Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Létrehozva: 2012. november 25. 17:04
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Messziről jött ember azt mond amit akar. Mint Semiramis. Ő a másik ilyen "kedvencem".
Ha te valóban szociális munkás lennél és hivatásod a hátrányos helyzetű emberek megsegítése lenne, akkor nem támogatnál (érzelmileg) olyan életvezetési stratégiát, amivel a nyomor, a betegség, a szenvedés csak még nagyobb lesz!
Akkor még inkább nem, ha saját magad is tapasztaltad már, hogy milyen nehéz háztáji gazdaságban non-stop dolgozni - még fiatalon, egészségesen is.
Hát persze, hogy sértő a stílusom, mivel lebuktattalak!
És még valami: újra és újra elolvasva a ti-t, nem segítséget kér, nem tanácsot, hanem HASONLÓ embereket, tapasztalatokat! Hol vannak? Nem látom őket sehol? Nincsenek is? Ne mondd, hogy az ellenzék riasztotta el őket, az elején sem jöttek nagyon dicsekedni a rossz megoldásaikkal, a rossz sorsukkal, akármivel. Talán már a ti. is elég szerencsétlen módon volt megfogalmazva, van ez így.
Írja ugyan, hogy:
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
De nem a szegényekkel van bajuk, akiknek bajuk van. Nekem nincs bajom semmivel, mert mi közöm hozzá, én szeretek egyszerűen racionálisan hozzáállni a problémákhoz.
Itt mindenki ugyanazon a "körhintán" ücsörög, aki itt van huzamosabb ideje:-)
Éjszakára egy füldugó sokat tud segíteni egyébként.
De ez az egész engem messze nem izgat annyira, mint itt sokakat akármelyik oldalról. Apropó: milyen oldalak is vannak itt?
Ha ennyire aggódtok, akkor ne arra várjatok, hogy más milyen információkat tud, hanem vettétek volna fel Bubócával a kapcsolatot földbe taposás helyett és most érdeklődhetnétek tőle. Nektek csak arra kellenek az új információk, hogy ha esetleg nem tett semmi újat, akkor tovább lehessen hibáztatni, ha esetleg az állapotukról megtudnátok valami negatívat akkor tovább lehessen károgni, hogy na ugye ugye.
Amiatt meg felesleges nekünk esni, ferdíteni, csúsztatni -hogy éljek azokkal a szavakkal, amiket ti írtok a mi írásainkra- mintha legalábbis mi "királynak" tartanánk azt a megoldást, hogy olyan helyen élnek, ahol télen nem lehet konyhát, étkezőt fűteni, hogy csak esténként fűtik be a szobát is. Nem, még nem beteg embereknek sem "király", ha manapság így élnek, még az sem "király", hogy ha beteg/idős emberek nem tanyán, hanem panelban élnek és ott nem tudják befűteni a lakást, vagy beszorulnak 1 szobába, ahelyett, hogy a hátralévő életüket miután annyit dolgoztak, szép nyugalomban és kényelmesen élhetnék.
Megoldást akartok? Akkor ne csak arra gondoljatok, hogy mi a megoldás március végéig. Olyan megoldást találjatok ki, amivel ki tudják fizetni az összes adósságukat, amivel megmarad Bubóca teljes nyugdíja és megmarad a lakás is vagy a lakásból marad annyi, hogy tudnak valahol egy kertes házat venni (hisz olyan szempontokat is figyelembe kell venni, hogy Bubóca férjének a panelban való tartós tartózkodás nem megfelelő). Vagy próbáljatok neki öteletetek szerint a közelben kertrész bérlést szerezni pár ezerért, de olyat, ahol aztán nem több száz hektárt nekik kell még cserébe bevetni és aratni, mert jelenleg sem ezt csinálják és az már valóban nem nekik való. A lányát se itt szapuljátok, hanem személyesen keressétek fel és beszélgessetek el arról, hogy változzon egy kicsit és figyeljen oda a szüleire, akik nagyon sok mindent megtettek érte. Az ugyanis nem megoldás, hogy vigye a lányát a bíróság elé. Ha ugyanis valóban olyan a lánya, mint amilyennek gondoljátok, akkor mint korábban írtam csak az lesz a végeredmény, hogy az unokáit is elveszíti.
