Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mit jelent 20, 30, 40 évesen szülni?
2011-05-11 05:241.
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2011. május 11. 05:24
Mennyire fontos a megfelelő partner, az egzisztencia, a karrier? Miről kell lemondani, és mitől lehet félni a különböző életkorokban? Három édesanyával és pszichológussal boncolgattuk a szülési időpontok előnyeit és hátrányait.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
Az én nagymamám meg 45 évesen szülte az utolsó gyerekét. Mint ahogy akkoriban a nők többsége ilyesmi korúan még szült. :)
Szóval akkor sem voltak "mamókák" a negyvenes nők. :D
Azért,mert egy nő nem tervez 20 évesen szülni,még simán lehet érett,felelős.
Sőt.
Öszekeveredtek a dolgok.
A "ki mikor szüljön" kérdésben továbbra is az a véleményem, h ez kizárólag arra a nőre és férfira tartozik, aki a babát akarja / nem akarja.
Más kérdés a társadalmi érettség kérdése, ebben az a véleményem, h annak legkésőbb 20-25 éves korig meg kellene lennie - persze, azután is változik mindenki, nagyjából addig, míg meg nem hal (és közben reméli, h tényleg érik is, nem csak változik...). De az alapértékek nagyon korán rögzülnek, olyan nézet is van, h kb. 3-4 éves korig nagyjából eldől minden, utána legfeljebb csiszolgatni lehet a jellemen, de alapvető változásokat elérni már nem nagyon. Ezt a nézetet speciel nem osztom, de attól kifejezetten szomorú vagyok, h újabban feltűnően sok 30 körüli ismerős úgy gondolkozik/viselkedik, ahogy a normál kistinik.
Mások voltak az elvárások a nőkkel szemben 100,50,30 éve és most.
1920 előtt egy nővel szemben az elvárás az volt,hogy szép legyen,szorgalmas,főzzön-süssön-takarítson,mint a gép.
Ennyi.
1960-ban mondjuk már elvártak valami kis végzettségfélét,szakma,vagy érettségi,de semmi több.
Viszont,ma már a fiúk is elvárják anőktől,hogy okosak ,képzettek legyenek,rendes hivatással,tisztességes,stabi legzisztenciával és anyagi alapokkal.
Sztem - hangsúlyozom sztem - az, hogy ki, mikor vállaljon gyereket, tulajdonképpen teljesen mindegy. vki vagy anyatípus, vagy nem.
Van, aki 20 alatt szül és remekül neveli a gyerekét, pedig elvileg éretlenebb, mint pl. egy harmincas. És ismerek olyan harmincast, aki a kamasz gyerekeit "lepasszolja" nagymamához, mert ő költözik a szerelméhez 180 km-rel távolabb. És olyat is ismerek, aki 33 évesen is teljesnek érzi az életét gyerek nélkül. Nincs erre szabály.
Te idődben egy sima szakmunkással lehetett boldogulni,ma a szakmunkások közül is azt választják,akinek van szakma+érettségije.
Akkoriban azt sem tudták,mi a nyelvviszga,ma egy vidéki titkárnőtől is alap.
Kell számítógépes ismeret,kell jogosítvány!!!
Stb,stb,stb.
35 éve leérettségizett anyám egy fullsima gimiben, felvették adminisztrátornak egyből,aztán kész.
Se nyelvvizsga,se jogsi,se szám.gépismeret,se felsőfokú végzettség,se titkárnőképző,semmi.
Ildikó,csak az a baj,hogy vannak ilyen Kopp-félék,akik kötelességüknek érzik,hogy beledumáljanak más életébe.
Én nem vagyok hajlandó magamat másodrendű állampolgárnak érezni,mert 39 évesen szültem.
Kopp wikipédiás oldalán nem látom,hogy gyereke lenne.
Én szültem 31 évesen, meg 40 és 43 évesen, egy az apja a gyerekeknek. Mellettem volt egy lány, szintén 39 évesen jött az első gyereke, 12 éve próbálkoznak.
Annyira nem érdekel más véleményemielőtt valaki mást véleményezne, hordja legalább 2 hétig a cipőjét, rögtön nem lenne akkora arca.
Ezek hogy jönnek ide? Mármint a nyelvvizsga és társai?
Édesanyádnál korábban érettségiztem, tudom, hogy akkoriban mik voltak az elvárások.
A főzés és egyéb háztartási teendők alapos ismerete most sem hátrány.
Továbbá a társadalmi érettség nem azonos a diplomával+nyelvvizsgával.
