Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Véleményed jogos, enyémet pedig tartom (ajándéknemvevőkre továbbra sem érvényes), témától elkalandozni hülyeség volt, be is fejezem.
TI-nek ötletet adtam, privátban elérhetőséget küldtem, remélem, megkapta.
Tegnap óta ráültem a topik kapcsán a kezemre, de eddig bírtam ki. Én tudom, hogy néhányan már jó régóta fórumoztok itt, és divat azt is hangozatni, hogy ezek csak fekete betűk, nem sértenek senkit... de ez azért nem igaz. Szerintem senkit nem jogosít fel arra egy egyszerű tanácskérés, hogy letetűzzön másokat (a tetű amúgy hosszú ű, csak bizonyos tájnyelvi változatokban ejtik röviddel, de leírni még ott is hosszúval kell, mert a magyar helyesírási szabályzat meg egységes). Tök mindegy, hogy a tetű szó alatt te most oviba gyümölcsöt nem vivőt, vagy ajándékot nem vevőt, notórius későt vagy beteges halogatót értesz. Ennek a szónak az elsődleges jelentése, ha emberre alkalmazzuk: egy sértés. Szinonímái az élősködő, a szemétláda, a rohadék és sorolhatnám a "szebbnél szebb" szitkokat. Nem mondunk ilyet egy emberre. Tudom Évi, hogy nem te kezdted, hanem egy főállású kötekedő troll, de ezt ott és akkor kellett volna annyiban hagyni vagy leállítani, nem tovább ragozni.
Mi lesz ebből a fórumból, komolyan? Aki bármiben tanácsot kér, két hozzászóláson belül megkapja, hogy tetű, hogy elmebeteg, hogy nem ért a munkájához... de az is, aki esetleg hozzá mer szólni jószándékkal.
Tényleg ér az annyit, hogy páran minden topikban leírhassák, ők mennyire tökéletesek, hogy közben másokat alázzanak, sértegessenek, vagy ehhez asszisztáljanak?
Az indítónak nem tudok konkrét tanácsot adni, csak az a véleményem, hogy a probléma őszinte felismerése, kimondása már fél siker. Én úgy látom, hogy intelligens emberek ennél jóval ösztönszintűbb problémáikat is képesek legyőzni tudatos elhatározással, de ennek tényleg feltétele a tudatos elhatározás megszületése benned.
Keress vissza, valahol még helyesbítettem is, hogy ez nem a tetü kategória, hiszen nem kötelező. :-)
Hogy lehet idegen, aki a gyerekedet tanítja nap, mint nap 4 éven át. Gyakorlatilag többet van vele a gyerek, mint otthon (hétköznap ébren töltött idő), ha jobban meggondoljuk.
Persze, ez nem kötelező, de ha szereti a gyerekeket, sokkal többet megtesz értük, mint a feladata lenne, stb., ahogy Évi is írja, akkor az ember legalább 4 év után csak megköszöni a munkáját.
A másik pedig, hogy nem kell toronyórát láncostul. Nálunk annak idején az általánosban volt, aki még a kávét is visszaküldte, max virágot fogadott el. De egy igazi pedagógus nagyon örül annak, ha megköszönik a munkáját, pl. olyasvalamivel, amit a gyerek készített.
milyen ember az akinek a gyereke csak élvezi az extra dolgokat a közösségben
de ő a közösségért semmit nem tesz
Topic inditonak jol johetne meg egy idohiany / idohatekonysagi kepzes
parositva doteshatekonysagi ismeretekkkel. Keressen ra ezekre . Olvasgasson ilyeneket is.
Na akkor, mint kiderült, kb ugyanazon a véleményen vagyunk :) Nekem csak az nem tetszett, hogy letetüztétek azt, aki nem akar valami különakcióban részt venni.
Végre egy használható hozzászólás.
Amúgy tényleg, én is voltam egyszer egy ilyen előadáson, ha eszembe jut ki tartotta, leírom.
Leteznek olyanok, hogy idonyomas treningek/kepzesek. Keress egy ilyet a kornyekeden, vagy olvass el ilyen tanulmanyt.
