Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasság gyerek, de miért
2012-07-14 14:561.
Létrehozva: 2012. július 14. 14:56
Sziasztok! Már több mint 11 éve vagyunk együtt a párommal, ő 28 én 26. Imádjuk egymást, tavaly februárban összeköltöztünk saját lakásba. Nehezen állt kötélnek az összeköltözés terén is. Először albérletben gondolkoztam az ellen kézzel lábbal tiltakozott, majd amikor kiderült,hogy saját lakásunk lesz akkor csak kicsit tiltakozott, amikor elősször belépett onnantól nem lehetett kivenni a kezéből a felújítást. Nagyon jó az életünk együtt alig van 1-2 vitánk. Egész kapcsolatunk óta az a nagy vágyam,hogy megkérje a kezem és elvegyen feleségül, abban reménykedtem,hogy mikor végzek a sulival majd jön a nagy esemény, de nem jött, mostmár 2éve végeztem... 2009 óta nagynéni vagyok, azóta egyre jobban érzem anya szeretnék lenni. Persze a párom ezt sem szeretné elkapkodni.Mind az esküvőt mind a gyermeket a pénz miatt nem szeretné. Pedig nem rossz a helyzetünk, szerintem. Az egész kapcsoltunk arról szólt, hogy vártam valamire valaki miatt... Nincs olyan nap,hogy ne gondolnék arra miért nem vesz el, miért nem akar gyereket. Már olyan bénának érzem magam, lassan az ismerőseim fele megházasodott gyerek...
Ezt nem értem én sem.
Megbeszéljük, a másikat ne akarja az ember megváltoztatni.
Persze, meg kell beszélni, aztán meglátják a felek, hogy milyen kompromisszumokat tudnak kötni, hogy együtt tolják tovább a szekeret.
Vagy, ha nem tudnak, akkor el kell válni, mert az egyiknek biztos, hogy keserű lemondásokkal együtt kellene élnie.
Szerintem az elköteleződés nem a házasságal, és az igen kimondásával kezdődik. Ezért is írtam, amit írtam.
Logikus, az én értékrendem szerint, mivel a klasszikus családmodell híve vagyok, így gondolom. Nem hiszem, hogy ezt túl kellene magyaráznom.
Abban valóban lehet valami, hogy a nők elrontják a dolgot, mivel nem tudják mit akarnak. Egyszerre akarnak odaadó feleségek lenni - mint az 50es évek amerikájának klasszikus feleségtípusai - és karrierista modern nők.
Plusz ott van a csordaeffektus, ha az ismerősi kör már családos, ezt a mintát akarják követni, ami alapvetően hibás. De ez már nem a topik tárgya.
szerintem is
szerintem fura ha valaki évek múlásával sem akar összeköltözni-velem
fura ha sok sok év után sem esküvőt nem akar,sem gyereket-velem
de még sok minden lehet fura..pl ha nélkülem mászkál el és rendszeresen
vagy tök külön kasszán él jó pár éve
sorolhatnám
az a bibi ha két olyan ember jön össze akik teljesen más célokat,irányokat tartanak fontosnak
aki nem akar esküvőt annak olyan partner kéne aki szintén nem akar
gyerek kérdés ugyanaz
spórolós a költekezővel-vita lesz mindíg
szórakozni szerető,feleslegesen jön össze egy otthon ülővel-az egyik boldogtalan lesz
aki barátkozós,az egy befelé fordulóval nem jó ha összejön
a legcikibb,én mindíg elmondom előre az egészet,és mégis mindig olyan pasik akaszkodnak rám,akik tudom hogy feleslegesen teszik ,hisz úgyis szakítás lesz,vagy megcsalás a vége
mindíg azt hiszik,hogy megváltozik valaki természete?
lehet ráerőszakolni valakire dolgokat,csak felesleges
ha te neked más fontos mint ennek a férfinak,te szenvedsz mellette,hagyd ott..ennyi
Mi is együtt laktunk....és nem mondta, hogy nem akarja, csak hogy később. De akkorra már ismertem annyira, hogy kb sejtettem, ez mit jelent nála években. Ezért mentünk szét.
