Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ti hogy díszítitek?-méz es
Torolt_felhasznalo_437106
Létrehozva: 2007. november 14. 14:35
Sziasztok!
Életemben most csináltam előszőr karácsonyi mézes sütit (ez most a főpróba). A süti stimmel is, viszont a díszítéssel gondban vagyok...
Ti hogy csináljátok? Tojásfehérjével vagy vízzel keveritek össze a porcukrot? Sűrűre vagy inkább kicsit hígabbra csináljátok?
Aztán mibe töltitek? nejlonba vagy van vmi spéci cucc? Nekem sehogy nem sikerül: hol túl nagy lyukat vágok a zacsira, hol kicsit, hol jön belőle, hol nem, ettől aztán az egész tök randa (pedig a fejemben olyan szépek lennének 
)
Várom a javaslatokat. Nem biztos, hogy itt leszek, mert a Manócska már unja az építőkockáit, ettől függetlenül szívesen veszek minden jótanácsot.
Szia
Képet próbáltam feltölteni, de csak üres kockát töltött fel a gép. Először azt hittem, hogy nagy a kép mérete, de a kissebbet sem sikerült. Tavaly biztos raktam fel ide is. Menj vissza az időben.
Túl sokáig szerintem nem jó a tepsibe hagyni a szaggatott, nyers tésztát, mert kiszárad. Én kettő tepsit teszek be egyszerre, addig áll levegőn az egyik, amig a másik megsül. Sokszor nem is végzek a másik kettővel, ha bonyolultabb
Most sem sikerült a feltöltés, pedig meg akartam mutatni a kosaramat, ami tele van mézessel.
Sziasztok!
bigacsiga, erre még sosem gondoltam, hogy sütőpapír és sütőpaoír között lehet különség.... pedig volt már rá példa, hogy egy olyannyira zsíros sütim is leragadt egyszer, aminek igazán nem lett volna szabad.
Kaptam egyszer egy szilikon lapot (olyan pirosasbarnát), összesen egyszer sütöttem rajta, valahogy nem tetszett, rossz volt a szaga, szóval idegenkedem tőle.
Erről a képkeretes módszerről mintha már hallottam volna...:)
Klára. Bizony belegyúrtam ennyi vizet! 1 kg liszt, 20 dkg porcukor, 45 dkg méz, 12 dkg margarin, 25 g szódabikarbóna, 2 tojás, fűszerek. Ezt most emlékezetből írtam, de ez Angéla receptje, nem mertem eltérni tőle:) Se nem ragad a kezemhez, és önmagától össze sem állna. Ennyi vízzel képlékeny tésztát kaptam.
A topik első felét (850 hozzászólást) elolvastam. mindenki nagyon dicsérte ezt a receptet, és soha senki nem panaszkodott, hogy valami gondja lett volna. Se összetevőkre, se sütési hőfokra... Ezért nem értem, hogy én mit ronthattam el... A mérlegem jó:) A liszt és a méz nedvességtartalma lehet változó, na de azért nem ennyire:) Te is ezt a receptet követed?
Mellékeltem a mai sütésem képeit. Ma apró (2-4 cm) mézeskalácsokban utaztam. A leragadás ellen liszteztem a sütőpapírt. Az első sütés gond nélküli volt, a sütőpapír második használatánál néhány darab egy-egy mm ponton leragadt, de ez még vállalható. Érdekes, hogy a lisztezéstől nem lesz zavaróan lisztes a mézeskalács alja, inkább mintha felszívná. MÁsodik képen balról a harmadik sor csillag kb. feleannyira vékony, mint a többi, látszik is, hogy sötétebbre sült.
Technológiai kérdésem: mennyi ideig várakozhat a kiszúrt mézeskalács a sütőlapon sütésre előkészítve?
Nekem úgy tűnik egyszerűnek a munkaszervezés, hogy előbb kiszúrom az összes tésztát, majd sütöm. A sütés ezeknél a kicsiknél 9 perc volt, ennyi idő alatt nem tudok megcsinálni egy új tepsit (nyújtás, sütés), a sütőt meg feleslegesen járatni luxus (amíg én a kiszúrással pepecselek). Magos sütik esetén ugye az előkészítés még hosszabb időt vesz igénybe, míg egy tepsi sütésre kész.
Lehet, hogy a leragadást a hosszabb igeig való tepsin várakozás is okozhatja?
Melegen semmiképp nem rakom dobozba!! Most ezeket a kicsiket tálcán pihentetem levegőn. Megpróbálom kitapasztalni, hogy meddig bírják:) Valamelyik nap majd lekenem olyan puszedlis cukormázzal. Azt szeretném majd idővel kitapasztalni, hogy hogyan lehet puhán eltartani a mézest dobozban úgy, hogy ne deformálódjon, ne veszítse el az alakját. Köszönöm, hogy leírtad, mi a fontos az eladásra szánt mézeseknél, így már értem, hogy mi miért történik, miért kemény a mézes, amit megvásárolok, stb. Soha nem gondoltam még át így, meg hát az is lényeges kérdés, hogy valaki díszként tekint-e a mézesre vagy ennivalóként:) Kardinális kérdés;)
Klára, hol lehet a Te mézeseidben gyönyörködni? Szívesen nézegetem a képeket. Amíg elovastam a topikot, a képek többségét le is mentettem, időnként végigpörgetem átnézni. Egy kissé ugyan bánatos vagyok, hogy kevés magos kép van közte (nekem ez a technika jobban tetszik), de hát ennyi jutott:)
Remélem, hogy nem haragusztok, hogy a problémaözönömet rátok zúdítom;) Köszönöm mindenkinek a segítő hozzászólásokat, sokat tanulok belőle.
