggeli, város. Ha valaki pékségre keres, akkor egyből megtalál a keresőben, a többi szóról nem is beszélünk. Ez amit ide kiírunk ez jelenik meg információként a Google keresőjében a link alatt, a képtől jobbra. Célszerű ide valóban rövid, tömör mondatot keresni, ami kb. 100-150 karakternél nem hosszabb. Ha túl hosszú lenne, az nem fog látszódni, úgyhogy felesleges törni magunkat. Frappáns legyen és a lapra egyértelműen utaló. Minden lapnak mást célszerű írni, hogy a találatokat jobban lefedjük.
(Lap címe)Ez a rész felel azért, hogy milyen szöveg jelenik meg a böngésző fülén, tetején. Ha elmenti valaki kedvencnek a weboldalad, akkor ezen a néven fog neki letárolásra kerülni, tehát fontos része a weblapodnak!
Vannak vélemények, ami szerint ez jobb, mások szerint az előbbi, de valójában semmi bajunk nem lesz, ha mindkettőt használjuk. Az előbbi esetben biztosan kikerül a lap címe a böngésző tetejére, addig ez a metacímke elsősorban a keresőknek kedvez. Úgyhogy bátran használhatjuk mindkettőt ugyanazzal a lapcímmel.
A metaadatok közül sok létezik, úgyhogy akit mélyebben érdekel, járjon utána. A weboldalunk ezek után már felkészülten várja a keresőket.
Látom, ma nagyon nem akarja az NLC szövegszerkesztője az igazságot, szóval még elpróbálgatom itt, mire megkapom a megfelelő formát...
Teszt:
Ide valamit
No jól nézek ki. Pont a lényeg nem látszik...
Még töröm a fejem, hogyan tudom betenni, de ha más nem, szóközöket használok...
Úgyhogy teszt:
(Lap címe)
Amikor elkészültünk és megírtuk a szöveget, akkor jöhetnek a metaadatok. Ezek olyan információk, ami a weblap betöltésénél kerül beolvasásra, tehát a weboldal kódjának fejrészében (azaz: (itt)) helyezkednek el. Ez azért fontos, mert a keresők ezt olvassák el először, tehát ide hasznos információkat kell beírnunk. Az alábbiakban csak a legfontosabbakról lesz szó, ezt még lehet cifrázni igény szerint, amiről a Google webmester oldalain lehet olvasni.
Lássuk tehát, mi mire való!
Ez a kód engedi vagy tiltja a keresőrobotoknak, hogy engedjük kutakodni az oldalunkon vagy sem? A content értéke 2-2 lehet: index vagy noindex, follow vagy nofollow. Ezekből aztán lehet variálgatni, a lényeg: az index vagy noindex mondja meg, hogy benne legyünk a találati listában vagy sem? A follow és a nofollow pedig azt, hogy a weboldalunkon lévő linkeken tovább lépjen a kereső vagy maradjon ezen az oldalon? Ha valaki el akar rejtőzni a nagyvilág szemei elől, akkor persze a "noindex, nofollow" értéket állítja be.
A fenti példában a (kulcsszavak listája) helyre írjuk be a korábban felírt szavainkat vesszővel, szóköz nélkül. Például: "alma,almavásár,dióbolt,szegfűszeg akció,málna,dinnye,görögdinnye" Tehát itt adjuk meg azt, hogy az adott oldalon milyen kulcsszavakat használunk elsősorban. Ha több lapból áll a weboldalunk, próbáljunk ügyelni arra, hogy minden lapnak egyedibb listája legyen. Lehetnek átfedések, de legyenek eltérések is a listában, hiszen így több lappal jobban lefedjük az összes kulcsszót és jobban megtalálnak bennünket valamilyen keresési módon.
Az (oldal rövid leírása) részbe valóban a weboldalunk, vagy weblapunk rövid ismertetője kerüljön, és itt használhatunk (sőt célszerű!) kulcsszavakat. Ide valóban a legerősebb kulcsszavakkal formázzunk mondatot. Például: "Ilyen pékség nincs még egy a városban, ahol roppanós zsemle és foszlós kalács kerül reggelire a pultokra!" Ebben a mondatban máris észre lehet venni a kulcsszavakat, mint pékség, roppanós zsemle, foszlós kalács, reggeli, város. Ha valaki pékségre keres, akkor egyből megtalál a keresőben, a többi szóról nem is beszélünk. Ez amit ide kiírunk ez jelenik meg információként a Google keresőjében a link alatt, a képtől jobbra. Célszerű ide valóban rövid, tömör mondatot keresni, ami kb. 100-150 karakternél nem hosszabb. Ha túl hosszú lenne, az nem fog látszódni, úgyhogy felesleges törni magunkat. Frappáns legyen és a lapra egyértelműen utaló. Minden lapnak mást célszerű írni, hogy a találatokat jobban lefedjük.