Igazad van, ne haragudj, hülye vagyok, csak félig olvastam a hsz-edet, és félúton felkaptam a vizet...
Ezesetben a hsz-em azoknak szól, akik szerint a csaj viselje el a végtelenségig, hogy a pasi nem kéri meg a kezét.
Mégegyszer bocsánat.
Ja, bocs, közben látom, hogy már leírtad...
De nálatok tényleg az volt más, hogy ő megmondta, hogy nem akarja a továbbiakat, itt viszont össze is költözött a topiknyitóval, és csak a pénzre hivatkozik...
És ilyenkor a szülőknek mik a reakcióik?
Csak mert ha az én gyerekem 11 éve árna valakivel, és kiderülne, hogy igen, de csak szórakozásból, akkor azért furán néznék a sajűt gyerekemre... hiába felnőtt és semmi közöm hozzá, attól még kifejezném a véleményemet - elvégre ez is a családi élet része, nem?
te nem tudsz olvasni? hol irtam hogy ne hazasodjunk? olvasd el megegyszer, kicsit lassabban!
Van remény!
Barátnőmet 10 év után vette el nagy nehezen a pasija, és megjegyezte, hogy "egész jó volt ez az esküvősdi".
Most már 16 éve vannak együtt, és most (kb. egy hete) kezdtek próbálkozni, mert először ennyi év után volt hajlandó emberünk a gyerekvállalás kérdésével foglalkozni (Kb. 9-10 éve akar a csaj gyereket).
Én biztos nem vártam volna ennyit a férjemre, ha ilyen, de barátnőmnek bejött.
Most már lassan a gólyahírt várjuk :)
Mint írtam, csak voltam ebben a szituban. Most már mással rendes családban élek. Akkor én szakítottam. És az élet engem igazolt. Mert ő legutóbb mikor találkoztunk azt mondta, még mindig nem tervez éveken belül esküvőt sem, nemhogy gyereket.
De az igaz, hogy pár hozzászólásból nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket. Általában ezek a kapcsolatok már nem szoktak jól működni később, de persze mint mindenben, ebben is vannak kivételek.
Jó, legyünk modern nők, és ne menjünk férjhez!
Akkor ha gyereket akarok vállalni, akkor mondjuk a házassági szerződés mintájára először gyerekválllalási szerződést írassak alá a pasival?
Csak mert valahogyan biztosítani kéne a gyerek jövőjét, ha a pasi mégis úgy döntene, hogy otthagy, mikor a gyerek mondjuk kéthónapos...
Mert a bíróság által megítélt összeg ugyebár sosem lesz annyi, mint amit akkor költene a gyerekére, ha együtt élünk továbbra is...
Vagy akkor most már "modern nőnek lenni" azt jelenti, hogy a gyereknevelést intézze egyedül a nő?
Csak mert akkor szerintem a pasikat ki is hagyhatnánk az egész procedúrából, igazán nem kéne fárasztaniuk magukat még a dugással sem, inkább pihenjenek csak, mi meg megoldjuk klónozással!
Végülis nem feltétlenül van szükség pasikra egy társadalomban, ők élhetnének kvázi külön, egy "párhuzamos világban", ha annyira nem akarnak velünk élni...
Szuper! Egy ember hasonló szituációban!
Akkor te, olvasva azt, amit a többiek írtak, miért nem hagyod ott kapásból a párodat? Elvégre valószínűleg (nem szerintem, a többiek szerint!) téged sem fog feleségül venni és gyereket sem akar, tehát jobban jársz, ha gyorsan keresel valaki mást.