Noch dazu, a nappali tagozatos egyetemi hallgató is lehet(ne) teljes értékű felnőtt, beleértve a saját maga fenntartását is (mielőtt még kiátkoznál: apám+anyám, magam+elhunyt férjem és a gyerekeim vagyunk a példa arra, hogy nagykorú egészséges ember nem tartatja el magát senki mással, még akkor sem, ha történetesen nappali tagozatos egyetemista - pedig az én szüleim nagyjából a te nagyszüleid korosztálya, vagy még öregebbek lennének, ha élnének...)
Aki nem szül 20 évesen,az szégyellje magát,ez a lényeg.
Egyébként a 70-es évek női korábban szültek,mint anyjuk,nagyanyjuk pl a háború előtt,akkor átlagosan 25 felett szültélk az elsőt.
Nagyanyám mondta,hogy 12 évesen adták szolgának és jó 15 év volt míg összegyűjtött egy kis alapot.
Egy nagyszülőm sem lett szülővé 24 évesen,a többi 30 és felette.
70-es években még 8 általánossal is el lehetett helyezkedni,tsz,gyárak,nem volt munkanélküliség,felszámolás ,gyes alatt kirúgás,oviba várólista,bölcsibe nem bejutni,meg ilyenek,nem voltak ám.
A fősikolás,gyed nélkül tartsa el magát,gyerekét,tegye félre a házravalót stb.
A cikkben az összes 20-onévesen szülő nő elvált(Schell Juditnak is a második férjétől született a 2. gyerek,Jakupcsek elvált az elsőtől)
A cikkben szereplő két civil nő is elvált első férjétől. A 34 évesen szülő nőék viszont azóta is együtt vannak.
Szerintem jobban megrázza a gyereket a család felbomlása,mint az,ha anya nem 20,hanem 30 évesen szüli.
Igen,a 70-es években 20 évesen házasodtak,utána meg elváltak.
Sok mai fiatal épp a szülei ócska házassága miatt ábrándult ki az egész családosdiból.
Bocs,de ki nevelte fel ezt az elcseszett nemzedkéket ,akik nem szülnek(elég) gyereket?A Ti nemzedéketek.
Úgyhogy,úgy látszik,csak nem sikerült teljesen véghezvinni a munka hőse vagyok,közben szuper gyereket nevelek,plusz még egyetemre is járok projektet.
"Aki nem szül 20 évesen,az szégyellje magát,ez a lényeg." - szerinted.
Olvass, remélem, érted is, amit olvasol.
Azt próbálom magyarázni két napja, h aki akar, hadd szüljön akárhány évesen, de ne tessék külső körülményekkel magyarázni a gyermek-nem-vállalást. Nincs abban semmi, ha valaki nem akar, vagy később akar gyereket, meg abban sem, ha valaki korán akar szülni.
Pl van egy réteg Magyarországon,aki nem keresi a kibúvókat a gyerekvállalásra,és szül nyakra-főre.
Egyetemista mama nem kap gyedet.
A gyes lósemmi.
Plusz hol lakjon az egyetemista család?Mert két szingli egyetemista fiatal ellakik koliban.
Mert koliban nem nagyon van lehetőség.
Albérletben?Hogyan telik két sovánka ösztöndíjból?
Anyuéknál kisszobában?
Nem tudom,nekem mindig alap volt,hogy akkor vállalok gyereket,amikor én magam tudok gondoskodni róla és nem anyukám kell bevetnem.
És ha valaki csak érettségi után két évig tanul egy szakmáért,neki is kell utána két év jogviszony, ő sem szülhet 2 évesen.
Ez az egyetem alatt szülés csak annak jön be,aki ráakaszkodik egy gazdag ,idősebb pasira.
Ezt én sosem tudtam,bár láttam,mennyire célravezető,mert sokan csinálják.
Sarka Kata 22 és 24 évesen szült.
Szerinted ő az ideális nő?
Ada 24 évesen szült ikreket,azóta el is vált.
Már bocs, a gyermekeim apjával 30 évig éltem, ő meghalt, és van egy csapat unokám - vagyis az én gyerekeim vállaltak gyerekeket. Egyetlen gyerek vált el a párjától, a többi három köszöni, a párjával van. Ja, és még mindig dolgozom, fogok is még egy jó ideig...
Hogy más mit tett/tesz, azért nem én felelek.
Azért nem ártana, ha legalább megpróbálnátok érteni is, amit leírok. Azt a legnagyobb szemétségek egyikének tartom, ha bárki (fórumtárs, állambácsi, szóval bárki...) bele akar beszélni a családok magánéletébe, de van példa mindenfélére, ami leírható, és amiből az olvasók akár okulhatnak is.