Részemről itt be is fejezem, mert nincs tovább értelme. Ha a fentiekben nem tudtok neki tartós megoldást, segítséget nyújtani, akkor el kellene fogadni, hogy a saját elgondolásai alapján arra indul el az itt leírtakból és annyit valósít meg, amennyit akar. Ha ezt nem tudjátok elfogadni, ha nem tudjátok elfogadni, hogy megosztott annyit amennyit, válaszolt annyira amennyire, felnőtt emberként megfogad és megtesz annyit amennyit akar, akkor csak üldögéljetek tovább a körhintán és várjátok az újabb fogást... amíg meg nem kapjátok meg, addig legalább versenyezhettek, hogy kinek hol fáj jobban, bár legalább addig sem a topikindítót és családját vesézitek...Nekem ugy 5 eve megmutottek mert a kopasok miatt (legalabbis azt hiszem) nagyon eros kalciumlerakodas volt a vallamban es le kellett farigcsalni, idaig jo volt. Most kb 3 napja kezdett el vacakolni, ha ugy lemerevedik mint elozoleg akkor megintg meg kell operalni.
Ami azert vacak mert utana 6 hetig semmit se birok csinalni csak a gyakorlatokat meg fiziora kell menni. Pont ez hianyzik . Mint egy fenekberugas
Na, szép kilátások. :))
Bár néha nekem is tud piszkosul fájni a derekam. Már most.
Mint ahogy cabron is írta, messze más megélni, mint látni valamit.
Most akkor verseny indul, hogy kinek milyen nehéz, sanyarú sorsa volt? Ugyan már. Ettől se jobb, se rosszabb nem lesz senki. Max. attól, milyen tapasztalatot szűrt le belőle és azt hogyan alkalmazza később.
ezek a "kalandok" sajnos nem tunnek el nyom nelkul.
A vallaim ugy kikeszultek a vizhordastol ( kb. a hazunktol 200 meterre volt a nyomos kut) hogy ha felemelem a kezem recseg ropog az eresztek
"azt te sem akarod észrevenni, amikor feleselek nekem azt írja, nem vagyok százas, Diorellának meg azt, hogy világít a Negró a szájában...
Ez ugyebár nem személyeskedés, mert a te "táborodból" írja valaki..."
Észrevettem. Viszont úgy gondolom, hogy ez az érdekeltek dolga, nem az enyém. Tartok itt azért mindenkit annyira felnőtt embernek, hogy képes kiállni magáért és nem arra vár, hogy majd jön egy másik fórumozó és babusgatni fogja, mert valaki olyat szólt, ami nem szép.
Ha ilyenekbe beleszól egy harmadik, az már újfent személyeskedéshez vezet, arra pedig nincs szükség. Meg különben is...fogadatlan prókátornak...
Én remélem is, hogy nem a lánya viseli a gondját, mert akkor hálából tényleg mindenüket neki fogja adni az a szerencsétlen asszony.
Nos, egy infarktusos embernek semmi másra nincs szüksége, mint egy tábla szalonnára. Valóban.
En azt gondolom ha Buboca eddig semmit se tett a sajat erdekukben ( a lanya se) akkor most hogy korhazban van plane nem tortenik semmi.
ez csak olyan mesterfogas, talalos kerdes.
Naiv remeny. Biztos lehetsz benne hogy egyedul van es kinlodik a csirkekkel egyedul.
A lanya meg nem er ra, maz majd megint kap a ferj egy kg szalonnat.
ha jol emlekszem meg vagy 1 hetig a topicindito korhazban lesz. Ha egyaltalan megtudunk majd valamit hogy mi volt a ferjevel az majd csak ezutan tortenik ha hazamegy a korhazbol.