Én rettentően meg vagyok elégedve az óvónőkkel, de nem hajt semmi, hogy én külön ajándékot adjak nekik. Gyerek szereti őket, én is meg tudom velük beszélni, amit kell, ennyi. Nem spilázom túl. 3 évente új csapat érkezik, nem gondolom, hogy az én gyerekem olyan különleges, hogy külön ki kéne ajándékkal emelnem az emlékét. :)
Én soha nem ágáltam a kötelező ellen. Sőt. Jobb szeretem, mert az egységes. A többi zsizsgés nem érdekel. :)
Van minden hónapban tisztasági csomag, van, hogy kérnek lisztet vagy sót gyurmázáshoz, meg a van a gyümölcsnap, évente kb 4x jut ránk a sor. ;)
Ami pedig plusz dolog, mint a kirándulás vagy a mikulás csomag összetétel és hasonlók, azt a face-csoportban beszéljük meg. Természetesen ott is vannak azok a szülők akik sosem szólnak hozzá, de ez engem sosem zavart.
Magát a feladatot kitalálni/megtalálni is fontos dolog. Nem kéne őt lenézni, mert ő "csak" kiosztja a feladatot.
ezt kijelentheted az ostobaságra a suttyóságra........
nagyon kevés kivétel lesz normális ember tréé szülőktől
azoknak még kiskorban kell normális emberekkel is érintkezni közelről ÉS magukban tudni kell és elfogadni, hogy a saját szüleik szarok és elrettentő példának kezelni
Nekem sem szimpatikusak az ilyen jellegű ajándékok, amit Te is itt nehezményezel. Ne pénzbeli értéke legyen, hanem legyen személyes. Ha pedig nem tudunk személyeset, mert semmi közünk egymáshoz (akár osztály szinten), akkor hagyjuk a fenébe, nem kötelező.
A gyerekem mostani óvónőinek és a dadusnak én is szívesen adnék majd valamit. Ugye? :-) És gondolom, nem az motivál, hogy Marika néni kivételezzen a fiaddal...
Nálunk az ilyen kiadásokra nem kalapoznak, év elején szoktunk csinálni egy költségvetést kb.: mindenki elmondja, hogy szerinte mire kell zseton a tanév során, arról szavazunk, és szétdobjuk éves osztálypénzbe.
Aki toronyórát akar venni lánccal, az megteheti maga.
Nem tudom, nekem úgy összességében nincs jó tapasztalatom az ilyen tanárajándékozósdival. Például nálunk volt olyan, hogy aranyékszert kapott a tanár búcsúajándéknak. Az intézkedős szülők kitalálták, megvették, beszedték a pénzt, és még ők húzták a szájukat, hogy nem mindenki vett részt ebben a hatalmas szervezkedésben, mégis mindenki nevében kapja az ajándékot a tanár. Pedig pénzt ugye mindenki adott rá egyenlő mértékben, és én például nem szívesen tettem, mert nem annyira csíptem azt a tanárt, én magamtól bizony nem adtam volna neki "borravalót". Mégis még én, meg a szüleim, meg a hozzánk hasonlóak kapták a flegmázást, hogy nem ültek össze értekezni, hogy a medál szívecskés vagy kisvirágos legyen... Egy másik tanárt meg hallottam panaszkodni, hogy milyen már, hogy ő valami diákok által készített emléket kapott, amikor a másik meg ékszert.
De nyilván pedagógus és közösségfüggő a dolog. A gyerekem mostani óvónőinek és a dadusnak én is szívesen adnék majd valamit.
Küldtem privátban a linket.
Semmivel nem jelent kevesebb segítséget a budipapír, mint a kézműves mittudoménmi. Szerintem lényeg, hogy felismered, hogy feladat van, és foglalkozol vele. Tökmindegy mit. Én úgy gondolom, hogy ha mindenki csak egy valamit vállalna magára (legyen az budipapír, pályázatírás, firkapapír, buszrendelés, tökmindegy), akkor máris jobb lenne a gyerekek kis világa.
Akkor valamit félreértettél: Megkapják ezt a fotókönyvet, amiben mindenkiről hasonló mennyiségű valami lesz (egyéni kép, rajz, csoportkép) + lesz egy közös bográcsos "buli".