Sziasztok!
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra, ti biztos tudtok válaszolni a - gondolom számotokra meglehetősen banális - kérdésemre. Mivel rögzítsem a cukros tojáshabot a mézeskalácson? Múlt héten- életemben először - sütöttem mézeskalácsot. Nagyon jó lett, még mindig esszük, és egyre finomabb
A probléma: felvertem egy tojásfehérjét, összekevertem kb 18 deka porcukorral, aztán habzsákból rányomtam a mézeskalácsokra. Egész tűrhetően nézett ki 
viszont mikor megszáradt a nagyrésze leesett. Olyan is előfordult, hogy a minta egy az egyben a kezemben maradt. Szóval nem porlad szét vagy ilyesmi, csak külön életet él 
Hogyan vehetném rá, hogy kicsit jobban ragaszkodjon a mézeskalácshoz? 2 napos volt a süti, mikor nekiálltam díszíteni.
Előre is nagyon köszi a választ! Az is segítség, ha valaki megírja, hogy kb. mikor volt szó erről, hol keressem.
Katy
Szia Angéla!
De jó, hogy újra itt vagy Te is. Ha megszorulunk tudunk kihez fordulni. Holnap próbálom a dobozomat összeállítani,.és a rettegett írókázás !!!! Úgy szeretném ha sikerűlne, az uncsim szülinapjára lesz péntekre, és természetesen a szív-doboznak functiója is lesz, ugynis ki szeretném egy borítékkal" bélelni".Remélem sikerül.
Akkor írd meg légyszives az elkészítési módját. Elmentem magamnak, aztán ha kell, csak eloveszem!
Gondolom az írókával van a két félgomb osszeragasztva, de biztos van ezenkívul még pár trukk, amit jó tudni!
Húha, ezek gyonyoruségesek!!! Na, ilyen aprólékos munkára sosem lennék képes.
Azért koszi a felajánlást. Majd probálok azért olyan tálakat vadászni, bár tolunk csak nagyon messzire van IKEA. De sebaj, jo lesz az jovore is!
IKEA-ban lehet kapni teljesen félgömb alakú, különböző méretű rozsdamentes acélból készült tálakat, azok nagyon jók erre a célra. Nem is drágák. Még egészen kicsi, kb. 5 cm átmérőjű is van, 4 db egy csomagban, ezzel kicsi gömbdíszeket lehet készíteni.
Ezekhez hasonlókat...
Nem én csináltam, netről vadászott fotó. Én is kipróbáltam, de fotóm nincs róla. Kicsit macerás, de a végeredmény szép!!!!Az összeállításhoz gyakorlati tanácsokat tudok adni.
Csirri koszi a tippet!
Kozben sikerult sutnom egyet, ez nem csúszott le. Másik formát választottam, kisebbet. Csak ennek nagyon szétnyílik a szája, én olyan oblosebbet szerettem volna, de nem volt semmi olyan edényem, ami ekkora méretu, és berakhattam volna a sutobe.
Már csak a díszítés van hátra. Az a nehezebb dió!
Én sutopapíron sutok mindent, a mézest is, soha nem ragadt rá. Szilikonos papírt veszek, tobbszor is használom.
Megmondom őszintén még nem sok tálat sütöttem, de azt nem alufóliával bevont tálon, hanem úgy, hogy a formának használt tálat bekentem vékonyan margarinnal és meghintettem liszttel. Erre tettem a vékony lappá nyújtott, kerekre kivágott tésztát. Vagyis nem apró formákból állítottam össze, hanem egy darabból. Nem csúszott le a tálról és szépen le is jött róla. Hagyni kell kihűlni, utána óvatosan meglazítani a tál és a tészta között, feszegetve egy kis késsel körben. Ezután már szépen kijön belőle a tál. Sütöttem kicsi formákat is, azokat írókázás, száradás után az írókával ragasztottam a tál oldalára és peremére, így dekoráltam.
Remélem, hogy sikerülni fog. Klara egyébként lapos tányérokat készít, szerintem ő is elmondja majd neked, de csodaszépek!!!
Köszönöm a dicséretedet, de én nem tartom magam nagynak, csak segíteni igyekszem (ráadásul pont itt nyomulok ezerrel...
) és nagyon tudok örülni, amikor valaki - mint most Te is - visszajelez, hogy a tanácsaimat követve megszerette a mézeskalácsozást.
Tényleg jóó, hogy így "feltámadt" a topic, várom nagyon az újakat, akinek már közösen tudunk majd segíteni!!!
Szia Klári!!! De jó, hogy itt vagy újra!!!!
Már miért haragudnék, ha Te is elmondod a tapasztalataidat???? Ez is olyasmi, amit mindenki másképp csinál, kinek mi válik be. Én sem tudom a "tutit", csak amit kipróbáltam, kikisérleteztem évek alatt, azt mondogatom. Igen, én is annak örülök a legjobban, ha segíteni tudok - természetesen annak is, aki semmit nem vásárol tőlem. A két dolog egymástól teljesen független. Tudod: "Az úttörő ahol tud, segít!"
És mi még voltunk úttörők..... Úgy látszik, azok is maradtunk???