Szóval mi erről a véleményed?
hahooo, ez itt a XXI. szazad, a pin@valuta -miszerint megkapod ha elveszel/vagy addig csak idonkent- mar nem fizetoeszkoz, es a hazassagert csereben a cseledseg c. musor sem. lejart mar reg ez a lemez. ezt a mostani generacio kitunoen erti, es eli is. nincs ezzel semmi gond. a gond ott van, hogy egyreszt kemenyen dolgozo, ongondoskodo nok akik elnek a modern kor lehetosegeivel, tanulnak, terveznek, stb., a masreszt pedig valami rossz romantikus film hoseinek kepzelik magukat, akkor latjak kereknek a vilagot, ha a regi modi szerint -de persze minden masban a mai modern eszmekkel- a pasas terdre esik, es megkerje a kezuket. ok pedig szepen rebegtetik a szempillaikat, kiengednek egy par konnycseppet, aztan capa modjara bevetik magukat a cerimonia szervezesebe, amibe a pasasnak beleduma nincs! :-)
halal vicces!:-) es sikitva menekultem volna, ha a ferjem terdenallva esedezik a kezemert. kizart dolog hogy hozzamentem volna.
szamomra erthetetlen, hogy az elobb emlitett mindenn teren modern no, miert varja hogy a pasas "megkerje"? miert nem ket egyenrangu ember kozos megbeszelesenek temaja, amelynek kereteben mindketten elmondjak hogy miert akarjak, miert tartjak fontosnak, illetve miert nem akarjak. miert varnak a nagy napra? miert alazzak meg magukat ennyire, amikor semmi szukseg ra ket egyenrangu ember kozott? aztan ha nem "kerik" meg oket, ott allnak csalodottan... hat' nem jobb tisztazni a dolgokat, kozosen, kulturaltan? max. elmarad a gusztustalanul patetikus alromantikus tragikomedia, de nem is kell, a hazassag ket ember kozos megegyezesenek kell lennie a jovot illetoen. es nem a kerem, jo, odaadom cimu tortenelmi dramanak.
SZERINTEM!
:)
"Sajnos vannak esetek, amikor ilyen hosszútávú kapcsolat megreked, nem fejlődik tovább, mert nem biztosak a házasságban, de ahhoz meg kellően szeretik egymást, hogy szakítsanak.
Egy barátnőm is már 11 éve jár a pasijával, de se házasság, se gyerek, csak úgy vannak."
Ezt akár én is írhattam volna.
Az az evidens, hogyha egy férfi nem akarja magát elkötelezni akkor az azért van mert keres.
Miért logikus az összeköltözés?
A nők rontják el a férfiakat, azzal, hogy túladakoznak.
Szerintem alapvetően azt kellett volna minimum megvárnod, hogy ő akarjon veled összeköltözni és ne te kérd meg a kezét.
Nem akarlak elkeseríteni, de az ilyen kapcsolatokból lesznek az elvált kapcsolatok.
Ez a férfi csak elfogad muszájból téged.Sajnos. Én így látom. Próbálja lefoglalni magát, de nincs benne tűz.Sem irántad, sem a jővőtők iránt. Ilyen alapból pedig mindig összeomlás várható.
meg nem olvastam vegig, ott tartok, hogy itt jol megmondtak neked hogy sosem fog elvenni. lehet hogy igy van, en nem tudhatom, es azok sem tudhatjak, akik eppen stuffolnak teged. de a leges-leges-leges legkedvesebb barataim 15 ev utan hazasodtak, a pasas 14 es fel evig hallani sem akart a hazassagrol, aztan volt valami kattanas, es fel ev alatt megszerveztek az eskuvot, es osszehazasodtak. ez 15 eve volt. az egyik legjobb hazassag amit valaha is lattam.
szoval nem kell klisekben gondolkodni, -bar lehet, de minek....
Szerintem a legrosszabb helyre jöttél tanácsot kérni.
Jönnek emberek, mondják a saját tapasztalataikat, önjelölt pszichológusok, akik az alapján a 10 mondat alapján, amit leírtál eldöntik, hogy milyenek vagytok és mit kellene csinálnod.
Szerintem inkább beszélj a pároddal, vagy esetleg olyan emberrel, aki mindkettőtöket ismer és el tudod/mered mondani neki a dolgokat.