Amit írtam, hogy a pár gyerek készít ajándékot együtt, azt ők maguk találták ki, egyeztették, ki / mit / milyet alkot bele. Abszolút az ő ügyük, és mivel fel sem merül bennük, hogy bármilyen előnyre lennének rászorulva, így utolsó nap fogják átadni.
Igazából nem ezzel a kérdéssel vagyok folyamatosan elfoglalva, csak kicsit kiégtem mostanában egyik anyukán a témában. Talált egy pályázatot, valami legjobb osztály témában, és megírta mailben, hogy milyen jó lenne beadni. Ezek után kiosztotta, hogy a tanítónők írják meg a szöveget, a másik fényképezzen, a harmadik adja be. Na ő pont olyan, aki soha semmit, de feladatot delegálni azt profin tud...
Nálunk gyakorlatilag semmi kötelező dolog nincs. Elég összetett a társaság, falu egyetlen ovijaként. Ha valaki elmarad a tisztasági csomaggal, annak sem szólnak. Gyakorlatilag "becsületkasszás" a dolog, és ha valamiből hiány van, az úgyis kiderül. Például a múlt héten bevittünk egy nagy csomag wc papírt, mert nagyon fogyóban volt. De vittünk már vízfestéket, zsírkrétát, ilyesmiket. Nálunk gyümölcsnap sincs. Ki van írva, hogy ha valaki tud hozni gyümit, szívesen veszik. Úgyhogy azt is viszünk rendszeresen. Meg még sorolhatnék egy csomó mindent, de a szervezkedés, meg a kézműveskedés nekünk nem fekszik, és nem szeretném, ha emiatt a gyerekemet bármilyen hátrányos megkülönböztetés érintené.
"szerinted az gáz, hogy 4 év után kapnak egy emléket, ami a gyerekekről szól? "
Az nem gáz így önmagában, tényleg kedves dolog. Az viszont nekem gáz, ha éreztetni kell a tanárral/óvónővel, hogy a pistike meg a béluska, na meg a szüleik nem voltak ám ilyen jófejek, csak mi...
Elnézést az offért, nem voltál itt, és elkalandoztunk.
Úgy jött szóba az iskola, hogy halogatás kapcsán buksi kérdezte, hogy vajon milyen módon lehet zavaró egy halogató ember, és példaként soroltam, hogy ovi-isi közösségben is mindig vannak, akik megvárják, hogy a feladatok "maguktól megoldódjanak", innen jött a kanyar.
Ezt hogy érted????? A pedagógusnak nem lehetnek problémái???? A saját személyiségemet adom minden nap és sajnos ez nem is elég...
Manapság papírmunka mennyisége teszi a pedagógusokat kiégetté, sokan el is hagyják a pályát...Nem is beszélve erről a "minősítési rendszerről"....
Csak egy újabb kötelezettség, állandóan bizonygatni kell, hogy érted a dolgodat... :(
Sajnos nem értem, hogy mi köze van a pedagógusok ajándékozási kérdésének az én kérdéseimhez?????
Én sosem vártam el, hogy ajándékozzanak és egyébként mindig akkor örültem a legjobban, ha valami saját kezűleg készített ajándékot kaptam, amit örömmel adott át a kisgyerek....
Amúgy én oviban dolgozom, az ovisok között nagyon jó lenni.....
Annak ellenére, hogy manapság nehezebb a gyerekekkel, mint 30 évvel ezelőtt....
Komolyan nem érted, hogy ezzel nincs gond? Te viszed a papírt, meg cseszegeted a húsvéti tojást, én meg megszervezem a kirándulást, mindenki megtette a magáét a gyerekek érdekében, és nem a tanár boldogsága érdekében. De minden osztályban van néhány, aki 6 zsák szarért sem tenne keresztbe egyetlen szalmaszálat sem, és szerintem ez az, ami nem túl jó példa a gyereknek sem.