A masik amin ugy elgondolkoztam. Mi lesz ha mar nem birjak ellatni a csirkeket. Te is en is tudjuk mivel jar az allattartas. Nekem itt paradicsomi az allapot mert nincs tel tehat nem kell istalloban zart helyen tartani az allatokat egesz evben szabadon lehetnek, mert a legnehezebb az az idoszak (emlekszem ra otthonrol amikor hizobikat neveltunk) amikor tel van.
Olyan egeszseggel ami nekik van minden nap egy uj lutri hogy ki hogyan elik tul.
Igen, ötszázszor leírtuk, hogy mit kellene tennie.
És ötszázszor megkaptuk, hogy nem vagyunk megértőek, hogy károgunk, boncolgatunk, rugdosódunk...
És nem tudom hányadszor szúrod ide, hogy honnan tudjuk, hogy mi minden törtémt az ügyben.
Ha tényleg szíveden viseled a sorsukat, akkor már réges régen kiírtad volna ide az infókat, amiket megtudtál, amiket elértél stb.
De nem, ezt meghagyod a kezedben, mint ütőkártyát, amivel lecsaphatsz, hogy itten mi szócséplünk pedig fogalmunk sicsen, hogy...
Ha tudod és elmondod nekünk, akkor megnyugszunk, hogy valami elindult a jó irányba.
Van erről valami infód?
Ha van, kérlek oszd meg velünk. Mert amíg nem tudom, addig aggódom, hogy két ember belehalhat a tévedéseibe, butaságába.
Hat ugy latszik a mi korosztalyunkbol ez a jelenseg bizony sokunknak kijutott. De akkor azert 'valasztottuk" ezt mert nem volt mas lehetoseg.
Es az ember a 20 as eveiben jart jo egeszsegben birta az ilyet. Aztan meg aki igyekezett az ilyen olya modon vagy epitkezett vagy lakast vett/kapott stb. es megoldodtak ezek a jellegu problemak.
De azert most a rozzant egeszsegemmel 50 felett nagyon nem akarnek igy elni. Inkabb zorogjon a szomszed a panelben de nem akarnek 4 fokos konyhaban karacsonyozni.
Csakhogy nem ugyanaz LÁTNI, mint benne létezni.
Én is 13 éves koromtól dolgozom, tanulás mellett is dolgoztam, de az nem hasonlítható össze azzal, amit ők most átélnek.
Te ÁTÉLTÉL ilyet?
Őszintén remélem, hogy valaki (aki nem a lánya) azért valamilyen formában gondját viseli.
Ne haragudj nem mi talaltuk ki. A topicindito szo szerint azt irta hogy egy disznoolbol atalakitott szobaban laknak.
vissza lehet keresni nem az ujjabol szopta a kifejezest senki.
ez egyebkent a konyha gondolom ez a tanya konyhaja amit ok is hasznalhatnak. A szobarol a fentieket irta es azt hogy olyan kicsi hogy a dobozokban tartjak a holmijukat mert semmi nem fer el. Igy laknak 2 eve.
Tényleg feladtam. Ha te, az értelmes ember sem értesz annyit sem, hogy mindezt válaszként írtam a kérdésedre, miszerint van-e fogalmam arról, milyen a kemény vidéki élet, munka, akkor mit várjak a többiektől?
(Egyébként pedig ötszázról leírtátok már, mit kellene tennie - egyikőtöket sem zavarja, hogy fogalmatok sincs, mit indított már el és milyenek a kilátások, írjátok csak le még ötszázszor.)
Én többet nem látogatom a topikot, javasoltam néhány más embernek is, hogy ne tegye. A szócséplésnek semmi értelme.