A párodat ne meggyőzni próbáld, hanem inkább megérteni, illetve mondd el neki, hogy Te mit érzel, milyen vágyaid, félelmeid vannak. Elmondhatod neki, hogy az, hogy "még várjunk" nem opció, mert mire, meddig stb.
Sajnos vannak esetek, amikor ilyen hosszútávú kapcsolat megreked, nem fejlődik tovább, mert nem biztosak a házasságban, de ahhoz meg kellően szeretik egymást, hogy szakítsanak.
Egy barátnőm is már 11 éve jár a pasijával, de se házasság, se gyerek, csak úgy vannak.
Neki se adok tanácsot, pedig elég régóta ismerem őt (ha kérné, akkor nyilván elmondanám a véleményem), de ő még úgymond rosszabb helyzetben is van, mint te, mert 10 évvel idősebbek.
Lehet, hogy csak a ti hallja ki azt, amit ő szeretne, a srác meg nem meri nyíltan megmondani, hogy ő egyáltalán nem gondol se házasságra, se gyerekre.
Még terv szintem sem, mert nem tervez ezzel. Mert még egyáltalán nem tudja, hogy ő mit akar.
A topikindító meg 11 éve erről álmodozik.
nekem még az a fura az egészben hogy valóban azt jelenti-e amit mond
tehát: nem akarok házasságot/gyereket MÉG
vagy: nem akarok házasságot/gyereket
nem arról van-e szó h. csak hitegeti a csajt
Egyelőre én csak téged látlak károgni (??). Mindenki véleményt ír, honnan veszed a bátorságot ehhez?
Mondjuk van egy tippem.
Ha te is egy felnőtt férfiról beszélsz, akkor az a minimum, hogy szülők kérdezgetése nélkül is tudja már eldönteni, hogy mit akar. Bár ő már elmondta a topiknyitónak: nem akar házasságot, nem akar gyereket. Miért kéne erőltetnie? Ez valami kötelező program a kapcsolatokban?
Azt kellene ti-nak tudomásul vennie, hogy egyedül van a vágyaival. NEM a megfelelő férfi van az oldalán. Ez van. Ő választotta.
Hát nézd, mi itt csak annyira tudunk reagálni, amit te felvázolsz nekünk. Az édeskevés a 11 éveteket tekintve és különben is egyoldalú, mert a párod álláspontját nem ismerjük.
Szóval érdemi véleményt ne várj, mert nem ismerünk benneteket, sem a kapcsolatot.
Így viszont irreleváns, hogy a vázolt szitu alapján olyat kapj, amit hallani szeretnél.
Ha annyira szeretne, elvenne.
Annyira szánalmas mikor a nők mentegetik a pasit, hogy miért nem házasodik... Egy igazán szerelmes pasi, aki egy életet le akar élni a nővel, az rohan az oltárhoz magától is...
Pont, hogy ne nézze el neki.
Ha nem akar a pali felelősséget vállalni, akkor nem kell erőltetni. Nem kell elviselni a hóbortjait, meg erőltetni, hogy költözzenek össze. Naná, hogy puhapöcs lesz, ha a csaj lohol utána. Egye fene, én is beköltöznék, ha már ennyire erőltetnek persze sajátba, mert albérletet már nem fizetnék a kedvéért...
Ha engem kérdezel, akkor azt, hogy apuci sok pénzt tolt beléjük, így "derült ki", hogy saját lakásuk lesz, és nem albérlet!
A srác be van szarva, hogy önálló életet kell kezdenie, családot alapítani, és esetleg egy idő után apuci valamit nem finanszíroz! De amikor látja, hogy apuci ad megint, mint a lakás esetében is, akkor már nincs gond, ő is megnyugszik, és hozzáteszi, ami tőle telik (átalakítás, bebútorozás)...
Szóval kicsit noszogatni kell a fiúkát!
Szóval csak az a vélemény, aki egyetért veled, a többi csak lehúz.