Na, viccen kívül: én is úgy kezdtem, hogy a sütőlapot vékonyan megkentem margarinnal, aztán behintettem liszttel, majd a tepsit függőlegesen tartva, az alját ütögetve mindenhova egyenletesen eloszlattam a lisztet, a fölösleget pedig leszórtam. Ezt csak az első sütés előtt csináltam végig, a következő adag tészta előtt már csak liszteztem. Ezután jöbb a sütőpapíros korszak. Fehéret lehetett kapni, nem vált be, ragadt.... Aztán a Plusban lehetett venni barna, szilikonos papírt. Na, az nagyon jó volt!!! Egyetlen gond az volt vele, hogy többszöri használatkor elkezdett hullámosodni, ami meglátszott a mézes alján.... Ezután vettem próbaképpen szilikonos lapot. Pont passzolt az egyik sütőlemezembe, beleraktam, rá a mézest, be a sütőbe, ki a sütőből.... és jött a mérgelődés: gyalázatosan hullámos lett az egész!!! Rájöttem, hogy melegedés közben megnyúlt a lap és a sütőlemez széle szépen visszanyomta, nem tudott hova tágulni.... Levágtam a széléből egy kicsit, meg lisztet szórtam alá. A tetejét is szoktam azért lisztezni - biztos, ami biztos alapon... (ha valaki szaggatás közben bőven szór lisztet a tészta alá, akkor nem kell). Így már tökéletes!!!!
Viszont létezik egy ennél is jobb: A Lidl-ben időnként lehet kapni sütőfóliát, vékony hengerkévé sodorva csomagolják, fekete színű. Kicsivel kisebb méretű, mint a nagy sütőlemez. Ezt nem kell alá lisztezni, nem nyúlik sehova és nagyon tartós, nem hullámosodik egyáltalán.... Csak nem lehet mindig kapni. Hiába, semmi sem tökéletes...
Szia
Azért ez a vízmennyiség őrült sok, amit bele kellett gyúrnod. Most viszont lehet, hogy ennyi vizzel nem lesz olyan jó a tésztád. Mitől lehetett ilyen kemény? Nem mértél el valamit? Nekem ennyi víz sosem kellett bele. Max 1-2 kanállal, ami nem ront az állagán.
Én kakaósabb tésztát készítek, így nem lesz olyan sápadt. Tudod más, ha az ember otthonra készít, kevesebb mennyiségre jobban tudsz vigyázni ha lekened is . Ha viszont doboz szám viszed árulni, egymásra kell raknod könnyebben megsérül így lekenve.
Zsírozni csak vékonyan szabad, én rengeteget sütök, így előfordul, hogy közben egy pici lisztet még szórok a tepsire, vagy 5-6. sütés után elmosom, újra zsírozom, lisztezem, hogy szép legyen az alja. Úgyis észre veszed, ha a tepsire nézel. A magok miatt persze, hogy le kell kenned, mert egyébként nem ragad rá.
Melegen viszont nem jó dobozba raknod, a kihülést mindenkép várd meg!
A mézeskalácsnak, főleg amit eladásra szán az ember, a kemény jó, aminek nincs víztartalma. Ha puhán viszem, a tésztában lévő vizet, párát idővel vissza szívja a cukormáz és zuzorkás lesz, egy érintéstől lemegy.
Inkább kemény legyen, majd aki akarja visszapuhítja. Minél több méz van benne annál könnyebben visszapuhul párás helyen. A sok méz segít abban, hogy könnyebben felvegye a vizet.
A mézes puhán is sokáig eláll, de ha egy emléket, dísztárgyat évekig akarsz megőrizni, száraz legyen, és ha a csomagolásba marad az a jó. Főleg nyáron, amikor nincs fűtés, és párásabb a lakásban a levegő. A sok margarinnal készült tészták szerintem előbb romlanak, mert avasodik benne a margarin. Valószínű, hogy mire ez bekövetkezne, arra megeszitek.
Szép reggelt mindenkinek!
Nagyon örülök én is, hogy újra éled eza topic így karácsony elött.
(remélem indulatmentesen).Mindenkinek más taktika jön be. Én Csirritől rengeteget tanultam, tavaly az ő biztatására csináltam meg életem első mézesházikóját, ami hál istennek szép lett. Én is tudok egyet mást a sütögetésről ( bem.oldalam)de nem szégyen soha a jobbaktól tanulni. Csirri az egyik legnagyobb.
Tegnap megsütöttem én is a mézesem- az unokám szülinapjára hétvégére- mézes-doboz szívet. Holnap próbálom majd összerakni és írókázni, remélem sikerül,. Amúgy nagyon vékonyan kilisztezett sütőparíron (barna szilikonos) sütöttem, és gyönyörűen lejött, egy db sem ragadt rá.
Sziasztok!
Úgy örülök, hogy Karácsonyhoz közeledve újra feléled ez a topik! Köszönöm a sok ötletet, tanácsot, amit írtok! Lassan én is nekiállok sütni, ha a két kis "segítőm" is úgy akarja.
Majkati, a 3. képedhez annyit fűznék hozzá, hogy én egy tepsiben csak azonos alakzatokat szoktam sütni (vagy közel azonos méretűeket), mert a különbözőek különbözően sülnek, ettől is van, hogy egyik sötétebb, másik világosabb marad.
Deformálódni nekem is szokott, ez ellen annyit tudok tenni, hogy nyújtás után kicsit felemelgetem a tésztát, hogy biztos ne legyen letapadva, mert ha ezt nem csináltam meg, akkor kiszúrás után az utolsó nyújtási irányban összeugrott.
A nyújtás vastagsága nekem sem szokott menni, ezért
én tavaly vettem a hobbiboltban vékony képkeret lécet, azt teszem a tészta két oldalára és azon görgetem a sodrófát, így ugyan olyan vastag lesz minden oldalon. természetesen a tésztát forgathatom körbe, mert a lécet nehézkesebb lenne.