A nyitoban az szerepel hogy a ferjnek 3 agyi infartktusa es egy szivinfarktusa is volt. Ilyen elozmenyek utan ha egyedul van a ferfi a tanyan mire a topicindito hazamegy a korhazbol ott talalhatja regen megfagyva holtan, hiszen ha rosszul lenne meg egy szomszed sincs akitol segitseget kerhetne.
En ugy gondolom ha az ember hoz egy rossz dontest az bizony kellemetlen sot sulyos dolgok is kovethetik.
De hogyha a rossz dontesek sorozatat kovetik el es maguk ellen dolgoznak az mar nem tevedes hanem ostobasag. Magas fokon.
És ezzel nem csak te vagy így.
Ezért lenne az az egyetlen megoldás, ha te is abban segítenél, hogy felnyisd a szemét, a jelenlegi életvitelük veszélyes.
Akár itt a fórumon keresztül. Nem ledorongolni azokat, akik ezt kimondják.
Az egyoldalú családi kötődés pedig csak ront a helyzetükön.
Ahogy ti is kiragadtatok, boncolgattatok, és ellentmondást láttatok b. minden sorában, állításában... Ha az orrotok alá dugja valaki ellenkező előjellel, az persze nem tetszik.
Amint szerinted személyeskedés, ha valaki általános alannyal, igen finoman megírja a véleményét néhány ember hozzáállásáról. De valami érdekes módon azt te sem akarod észrevenni, amikor feleselek nekem azt írja, nem vagyok százas, Diorellának meg azt, hogy világít a Negró a szájában...
Ez ugyebár nem személyeskedés, mert a te "táborodból" írja valaki...
Most el lehetne kezdeni licitálni arra, hogy ki kinek/kiknek hogyan, mikor segített és mennyit, de bubócáék helyzete szempontjából irreleváns, amiket most itt leírtál.
Senki nem vitatta, hogy egy rendes, becsületes kétkezi munkás ember. Ki állította ennek ellenkezőjét?
De ettől még a hiba, az hiba, ami számukra akár végzetes is lehet.
Ha neked annyira a szíved csücske, akkor nem vagy partner a nyomora konzerválásában.
Ha a közelben lenne, ha nem kellene dolgoznom meglehetősen kiszámíthatatlan időbeosztás szerint, és momentán ma nem kellene édesapámat vinnem az Uzsokiba délután 1-re, akkor nyilván megnézném a férjet.(Azért elnézést, de az embernek saját családja is van, például idős szülei, akik csak rá számíthatnak...)
Nekem nem írta bubóca, hogy jelenleg acut problémája lenne - egy lezajlott "agyérgörcs" nem heveny betegség. Ha jól emlékszem, cluster típusú fejfájása szokott lenni - hát az akkor is lehet, ha bárhol tartózkodik, sajnos.
Minden könnyebb lenne, ha Budapest közelében laknának, de azt is tudom, bármilyen megoldásban töröm a fejem, nem akarnak az unokáktól távol lenni.
Ezt is be kell számítani, sajnos azon a környéken meg nem nagyon van nexusom.
Nem rólam szól a topik és - másokkal ellentétben - nem érzem szükségét annak, hogy állandóan a saját életemmel hozakodjak elő... (Most nem rád gondoltam, ne értsd félre.)
De mivel kérdezted és már feleselek is írt privit, amiben firtatta, hogy ismerem-e bubócáékat, stb., hát ennyi:
1. Ismerek olyanokat innen a fórumról, akik személyesen ismerik évek óta. Meg is látogatták, amikor kórházban volt. Közülük van egy, akiben teljesen megbízom, és ő olyan emberként jellemezte, aki követett el hibákat, de aranyszívű ésrendes ember.
(Nekem pedig különösen szívem csücske az, aki nővérként dolgozott, pláne pszichiátrián, mert tudom, hogy milyen munkát kellett végeznie, és mennyiért...)