Ráadásul tudod, hogy engem még csak az sem érdekel, hogy mi ILLIK. Ezt a 4 évet azért köszöni meg az ember, mert tényleg hálás érte. Szívüket-lelküket kiteszik. Az a minimum, hogy segítjük a munkájukat (akár szervezéssel, bármivel), ha ők a szabadidejükben is lelkesen viszik a gyerekeket jobbnál-jobb programokra.
Nekem az ötlet is elképesztő, hogy az ember azért segítene, mert vár valamit. Most komolyan: 6-10 éves alsósokról van szó. Totál lényegtelen, milyenek a jegyei, ha nincs mögötte tudás. Nem számít sehova. (Kivétel a felvételizők)
A kötelezőket én is hiánytalanul teljesitem. Nem maradok el tisztasagi csomaggal, gyümölccsel vagy bármi más bevitendő holmival.
Ma pl 4 tojást is kifújtam mert be kell vinni, sőt még barátnőmnek is csináltam, neki ez dilemmát okozott. :))
Sajnos én is látom már a jövőt, hogy nem fogok az első sorban tolongani, mikor a szülői segitsegeket kérik. Olyat pl most is megteszek, hogy viszek firkapapirt, hogy tudjanak mire rajzolni, de kirándulást nem fogok szervezni. :))
Nem értik meg néhányan, hogy a pedagógus munkáját, aki X éven át figyelt a gyerekre, tanította, nevelte, illik megköszönni. Nem értik meg hogy ez olyan mint a fodrásznak, orvosnak és ki tudja még hány embernek a borravaló. Hogy az orvos gyógyítja a gyereket az rendben van, látható, honorálni illik. De hogy a tanár mennyit szenved amíg a hüle kölökből elfogadható terméket gyárt, az már nem fontos, nem kell ugrálni miatta, úgyis kap fizetést. Hogy emlék nincs a gyerekről? Hm, érdekli is őket.
Emberi kapcsolatok, érzelem. Erről tettem neked említést...
Évközi ajándékozást én sem csípem, nem is szoktunk ilyet, de szerinted az gáz, hogy 4 év után kapnak egy emléket, ami a gyerekekről szól? Olyan 4 év után, ami a gyerekeknek életre szóló batyu...
Ahogy írod, Te viszed a rézfaszúbaglyot az oviba, ha kell. Más meg intézi a különbuszt. Ez így rendben van, hozzátetted a magadét, csak azért, hogy a gyereknek jó legyen. Mások meg nagy semmit - sok éven át...
Dettó. Húúú de utáltam ezt a kötelező tanár ajándékozást, meg önhatalmú szervezkedéseket. Amikor én voltam diák, nálunk is akadt időnként jó pár hm... szóval nagyon aktív tanuló/szülő, akik saját kezűleg alkottak valamit, és ott is ment a sipákolás, hogy milyen már, hogy nem mindenki, és akkor mégis milyen igazságtalan, hogy mindenki nevében adják. Ilyenkor mindig mondtam, hogy nyugodtan írják rá az ajándékra, hogy én a lusta disznó (ja bocs, TETŰ!!!), meg még néhányan nem vettek részt ebben, és akkor majd a tanár, aki eddig is utált, most majd még jobban fog, aki meg normális volt eddig is az meg pont letojja :)
Már előre félek az ilyenektől, én nagyon szívesen viszek mindent az oviba, amit kérnek, egy picit sem zavar, hogy az általunk bevitt zsepibe fújja másik gyerek a taknyát, vagy más gyerek eszi a gyümit, amit mi vittünk be, és hogy esetleg nem mindenki szokott bevinni ilyesmiket, szívesen szereltük az oviban a számítógépeket, meg minden, de ezek a jópofizások, meg szmk-s fontoskodások nekem neeeeem. Eddig nem volt ebből semmilyen probléma, nagyon remélem, hogy a suliban sem lesz.
Bocs az értintettektől, tökjó, hogy másnak van ilyesmire ideje, energiája, kedve, de szerintem inkább az a tetűség, ha emiatt hátrányt szenved az olyan gyerek, akinek a szülője ilyesmiben nem tud/akar részt venni.
Hát ezt a párost mind imádja.
Te pedagógus vagy?!!!
Te jó ég.
Vito hogy kerül ide?