Részemről itt befejeztem, mert a beírásaitokból nekem az jön le, hogy te és Szoljanka külső megerősítést kerestek a döntésetek pozitív értékeléséhez, ezért akadtok fenn minden olyan mondaton, ami nem egyezik a véleményetekkel. Miközben állítólag felnőttek vagytok...
Azért sok szerencsét és jó egészséget kívánok nektek a terveitek megvalósításához.
Khm... erre még muszáj reagálnom.
Összefoglalva:
Ha a 20 éves, tandíjat fizető egyetemista lány hozzámegy a 26 éves pályakezdő fiúhoz, és még gyereket is szül ott, ahol a gyest és társait hírből se ismerik, vagyis a gyerek felnevelése annak a két embernek a feladata, aki életre hívta, szóval ez a lány felelőtlen hülye, aki ráakaszkodik a gazdag öreg pasira.
Ezzel szemben az a fiatal nő, aki forint-fillérre kiszámítja, h tandíjmentes tanulmányai után mennyi munkaviszonyának kell lenni, hogy maximális állami támogatást kapjon, és addig nem vállal gyereket, az felelősen gondolkodó ember.
Szerinted. Szerintem meg a társadalomra akaszkodó fruska, életkortól függetlenül.
Akkor viszont ne tessék csodálkozni, ha állambácsi bele akar dumálni az ágyakba - hiszen a "felelős" anyák az adófizetők költségére szülnek, és aki fizet, az rendel.
Nem tudom, ki a Kata és Ada, és annyira nem érdekel, h utánaguglizzak. Magánügyük, h mikor szültek és hogyan élnek.
"Szerintem meg a társadalomra akaszkodó fruska, életkortól függetlenül. "
Ne haragudj, de ezt nem tudom értelmezni.
Gondolom te is, a családod is, mint mi mindannyian úgy részesülünk egészségügyi ellátásban, hogy nem számlázzák ki a költségeket, hanem befizetett tb alapon megy, attól függetlenül, hogy ki mennyit dobott be a közösbe. Ergo valakinek a szemére vetni, hogy úgy szül, hogy számításba veszi a juttatásokat, semmi értelme, hiszen mindenki pénzből él.
Egyébként én nagyon örülnék, ha minél több értelmes ember, anya "akaszkodna" így a társadalomra, hiszen potenciális adófizetőket nevelnek/nevelünk.
Míg mondjuk egy minimálbéres vállalkozó, aki ugye min.bér után fizette a tb-t, egész életét végigdohányozva eljut a tüdőrákos osztályra, ahol milliókat költenek rá.
Akkor mégis inkább az egyetemisták, pályakezdők gyereknevelési kedvét kellene inkább támogatni.
Ez a "társadalomra akaszkodó fruska" a kétéves gyed lejártával valszeg még évtizedekig fogja fizetni az adót, tébét, bocsássuk már meg neki, hogy előtte "csak" két évig fizette, mielőtt gyereket vállalt... Arról nem beszélve, hogy Magyarországon vagyunk, ezekhez a körülményekhez kell alkalmazkodni. Könnyű mondani, hogy ne várjon gyesre a szülő, tartsa el a gyerekét, amiből tudja. Én összességében segélyellenes vagyok, ellenben fizetéspárti. :)) Vagyis dehogy kellett volna nekem gyed, gyes az egyetlen gyerekem után, úgy, hogy ezek után nyugdíjas koromig bejelentetten dolgozom és adót fizetek a közalkalmazotti fizum után, amiből egy forintot nem tudok lecsalni-letagadni..., ha a férjem ezalatt olyan fizetést kap, amiből - ha szerényebb körülmények között is - de el tudott volna tartani a kisbabánkkal együtt. Hiába mondják, hogy Magyarországon milyen sok ideig jár gyed, gyes stb. Jár a fenét. Ha valaki nem akar éhen halni, a kétéves gyereke mellől már rohannia kell vissza dolgozni, mert egy átlagos (becsületes) fizetésből lehetetlen megélni egy családnak. Sok olyan ország van, ahol nincs ugyan hároméves gyes, de keres annyit apuka, hogy amíg a nőnek kedve és kitartása van a gyereke mellett otthon lenni (mert azért ez sem kis munka ám, ha valaki normálisan végzi), akkor ha visszafogottabban is, de megélnek az egy szál fizuból is. Itt a visszafogottság két fizu mellett van jelen, egy mellett pedig konkrétan az éhen halás. Naponta indulnak itt is topikok megalkuvó házaspárokról, hogy "miért maradnak együtt, ha már nincs szenvedély"... stb. Hát ezért. Mert fel akarják nevelni a gyerekeket, és rájöttek, hogy az nem egyemberes meló a magyar körülmények között. És itt élünk, tehát ehhez kell tudni alkalmazkodni.