2. Vidéken nőttem fel, nem voltam elkényeztetve, ismeretlen fogalom volt a zsebpénz, és munkára neveltek a szüleim, mert ők a saját tapasztalataik alapján tudták, hogy nem csak taníttatni kell a gyereket, hanem bármilyen rendszer jöhet, ha a kétkezi munkát is ismerni, baj nincs. Minden nyári szünetben dolgoztam, ha vége volt az iskolának, engem a reggel már az eperföldön talált, utána a málnásban, persze napszámosként, nyáron a gyárban vagy kórházban. Én egyetem alatt is dolgoztam, vagy nővérkedtem éjszaka, hétvégén, vagy fotózási feladatokat vállaltam. (Mondjuk ez utóbbi nyilván más jellegű dolog volt.)
Hatodévben mentőtisztként dolgoztam - hidd el, láttam olyan helyeket, ahová ti be sem mennétek. És volt olyan, hogy késsel kergettek ki minket. Már egyetem alatt is szociális segítő voltam, persze nem hivatalosan és a gumióvszer osztogatásától (bele lehet gondolni, milyen jó, amikor az AIDS korszak kezdetén az utcán próbálod a prostikat rávenni, hogy használják, a stricijük meg nekivág a falnak, és a kést szorítja az oldaladhoz, mert rontod az üzletét...) a posztgraduális újabb diploma megszerzéséig szociálpolitika szakon - persze saját költségen - igen sok mindent tettem.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy ma már inkább egyénileg segítek, amit tudok, mert a hivatalos út agyonadminisztrált és nehézkes.
Ennyi a válaszom.
Nem óráról órára, hanem egyáltalán tudni, hogy mi van vele.
Agyérgörccsel fekszik a - akárhány fokos szobában, vagy valaki gondját tudja viselni addig, amíg bubóca kórházban van.
Csak megbizonyosodni róla, hogy mi van vele. Úgy általában.
Mintha ezt az "aprócska" momentumon átsiklanátok. Hogy itt nagyon súlyosan beteg emberekről van szó.
Nem olvastam én végig mindent tüzetesen, a fenének van erre a huzakodásra ideje, most is futtában írok - de bizony az a hozzászólásod szemet szúrt.
A stílusod pedig sértő, így a gyerekeidet minősítgesd!
Bubóca visszajelzéseiből, a topikba írtakból tudok csak következtetni, azokra tudok csak reagálni!
Az alapján meg ez a véleményem.
Szerintem Te vagy az egyetlen, aki valós segítségen töri a fejét. Legalábbis a topikból ez derül ki. Én baromi messze lakom, azon kívül helyettük nem tudom és nem is akarom megtenni azt a lépést, hogy elballagok a családsegítőhöz.
Azért ítam le azokat, amiket leírtam, mert bubócáék voltak a családsegítőnél, fa ügyben, élelem, ruha ügyben. Én fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy ne azért keressék fel a családsegítőt. Hanem azért mert... de ezt már leírtam.
De szerintem azt nem akarják, és ezt te is tudod.
És engedd meg nekem, hogy ezzel ne értsek egyet.
És azzal sem, hogy adomány építőanyagot adjanak nekik a fürdőszoba elkészítéséhez egy vadidegen ember házába, ahonnak úgyis kirakja őket, ha már nem tudják ellátni a tanya körüli munkát, amire az esély az esetükben egyre nő.
Ja...és én vagyok "a kiváltságos"...kacagnom kell(ene), ha nem lenne ennyire szánalmas az igyekezetetek.
Már írtam, hogy amit ti csináltok, az csak tűzoltás. Nem gondoltok arra, mi lesz később. (Mint ahogy egy másik topikban sem gondolják tovább a dolgot, ahol házat építenek adományból, csak azt nem veszik számításba, hogy azt a házat fenn is kell majd tartani.)
Oké, most adnak/adtak többen segítséget, élelmet. És utána? Folyamatosan tudnak majd adni, adni, adni? És mikor fognak a saját lábukra állni?