(Lap címe)Ez a rész felel azért, hogy milyen szöveg jelenik meg a böngésző fülén, tetején. Ha elmenti valaki kedvencnek a weboldalad, akkor ezen a néven fog neki letárolásra kerülni, tehát fontos része a weblapodnak!
Vannak vélemények, ami szerint ez jobb, mások szerint az előbbi, de valójában semmi bajunk nem lesz, ha mindkettőt használjuk. Az előbbi esetben biztosan kikerül a lap címe a böngésző tetejére, addig ez a metacímke elsősorban a keresőknek kedvez. Úgyhogy bátran használhatjuk mindkettőt ugyanazzal a lapcímmel.
A metaadatok közül sok létezik, úgyhogy akit mélyebben érdekel, járjon utána. A weboldalunk ezek után már felkészülten várja a keresőket.
No akkor betördelve újra:
Mi az a SEO, miért jó?
Aki valaha blogolt már, vagy weboldalt készített, annak mindenképpen muszáj megtanulnia ezt a három betűt: SEO. ez nem más, mint a Search Engine Optimization, magyarul lefordítva: Keresőoptimalizálás. Ennek lényege, hogy a keresők és a keresőket használó emberek megtaláljanak bennünket. De először induljunk ki önmagunkból!
Ha valamire kíváncsiak vagyunk, megnyitjuk a Google-t (vagy más keresőket, mint a Bing, Yahoo) és beírjuk azt, amire választ szeretnénk kapni. Ez lehet mondat is, de akkor kapjuk a leghatékonyabb találatokat, ha olyan szavakra keresünk rá, ami ténylegesen csak az adott témára igaz. Ezeket a szavakat hívjuk kulcsszavaknak. Ez lényeges, mert erre alapozzuk a jövőnket!
Tehát ha varrással kapcsolatosan szeretnénk keresni, akkor rákereshetünk a varrás szóra is, de hatékonyabb, ha mondjuk a tű vagy cérna típusára, a varrógép modelljére vagy gyártójára keresünk rá. Másik példa: ha tévét akarunk venni, általában nem azt írjuk be, hogy "olcsó tévé", mert akkor sok felesleges találatot kapunk, és csak időpocsékolás lesz, órákig keresgélhetünk. Kezdésnek jó lehet, ha semmi ötletünk, de ha már azt írjuk be, hogy "olcsó Sony tévé" vagy "Sony tévé akció", akkor már más lista kerül elénk és céltudatosabban kereshetünk. Tehát fontos a céltudatosság!
Ugyanez igaz a kulcsszavakra is: legyünk céltudatosak és a weboldalunkon használjunk olyan kulcsszavakat, amiket nagy valószínűséggel mások keresni fognak! Itt el is érkeztünk a tudatos weboldal készítéshez, a kulcsszavak helyes használatához. Nem kell mérnöki precizitás, de azért érdemes egy papíron megterveznünk a stratégiát a következőkről:
- milyen kulcsszavaink vannak
- hozzászólásonként és/vagy weblaponként (tehát aloldalanként) milyen kulcsszavakat szeretnénk használni?
A lényeg a mennyiség és nem szabad túlzásba esni!
Kezdjük tehát az első lépéssel, a kulcsszavakkal: üljünk le és gondoljuk végig, milyen szavak jellemzőek arra, amelyek jellemzik az oldalunk témáját. Írjuk össze ezeket. Lehet benne pár általános szó is, de törekedjünk a konkrétumokra. Ha ezek megvannak, jöhetnek a szóösszetételek, maximum kétszavasak legyenek, pl. "használtautó eladó" vagy "kirándulás hegyekbe". A magyar nyelv miatt a ragozások külön szavaknak számítanak!
Miután összeírtuk ezeket, kezdjük el osztályozni, tehát jöhet a következő lépés: melyik szóra milyen sűrűn keresnek az emberek? Erre a Google ingyenes szókeresője siet a segítségünkre, a Google Adwords. A használatához kell egy Google fiók, de mivel erre később is szükségünk lehet, ezért érdemes regisztrálni (akinek még nem lenne). Belépés után az Eszközök és elemzés menüben kattintsunk a Kulcsszóválasztó eszközre. Soronként megadhatjuk a felírt szavakat és ha szükséges, szűrjünk is. Válasszuk a Kulcsszóötletek fület és keressünk! A Verseny oszlopban az a jó, ha Alacsony, mert nem kell sok vetélytárssal megküzdenünk. Viszont azt is vegyük figyelembe, hogy a Globális vagy a Helyi keresések mennyire nagy számban fordulnak elő? Tehát a kettő egybeesése a legjobb: Alacsony verseny magas keresési aránnyal. Ez alapján szűrjük le a legjobb 30 szót, szóösszetételt. Ezekre kell koncentrálnunk, egyes esetekbe akár a weboldalunk szövegezését is átírnunk!