Kicsit off, de talán mégse: nem értem, hogy nálunk miért nem úgy működik pl. az adóhivatal, hogy nem azt kérdi, mire vagy bejelentve és azután adózol-e, hanem azt kérdezné, hogy vajon miből van ez a szép kis budai palotád, BMW-jeid a garázsodban? Csak nem a százezer ft/ hó bejelentett fizudból? Ejnye, cc-cc. Szerintem épp ugyanakkora apparátust kéne fenntartani erre, mint most, akik jelenleg pl. a kisvállalkozókat cseszegetik, és szabnak ki a saját maguk által kreált irreális és teljesíthetetlen szabályok miatt milliós büntetéseket rájuk. Gyerekvállalás kérdésben is ez van. Egyik kiskeresetű mutogat a másikra, mert ő éppen nem abban a formában tudja elképzelni a szerény kis életben maradását, mint a másik. Egyik egyetem után szülne, a másik már közben. De nem ezzel kéne foglalkozni, hogy most egyetem előtt vagy után fizetek-e adót, hanem hogy fizetek-e egyáltalán. Nem itt tartana az ország, ha ténylegesen, bejelentetten dolgozna az, aki dolgozik. És annyi után adózna, amennyit keres... szóval nem a kismamákról kéne lehúzni a századik bőrt..., meg nem egymásnak ugorni. Gyökeres változások kellenének, de úgy tűnik, ezekhez sose mer hozzányúlni senki.
Nagyon kiforgatták az írásainkat. Én és ha jól értettem, Te is a kifogásolt hozzászólásainkban kb. annyit próbáltunk megfogalmazni, hogy egy embernek nem 30, ne adj Isten 35-40 körül kéne éretté válnia, felnőtthöz méltóan gondolkodnia és élnie, hanem előbb. Ugyanis a tinédzserkorból normális esetben maximum a tizenévek végére ki kellene nőni, nem pedig huszonévesen is benne maradni felfogásilag, életmódilag.
Az, hogy ki mikor szül, már egy más kérdés, amikről mi ezekben a hozzászólásokban nem is nagyon beszéltünk.
Az én véleményem pl. az, hogy egyrészt ragaszkodni kellene a biológiailag is ideális korhatárhoz, ami 30 alatt van.
Másrészt viszont tudom, tapasztalom, hogy ez kivitelezhetetlen, mert ha az anyagiak kérdését meg is lehetne oldani kisebb-nagyobb lemondások, kompromisszumok árán, a másik ember felfogásával nem lehet mit kezdeni. Ha a nők szeretnének is fiatalon anyukává válni, a férfiak zöme 35 alatt halálosan retteg a komoly kapcsolat és a gyerekvállalás gondolatától. Hát így nem lehet...
Itt jön elő az, hogy valaki huszonévesen, sőt afölött is olyan agyilag, lelkileg, mint egy tinédzser. Ez a torzulás - az értékrend elkorcsosulásával és a morál megsemmisülésével együtt - a legfőbb oka a problémának. A fejekben kellene rendet tenni.
Nem olvastam el a hsz-eket. csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy arra is kéne gondolni, hogy a gyereket ki fogja felnevelni. én már most rettegek a gondolattól, hogy a most 69 éves Mamim nem lesz velem a 40. szulinapomon...(most 28 éves vagyok). Nem pártolom a nagyon korán szulést sem, de azért már a 38-40 ne adj Isten késobbit egyenesen elítélem ezen okok miatt. persze erre lehet azt mondani, hogy halnak meg fiatalon is. Igen,de ideális esetben azért a nagymama megéri az unokáit, míg ha a 40 éves nonek a gyereke is 40 éves szulne...
"Gondolom te is, a családod is, mint mi mindannyian úgy részesülünk egészségügyi ellátásban, hogy nem számlázzák ki a költségeket, hanem befizetett tb alapon megy, attól függetlenül, hogy ki mennyit dobott be a közösbe." - Rosszul gondolod, többször mondtam már (ebben a topikban is), h nem az én családom a magyar átlag mintapéldánya.