Korábban felvetettem - most látom, más is - a szoc. lakást, lakhatási-, rezsi- és egyéb huzamos időre szóló támogatás igénylését.
Sajnos ahogy most áll a dolog, topikindító és párja helyzete, egészségi állapota az eddigi segítséggel konzerválódik. Egyáltalán nem motiváló arra vonatkozóan, hogy kikászálódjanak a gödörből. Hisz a tanulság az egészből eddig szinte csak ennyi: nyitok egy topikot és jönnek az adományok. De azt is meg kellene érteni, ez csak átmeneti állapot. És egyszer elfogynak az adományozók is. Mert azért abban biztos vagyok (majdnem teljesen), hogy nem olyanok segítettek eddig, akiknél számolatlanul áll a pénz a szekrény mélyén.
Igen, aki ismeri, mélyebben belelát abba, amiről bubóca mesél, abban jogosan merülnek fel kérdések, és keresi a dolgok értelmét.
Az ember nem tévedhetetlen, de ezt el kell tudni ismerni. Bubócáék tévedtek.
Engem az borzaszt el, hogy még mindig minden porcikájával azon van, hogy magyarázza saját maguknak, miért is ez a legjobb megoldás.
Ám mégjobban elborzaszt, hogy ehhez még megerősítést is kap.
Ha meg valaki rávilágít a tévedésre, az beléjük rúg, és egy erkölcsi hulla...
Már ne is haragudj, de ez nulla érvelés. Kiragadsz hsz-okból szavakat, félmondatokat a környezetük nélkül, amivel teljesen ellenkező értelmet adsz nekik.
Nem vagy te véletlenül politikus?1705-höz: ha a topikindító sorsával foglalkozik valaki, az azt is jelenti - szerintem -, hogy a vele együtt élőkkel is foglalkozik. Nem?
Ezzel a hsz-eddel teljesen egyetértek.
Mi is laktunk 2,5x2,5-es bódéban, gyerekkel, télen rendes fűtés nélkül, vizet a szomszéd kútjából húztunk, ivóvizet 200 m-ről hoztunk, pelenka kézzel mosva..
De én 26 éves voltam, és építkeztünk. Ma már elszörnyedve gondolok vissza erre az időszakomra, így 50 fölött már a kényelemre törekszem.
Bubóca tényleg nem tanácsot kért, nem is segítséget. De minden hsz-e panaszkodás, még ha nem is annak gondolja (de, szerintem igen). Nem csoda, ha józan és realista gondolkodású emberben (a sajnálat után) rögtön logikus ötletek és kérdések merülnek föl.
Én pl. mazochizmusból olvasom még mindig ezt a topikot.
Már ne is haragudj, de ne mondd már nekem, hogy ebben a házban ne lehetne úgy berendezkedni, hogy ott egyek, ahol meleg van!
Mi itt a számodra "ellentábor" annyit teszünk, hogy megpróbáljuk tudatosítani bubócában, hogy nem kellene így élniük, leírjuk az ötleteinket, hogy mit tehetnének ennek érdekében.
Nem tudom van-e fogalmad milyen egy ilyen életforma? Éltél-e valaha így?
Mi (38 és 40 éves fiatal egészséges házaspár) hasonló körülmények között élünk, igaz nem tanyán, egy kis faluban, ahol azért vannak szomszédok és van egy kis boltocska is, de tudom, hogy milyen rohadt nehéz egy bazi nagy területet rendben tartani, baromfikat gondozni, kútból húzni a vizet stb. Hogy a tél milyen viszontagságos tud lenni.
Azt is tudom, milyen 35 fokban kapálni, gazolni, leszedni a borsót, babot stb.
Azt is tudom milyen, amikor nincs kifűtve a konyha, és csak egy szoba van, ahol egy műanyag kádba vizet melegítve megoldott csak a mosakodási lehetőség, tudom milyen dobozok közt létezni, mert csak egy helyiség van, ahol meleg van, ahol alszol, eszel és tisztálkodsz.