Amúgy bólogathat itt neked mindenki rakásra, ha nem akar, akkor úgysem fog elvenni.
Volt nőismerősöm, több is, aki ugyanígy el volt alélva, milyen fantasztikus kapcsolatban él (szerinte), kár, hogy a pasi nem így látta.
Aztán a következő csajt 3 hónap múlva elvették.
Ugyan! Ez egy vállalkozó-család, eleve anyagias beütéssel! Tudjuk milyenek a vállalkozók: mindig rinyálnak, hogy jajajaj, nincs pénzem, aztán meg integethetünk nekik, amikor a magyar wellnessezés után éppen Tunisz felé veszik az irányt...
Mi meg itthon maradunk, mert nekünk mindig pont annyi pénzünk volt, amennyire szükségünk volt... (na jó, az utóbbi években már nem volt annyi)
"Ha esetleg ő jóban van a fiúval, akár ő is "számon kérhetné", hogy mégis "komolyak-e a szándékai"..."
Ez még primitívebb követelődzés, mint az, hogy egy nő állandóan házassággal zaklatja a pasit.
Felnőtt emberek, legalábbis papíron. A szülőknek SEMMI köze ahhoz, hogy mikor házasodnak.
Szóval ne törődj a károgókkal, felesleges velük foglalkozni, mert segíteni nem segítenek rajtad, csak leszívják az energiádat!
Mérd fel, hogy kik azok a személyek, akik hatékonyan segíthetnének, és informálódj, esetleg "lobbizz" egy kicsit náluk!
Amit mondtál, abból én azt vettem le, hogy igenis tisztázva van, hogy lesz házasság, meg gyerek is, csak a fiatalúr nagyon görcsösen áll a pénzügyekhez... ezért kell ey kicsit a sarkadra állnod, de nem erőszakosan, hanem inkább ügyesen!
Egyszerre egy témára koncentrálva, szépen sorban!
Szerintem menni fog, sok boldogságot!
az elején azt írta: apuci pici fiacskája
hmmm...... kíváncsi lennék mit jelent ez
"De akármilyen borzasztó ez nálunk nem így működik."
Ez neked borzasztó.
"az összeköltözésünk miatt lemondott az új kocsijáról."
Ez szerintem elég nagy ár volt, duplán is. Nem is nagyon akart összeköltözni, pénzébe is került, ami azért is rossz neki, mert nem szereti a pénzt kiadni, ráadásul le kellett mondania a vágyáról is, egy új autóról.
Lehet, hogy ő meg úgy gondolja, hogy akkor te meg várj az esküvőre és a gyerekre, mert ő már hozott áldozatot érted.
Ha ennyire jól éltek, ilyen fiatalon, minden anyagiakra való hivatkozás kifogás.
Na de nem értelek: 11 éve jártok, ennyi idő alatt már puszipajtások lehettek egymás szüleivel kábé...
Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg a szülők - ha tényleg úgy érzed, hogy szeretnek is téged -, akkor már régen elkönyvelték, hogy ti egy pár vagytok, teljesen természetesnek veszik, hogy lesz esküvő, eszükbe sem jut, hogy a pici fiuk esetleg beijedt valamitől... vagy ha igen, akkor lehet, hogy már rá is kérdeztek nála és többet tudnak, mint te... mindenképpen rá kéne kérdezned szerintem, hogy ők mit gondolnak a témáról, és esetleg nem segítenének-e... mondjuk azt te látod, hogy a srác milyen viszonyban van a szüleivel, tudnak-e egymással beszélgetni problémásabb témákról...
Ha a szülőkkel rizikós beszélni, akkor esetleg egy barátja a srácnak...
Vagy Apukádat nem zavarja, hogy a lánya még mindig nem ment férjhez? Ha esetleg ő jóban van a fiúval, akár ő is "számon kérhetné", hogy mégis "komolyak-e a szándékai"...