Továbbra sem értem, miért elítélendő szerintetek, ha valaki a saját költségére fiatalon szül, és miért értékelendő pozitívan, ha valaki össztársadalmi költségre vállal gyereket, jóval később.
Abban nincs semmi elítélendő, h az adott lehetőségekkel él valaki, de ne tegyünk már úgy, mintha Mo-n a 30 után szülő asszonyok kivétel nélkül saját erőből nevelnék fel a gyerekeieket, függetlenül attól, h mennyi adót és járulékot fizetett / fog fizetni, ha ismét állásban lesz.
Egyébiránt azt is érdemes végiggondolni, h Mo-n nem egészen 4M ember fizet TB-t, viszont csaknem 10M ember veszi igénybe az eü és szoc. ellátásokat. Ebből kb. 1,8M a kiskorú (ezen belül kb. 280-300 ezer a 3 éven aluliak száma), akiért tehát a szülők/állam áll jót, a többiek - mintegy 4,5M - kapnak, anélkül, h adnának. Többek között ezért is ilyen magas a jövedelmek adó- és járulékterhe, ui. valakitől be kell szedni a 10M ellátásához szükséges zsozsót.
Sehol nem írtam, hogy az egyik elítélendő lenne, míg a másik értékelendő. Csak arra az egy hsz-edre reagáltam.
Mindenki akkor szül, amikor akar, tud, stb.
Fiatalon csak akkor tud szülni valaki a saját költségére, ha a szülei bőven ellátták pénzzel.
Nyilván, elég sok a magánpraxis, magánkórház, azokat is fenntartják valakik. Elnézést, hogy leátlagoztam a családod, így ismeretlenül.
De mitől van ez a torzulás, ha egyáltalán van? Mitől vált ilyenné ez a generáció? Vagy több generáció is?
Nehezen tudom elképzelni, hogy azok, akik ezt a generációt kinevelték, azok agyilag is, meg értékrendileg is topon voltak, aztán mégis lett egy félresikerült nemzedék.
Mit értesz az alatt, hogy valaki huszonévesen is benne maradt életmódilag a tinédzserkorban?
Az én szüleim, még élő nagyszüleim annyit mondtak, hogy a mai világban ők is 2x meggondolnák vállaljanak-e egyáltalán gyereket vagy maximum 1-et. Pedig a háború idején sem volt egyszerű gyereket nevelni.
27 éves vagyok, egy percig nem erőltették rám a gyerekvállalást, megértik, hogy miért nincs még. A testvéremnek van, de ő külföldön él, alig 20 volt, mikor jött a gyerek, de ott simán megélnek 1 fizetésből és amit az állam ad. Lakásuk van, új autó stb.
Akik ezt a generációt kinevelték, azok biztonságban (az más kérdés, h az a ketrec biztonsága volt) éltek és neveltek gyereket, és csupa-csupa jószándékból óvták a gyerekeiket még a szellőtől is. A mai huszon-harmincévesek zömének nem kellett tizenévesen a nyári szünetben megkeresni a könyvekre, iskolaköpenyre, tornacuccra valót, egyetemista korában nem kellett dolgozniuk, hogy tanulhassanak, sem kicsi korukban, sem később nem kellett a háztartásban sokat, rendszeresen és felelősen besegíteniük, nem kellett a beteg felmenőiket ápolniuk, stb., stb. Egy sereg - egyébként valóban elég terhes - tennivalótól megkímélték a szüleik, a "te csak tanulj, kisfiam/kislányom" jegyében, mondom: kifejezetten jószándékból, azért, hogy a gyereknek ne legyen olyan nehéz, mint neki volt. Ezzel egyúttal megfosztották a gyereket attól, h kipróbálja a saját erejét, h megtalálja a saját korlátait, h kitartóan küzdeni tudjon a céljaiért, h kialakuljon az a rutin, ami a háztartás vezetéséhez (a legegyszerűbb egyszemélyes háztartásáéhoz is) elengedhetetlenül szükséges.
Régebben - vagy a gyerekét ésszerűbben szerető szülők esetében - a gyerek 18-20 éves korára "mehetett világgá" - okkal-joggal bízhatott benne az anyja-apja, h megbízhatóan elácsorog a saját tappancsain, még akkor is, ha legfeljebb hamuban sült pogácsát adhat neki útravalóul.