Bármelyik pedagógust elhagyja az ereje, ha még az otthoni pihenő idejében is azzal kellene foglalkoznia, hogy papírmunkákat végezzen.
Egy 50 éves pedagógus nem idős. És van tapasztalata. A legjobb tanáraim mind 50-esek voltak. Követeltek, szidtak minket, de tiszteltük őket, mertek nevelni, ránk szólni. És észrevették amikor valamelyik gyerekkel valami rossz történt. Figyeltek ránk. Egyszer megkérdeztük az egyik legkedvesebb tanárnőnket (Isten nyugosztalja), hogy melyikőnk a kedvence? Az válaszolta hogy mindig az, amelyik bajban van. Ritka az ilyen tanár, a fiatalabbak már alig képesek erre.
Meg kellene becsülnünk azokat akik 50 évesen még a pályán vannak. A félrenevelt gyerekekből próbálnak valamit kihozni.
Neked pedig onnan a távolból könnyű a mi faszunkkal verni a csalánt.
Hagyd, nem érti. Zs-kategóriás troll.
Sajnos, a pénz ius számít, így az olcsóbbat....Előre is köszönöm!!!
Ha nektek ez jó, tegyétek. De azt nem tudom hogy mind a 30 gyerek így velekedik-e. Mármint hogy szerették-e a tanárt.
Nálunk is van évvégi kirándulás, de csak hogy a gyerekek jól érezzék magukat.
Én nem vagyok ilyen típusú ember aki "idegennek" talál ki ajándékot. Hidd el nálunk is vannak hasonló 'adjuk ajándékot az ovonéninek' projekt de valahogy engem ez sosem érdekelt. Általában nem is vagyok benne.
Ja, lehet, hogy félreérthető voltam, most jövök rá: Karácsonyi / Télapó / mittudomén ajándékot nem a tanítónők kapnak, hanem a gyerekek, osztálypénzből.
Karácsonyra pl. szabadulójátékot kaptak. Végig titok volt,, csak tanítónők tudták. Megajándékozták egymást a gyerekek, majd a tanító nénik felolvastak egy levelet, melyben az állt, hogy szórakozzanak jól a közös játék során, siessenek az ebéddel, öltözzenek gyorsan, a busz kint vár az iskola előtt.
4 évig szívüket lelküket kitették a gyerekekért, nagyon bőven az elvárható szint felett. Ilyen esetben év végén mondod, hogy viszonlátás' és ennyi volt?
Mi közösen csináltatunk 1-1 fotókönyvet, lesznek benne osztályképek, egyéni képek, és egy csomó kép a kirándulásokról, farsangokról, programokról, élményekről. Gyerekek rajzai is benne lesznek. Emellé szervezünk egy közös családi napot valami zöld helyen bográcsozással. Mindezt év végén. Szerinted mi a fenét várunk érte?
Nekem annyira durva, hogy egyáltalán felmerül az ötlet, hogy várunk valamit.
Gyerekek meg kitalálták, hogy fából kivágnak egy "iskola" formát. Csináltak tűzzománc képeket, ezek lesznek az iskola ablakai és kapuja. Úgy gondolom, hogy ez egy kedves ajándék és nem több.
Nem, ez nagyon nem a vérszívás.
Ezt is írtuk, hogy lehet az is, hogy az elvárás a sok.
Melyiket kéred?
Barátnőm egy profi, de drága coachnál járt, ezt inkább managereknek ajánlják.
Személyes ismerősöm viszont nem rég kezdett, de képzett, és nagyon lelkes, gondolom, ennek megfelelően nem egy vagyon. Talán neki is lennének jó meglátásai.
51 évesen öreg vagyok?????? Szeretnek a gyerekek és a szülők, ezért vagyok még a pályán....mert a gyerekekért érdemes csinálni! Amúgy tudod, hogy a nőknek 65 év a nyugdíjkorhatár??? Kicsit elvetetted a sulykot! Nem értem, hogy miért szólsz hozzá, ha nem érdekel egy téma..... Ha te kérdezel bármit, akkor örülsz annak, ha ismeretlenül sértegetnek????