Csak mi fiatal pár voltunk/vagyunk, ezt az életmódot választottuk, nagyon sokat dolgoztunk/dolgozunk összetartó családunk van, ahonnan rengeteg segítséget kaptunk/kapunk.
Mára már van egy szép otthonunk, konyhával fürdőszobával stb.
Ők két nagyon beteg ember, akik már nem tudnak dolgozni, nincs család mögöttük, kizárólag magukra, számíthatnak.
Szerinted lehet arra alapozni egy életet, hogy majd úgyis lesz mindig valaki, aki ételt, ruhát, kályhát netán pénzt ad?
Szerinted hosszútávon van perspektívája ennek?
Szép dolog az együttérzés, csak sehova nem vezet.
Ennek a két embernek el kell mennie a családsegítő szolgálathoz és jogi segítséget kérni arra nézve, hogy milyen lehetőségeik vannak a bankkal, szociális bérlakás jutásához stb.
Nem itt rágni a kefét.
Bubóca írta valamelyik hsz-ben, hogy disznóólból lett átalakítva, ahol laknak.
Nekem sem tűnik disznóólnak, sem átalakított istállónak.
Még az jutott eszembe, a hsz-ek kapcsán, meg amikor írta Bubóca, hogy milyen szuper kint a tanyán, a friss hideg levegőn, mennyire megedződtek, nem betegek soha, hogy a friss, hideg idő csak akkor jó, ha van meleg szoba, ahová be lehet menni melegedni, akkor edzi meg az egészséges embert.
Ennyi idősen az állandó hideg az ízületeket is kikezdi, és ha nincs hol megmelegedni, nem is lehet kint dolgozni.
Te nem vagy 100-as.
Az a hsz, amit beidéztél az a B. által belinkelt fotókra vonatkozott. Abból nekem ez látszott. Csak aztán jöttek a 4 C hideggel (olyan a Mamáéknál SOHA nem volt benn a házban, még az 1950-es években sem a régi szoba-konyhás, tanya-jellegű házukban!!!), a feldarabolásra váró fával, és igen, pár kommenttel ezelőtt valaki azt írta, hogy hová pakolják ki szerencsétlenek a dobozaikat, olyan kicsi az a ház, egy istállóból lett átalakítva. (Most nem keresem ki ezeket, de leírta valaki, az biztos.)
Namármost, az általad bemutatott fotókon az látszik, hogy ez egy nagy épület és az étkező sem olyan kicsi helyiség.
És hogy-hogy nem támogattátok őket?! A szüleid miért nem segítettek?!
Keresd már vissza légy szíves az erről szóló hsz-aimat, még a topik elejéről, mert végig azt írtam, hogy DE, támogattuk őket, többféle módon, családi összefogással!!! Már megint csúsztatsz, hazudsz.
Ellenben ami nálatok természetes volt, az másnál szégyenletes, sőt!:
Nálunk EZ volt természetes:
feleselek 2012-11-26 22:00 207.Hát szerintem sem stimmel itt sok minden.
Tegyük fel, a Topiknyitó lánya nagyon elfoglalt ember, neki és a férjének alig van szabadidejük és a gyerekekkel is foglalkozni kell. Tegyük fel, ők is szűkösen élnek, kevéssé telik benzinre, vonat- vagy buszjegyre.
Csakhogy! Ha valaki szereti a szüleit, nagyszüleit, az csak talál rá módot, hogy legalább két hetente, havonta láthassa őket és segítse is őket valamivel.
Erre még a nem túl jó kapcsolat sem lehet mentség, mert a korábban nem túl jó viszony ellenére mi rendszeresen látogattuk a nagymamámat, vittünk neki élelmiszert, elintéztük neki a szociális segélyt meg a papa után a hadigondozást, kigazoltuk-felástuk a kertjét, vettünk neki egy tévét, mikor elromlott a régi...