Ezzel szemben manapság mindenféle ürügyekkel maradnak anya szoknyája / apa nadrágja mellett a huszon-harminc éves fiatalok, és anya-apa még mindig gondoskodik róluk - ugyanazon jószándék jegyében, miszerint "hadd spóroljon a saját lakásra, addig nagyon jól elvan itthon - szegény, annyit dolgozik, azt a kis vacsorát, mosást, miegyebet persze, h megcsinálom neki - hadd menjen szórakozni, mikor tegye, ha nem fiatalon - ..."
Mert szerinted 1900-ban minden nő azért ment férjhez 18 évesen és szült 6 gyereket ,mert az volt szíve-vágya?Frászt!!
Ez volt az egyetlen lehetőségünk,továbbtanulni-dolgozni nem engedték őket.Fogamzásgátló nem volt.A háború előtt ciki volt,hogy egy nő pénzkereső állásba ment,mert az azt jelentette,hogy a családapa nem tudja eltartani a gyerekeit-feleségét.
Egyszerűen olyan kényszerpályán voltak a nők,hogy nem volt más lehetőségük.
Egyszer érdekes lenne feltámasztani mondju k1.000 nőt 1911-ből és megmutatogy na úgy akartok-e élni,ahogy Ti :18 évesen házasság,8 gyerek,no tanulás,vagy úgy ahogy mi.
Szerinted mit választanának?
3gyerekes nagyim csomószor mondta,hogy neki nagyon elég lett volna egy gyerek is,de akkor nem a nő szava döntött ebben a kérdésben.
Nagyapám 3 gyereket akart és annyi lett.
De egy barátnőjének meg 8-at kellett szülnie,mert az első 7 lány lett és a papa azt mondta,hogy neki kell egy fiú is.
Az én háromgyerekes nagyanyám is azt mondta,hogy ő mindigis egy gyerekre vágyott,csak akkor még nem a nő szava döntött a gyerekválallás terén,és ha nagyapám azt mondta,hogy lesz gyerek,akkor lennie kellett.
Továbbra sem értem, miért elítélendő szerintetek, ha valaki a saját költségére fiatalon szül, és miért értékelendő pozitívan, ha valaki össztársadalmi költségre vállal gyereket, jóval később.
20 évesen saját kötlségére?
Engem nem így neveltek és én sem így nevelek. Még egyelőre csak a legkisebbnek nincs feladata, mert ő még baba, de a két nagobbnak bizony segítenie kell, amihez ugyan nem mindig fűlik a foguk, de ez van.
Én egyáltalán nemvallom az általad leírt elvet, de ha ez az általános, az nagyon szomorú.
A nyári munka gyerekeknek már neccesebb, mert lehetőség sincs hová küldeni a gyereket meg nem is szabad bizonyos kor alatt.
Nekem is van rálátásom még néhány másik országra, úgyhogy én sem vagyok elfogult és én sem itt születtem.
Nem értem, melyik gondolatomhoz fűzted ezt az irományt, de azért válaszolok rá.
Érdekes lenne valóban, ha felébrednének néhányan. Szerintem sokan közülük menekülnénak vissza a saját korukba.
Ez is olyan, mint amikor tanultuk az iskolában, hogy milyen rossz volt a feudalizmusban, mert tizedet kellett fizetni, aztán ma mi van? Kizsákmányolás a javából.
Nem kizárt, hogy voltak asszonyok, akiknek kuss volt otthon, de ne általánosíts.
Az én nagymamám négyet szült, úgy, hogy ő is akarta.
A sok egykézésnek intoleráns, türelmetlen, kiöregedő társadalom a vége, ahol pont azok nem éruik jól magukat, akik ezt előidézték.
Ma a munka törvénykönyve szerint 15 évesen állhat leghamarabb munkába a gyerek.
Tudom,régen 8 évesen is mentek napszámba,otthagyva az iskolát.
De tudod mit,neleld úgy a gyereked,ahogy dédi, egy szobába 10 gyerek,10 évesen kiveszed őket asuliból és két gyereknek van egy pár cipője és felváltva járnak télen suliba.
Hátha hamarosan bekopogtat hozzád a gyámhatóság:))
Nagyanyám is kivették 12 évesen a suliból,hogy a háztartás fortélyaira tanítsák.
Mindig szeretett volna tanulni.
Első kérdése mindig az volt,ha mentünk,szinte fülembe hallom :-"Fló,hogy megy az iskola?Tudod,hogy ez a legfontosabb!!!!Becsüld meg magad lányom,mit nem adtam volna,ha engem főiskolára járat apám.Eszed is van, ne legyél egy férfi cselédje se."
ha tanultál volna történelmet tudnád,hogy az egykézés nem mai találmány,már a 19 század közepén kezdődött:Erdély,Felvidék, Tolnai-Sárköz stb egyes részein.