Annyira bírom, amikor a topikolók mindent a lány nyakába akarnak varrni, a pasikat meg rendre felmentik a felelősség alól!(szerintem ez amúgy valamiféle vallásos férfi-imádat náluk, annyira odavannak a farkakért, hogy mindent elnéznek nekik!)
Igen, szegény pasik nem tehetnek semmiről, meg csak a nők akarják rájuk erőszakolni magukat!
Hát így sikerült kitermelni azt a sok puhapöcsöt, akik ma a társadalom közel felét kiteszik... ezért van annyi szingli (mert a pasik már az udvarlás menetét sem tudják, mert mindenki csak elnéz nekik mindent)! De ez ne zavarja a károgókat!
"1.verzió: én ráakaszkodós liba vagyok, mert nem tudom eladni magam olyannak aki a tükörképem lehetne és ezért mindent ráerőltetek arra akit végre betuszmákoltam a lakásomba"
A lakás a tied, vagy közös ?
Te önként vállaltad a rabszolgaságot.
"Főzök, mosok, takarítok, imádom őt, elviselem a hóbortjait, a munkája miatt szinte csak hétvégén látom ez mind nem fáradtság és nem is esik nehezemre,"
És elvárásaid vannak vele szemben:
"de akkor ő ezt megtehetné értem,"
De ő nem akarja megtenni, mert nem akarja.
Óriási tévedésben vagy.
Az hogy itt majdnem mindenki majdnem ugyanúgy látja a helyzetedet, elkeserít téged.
Erről te magad tehetsz.
Te élsz ebben a szituban és te nyitottál topikot erről.
Látod te a fáktól az erdőt?
Nem nagyon merek már bármit is írni,mert szerintetek csak az lehet a vége, hogy felejtsem el a dolgot és keressek másik pasit aki majd tuti elvesz. Ha azt írom, hogy mondta "várjunk még" az úgyis majd csak ócska kifogásnak fogják a kedves hozzászólók titulálni, ha azt írom,hogy szerintem csak hezitál akkor tuti az lesz,hogy csak áltatom magam.
Nem azt vártam,hogy mindenki egyetért velem, de azt sem,hogy mindenki lehúz. Biztos minden jó kapcsolat úgy működik,hogy a férfi vagy a nő arra gondol, hogy házasság akkor a másik mindent félredobva megy és elveszi/hozzámegy. De akármilyen borzasztó ez nálunk nem így működik. Attól meg amúgy biztos szar a kapcsolatunk, hogy mindent megtesz értem, bármit elnéz, segít nekem a házimunkában, a kerti munkában, az összeköltözésünk miatt lemondott az új kocsijáról. Igen mostmár látom,hogy el kéne hagynom ezt az embert.... tuti igazatok van és bennem van a hiba és nem a házasság feliratú pasit választottam.
Megértelek, hogy csalódott vagy, de ne rám légy mérges.
Sajnos valami miatt nem akar elvenni és lehet ha kirúgnád a saját lakásodból, hogy vigye a szennyesét ahhoz akit el akar venni, hát lehet kívánatosabb lennél számára.
Nincs olyan nap,hogy ne gondolnék arra miért nem vesz el, miért nem akar gyereket.
Ezt te írtad.
Erről van szó.
Lelkileg kivagy.Egy elérhetetlen dologot szeretnél elérni és szenvedsz.
Ennek fizikai következményei is lesznek.
Miért olyan evidens, hogy jön egy másik nő az életébe?
Amúgy ha jól vettem ki a topikindító szavaiból, az összeköltözéssel is elég sokat vártak. De az én értékrendem szerint (szerintem topikindító is így van vele) logikus ennyi idő után az összeköltözés.
az én hozzászólásaimból tuti nem ezeket a verziókat vetted ki
viszont az h. döntésképtelen a párod, később okozhat nehézséget, súrlódást, vitát,..... végül válást, vagy rossz házasságot
mivel most még könnyen tudsz váltani, adott esetben kilépni, én elgondolkodnék a helyedben h. akarjam-e vele a továbbiakat (esküvő, baba)