Persze ezek nincsenek kőbe vésve, bővíthetők, cserélhetők, de előtte mindenképpen az Adwordsben futtassunk le egy keresést, nehogy értéktelenebb szavakkal cseréljük az értékeseket.
Ezután jöhet a következő lépés: miként optimalizáljuk a weboldalunkat ezekre a szavakra?
Ideje leporolni ezt a topikot, mert új témát fogok boncolgatni: mi az a SEO (Search Engine Optimization)?
Aki a HTML oldalakkal foglalkozik és azt akarja, hogy a keresők (na meg az emberek) megtalálják, annak ez életfontosságú, úgyhogy amint összekapom magam és a gondolataim, megírom a következő bejegyzésekbe, hogy mi ez, miként kell beállítani a weblapokat és miként lehet több látogatót bevonzani a weboldaladra és még belekóstolunk a linképítés lényegébe is.
Szívesen!
Ha előtted van a program, szerintem úgy érthetőbb, mint fejben, képeket viszont nem tettem be ide, gyakorlatban gyorsabban látod majd.
Ha bármi probléma, kérdés lenne, szólj!
Köszönjük (nöm)!!! Mennyit dolgoztál vele, hogy érthető legyen.... megpróbálom átrágni magam rajta :)
Kattintsunk fent középen a Felhasználókra! A lista után látható a Felhasználó hozzáadása link. Lássuk, mit és hogyan írjunk be?
- Felhasználónévhez adjunk meg egy nevet, a legördíthető listában hagyjuk a "Szöveges mező használatát"!
- a Hosztot állítsuk át Helyire, így be sme kell írni a mellette lévő szöveget.
- a Jelszónál is hagyjuk "Szöveges mező használatán", semmiképpen ne használjuk a Nincs jelszót! Adjuk meg a jelszót ehhez a felhasználóhoz.
- az Adatbázis a felhasználó számára Nincs értéken legyen
- a Globális jogoknál Mind kijelölése linkre kattintsunk. (Minek korlátozzuk saját magunkat?)
- az Erőforrás korlátozások is maradnak nullán.
Kattintsunk végül a Felhasználó hozzáadása gombon! Lépjünk ki a PHPMyadminból (bal felső sarokban az ikonok) és próbáljunk visszalépni az újonnan létrehozott felhasználóval. Ha sikerül, javasolt ezt használni a későbbiekben is a root helyett.
MySQL beállítása kész, zárjuk be a böngészőt, hogy vissza jussunk a Control Panelhez. Már csak a PHP kiszolgáló csiszolása van hátra.
Kattintsunk az Apache Config gombján és válasszuk a PHP.ini fájlt! Keressük ki ezt a sort a fájlban (remélem, jól írja ki majd az NLC):
error_reporting = E_ALL | E_STRICT
és cseréljük ki erre (tehát töröljük és ezt írjuk be):
error_reporting = E_ALL & ~E_NOTICE & ~E_DEPRECATED
majd mentsük el és zárjuk be a fájlt. Lényeges ez a csere, mert máskülönben állandóan hibákat kapunk teszteléskor, néha olyankor is, amikor nem kellene...
Ha ezzel megvagyunk, beállítottuk a webszervert házi használatra. Már csak egy dolog van, amire oda kell figyelni: hová tegyük a saját kódunkat, weboldalunkat a szerverünkön?
Nyissuk egy Windows Intézőt és keressük ki a C:\Xampp könyvtárat! Azon belül sok dolog található, nekünk a htdocs nevű könyvtár kell! Ez a localhost gyökérkönyvtár. Tehát itt nyissunk saját mappát, ha tesztelni szeretnénk valamit!
Például: nyitok egy joomla könyvtárat, azt a böngészőből így érem el: http://localhost/joomla
Remélem így érthető. Tehát a tesztelni való cuccot a joomla könyvtárba teszem és a böngészőből meghívom, beírom a címét.
A Control Panelnek nem kellmindig elől lennie: a bezáró gombra a tálcára kicsinyíthető az óra mellé. Ha már nincs szükség rá, onnan előhívható dupla kattintással, állítsuk le a szolgáltatásokat fordított sorrendben (előbb MySQL, majd az Apache), és a Control Panelen válasszuk a Quit gombot.
Amikor az Apache és a MySQL elindításra kerül, a Windows rutinból rákérdez, hogy kiengedjük-e a tűzfalon? Ezt mindenkire rá bízom, hogy kiengedi-e, de én megtettem, ugyanis a webszerver beállításai jelszavakkal védhetők (mindjárt rátérünk ezekre is), tehát elvileg nem okozhatnak gondot. Plusz ha valakinek routere is van, akkor az engedély úgyis csak a belső hálózatra (tehát a saját gépekre) szól, hiszen a routerben (elvileg) nincs engedélyezve a külvilág felé történő szerver kommunikáció.