Előtte két vonalzót tettem alá, de az kicsi volt ill. túl vékony.
---
Alátétes sodrófát már én is láttam a neten, de az ára elborzasztott.
Az ötlet viszont zseniális.
A sodrófa végeire különböző nagy ságú gyűrűket lehet felhúzni és ez adja a távolságot.
Én kb. 2-3 éve minden sütőpapíron sütök.
Előtte teflonos tepsibe vagy sütőlapon.
Még előtte volt egy fehér sütőpapírom, na arra odaragadt minden.
Nem is használtam, utáltam és azt hittem én vagyok a béna, pedig dehogy, amíg
itt az NLC-n el nem olvastam, hogy nem mindegyik sütőpapír jó.
Az amire oda ragad a süti az nem meg felelő az kuka.
A hajdani Plus közértben sikerült vennem egy jó fajta papírt azóta szerettem bele a papíron való sütésbe.
Legjobb a barna sütőpapír vagy a szilikonos fajta.
Ez rá van írva a dobozára.
Az is rajta szokott lenni, hogy egyik fele vagy mind két fele használható.
---
Csirri egyszer azt írta ő nem használ már sütőpapírt, mert ráncosodik sütés közben és a mézes alja is hullámos lesz.
Szilikon lapokat vett azokat teszi a tepsibe és azon süti a mézeseket.
---
Én nem kedveltem meg a szilikon lapot, mert más színe lett a sütinek az alján és a tetején, így nekem nem tetszett a végeredmény, de az is lehet, hogy az a lap nem volt megfelelő, vagy én sütöttem vele rosszul.
--------------
--------------
Biztos van mindegyik fajta sütési módnak előnye, hátránya, könnyebbsége, nehézsége.
Így aztán, mindenki azt alkalmazza, ami neki jobban bejön, amit az ő sütőlapjai tűzhelye jobban szeret.
Klárikám gratulálok a mézeseidhez.
Ma is megnéztem a felrakott képeidet és "élőben" is láttam. Gyönyörű szépek.
Egyik másik, mint egy hímzés.
Ötleteid kimeríthetetlenek.
Szia Klára!
Köszönöm a tanácsaidat! Mindenképpen örülök, hogy több ember adja át a tudását, mert így szélesedik a világnézetünk:) Van, akinek egyik módszer válik be, van, akinek egy másik, és nincs ezzel semmi baj. Van, aki az egyik módszert fogja követni, és van, aki a másikat, és ez is jól van így.
Ezek szerint csak az első sütést zsírozod-lisztezed? A többi sütésre bizonyára marad elég zsiradék rajta, de liszt akkor már nem kell?
A deformálódás a 2. képen látszik - ugyanazok a virágok sokféle formában....:-/ Hát, most begyúrtam a tésztát újra, de nem egy-két kanál víz ment bele, hanem vagy egy deci, ha nem több...... viszont gyúrás közben azon töprengtem, hogy Angéla azt írta, hogy ragad a tészta, azért nem kézzel dolgozza össze. Namost ha én vizet nem öntök hozzá, akkor nekem abszolút nem ragad egy cseppet sem. Szerintem klasszikus linzertészta keménységű lenne. Hát erre belelöttyintettem a vizet, hogy lágyabb legyen és ragadjon, hihi:) Lehet, hogy megint eltoltam. Hm. Fakanállal esélyem sem lett volna összeállítani, hanem csakis masszív gyúrással, pont mint a linzertésztát.
Az alapos összegyúrásra külön fogok figyelni. Akkor ez az a tésztatípus, amire azt írják, hogy jól ki kell dolgozni. Megjegyzem.
A nyújtásnál tökéletesen érzem, hogy hol vastagabb, hol vékonyabb a tészta (ugye 1-2 milliméterekről beszélünk ilyen vékony tészta esetén), de mégse sikerült. Figyelni fogok, hogy ne erővel csináljam, lehet, hogy ott a hiba. Bizonyára gyakorlással javulni fog.
A fényes felület azért merült fel, mert az ajánlásban azt olvastam, hogy a magok alatt tojással kenjük. Egyszer lekentem, magoztam, többet már nem kentem. Nekem egy kicsit fakónak tűnik, nem tudom, Ti hogy vagytok vele.
Ez a párásítás, azt hiszem, hosszú kísérletezést fog igényelni. Én úgy okoskodtam, hogy ha rögtön sütés után zárt dobozba teszem, ezzel biztosítom a mézeskalács számára a legállandóbb páratartalmat. Azért merült fel ez a megoldás, mert nem akartam írókázni, tehát nem veszélyeztetett az, hogy lepereg-e vagy sem a díszítés róla. Ezek szerint a tészta sütés utáni páratartalma túl magas, mert nekem meghajoltak a dobozban egymáson néhány nap elteltével. Azért szeretném kitapasztalni ezt, mert ha ajándékoznék mézeskalácsot, többet dobozban, nem egyenként, inkább rögtön fogyasztható állapotban adnám át, semmit magyarázni, hogy így meg így kell fogyaszthatóvá tenni. Ha sikerült magam érthetően kifejezni:)
Te eladásra szánod a mézeskalácsot, ha jól olvastam. Tehát kiszárítod, díszíted, végül csomagolod. Csomagolásnál milyen lehet a süti nedvességtartalma? Gondolom, kőkemény nem lehet, túl puha sem, de valahogy csak biztosítani kell, hogy jó ideig azonos minőségben elálljon?
Köszönöm még egyszer a tanácsaidat!
