Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nagymama konyhája
Létrehozva: 2006. január 10. 13:39
Sziasztok!
Olyan embereket (lányokat, fiúkat, nőket, férfiakat) keresek, akikben még él a "nagymama konyhája" hangulat, akiknek nem ciki órákat vacakolni egy-egy vacsorával, minden vasárnapra sütit sütni, kézzel gyúrni a krumplistésztának valót. Akiknek mennyei boldogság a kézzeldagasztás, aki szeretne (vagy már szeret is
) pipit, kacsát, libát tartani, mégis "modern" embernek tartja magát.
Ugye vagytok???!!!
Hát igen, hol dolgozott, mit lát...
Én pl. amióta dolgoztam élelmiszerboltban, nem veszek olyan dolgokat, amit ott csomagolnak. Lehet, hogy most már az új szabvány nem engedi, de tanuló koromban mi csomagoltuk pl. a zsemlemorzsát..... Jobb azt itthon megcsinálni!
Van egy rokonom, aki tejgyárban dolgozik. Ő is tudna mit mesélni...
Milyen állataitok vannak?
Felvágottat, májast, májkrémet, konzervhúsokat mi sem eszünk. Néha majdnem elcsábulok bevásárláskor, de valahogy mindig sikerül lebeszélnem magam. Elképzelni sem szeretném, mi minden van egy darab májasban pl...
Már készülünk rá
Szombaton hajnalban kelek, megsütöm, mire a férfiak (1 ember, 1 puli) felébrednek, frissen sajtos omlettel, vasárnap pedig narancs- és áfonyalekivel és fokhagymával. Nagyon finom lesz
Nagyon köszönöm, ez lesz a vasárnapi reggeli
Eddig csak édes, mazsolás zsömit sütöttem, az is nagyon finom, de igazából frissen az igazi és nem feltétlenül jó mondjuk rántottához.
Én is imádtam a sparheltben sült krumplit, különösen a nagymamám által lesózott (egészben hagyott, vékonyan bevagdosott, középen paprikás) vöröshagymával és friss füstöltkolbásszal, házitúróval. Ha maradt krumpli, másnap reggel fölkockáztuk, pici hagymával, szalonnával átpirítottuk és ütöttünk rá tojást... Jujj, de finom volt! Én is próbáltam már a kandallóban krumplit sütni, de az nem olyan, úgyhogy a következő nagy terv a sparhelt
Szia!
Nekem van egy receptem, amit én szoktam dagasztani, és kelesztőtálban keleszteni. Csak mostanában kezdtem el géppel keverni a zsömletésztát.
Hozzávalók: 1 dl tej, 5 dkg élesztő, 3 db kockacukor, só, 1 kg liszt (ebből lehet 20 dkg rozs), 20 dkg gabonapehely.
A kelesztőbe a langyos tej, cukor, élesztő és evőkanál liszt keverékéből kovászt készítünk. Kb. 5 percre zárjuk le az edényt. Majd adjuk hozzá a lisztet, rozsot, gabonapelyhet. Langyos sós víz segítségével kalács lágyságú tésztát készítünk. Kelés után (lehet többször is) szírozott, lisztezett tepsire cipókat formálunk. Gőzös sütőben sütjük. Ha megpirult, sós vízzel átkenjük a zsömlék tetejét.
Jó reggelt mindenkinek!
Nem gondoltam volna, hogy ekkora örömet jelent, hogy ennyien nagymamakonyhások
Tegnap este elmeséltem a páromnak, hogy nyitottam "nagymama-topicot" és azt mondta, végre...
Most elrohanok vért adni, de sietek vissza és remélem, sok érdekes dolgot, ötletet olvashatok majd!
Zsömlereceptet kaphatnék valakitől? (Olyat, amihez nem kell a kenyérsütőgép)
Arra én is odafigyelek, hogy mit eszünk. Mi nem, de anyósomék tartanak nyulat, tyúkokat, ők szoktak vágni. A húst és a hentesárut én is megfelelő helyről vásárolom. Főleg azóta, mióta elolvastam egy neves húsgyár nagyon reklámozott "füstölt kenőmájas"-ának címkéjét, amin ez állt az összetevők között: füst aroma. Akkor mitől füstölt?
Csak házi kenőmájast engedek be a lakásba. Szalámi helyett inkább a karajt szoktam egyben megsütni, és szeletelővel nagyon vékonyra felvágni, és az megy a szendvicsbe.
Én is magamnak termelem a tojást, húst, zöldséget.
A szomszéd segít az állatoknál, én oda se nézek.
Nagyiknál a naposcsibék laktak mellette, amig odakint hideg volt...
és én kiégettem a kosztümüm, amikor meghalt nagyapám...
Sziasztok!! A napokban nosztalgiáztunk a férjemmel, hogy milyen jóizű volt a sparhelten készült étel, a sültkrumpli, és mennyire jó dolog volt , melegedni, sütni-főzni lehetett vele .Az Ő családjának is volt, és a mi családunknak is.Valamelyik katalógusban láttam ,még most is árulnak sparheltet , ennek kapcsán jött szóba nálunk.
A krumplilevesről az jut eszem ,hogy ma anyukámnak krumlilevest főztem ,és olyan finomnak találta ,alig tudta megvárni amig meghül.Ez az igazi elismerés, ha az ember saját anyukája dicséri meg a főztünket.Igazi boldogság volt számomra.!!!
Tésztát nem gyúrok, vannak háztartásigépeim, mindennap főzök, hetente töbször is sütök,ha időm engedi.Nagyon egyetértek azzal ,hogy a főzéshez idő kell!!!