Tehát elindítottuk az Apache-ot és a MySQL-t. Látható, milyen portokon kommunikál (ha mégis a külvilág felé ki szeretnénk engedni), és megjelent az Admin gomb! Először lássuk az Apache admin gombját, mire egy böngésző ugrik fel. Szokjuk meg, hogy ha már webkiszolgálóról van szó, akkor bizony egy webböngészőben lehet elvégezni a fontosabb dolgokat is!
A böngészőben feltűnhet, hogy a webcím hasonlít a netes címekhez azzal a különbséggel, hogy "localhost" a cím. A saját szerverünk/gépünk tehát a localhost, ezt jól jegyezzük meg!
Nyelvválasztás után ugyanezt olvashatjuk a gratuláció alatt, valamint azt, hogy már https protokollon keresztül is használhatjuk ugyanezt a címet (biztonságos, titkosított csatornákon át folyik a böngészés).
A baloldali menüből válasszuk a Security pontot, hogy megtudjuk, mennyire védett a kiszolgáló. Elárulom: semennyire. Tehát ez az első lépés, hogy azzá tegyük!
Milyen biztonsági dolgokat is írnak:
- ha tudják az IP címed vagy a géped nevét, máris hozzápiszkálhat bárki a webkiszolgálódhoz és ezekhez a lapokhoz. Ez nem jó.
- a MySQL fő felhasználója (a root) nincs jelszóval levédve, tehát bárki ki-be járhat az adatbázisaidban
- a PHPMyAdmin (ami az adatbázis könnyebb kezeléséhez való felület) is nyitott mindenki felé.
- az FTP kiszolgáló nem fut vagy a tűzfalon nem tud kijutni. Nyilvánvaló, hiszen nem indítottuk el, tehát ez nem hiba.
Az első három viszont igencsak fontos, törjük máris a fejünket tuti jelszavakon, ami kis és nagybetűt, számot is tartalmaz együtt! (pl. Valaki75)
(Csak zárójelben jegyzem meg, de vastagon odaírták, hogy a FileZilla Server és a Mercury Mail lyukaiért nem felelnek, ami érthető, hiszen nem ők írták, külső programok)
Hogyan zárjuk be a kapukat?
Egyszerű: ott egy link a xamppsecurity.php-re mutatva, arra kattintsunk rá! A jelszavakat írjuk be megismételve.
A PHPMyadmin jó, ha cookie-ba van mentve, nem kell módosítani, viszont nem véletlenül nincs kipipálva egyik esetben sem a jelszó szöveges állományba mentése! Jegyezzük meg magunknak, írjuk fel valami titkos helyre, de ne hozzuk létre a szöveges állományt, mert ha ahhoz valaki hozzájut, akkor eléri az összes webszerver beállítást, adatot! Nyomjuk meg a Password changing gombot és megkapjuk a visszajelzést a változásról.
A Xampp könyvtár védelméhez meg kell adnunk egy felhasználónevet és jelszót, hogy senki ne garázdálkodjon kintről a könyvtáraink között. Itt sem pipálunk be szövegmentést és már nyomhatjuk is a gombot.
Ha most baloldalon a Securityre kattintunk, máris kéri a most megadott nevet és jelszót. Ennek beírása után már látatjuk, hogy mindhárom lyuk betömése elkészült, mostantól biztonságban van a kiszolgálónk. Zárjuk be a böngészőket!
Visszajutottunk a Control Panelhez. Most a MySQL melletti Admin gombot nyomjuk meg! Újra nyílik egy böngésző ablak, ahol a PHPMyadmin fogad bennünket. A címét jól jegyezzük meg (bár nem bonyolult), mert valószínűleg sűrűn járunk majd errefelé a teszteléseknél. Akár kedvencekbe is tehetjük.
A felhasználónévnek beírjuk azt, hogy root Jelszónak pedig amit az előbb megadtunk.
Beléptünk az adatbázisba. Erősen javasolt, hogy egy saját, teljes joggal bíró felhasználót vegyünk fel, mert et adjuk meg a tesztelések során (pl. Joomla telepítésnél). Nem javasolt a root használata!
Egy újabb ötletet kaptam a folytatáshoz, ezért most arról lesz szó, hogy
Hogyan legyen saját webszerverünk?
