Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretem, mégis megcsalom
2003-05-14 10:331.
Létrehozva: 2003. május 14. 10:33
Hello! Szeretném, ha leírnátok a véleményeteket a történetemmel kapcsolatosan: Már több, mint 5 éve férjnél vagyok. Minden tuti, kivéve a szex. . . Az nagyon kevés. Nekem. A párom persze nem így gondolja. Egy jó ideig elviseltem a dolgot, aztán jött egy alkalom és nem bírtam ellenállni. Nagyon jó volt! És most biztosan sokan elítéltek, de nem volt lelkiismeret-furdalásom!!! Aztán persze vége lett a dolognak, de nem ez volt az utolsó eset. . . Mostanában azon gondolkodom, hogy kellene valami megoldást találnom, hogy ne kelljen máshol keresnem a boldogságot! Mit tanácsoltok, mit tegyek?
Mert miért is féltékeny aki féltékeny? Fogalmazd meg kérlek, mi a féltékenység alapja.
No, nekem is mennem kell lassan. . . még jövök. . . :-)))
Lacika nagyon érdekes kérdést boncolgat. Érzelmi szempontból közelítve logikus, amit Lacika állít, hogy ha valaki a szerettének örömet okoz, az Neki is öröm. Viszont az a véleményem, hogy ez "nem normális" dolog, és ezt nem pejoratív értelemben mondom, hanem inkább afféle "etológiai" megközelítésből. Szerintem genetikailag programozott dolog a féltékenység, és főleg a férfiaknál. Ez arra az egyszerű fajfenntartási ösztönre vezethető vissza, hogy a "hímnek" az az érdeke, hogy a "nőstényben" az ő utódja foganjon meg. Ez pedig úgy a legbiztosabb, ha a nőstény kizárólag Vele közösül.
Persze, mondhatjuk, hogy emberek vagyunk, nem állatok, gondolkodunk és időnként felülbíráljuk a természet akaratát. Sőt, az evolúció társadalmi-etikai hatásokra más irányt is vehet, mint a fentebb fejtegetett, és idővel majd kivész a féltékenység. De ez, úgy gondolom, egyelőre nem valószínű. . . :-)
Hát nem látod mennyire hergeled a kedélyeket?:-)))
További szép napot mindenkinek, holnap találkozunk!
:-)
A zelőző Feleségem népitáncos volt. Volt is sok Barátja akikkel elment kosarat fonni, meg táncolni, meg volt akivel le is feküdt. Tartottam volna vissza, mikor engem mindez nem érdekelt? Mentem vele egy ideig, de az nem az én társaságom volt. Én helyette az Agykontrollosokkal buliztam. De Haza mindketten, egy helyre mentünk. Aztán amikor én is "megcsaltam", akkor kirakta a szűrömet. . .
Azt hiszem, mindennel ez a bajunk. Annyi mindenhez érzünk jogot, annyi mindenre formálunk kizárólagos tulajdoni szerepet, hogy már számon sem tudjuk tartani.
A nevelésünkből hiányzik az a hozzáállás, hogy a csapatmunka nem csak aratáskor hasznos! Aki a vágyaihoz húz jobban, az több emberrel ne szégyellje a megvalósításukat sem, aki meg egyetlen személlytől szeretne függeni, az meg a saját vágyait tegye hidegre - a másikét viszont fogadja el!!! Úgy, ahogy vannak!
Csak olvasok ezerrel, micsoda forgalom van ma itt. . . .
és lemaradok. . mert dolgozom kell.
De azért vagyok és figyelek!:))
Köszöntöm köreinkben az első férfit én is. . . . . :)
nem értem a felháborodásokat!
Hát nem mi is mondtuk, hogy jó lenne nyitottan élni, meg hogy több férjjel, meg ilyesmi?
Most, hogy van valaki, aki azt mondja, Ő így él, nem értitek (értjük?), hogy tudja valaki ezt megcsinálni. . .
:-))) visszatérnék a mai nap első bejegyezéseihez, miszerint nekünk semmi nem jó, és nem tudjuk, hogy mit akarunk. . . :-)))
Pedig ha többférjűség lenne, nyilván nem úgy gondolnátok, hogy minden este mindegyikkel aludni, hanem egyik este ezzel, másik este (nappal) másikkal. . .