Mi dolgoztunk, de megszerveztük, hogy legyen ki gondoskodik róla (szintén családtag) amikor már állandó felügyeletre szorult. Mert beteg, rokkant embertől nem lehet azt várni, hogy dolgozzon, sőt, sokszor már azt sem, hogy a házimunkákat elvégezze.
Egy szerencse volt, hogy a nagypapa és a nagymama világ életükben szegény, de takarékos emberek voltak, hitelük, tartozásuk nem volt soha.
feleselek 2012-11-28 20:13 487.Bubóca, Amarynda lehet, hogy túl keményen fogalmazott, de tartalmilag nem kevés igazság van abban, amit leírt!
A sok munka nem lehet kifogás a kapcsolattartás hanyagolására. Én akkor még haza sem indulok a munkából, mire a vejed már hazaér, de számomra elképzelhetetlen, hogy a szeretteimre ne szakítsak időt. Meg mi az, hogy "este" 5-kor!?
Általában a munkahelyeken 17 h- kor van vége a munkaidőnek, de gyakori, hogy 2, 3, 4... órát rá kell húzni. És nem kivételeznek a családosokkal sem.
Amíg a nagymamám élt, akkor sem volt kevesebb munkám + munka mellett én is tanultam, vizsgáztam + anyukám is dolgozott még és mégis minden héten (hétvégén) meglátogattuk. Ő már nem tudott nekünk "adni" vagy főzni semmit, de akkor már régen rossz, ha csak emiatt gyűlik össze a (nagy)szülőknél a család.
Én ezekért nem aggódok.
Sokkal többen vannak olyanok, akinek tényleg szükségük van segítségre.
Akik csendben kűzdenek ...........
Mi a helyzet jelenleg buboca ferjevel? Mit tudsz rola? Ki latja el addig, amig a felesege korhazban van? Mi tortenik, ha varatlanul megint 200 fole szokik a vernyomasa?
Nekem az lenne logikus, hogy legalabb erre az idore a lanyaek magukhoz veszik, es gondoskodnak rola.
Azert eleg felele
metes, ha egy sulyosan beteg ember ott van egyedul a nagy pusztaban, a nagy hidegben.
Nekem nincs miért.
Ebben a topikban írtad:
Megnéztem én is a fotókat és beigazolódott minden sejtésem. Nevezetesen az, hogy Bubóca és férje kb. olyan körülmények között élnek (és karácsonyoznak), mint ahogyan az én nagyszüleim éltek évtizedeken át. Még a konyhai kredenc meg az étkezőasztal is kb. ugyanolyan, mint amilyen a Nagyi konyhájában volt.
Sokáig az ő házuk konyhájában sem volt fűtés, melegvizes csap sem, csak a szobák voltak fűtve (olajkályhával), azok is takarékosan.
Tehát a nagyszüleid is "kutya-módra, istállóban" éltek? (Erre a kifejezésre mondtam, hogy szégyellheted magad.)
És hogy-hogy nem támogattátok őket?! A szüleid miért nem segítettek?! És ők miért nem perelték a kedves szüleidet?!
Ami a saját családodban is így volt - saját állításod szerint - az persze úgy volt jól.
Ellenben ami nálatok természetes volt, az másnál szégyenletes, sőt!:
Tigerclaw, te komolyan elhiszed, hogy létezik olyan gyermek, vej/meny, aki, ha tényleg nagyon nehéz helyzetbe kerülnének a szüleik (após-anyós), hagynák, hogy idáig jussanak???
Ilyet még a ténylegesen nyomorgó, faluvégi cigány sem csinál, inkább összezsúfolódnak negyvenen egy kis házban.
Hát, ti sem zsúfolódtatok...
Na most akkor nálad nyilván nincs semmi ellentmondás abban, amit írsz.
Itt nincs hely a dobozoknak/az abban lévő holmiknak???
Valaki már megint ködösít. Szégyelljétek magatokat Ti.