Először is tisztázzunk valamit: olyan szerverről lesz szó, amit kizárólag otthoni célra ajánlok, nem internetes elérésre, tehát elsősorban házi tesztelésre való. Bár éles webes környezetben is lehetne használni, de a speciális beállításokhoz, a szerver ilyen típusú megfelelő használatához már rendszergazdai tudásra is szükség lehet! Ez persze bárki számára megtanulható, aki utána néz a dolgoknak, de itt most nem erről lesz szó, hanem házi tesztelésre való használatról.
Miért is jó, ha van saját webszerverünk?
- Elsősorban azért, mert nem kell hozzá internetkapcsolat, tehát
- akár egy laptopon is használható,
- úgy állíthatjuk be, ahogyan tetszik, de a legfontosabb:
- mielőtt az internetre publikálnánk egy weboldalt előtte házilag tesztelhetjük a külsejét, működését.
Magyarul: egy házi, mini szerverünk lesz, ahol bármit garázdálkodhatunk, tesztelgethetünk anélkül, hogy a kinti világ ebből bármit észrevehetne. Aki pedig már komolyabban foglalkozna a webfejlesztéssel, az akár a saját gépéről is prezentálhatja a végeredményt az ügyfélnek.
Webszerverből többféle létezik, sőt: a Windows XP-től az újabb rendszerek is tartalmaznak webkiszolgáló funkciókat! Ezek beállítása sajnos nem egyszerű, összekavarodhatnak más szolgáltatásokkal, plusz pár fontos dolgot nem tartalmaznak, ami manapság elengedhetetlen: PHP és SQL (tehát adatbázis) támogatást. A korábbi fejezetekből kiderült, hogy ez utóbiak fontosak a dinamikus weboldalak kialakításához. Úgyhogy olyan szervercsomagot kell találni, ami abszolút mindent tartalmaz egyben. Erre pedig a legjobb megoldásnak a XAMPP-ot találtam.
A XAMPP letölthető erről a linkről többféle operációs rendszerhez, tehát Windowshoz is!
Jelenleg az 1.8.0-ás verzió érhető el, javasolt az Installer verziót letölteni és telepíteni. Ezt a legegyszerűbb beállítani és frissíteni.
A telepítés nem ördöngősség, egy dologra kell figyelni: a telepítés helyét NE változtassuk meg, tehát a C:\xampp a legjobb hely!
A telepítés következő lépésénél az első két pipát hagyjuk bent (asztali ikon és Start menü ikon, a másik három pipát viszont nem javaslom bejelölni! Ennek lényege, hogy a Xampp indítható úgy is, hogy a Windows betöltésekor a háttérben fusson. Ez jó akkor, ha állandóan használjuk a webszerverünket. De mivel ez elég erőforrásigényes (ergo: lassul a gép), plusz támadási felület is kintről (ha nincs jó tűzfalunk), ezért én azt javaslom, hogy ne szolgáltatásként/Service-ként telepítsük, hanem amikor kell, akkor induljon csak el. Ha valakinek mégis kell majd, utólag ezt úgyis beállíthatja.
Tehát: első két pipa be, a többi nem, Install és várjuk meg a telepítést.
Miután a Finish gombot megnyomtuk, megkérdezi, hogy elindítjuk-e a Xampp Control Panelt? Válaszoljunk Igennel, majd a megfelelő nyelvet (angol vagy német).
A Control Panel (vezérlőpult) megmutatja, hogy melyik szolgáltatások futnak és melyek nem, valamint ezeket beállíthatjuk kézzel (az Admin és a Config gombbal). A beállításokhoz javasolt elindítani a szolgáltatást. Lássuk, milyen szolgáltatások vannak:
- Apache: ez a webkiszolgáló, tehát ha ezt elindítjuk, máris lesz egy helyi, saját internetünk. Tehát kattintsunk a Start gombra, hogy felélesszük!
- MySQL: ez az adatbázisért felelős kiszolgáló. Ha dinamikus weboldalakat tesztelünk (pl. Joomla, Wordpress, Drupal), akkor ez feltétlenül fontos, hogy működjön. Tehát az Apache után ezt is indítsuk el!
- FileZilla: ez egy FTP kiszolgálót takar, mindenképpen telepíteni kell a FileZilla Servert a gépre ennek használatához. Mivel a helyi gépen dolgozunk és valószínűleg senki nem jön be hozzánk távolról, ezért nem kell elindítani.
- Mercury és TomCat kiszolgálók: az elindításuk valószínűleg sosem történik meg, mert az egyik egy levelező kiszolgálót takar, amihez saját domain is kell (erősen javallott). Úgyhogy ezek sem szükségesek, csak speciális esetben.
Igen, a tankönyves oldalam nem formázta át a kódot, ott jól látszik a példa (ha valaki fel van iratkozva).
Max így tudom beírni, szóközökkel tűzdelve, de ez így helytelen!
Ez a szöveg vastag lesz
és a másik példa:
Lehet azt mondani nagyon erősen hangsúlyozva, hogy nem érint a téma.