Ja,most már ott tartunk,hogy az sem ember,aki csak egyet szül?
Az én nagymamám négyet szült, úgy, hogy ő is akarta.
Ez remek,ha ez volt az élete vágya,hogy nagycsaládos anya legyen,akkor boldog lehetett,hogy sikerült, csak tudod,akkor is votlak olyan nők,akiknek nem a nagycsalád volt az álmuk és ők akkor nem élhették a saját életüket.
De mi tart vissza ,hogy Te is négyet szülj?
Tudod,mi a mai rendszerben a jó?
A választás szabadsága!!!!!
Régen egy nő csak anya és feleség lehetett,ha akart,ha nem,ha számtalan választásod van.
Élhetsz csak a munkádnak.
Lehetsz csak anyuka 5 gyerekkel.
Lehetsz egygyerekes anya ,kétgyerekes anya ,hogy mellette dolgozol.
Próbálom megérteni az indulatodat, de nem megy, mert nem értem az okát.
Pontosan tudom, mikor és hol kezdődött az egykézés, meg is lett az eredménye, de nem szeretném minden egyes vádaskodásodat tételesen cáfolni, mert nincs értelme.
Ma sincs sok választása egy nőnek. Ja, hogy eldöntheti, hogy ne legyen gyereke vagy csak egy legyen, igen, de azt is intézmények nevelik, ő pedig modernkori rabszolga és nem tehet ellene semmit.
Nem törvényszerű egy férfi cselédjének lenni, régen is előfordult, de előfordul napjainkban is. Szűklátókörűség azt állítani, hogy nem.
Mindig is voltak, akik éppen keseregtek a sorsuk miatt és ma is vannak.
Azt viszont nem gondolom, hogy boldogabb lenne a társadalom, a nagy emancipáció ellenére sem.
Tisztelettel megkérdem,hány gyereked van és miért nem 7,mint ükmamának?
Nem muszáj cselédnek lenni,de ehhez kell egzisztencia,ehhez pedig tanulás,régen,ha egy nő rájött,hogy mégsem jó a férjével,akkor sem tudott elválni.
Ma is lehetsz főállású anya.
Ne hivatkozz az anyagiakra.
Ne személyeskedj, én sem tettem.
Ha nincs vitakultúrád, akkor inkább maradj csöndben, az hasznosabb.
Lehet, hogy van főiskolád, de tételesen, meggyőzően érvelni nem tudsz.
Erre nem tanítottak meg?
Mi a személyeskedés?
Az,hogy azt mondom,hogy ha úgy akarsz élni,mint ükmama,akkor tedd.
Menj férhez 20 évesen és szülj 5-öt.Ha az a szived vágya,akkor élj úgy.
Ma is lehetőséged van rá és senki nem tiltja.
De ne írd elő másnak,hogy hogyan éljen.
Fogadd el,hogy más nem akar 25 évesen 4 gyerekes anya lenni.
Olvastad Ibsentől a Nórát?
De ne írd elő másnak,hogy hogyan éljen.
Lennél olyan kedves és megmutatnád, hogy hol tettem erre utalást?
Tényleg?
Az én értelmezésemben nem volt ilyesmiről szó, sokkal árnyaltabb dolgok megfogalmazódtak itt .
Ezt én sem értem. Ma nem sok fiatalnak van saját "jövedelme".
Egyetemistaként szülni?? A legtöbb főiskolás, egyetemista ismerősöm panaszkodik, hogy rengeteget dolgozik, alig tud a tanulásra figyelni és örül, ha az albérletet, rezsit ki tudja fizetni (5-6-an bérelnek egy lakást, nem kaptak koleszt), enni, inni tud. Nem járnak bulizni, nem élnek nagyvilági életet.
A legtöbb "egykézőt" lehetne több gyerek vállalására "buzdítani", ha nem jelentene óriási anyagi terhet egy gyerek felnevelése. Normális lakás és munkakörülmények lennének és nem éhbért adnának a tisztességesen dolgozó embereknek.
Több ismerős is bevállalt 2-3 gyereket, de ezt úgy tudták, hogy apuka minimum 2, de sokszor 3 helyen dolgozik és anyuka is korán visszament dolgozni. Aztán apuka 50 évesen feldobja a pacskert. Tökre megéri.