Nem haragszom. Csak rosszúl esett, mert semmi rossz szándék nem vezetett. Persze úgy érezted, hogy Csirri tudását vonom kétségbe, de azt sem tudtam, hogy Ő javasolta a zsírpapírt. Úgy gondolom, hogy ebbe a topicba mindenki adhat tanácsot a másiknak, elmondhatja a véleményét. Még kezdő koromban, hidd el azoktól tanultam a legtöbbet, akik nem is mézeskalácsosok voltak. A titkokat szerettem volna tudni, de ezekre csak hosszú évek múlva, a rontottakból, a magam kárán jöttem rá. A mai napig még mindig tanulok mézesezni.
Soha nem szálltam el magamtól ha megdícsértek, de nagyon örültem! Még akkor is jólesett, ha nem vásároltak semmit. Soha nem vagyok elégedett magammal! Mindig azt mondom, hogy van még mit javítani és ezt így is érzem. Bocsi, hogy ennyit lelkizek. Ezeket csak azért írtam le, hogy próbálj megismerni milyen vagyok.
Jaj, ne haragudj, én nem akartam így felhorkanni, pocsék éjszakám volt,lehet, azért sikeredett ilyenre az írásom.
Minden olyat, amit süteményszaggatóval vágok ki, sütőpapíron sütöm, nem szeretek 3-4 tepsit elmosogatni.
Sziasztok!
Tegnap begyúrtam a mézes tésztáját, ma pedig nekiálltam a sutésnek.
Egy tálkát szerettem volna csinálni,amit majd megtolthetek kisebb mézesekkel, puszedlivel. Tobb helyen is láttam,hogy alufólival kell bevonni egy formát, és azt kirakni mintával. Meg is csináltam, beraktam a sutobe.
Pár perc eltelte után megkukkantottam, hát látom, hogy az egész lecsúszott a tálrol, csak az azljára rakott minta /ami ugye most a teteje/ maradt a helyén.
Van otletetek, hogy mitol lehet? Vagy mit csináljak,hogy rajta maradjon?
Ma szerettem volna ezzel dolgozni, de legfeljebb elhalasztom holnapig.
Remélem tud valaki segíteni.
Azért ezt így nem jelentheted ki, hogy hülyeség, mert neked nem jött be a sütőpapír. Nekünk viszont bevált.
Ráadásul Csirri nem ma kezdte, ő is így süti, tehát nem hülyeség, csak neked úgy nem jó.
Szia
Remélem, Angéla nem haragszik meg, ha 1-2 dologra válaszolok. A sütőpapír hülyeség. Leragad rá. Én vékonyan zsírozom a tepsit, és lisztezem, persze, csak az első sütésnél. Aztán ha kihűlt, egy erre rendszeresített kefével letisztítom az aljáról a ráragadt lisztet.
A deformálódás, rugós tészta: szerintem kemény lett a tésztád. Erre utal az is hogy vissza ugrik. Esetleg a cukor tartalom is befolyásolhatja, de inkább az elsőre gondolok.1-2 evőkanál meleg vizet gyúrj a tésztához. Én ha kicsik a tojások, 1-el többet szoktam bele tenni.
Egyenletes nyújtás: ha sehogy sem sikerül, vegyél olyan karikát, amit a sodrófa két végére kell ráhúzni. Cukrászati eszközöket forgalmazó boltban lehet kapni.Mindig, csak finoman nyújtsd a tésztát, ne nagy erővel. Egy idő után érezni fogod, hogy hol vastagabb, ha a kezeddel végig simítod.
A nyújtás előtti alapos összegyúrás FONTOS, mert így lesz szép sima a tészta teteje sütés után.
A fényes felületü sütik tojással vannak lekenve, én sütés előtt szoktam. Szépek, de a diszítés könnyebben lepereg róla.
Most jön az, amivel csak részben értek egyet. A diszítés előtti pár napos pihentetés azért, hogy a tészta egy állandó alakot vegyen fel. Van értelme, de csak akkor, ha állandó és egyenletes páratartalmat tudsz neki biztosítani. Ha egyik nap fűtesz, száraz a levegő, a tészta is szárad. Ha másik nap nem fűtesz, párásabb lesz a lakás, és a tészta is puhul. Nyáron egy jó eső után olyan pára van a lakásba, hogy egy éjszaka alatt totál elhajol a mézes ha egymáson vannak. Most kedvezőbb a helyzet az állandó fűtés miatt. Jól kiszáradnak, és tartósabb lesz rajta a cukormáz is. Nyugodtan tedd dobozba, almát, vizet ráérsz majd a fogyasztás előtt 1 héttel mellé tenni.
Remélem tudtam segíteni
Sziasztok!
Köszönöm Angélának a segítséget és a receptet, a héten megsütöttem életem első mézeskalácsát..:) Finom lett, de súlyos technológiai hibákkal küzdök. Leírom, hátha tud valaki segíteni vagy csak más sem keseredik el, ha nem sikerül elsőre.
Már rögtön az elején elhatároztam, hogy először magrátétes mézeskalácsokat készítek, mert egyrészt nekem ez jobban tetszik és főleg könnyebbnek is tűnik. Megcsináltam az első sütőlapot, kisütöttem.
Fő hiba, hogy leragadt a sütőpapírra a mézeskalács. Két gondolatom volt: 1. alacsony a sütési hőfok, a későbbieket már 170-180 fokon sütöttem, jobban is sültek, mint az első adag 150 fokon. 2. lágy a tészta. A következő adagnál még a sütőpapírt is enyhén beliszteztem; egy kicsit javított a helyzeten, de még mindig voltak leragadt darabok (drága dolog minden egyes tepsire új sütőpapírt vágni). Lehet, hogy legközelebb még több lisztet kell alá tennem, nem tudom. Két sütőlapot csináltam meg magosra, aztán gondoltam, hogy így is több mint fél óra egy tepsi kiszúrással, díszítéssel, ha meg úgyis leragad, előbb azt a problémát kell megszüntetnem.