Egy csipetnyi web VI. - A HTML felépítéséről röviden
A HTML (HyperText Markup Language) nyelvről bár volt szó, most egy kicsit mélyebbre nézünk benne. Azt már tudjuk, hogy elsősorban a megjelenítésért felel ez a nyelv, ami egyszerű szöveges állomány, jegyzettömbbel is megnyitható.
Azért, hogy ne csak rendszertelenül készüljenek el a weblapok szabványokat hoztak létre, mely jelen esetben a 4.01 kiadásnál tart, de már javában készül a HTML5 verziójú, mely sok újdonságot tartalmaz, főleg a multimédia területén.
A szabványok ahogyan fejlődtek, úgy bővültek, sőt: mellékágak is alakultak ki, mint az XHTML, mely az XML formátum és a HTML ötvözete. A zavar fokozása érdekében még meg kell említenem, hogy létezik transitional (ami engedékenyebb) és a strict (ami szigorúbb).
Éppen ezért ha már szövegszerkesztőt használunk egy új weboldal elkészítésére, javasolt olyat keresni, ami helyből beszúrja a megfelelő szabvány sorokat a kód elejére. Ilyen a korábban már említett PsPad, de a KompoZer nevű ingyenes webszerkesztő is megteszi helyettünk.
A HTML kód felépítése nagyon hasonlít az általánosban tanult matematikára, pontosabban a zárójelek használatára. Annak idején mindenki megtanulta, hogy egy zárójelet ha megnyitunk az le is kell zárni. Azt is megtanultuk, hogy többféle zárójel van és ezeket halmozhatjuk, mint a következő példában:
{3/[4*(5+8)]}
Lehet látni, hogy haladunk egyre beljebb a képletben és a megoldást úgy kell érteni, hogy a hármat elosztjuk a négyszer öt és nyolc összegével. Tehát a zárójeleket felbontva: {3/[4*13]}, amiből a {3*52} lesz, végeredményül pedig a 156-ot kapjuk. Tehát először legbelül kezdjük el, és úgy haladunk kifelé.
Vagy vegyük a halmazokat: a gyümölcs halmazban lévő körték halmazának vilmoskörte tagja.
Tehát mind valami burok, vagy ahogy Shrek mondaná: a hagyma héja, többrétegű lehet.
A HTML kód is hasonlóan épül fel: van valaminek nyitó és záró eleme, nyitottan semmit nem szabad hagyni. Ez még egyszerűen hangzik, de egyes esetekben találkozunk olyan érdekes jelenségekkel is, amikor a nyitó tag egyben zár is. Ilyen a képek vagy az üres sor nyitása. Ezért bár a logika könnyen elsajátítható, de a formázást és a kódokat mégis illik rendesen megtanulni.
Lássuk, hogy miként néz ki egy ilyen kód:
Ez a szöveg vastag lesz
Észre vehető, hogy a nyitó elem mindig szabadon, kacsacsőrök közé van fogva, míg a záró elem perjellel kezdődik a zárójelen belül. Példánkban a p betű bekezdésre utal, a strong meg magyarul erőset jelent, tehát félkövéríti a szöveget.
Persze a fenti példát bolondíthatjuk így is, ilyenkor csak a mondat közepe lesz félkövér:
Lehet azt mondani nagyon erősen hangsúlyozva, hogy nem érint a téma.
Tehát ha a HTML kód logikáját és szabályait elsajátítjuk (amiből bár nincs olyan sok, de szigorúan be kell tartani, mint pl. a head, body és egyéb elemek használatát) akkor akár kézzel is írhatunk weboldalakat. Az ismerkedést pedig bármikor elkezdhetjük, ha megnézzük egy weboldal forráskódját a böngésző Nézet menüjében.
Egy csipetnyi web V. - Motorok
Nem, most nem a kétkerekű csodákról lesz szó, hanem azon weboldalakról, melyek főleg közösségi célokat szolgálnak, esetleg kész megoldásokat adnak azoknak, akik igazából a tartalmat helyezik előtérbe a külső mellett.
A korábbi fejezetekben volt szó a dinamikus weboldalakról, ahol a tartalom folyamatosan változik. De ha belegondolunk, hogy mindent leprogramozni, utasításokat adni, több lapot elkészíteni mennyi munka lenne, biztosan többeknek elmenne a kedve a weboldalak készítésétől. Éppen ezért olyan csapatok jöttek létre, melyek a feladatra koncentrálva egy magot, egy "csontvázat" hoztak létre, melyet mi öltöztethetünk fel külsővel, tölthetünk fel tartalommal.
A korábbi házas hasonlathoz igazodva: van, aki maga szereti építeni a házát az alapoktól kezdve, más pedig egy felhúzott házat díszít fel és rendez be. Most ez utóbbi esetről lesz szó, amikor a váz adott, és abba költözünk be.