Én irigylem Lacit valamilyen szinten. Irigylem azért, hogy ezt meg tudja tenni, hogy érzelmileg kötődik a párjához, és el tudja fogadni, ha valaki más teszi boldoggá. . .
Egyébként az én szeretőm is hasonló gondolkodású.
Én rosszul vagyok a gondolattól is (merthogy ugye a szerelem birtokló. . . ), hogy együtt van a párjával. . . és egyszer kérdeztem Tőle, hogy Ő hogy van ezzel.
Azt mondta, hogy nyilván elsősorban azt szeretné, ha Ő tehetne boldoggá, de ha éppen nem tud velem lenni, akkor örül annak, ha más szerez nekem örömet. . .
Nem igazán értettem.
Ő azt mondta, az az igazi szerelem, ha a másik fontosabb számunkra, mint saját magunk. . .
??
Megjelent a színen egy ffi. . . .
Lacika, Lacika, nem semmi pasi vagy:):):) Kár, hogy nem ismertelek két évvel ezelőtt:):):) Kívánok Neked a továbbiakban egy szerelemes feleséget!!!!!!!! De miért akarsz Te feleséget????????????????
Ezért szeretnék olyan Feleséget aki maga is szeret szerelmes lenni és nem csak "bosszúból".
A Párom nem szereti a festményeket, a Szeretőm igen. Elmentem a Szeretőmmel a Klimt kiállításra, beszélgettünk vagyoráztunk nála, majd szinte mint amikor a hajó a hullámokba simul, csókolóztunk és szeretkeztünk. Ennyi. . .
Én BENNE VAGYOK! NEM VICCELEK!
De miért is haragudnék arra az emberre aki annak akit szeretek örömet szerez?
De komolyan. A Párom szeretője örömet szerez annak akit én szeretek. Miért ne lehetnénk Barátok?
Sajnálom őt, mert marha nagyot fog csalódni.
Te tényleg szereted a feleséged?
Szerelemmel?
Mert szerintem a szerelem kizárólagos és birtokló.
A szeretet már nem az.
Amíg szerelmes vagyok valakibe, el sem tudom képzelni, hogy mással legyek, és azt sem viselném el, hogy Ő mással legyen.
Amikor már szeretem, akkor más. De akkor sem tudom, hogy örülni tudnék-e annak, hogy mással van, valószínűleg inkább csak elviselném, mert én is lennék időnként mással. . .
Szóval, ahogy írtam már korábban, elvileg ez szép, és működik, de túl sok gyarló emberi érzés keveredik bele (az önzés, a birtoklás, a féltékenység) ahhoz, hogy tényleg kivitelezhető legyen.
Én megcsaló vagyok, gondolkodom is sokat azon, mit szólnék, mit éreznék, ha kiderülne, hogy a páromnak is van valakije.
Annak ellenére, hogy szeretném a nyitott kapcsolatot, biztosan nem esne jól, utálnám a gondolatot, ha tudnám, hogy most éppen a másikkal van. Pedig én is csalom. Érted?
Te komolyan mondod, hogy örülsz annak, ha más férfival van együtt, és szuper klasszul érzi magát?
Nem érzed ettől magad rosszul?
Nem alakulnak ki komplexusaid, hogy Te nem vagy Neki elég?
(Végre itt egy férfi, akitől ezeket meg lehet kérdezni. . . )
Ez nem elmélet. EZ VOLT! Az elmúlt napokban.
De részemről semmi gon. Én itthon számítógépeztem és örültem, hogy Ő jól érzi magát. De sajna ez nem kölcsönös. Mindemellett Ő nagyon féltékeny. És bár tudja, hogy van szeretőm nehezen viseli és vélni akar.
Nem azért mert neki van szeretője, hanem azért mert nekem van. Ti értitek ezt?
Ez komoly!
Ez még nekem is sok4
Szinte ez már egy kommuna!:-))
Nóri!!!!Mit szólsz?
És hol van ilyenkor Deluxy?
Hol van dr Csernus?????
Látom. Kézefogva sétálnak az utcán, nála alszik, elmondja, megbeszéljük. Néha eljön hozzánk a Párom szeretője és hármasban beszélgetünk. . . .
De vajon meddig van nyitva elöttem ez a lehetöség?
Egyszer csak talál magának ö is egy nöt. Egy másikat.
és akkor lennék csak igazán nagy görény ha akkor bekavarnék.