Értetted a szót, hogy BÚCSÚ ajándék? Év végén odaadják mert ősztől felsősök. Többet nem találkoznak. Szerintem abból a gyerekből lesz számító kis köcsög, akinek a szülei is azok.
Csinálják, ő dolguk. De te is tudod jól, hogy emiatt kapja a buksi simit majd a gyerek, nem azért mert olyan fene jo tanuló. És ezzel mindig el is éri a célját.
Csak nekem ez egyáltalán nem szimpi.
Vitot ajanlom : varazslo es sorsot is vet...
Ugyanis csoda kell ahhoz , hogy egy oreg pedagogus felzarkozzon , ha elhagyja az ereje.... Ma , a mai felrenevelt gyerekekkel az egyik leg-idegfeszitobb mesterseg , ami letezik a vilagon ....
Nálam ez a no way kategória. Nem szeretem sem a pedagógus napi, sem az évvégi, sem a külön ajándékokat az óvónőknek.
Én nagyOn nem vagyok ilyen. Nekünk is van facebook csoportunk, ott pl én mindig írok, ha van vmi kérdés, de efféle önkéntes körökbe én nem vagyok partner.
És az álláspontomat még mindig fenntartom, hogy a folyton buzgó szülő, bizony-bizony elvár. A tanár pedig tudja ezt.
Egy 3 sorosat sem tud megfogalmazni felreerthetetlenul ?
Nem mi nem "ertelmeztunk" : Te voltal erthetetlen!
Megis! Hulyenek nezed a forumozokat?
Erre : " Egyre több az elvárás, olyan írásbeli feladatok, ami már meghaladja sokszor az erőmet.." milyen tippet vartal ? //Kamu ez a topik.//
Menjunk tuntetni erted a miniszterium elott ?
Lepjel ki , nincs mese! Ha az erodet meghaladja a trogerolas , igy oregedve , az csak azt jelenti , hogy az " oreg gebe kidol a hambol" ... van egy rakas fiatal , aki meg munkat keres : hajra!!
Sok szerencset!
Sziasztok!
Sajnos ma napközben dolgoztam, csak most tudtam feljönni ide.
Lehet, hogy többen félreértették a kérdésemet....
Felnőtt ember vagyok 31 éve dolgozom, pedagógusként. Egyre több az elvárás, olyan írásbeli feladatok, ami már meghaladja sokszor az erőmet...
Sosem tudok naprakész lenni....Sokszor viszek haza munkát és nem tudok vele foglalkozni otthon, vagy az egész hétvégémet rá kell áldozni...és ez kikészít...Ezáltal az otthoni feladataim is torlódnak, gyakran elmaradnak..Van, amikor elegem van mindenből és inkább kikapcsolódok...de közben rosszul alszom az idegességtől, hogy mi mindent kéne határidőre megcsinálnom...Ez tetűség, meg vérszívás szerintetek? Pálcát törtök a fejem felett a nélkül, hogy többet tudnátok rólam...A szakember ajánlását és a cikkeket köszönöm, a továbbiakban is örülnék, ha ilyen lehetőségeket ajánlana, aki tud..........Nem minősítést kértem, azzal tele van a padlás.....
Köszönöm! megadnád az elérhetőségét? Esetleg honlapcímet, ahol utána tudnék nézni? Előre is köszönöm!!!!
Köszönöm!!! Ez hasznos cikk....
Ettől függetlenül lesz közös is, a semmit-tevők nevében is, hadd legyen kerek a tanító néniknek.
ez a hibás hozzáállás
igy biztos ezekből is lesz tetű
jut eszembe az tetszett
a haver a csajjal elment vásárolni, woodbury outlets, kábé 1 óra kocsival
mondta x órakor indulnak vissza, találka az autónál
csaj nem volt ott
otthagyta
Gyerekek 8-an összeálltak és már csinálják a búcsúajándékot. Abszolút saját szervezésben. Felosztották maguk között a feladatokat. Csak ők már most megmondták, hogy nem fogják azok nevében is adni, aki nem csinált semmit. Igazuk van. Azok vigyenek vázát - a századikat. :-p
Ettől függetlenül lesz közös is, a semmit-tevők nevében is, hadd legyen kerek a tanító néniknek.