Ja ,és sütni- főzni , szivvel -lélekkel kell , talán ez a titok amit a nagymamák , /nekem anyukám / már tudtak.Türelemmel, szeretettel ,gondosan , sütni-főzni órákon át ,a végeredmény csak a családtagok, és magunk elégedettsége lehet.Ezt a hihetetlenül jóérzést ,kivánom mindenkinek, szeretettel !ianiko
Itt vagyok én is!
Bár anyukám idő hiányában(?) nem csinált ilyesmiket, én mégis nagy kedvvel sütök főzök. A spejzunk most is telve idei lekvárokkal (ribizli, sárgabarack, szilva, cseresznye, bodza, málna), savanyúságokkal, és saját készítésú ivólével. A kenyeret és a zsemlét is én készítem.
Nem győzöm a nagyitól elkérni a receptjeit, hogy továbbvigyem, és lányaim megtanulhassák tőlem.
Az én nagymamáim is Sparhelten főztek..
lekvártól kezdve, a húsokig... mindent..
rétest sütöttek a sparhelt sütőjében.. meg buktát...
Azóta sem ettem olyan finomakat...
Amit én is meg tudok csinálni... a krumplis pogácsa.... Azért nagyikám finomabbat csinált...
Az utolsó mondatot köszönöm
Bizonyos szempontból könnyen beszélek, sajnos csak ketten vagyunk (kutyát, cicákat leszámítva). De a munkám elég zűrös, sokszor késő estig dolgozom, viszem haza a munkát. Engem a konyhai munka megnyugtat, kikapcsol és ott van az alkotás öröme is... Bogyó és gombagyűjtés nálunk is volt mindig, most is próbálkozom (inkább a bogyókkal), van saját csipke és bodzabokrom, így nem ólmozott, piszkos teát, szörpöt iszunk. A lekvárfőzéstől sokáig féltem, az valahogy mindig a Nagyim privilégiuma volt, Júliusban ment el, a kert tele gyümölccsel, én pedig pucoltam órákig a ribizlit, málnát, kevergettem a sparthertjén a lekvárt és úgy éreztem, ott van velem. Azóta megy a saját tűzhelyemen is, tavaly már arra is rábeszéltem a párom, hogy vegyünk Erdélyben igazi erdei áfonyát és abból főztem itthon lekit
Utána a férjem nagymamájánál laktunk pár évig, aki olyan ízletesen főzött sparhelten és vas lábasokban, hogy még ma is sokat gondolok azokra az időkre. Anyukám a mai napig hagyományos konyhát vezet, csirkét nevel, tésztát gyúr frissen az ebédhez stb.amit én irigykedve nézek, mert sajnos idő hiányában én már ezt nem tudom megtenni, de sokat próbálkozok.
Mikróm nekem sincs...
Sőt gépi kütyüt se nagyon használok. Max. a keverőmasinát néhanapján. Én nem szeretem a gyors és baromi egyszerű, menő dolgokat. Viszont a krumplileves naggggyon jól hangzik, ötletnek sem utolsó, úgyhogy ma ezzel lepem meg a Kedvest.
A pc-ről csak annyit, hogy munkaidőben vagyok
Rám is néznek sokszor szuperdivatos, karriert építő barátnőim furán, hogy vajon miért is élvezem én ezt ennyire. Néha már kellemetlen, amikor baráti társaságban a férjek engem állítanak példának, de nagyon jól is esik. Tavaly például tartottam tanfolyamokat a barátnőimnek, férjek kedvenceiből és általában pozitív volt a visszajelzés.
Én ugyan nem a nagymamámtól de anyukámtól lestem el mindent. 16éves korom óta vezetek háztartást. Nagyon szeretek sütni-főzni!A férjem haverjai akármikor jönnek mindig van valami hazai édes és sós süti. Azt mondják ha csak az lenne(és nem lenne még sör is)akkor is jönnének.
Egy barátunk, aki szerintem soha nem nősül meg, azt mondta hogy elvesz egy csajt akkor ha talál olyat mint én.
De már úgy látom ez nem divat,hátha mégis rácáfol ez a topic.
Jujj, de örülök Nektek
Az én nagymamám igazi nagymama volt, én pedig olyan szerencsés, hogy 20 éves koromig gyakorlatilag minden szabadidőmet vele tölthettem. Talán ezért van, hogy a párom szerint a mi tűzhelyünk "egyenesen Paksra van kötve", "a mi konyhánkban mindig száll a liszt" és a megtisztelő "Forrótepsi" indián nevet kaptam tőle.
Persze néha elgondolkodom, hogyan is csinálta Nagymami annak idején, hogy a három gyerek, a munka, az állatok mellett mindig patika rend volt a konyhában, a házban, kertben, udvarban...
De talán, ha elég lelkes vagyok, nekem is sikerül majd
Örülnék, ha néhány tuti nagymama-receptet megosztanátok velem, illetve megosztanánk egymással.
szia
en itt vagyok!
en otthonrol hozom a "nagymamaja konyhajat"
. ezt lattam, ezt fogom kovetni, mert annal nincs jobb erzes, amikor latod, hogy a tarsasag, csalad, baratok felfaljak, amit csinaltal, amivel elotte orakat pepecseltel. ok is erezni fogjak a kulonbseget a kezzel dagasztott kenyer es a boltban vasarolt kozott, vagy eppen a kapirgalos pipi es a napot soha nem latott, tapon nevelt csirkenek nevezett madar kozott, de sort lehetnek folytatni!
szoval en hive vagyok a nagymama konyhajanak!