Gyakorlással fejleszthető területek: nem tudom a tésztát egyenletesre kinyújtani. A tepsin látszik is, hogy egyes példányok sötétebbek, gondolom a vékonyabbak lettek azok, a vastagabbak világosabbak maradtak (tehát ez esetben vastagságfüggő lehetett a színe, nem méretfüggő). Szintén hiba, hogy a kiszúrt forma deformálódik. Egyrészt egy kicsit mozog a tészta még kinyújtás után, másrészt nem sikerül ügyesen átrakni a tepsire a kiszúrt formát (ld. 2. sütés).
A magos mézeseket egyszer lekentem tojással, de nekem nem lett fényes - itt mintha fényes felületű kalácsokat láttam volna - ez mitől lehet? Magozás után még egyszer át kellene kenni?
További fejlesztendő terület, hogy azokon a részeken, ahol nem lett jól összegyúrva a tészta, ott olyan maradt, mintha leveles lenne - bíztam benne, hogy összesül; valamennyire igen, de nem tökéletesen, és csúnyán látszik. Ez a tünet mégiscsak a lágy tészta ellen szól...
Mivel magosakat csináltam, kihűlés után rögtön zárt dobozba tettem - gondoltam, minek kiszárítani, majd újból visszaszívni a nedvességett. E gondolatból kiindulva azon töprengtem el, hogy ha úgyis zárt dobozba kerül a mézeskalács, akkor írókázás előtt miért kell a helyiség páratartalmával egyensúlyba hozni, ha végül úgyis dobozba kerülnek vissza nedvesítésre? Akkor érthető, ha a szobában marad (dísz, házikó), hogy annak a páratartalma dominál, de zárt doboz esetén gondolkodóba estem. (Persze mit okoskodom, ha egyszer ez a tapasztalat, akkor biztosan valamiért így jó;)))) Egyébként itt sem tökéletes valami, mert néhány nap elteltével deformálódtak a mézeskalácsok, meghajoltak, stb. Szóval van javítanivanó itt is;)
Hát, azt hiszem, az első adag megsütésével csupán ennyi problémával találtam szemben magamat:)))) ettől függetlenül nagyon ízletes lett, már nincs is sok belőle. A héten begyúrom a következő adagot.
Csomagolásra a Praktikában láttam egy nekem tetsző ötletet, ezt szeretném megvalósítani, képet mellékelek.
Ha valaki tud segíteni a megválaszolható problémáimra, azt előre is köszönöm, ha nem, akkor marad nekem is a gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás:)
(képeket nem tudom, hogy csatolja-e...)
Sziasztok,
köszi a választ mindkettőtöknek, most már biztos nekiállok a karifának.
Majd karácsony előtt jövök és megmutizom, hogyan sikerült.
addig is jó sütögetést nektek, (és mindenki másnak is)
Szia!
Sablont gyártottam, abból kivágtam a csillagokat, egy kicsit elfordítva tettem egymásra, pogácsaszaggatóval korongokat szúrtam ki. Azok tartják a távolságot az ágak között.
Én is tojásfehérje cukor keverékével ragasztottam és díszítettem.
Ha írsz priviben e-mailt elküldöm neked a sablont.
Ha egyéb kérdésed van csak írj, s ha tudok akkor segítek!
A mézes addig áll el, amíg meg nem eszik
Mindegy, hogy díszítve van vagy nincs......
viccen kívül: sokáig eláll, a díszítés nem befolyásolja az eltarthatóságát.
Nyugodtan használd a tojásfehérjés írókát, még senkinek nem lett tőle baja. A habcsók is ugyanebből az anyagból van...
A mézeskalácsos könyvecskémből itt van a csillagból felrakott fenyő leírása, valamint a szükséges csillagok rajza (ha nincs hozzá való csillag alakú kiszúród, akkor kartonból vágd ki a csillagokat és éles késsel vágd körül a tésztából). A könyvem megírása óta eltelt 8 év, azóta már nem hurkapálcára fűzöm fel a csillagokat, hanem sasliknyársra. Az sokkal erősebb, biztos, hogy nem törik el, a hurkapálca gyenge.
Ha nem érthető a leírás, akkor szólj, megpróbálom másképp elmondani.
A kész fenyő a fotón láthatónál kicsit ducibb lesz (a szerkesztéskor megnyújtották a fotót...). A csillagok rajzát érdemes felnagyítani kb. 50 %-al, ugyanis a rajzokat meg lekicsinyítették....
Szia!
Én is szoktam csinálni...
A díszítése a következő:
-1 db tojásfehérje
-25 dkg porcukor (lehet soknak tűnik, de kell, hogy megkeményedjen.)
-kávéskanál citromlé
-ételszinezék (ezt a tescoban is lehet kapni azt hiszem, pici kis ampulla, és lehet zöld, kék, sárga, és piros.)
Először felvered géppeel a tojásfehérjét, utána hozzáadod a porcukrot, és addig vered géppel, amíg kicsit ilyen fényes lesz a massza. Ezután már gyakorlatilag csak annyi dolgod van, hogy kis kávéscsészékbe teszel ki kis adagokat, így könnyen tudsz bele tenni ételszinezéket. Azán ha már van egy színed, cegyél egy sima zacskót, csak ne legyen lyukas...:) beleteszed, próbáld úgy, hogy a sarkába öntsd. bekötöd és kész. a zacsi sarkát csak picit csípd le, akkor szép vékonyan tudsz vele díszíten.