Persze a kérdés, hogy mire is szeretnénk használni majd az adott weboldalt, mert az ehhez megfelelő "házat" kell kinéznünk. Például a fórumokhoz teljesen más alapok kellenek, mint egy bloghoz vagy éppen híroldalhoz. De említhetnénk a videómegosztókat (pl. Youtube) vagy a kapcsolatépítő oldalakat (pl. iwiw, facebook), webáruházakat és még sorolhatnánk mennyi fajta kész megoldás létezik, melyek arra várnak, hogy feldíszítsük őket és tartalmat adjunk hozzá.
Lássunk pár ingyenes megoldást:
- fórumok esetében a PHPBB vagy az SMF
- blogok esetében a WordPress
- hírportálokhoz a Joomla
- párkereső oldalakhoz az osDate
az igazán megfelelő megoldás.
A működésük egyszerű: letöltjük a kívánt csomagot, kicsomagoljuk a kiszolgálóra és pár kattintással beállíthatjuk az adatbázist, az adminisztrátort, esetleg még pár extrát és már fel is húztuk a lakásunkat/weboldalunkat. Mint egy instant leves, amit csak vízbe teszünk, felfőzünk és kész. De ahhoz, hogy egyedi íze legyen,el kell kezdeni fűszerezni, feldúsítani.
Tehát a motor elindítása megtörtént, de a külső sok esetben puritán. Érdemes a fejlesztő weboldalán a mások által elkészített külsőkből válogatni. Ha nem is találjuk meg azt, amelyik pontosan megfelel az elképzelésünknek, nem kell csüggedni, hiszen pár aprósággal máris egyedibbé tehetjük.
Korábban volt szó a CSS állományokról. Elég csak ezekben színt változtatni, vagy pár képet lecserélni és máris mienk az egyedi weboldal. Tehát olyan külsőt kell letölteni, ami közel áll az elképzelésünkhöz, és lehetőlegkeveset kell benne módosítani. Így rövid idő alatt elkészíthetjük a saját dinamikus lapunkat.
A külsőt célszerű legelőször elkészíteni és utána a tartalmat feltölteni, ugyanis elképzelhető, hogy pár hasznos kiegészítőt a sablonba is fel kell vezetnünk. Ezt úgy képzeljük el, hogy van egy fenyőfánk, amire ráaggattuk a díszeket, de még pár apróságot szeretnénk az alapkülsőre rátenni. Amikor feltelepítjük a motort, az csak alapfunkciókat tud. De előfordulhat, hogy olyan plusz funkciókra van szükségünk, amit nem tartalmaz az alaprendszer és ezeket külön kell beszereznünk. Ráadásul ezek nagy része beépül a sablonba is, hiszen kívülről is szeretnénk látni. Ilyen mondjuk egy fórumnál a pontozás, értékelés, az avatarok (azonosító képek) kirakása, plusz nyomtatási funkciók és sorolhatnám még.
Tehát a sorrend:
- alapmotor telepítése és beállítása
- sablon telepítése, külső elkészítése
- kiegészítők keresése és telepítése
- végül a tartalom kialakítása.
Még így is előfordulhat, hogy a tartalom érdekesen jelenik meg, de ez a CSS állományban állítható (betűszín, nagyság, elrendezés stb.)
Ha minden készen van, akkor tényleg nincs más dolgunk, mint a tartalom elkészítése. Például a fórumoknál a csoportok kialakítása, blognál vagy hírportálnál a szöveg beírása, minden esetben a jogosultságok beállítása. Az elrendezés és az átláthatóság szem előtt tartása viszont fontos! Ugyanis az oda látogató szeretné gyorsan és könnyen megtalálni a tartalmat, a zsúfolt oldal átláthatatlan, de a túlzott formázás is elkedvetlenítheti a látogatót. Törekedjünk az egyszerű, de látványos oldal kialakítására mind sablonban, mind elrendezésben és tartalomban!
Lehet formázni persze, de javaslom a levelezőprogramod beépített funkcióit. A formázás hasonlóan történik az e-maileknél is, mint a Wordben: kijelölöd, majd félkövérré teszed vagy középre igazítod, netán más betűt használsz. A háttérben ezek kódokká alakulnak. Viszont nem minden levelezőprogram tudja értelmezni!
Ezekről lesz majd még szó, de előbb a weblapok motorjai jönnek.
Szia!
Én ezt a HTLM kódot akkor szoktam látni mikor levet kapok vagy küldök és megkérdezi a gép,hogy akarom e,hogy ebben a formátumba küldje.Na ezt soha nem értettem ,ezért mindig a szöveges küldést választottam.Hogy mik vannak!...és én nem tudok róla!