Remélem tudtam segíteni...:)
Szia csirri,
Sikerült megcsinálnom a mézest, fini is lett és szép is, nem puffadt fel. (eddig mindig az volt a bajom) de most sikerült jó vékonyra nyújtani, mert nagyon jó lett a tészta állaga,
és így nagyon szépek lettek, köszi mégegyszer. 
pár apró kérdésem van, remélem nam baj.
A mézes így meddig áll el, díszítés nélkül?
És ha díszítem? Mert akkor a tetején ugye nyers tojásfehérjés krém van... Nem lenne jobb emiatt a sima cukor meg pici víz keveréke? vagy az nem szárad meg olyan szépre? bocsi sok béna kérdésért
adelid-nél láttam egy gyönyörű karácsonyfát, a 1442-es hsz-ben, azt esetleg tudja vki hogyan készül? karácsonyi asztaldísznek de szép lenne....
azt látom, hogy csillagok vannak összeragasztva valamivel, (mivel?) és ha jól láttam közöttük kicsi kerek lapok, hogy szellősebbek legyenek, és díszítve.... esetleg vmi fortély. vagy vmi amira figyelni kell?
előre is köszi aki tudja,
szép napot mindenkinek
Szia csirri,
nagyon köszi a leírást
Ha hétvégére meggyógyul a leányzóm, akkor tartunk próbát is, mert ihletet kaptam tőletek. Látom te szó szerint profi vagy ebben 
Már be is indult a fantáziám, karácsonykor nálunk lesz a családi vacsi, jó lenne mindenkinek "névjegykártyát" készíteni
persze csak ha sikerül a hétvégi akció, bár a leírás jónak tűnik, sztem nem lesz gond.
köszi mégegyszer, majd megmutizom, mit sikerült
Ide másolom a receptemet újból, hogy mindenki megtalálja könnyen:
Tésztához: 1 kg liszt,
20 dkg porcukor,
1 csomag (50 gramm) szódabikarbóna,
2 csapott kávéskanál őrölt fahéj,
2 csapott kávéskanál őrölt szegfűszeg.
Ezeket szárazon alaposan összekeverjük egy olyan tálban, amit aztán le tudunk majd zárni (pl. dagasztótál) kb. 45 dkg vegyes virágmézbe (fél befőttes üvegnyi) beleteszünk fél kocka (kb. 12 dkg) RAMA margarint és mikroba tesszük. Ha jól átmelegedett, de nem forró, akkor addig keverjük, amíg a margarin elolvad. Ezt a lisztre öntjük, beleütünk 2 tojást és egy falapáttal összeállítjuk a tésztát. Azért nem érdemes kézzel, mert nagyon ragad és a méz is megégetheti a kezünket. Ha nem akar összeállni, akkor kevés langyos vizet tehetünk bele (kiöblítjük a mézes üveget). Kissé lágy tésztát kell kapnunk. Ha már egynemű a tészta, akkor rátesszük a tálra a fedelét és legalább egy napig hagyjuk állni. Nem kell hűtőbe tenni! Ha több napig áll, csak jobb lesz. Második napon érdemes az egészet egyben jól átgyúrni, hogy a levegőt kinyomjuk belőle. A tésztából leveszünk olyan kétökölnyi mennyiséget és lisztezett gyúrótáblán alaposan átgyúrjuk. Ha ragadna, akkor a szükséges mennyiségű lisztet még belegyúrjuk. Alaposan alálisztezve kinyújtjuk és szaggatjuk. A tetejére minél kevesebb liszt kerüljön! Kisebb figurákhoz vékonyabbra (2-3mm), nagyobbakhoz kicsit vastagabbra nyújtjuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben, kb. 150 fokra előmelegített sütőben sütjük addig, amíg szép színe nem lesz. A tepsin hagyjuk hűlni rövid ideig, majd egy asztalra rakjuk egymás mellé a figurákat a teljes kihűlésig. Pár napig szobalevegőn hagyjuk állni mielőtt írókázzuk. Így kisebb a veszélye, hogy később a rajz lepereg róla.
Az írókához kb. 20 dkg kristálycukrot elektromos darálón kisebb adagokban, jó alaposan daráljunk le, majd egy tojásfehérjéhez adagoljuk kanalanként, habverővel, vagy keverőlapáttal elkeverve. Akkor jó, ha a már csak egész lassan folyik le és nem terül szét hamar. Lehet, hogy sok, lehet, hogy kevés lesz a 20 dkg cukor. Egy un. „Önzáró tasak” (az „önzáró” részt levágva) egyik sarkába töltjük a mázat, befőttes gumival elkötjük és a zacskó hegyére óvatosan, nagyon kis lyukat vágunk ollóval. Ez a zacskófajta azért jó, mert vastagabb az anyaga és nincs széles hegesztése. Nagyobb papírboltokban, élelmiszerboltokban kapható.
Ha „puszedlit” akarunk készíteni, vastagabbra nyújtott tésztából szaggatunk köröket, megsütjük, majd egy nagyobb tálban híg mázat készítünk (kevesebb cukorral mint az írókát). Beleöntjük a megsült mézeseket és alaposan, de óvatosan beleforgatjuk őket a mázba. Ezután rácsra szedjük és hagyjuk megszáradni. A mázba tehetünk kókuszreszeléket, vagy ha „csokisat” akarunk, akkor szitáljunk bele kakaóport.