Egy csipetnyi web IV. - JavaScript és Multimédia (Flash)
Az előzőekben megtudtuk, hogyan lehet egy weboldallal parancsokat kiadni, adatbázisba helyezni, majd kiolvasni. De vannak olyan apróságok, melyeket nem a kiszolgálón, hanem a saját gépünkön kell elindítani, mégis a weboldalba építve találhatók. Olyan kódokra kell most gondolni, amihez nem kell szerver, hiszen azt a böngésző értelmezi és készít el. Ez lehet egy gomb, egy visszaszámláló, egy fényreklám, egy menü, melyek szinte hozzá sem nyúlnak a kiszolgálóhoz vagy az adatbázishoz. Ilyenek a JavaScriptek.
A JavaScriptek érdekessége, hogy egyszerűbb parancsokból állnak és nem a szervernek, hanem a böngészőnknek adnak parancsokat. Találkozhattunk nemegyszer a weboldalakon havazással, egyszerű szalagreklámokkal, ezek valószínűleg ilyen nyelven íródtak. Mivel a saját böngészőnktől függ ezek lekezelése, ezért szükségünk van egy olyan kiegészítőre, mely értelmezi a beírt kódokat. Ez a Java oldaláról tölthető le (www.java.com), de pár modern böngészőbe (Chrome, Firefox, Opera és nemsokára az Internet Explorer 9) már be van építve, nem kell letölteni semmit. Ezek a kódok - ha rosszul vannak megírva - lassíthatják is az oldal betöltését, hiszen menetközben kell értelmezni az oda leírt sorokat. Persze ez a gépünktől függ, hiszen egy gyorsabb konfiguráció hamarabb értelmezi a lapon lévő dolgokat, míg egy régebbi felépítésű gépnél akár szenvedés is lehet egy ilyen lap letöltése.
A másik gyakran használt elem a Flash. Ez egy olyan formátum, mely tartalmazhat videót, hangot és animációt, tehát teljeskörű multimédiát foglal magában. Hajdanán az animációkat GIF képekkel oldották meg, melyek hátránya az volt, hogy csak 256 színűek lehetnek, viszont mozgókép megjelenítésre alkalmasak. Ma ezt a formátumot használják apróbb animációk elkészítésére, például ikonoknál, apróbb jeleknél, egérmutatóknál, de multimédiára korszerűtlenek. Ezért tudott tarolni a Flash.
A Flash előnye, hogy tényleg szinte bármilyen animációt tartalmazhatnak, ráadásul interaktívvá tehető a tartalom, ugyanis a grafikák, videók és hangok mellett parancsokat is tartalmazhatnak. Gondoljunk csak a Flash játékokra, vagy azokra a tesztekre, ahol több lehetőségből választunk, majd aszerint léphetünk tovább. Ezenkívül használhatjuk reklámok elkészítésére is, melyre rákattintva egy adott helyre ugorhatunk, vagy újabb akció következik. Flashben például látványos képgalériákat is elkészíthetünk, de ezek hátránya, hogy sokkal összetettebbek, mert a külső képekre való hivatkozást egy másik állományon keresztül lehet esetleg megoldani, tehát maga a Flash fájl (SWF - ShockWave Flash) nehezen módosítható utólag.
Akkor egy kis összefoglaló a háromféle nyelvről:
- a PHP a kiszolgálón futtat le bizonyos parancsokat és a végeredményt látjuk
- a JavaScript a saját gépünket veszi igénybe a parancs végrehajtásához, tehát a hatékony feldolgozáshoz jobb egy erős gép
- a Flash egy olyan fájl, melyben a multimédiás tartalmon túl parancsok is vannak, ezzel interaktív állomány készíthető mely legtöbb esetben letöltődik a gépünkre és csak ezután kerül elindításra
Pedig egyszerű, de fogok róla írni kicsit részletesebben is úgy terveztem. Először az általános dolgok megértésén akartam, hogy túljutottatok.
Annyit elárulhatok, hogy a HTML kód olyan utasításokból áll, melyeket értelmez a böngésző és átalakít. Magyarul: lefordítja, ami bele van írva. Ha megnézed egy weboldal forráskódját, az a HTML kódja.
Egy rövid összegzés az eddigiekből:
A mai weblapok többsége tehát több lábon áll, melyek a következők:
- a HTML kód, ami maga a weblap
- a PHP, mely lehet beágyazva a HTML-be vagy külön is, ez adja a kiszolgálónak a parancsokat és köti össze az adatbázissal a weblapot
- az adatbázis, ami általában Microsoft SQL vagy MySQL alapú, ide kerülnek bele a tartalmak, regisztrációk stb.
- a CSS állományok/stíluslapok, melyekkel dinamikusan formázhatjuk a weblap külsejét.