Mézeskalács puhítása: A megsült mézeskalács a szabad (szoba) levegőn állva igazodik a levegő páratartalmához. Ha száraz a levegő a mézes is keményre szárad, ha párás a levegő, jó puha lesz, ill. marad. Így tudjuk a kiszáradt mézest megpuhítani: egy jól záródó fém- vagy műanyagdobozba rakjuk a mézeseket. Egy kicsi pohárkába 2-3 összegyűrt papírtörlőt nyomunk, majd annyi vizet engedünk rá, amennyit a papír felvesz. Ezt a mézesek közé állítjuk a dobozba, majd rátesszük a tetejét. 3-4 nap alatt puha, omlós lesz a mézes.
A fotón is látható egy leírás, a könyvecskémből való, nagyon fincsi a végeredmény és szép is!!!
Ha segítség kell, szólj!!
jó reggelt,
de jó, hogy rátaláltam erre a topicra
mint újonnan érkező, először is hozok friss KV-t nektek a mézes sütik mellé, jut mindenkinek
Gyönyörű mézeseket látam, nagyon ügyesek vagytok.
Idén 5 éves nagylányommal szeretnénk mézest sütni, és nekem eddig tuti receptem sincs, ami finom is, és nem puffad fel. Leírná valaki a pontos receptjét ezeknek a kis csodáknak lépésről lépésre? Még du benézek, addig is szép napot.
Oksi rosszul fogalmaztam, de örültem amikor megláttam.
Hajrá, csináld tovább!
Nem bizony, szeirntem tök jó lett. Meg a disznó is.
Sziasztok!
Én nyáron néhányszor ránéztem a topikra, de nem volt nagy nyüzsi. Így aztán a vaddisznót nem is hoztam, de most pótolom. Ez a hugi párjának készült a születésnapjára, akinek vadászat a hobbija.
Már én is kigondoltam, miket készítek karácsonyra, aztán majd elválik, hogy mi sikerül.
Mindenkinek jó munkát, sütögetést, készülődést!
Nem, nem! Lekensz egy kiszaggatott formát, rárakod a magot, aztán kened a következőt, rakod a magot. Ha megtelt a tepsi mehet a sütőbe. Ennyi. Szépen rásül a mag és fényes is lesz a tészta felülete.
Adj egy mézest a kicsi kezébe, tutira elkezdi rágni
Csirri, koszi szepen a reszletes utmutatast, ezek szerint dula kenes a sutes utan, egyszer ragsztonak, egyszer pedig az egeszet lekenni fenyezonek es ha megszradt kesz.) Ez jol hangzik, de a kesz magos reszt is le kell kenni? nem jon le rola a mag? vagy azt khagyom es csak a simat kenem? Bocsi, ha nagyn buta a kerdesem, nem csinaltam meg ilyet
2,5 eves valoban tudna enni, ha ragna vegre, (addig csak a simat majszolja, de azt nagy elvezettel!)de nem rag, de holnap hatha megmodjak a tutit es ragni fog vegre!:)
Köszönöm, hogy válaszoltál, remélem nekem is sikerülni fog
Kipróbálom, csokival is, ha már imádom!
Nagyon örülök, hogy tudtam neked segíteni! A magos mézest szerintem a 2,5 éves kisfiad már nyugodtan eheti, sőt, a készítésében is többet tud segíteni, mint az írókásnál.
Előző hozzászólásomból a készítés menete:
Én is tojásfehérjével kenem le, mindig csak azt az egy darabot, amit díszítek, mert elég gyorsan szárad.
A szezámmagosnál előbb csak azt a részt kenem le, ahova a szezámmag kerül, kiszórok belőle jócskán egy lapos tálba, és az egész figurát lekent felével belerakom, majd óvatosan bele is nyomkodom. Így mindenhova ragad a magból. Ezután visszateszem a tepsire, kicsit még odanyomkodom a szezámmagot, majd lekenem a többi részt is és tovább rakosgatom a többi magot. Nekem jó szolgálatot tesz egy "célszerszám", ami egy nagyobbacska gombostű. Ezt beleszúrom a nagyobb magokba (napraforgó, tökmag, stb.) és úgy helyezem a mézesre. A mandulát kézzel is meg tudjuk fogni.
Ja, mandula: forró vízbe kell dobni, kicsit forralni, majd a barna héjat leszedni róla. Egy kis késsel (még jobb sniccer hegyével, mert annak vékonyabb a pengéje) ügyesen ketté is lehet venni, (ha jól megnézed, akkor látni a lepucolt mag élén egy halvány vonalat, ahol a két sziklevél összesimul, itt kell próbálkozni) így a laposabb felével jobban odaragad a felülethez.
Szezámmagból mintákat is lehet kirakni, pepecs munka, de szép az eredménye (a pávák szeme így készült). Itt egy megnedvesített fogpiszkáló lehet a jó eszköz, amire egy-egy szem mag oda tud ragadni arra az időre, amíg elhelyezed.
Ma felfedeztem, hogy van blogod.
Tök jó.
Szia Nefelin81
Pontos arányt nem tudok ,de úgy keverd ,hogy ne legyen sem túl híg sem túl kemény,na ezt most jól megmondtam
szóval úgyis meglátod ,én is találomra csináltam
Csináltam úgy is ,hogy az egészet bekentem vele ,és szines tortadarát szórtam rá,vagy a citromleves porcukor helyett olvasztott csoki és rá a színes tortadara.
Sok sikert ,nem bonyolult ,én is azt hittem nehezebb,bár a díszítés nem sikerül túl szépre ,de az íze a lényeg és az nagyon fincsi volt