Nekünk még 1 sincs, de erősen gondolkodunk, hogy legyen-e egyáltalán. Pedig vágyunk rá, de nem vagyunk benne biztosak, hogy a minimális anyagi feltételeket tudjuk teljesíteni. És itt nem a 3 hónaposan Nike cipőre gondolok. Se lakásunk, semmi. Egy cég által biztosított kis ini-mini garzonban lakunk, ahol ketten is alig férünk el, lakásra kilátásunk sincs.
Én abszolút megértem az aggályokatés azt is tudom, hogy nem az jelenti a problémát, hogy tudok-e venni a 3 hónaposnak Nike cipőt vagy sem.
Egyszerűen bizonyos tényeket közöltem, ill. megállapítottam, mert azok léteznek.
Szomorú, hogy ilyen világot kell élnünk, ahol nem születnek meg a vágyott gyerekek.
Habár tőlünk nyugatabbra, ahol a mi helyzetünkhöz képest magasabb az életszínvonal, ott is sokkal kevesebb gyerek születik, egyre öregedik a társadalom, néhány generáció múlva pl,. Németországban már több lesz a török.
Kívánom, hogy sikerüljön minél hamarabb olyan életmegoldást találnotok, hogy tudjatok vállalni kisbabát.
Nézd, lehet, hogy ez sem neked sem itt sokaknak nem fog tetszeni, de bár valahol belül vágyok gyerekre, de most úgy érzem, hogy mégsem akarok.
Nincs meg bennem az az anyai ösztön, hogy gyereket akarnék de nagyon. Pedig már nem vagyok 20 éves.
És úgy vélem, sok nő így van ezzel, aki egyáltalán nem is vágyik gyerekre és ezt ki is meri mondani, akármennyire akár itt a fórumon, akár a való életben betegnek titulálják ezért. Mert sokak szerint a gyerek az kell és kész és csak azzal teljes az élet. El sem tudják képzelni, hogy másoknak meg anélkül is teljes az életük.
Most csúnya lesz amit mondok, de sokakat idegesít egy kis "sírós csomag", nem fér bele a pörgős életükbe egy gyerek babusgatása, nevelése.
Anyósom is kettőt szült,pedig bevallja,hogy egy is elég volt neki,de akkor akkora volt a társadalmi nyomás mondja,na,meg alá volt írva a szerződés és nem akartak visszafizetni:))
Sajnos,sok fiatal van,akinek nem hogy a Nike cipő megvétele,de egy normál cipő megvétele is gondot okoz a gyerek számára,vagy pl a gyerek elindítása szeptemberben.
Az én gyerekkoromban tankönyvért nevetséges-jelképes összeget kértek el.
Ma csak 2 gyerek tankönyvcsomagja 50.000 ft és akkor füzet,toll,ceruza nincs is,illetve ,rongyos mackóban sem mehet a gyerek.
Az általam ismert egyetemista dolgozó fiataloknak arra kell a pénz,hogy a mindennapi megélhetésüket fedezzék,nemhogy gyereket tudnának belőle etetni ,vagy lakásra félretenni.Ez a Kopp Mária olyan,mintha nem a földön élne.
A szülők meg nem tudják őket támogatni,hiszen ők engedtek anno a parancsnak és szültek annyit,amennyit elvárt a társadalom.
sem neked sem itt sokaknak nem fog tetszeni,
Ez miért fontos, hogy én vagy bárki mit gondolunk?
A te hsz-edre írtam, amit írtam, hogy most nincs lehetőségetek, pedig szeretnétek. Ha mégsem így van, akkor visszavonom.
Mindig is voltak és lesznek gyerektelen párok.
Mindenki kövesse a belső késztetését, nyilván annak is megvannak a mélyebb. lelki okai, ha valaki nem vágyik gyerekre.
Ha a pörgés kell, akkor pörögjön mindenki, amennyit akar, én ugyan meg nem szólom, én is pörögtem,amíg nem volt gyerekem.
Mindenkit megszólnak egyébként:
ha nincs gyereke, azért, hogy miért nincs
ha egy van, miért csak egy
ha kettő, de jó lenne egy harmadik
ha három, vagy több, elment az esze, hogy ennyit vállalt
Ha kisk orkülönbséggel vállalod be,nem vagy normális,ha naggyal az a baj,ha 1 év után visszamész,karrierista barom vagy(senkit nem érdekel,hogy mondjuk férjnek épp rezeg a munkahelye és azért),ha 6 évig gyeselsz,akkor ingyenélő vagy.
Csak a saját életemet, példámat írom le: 80- ban, 83-ban és 88-ban szültem. (25, 27 és 32 voltam akkor). Egy főiskolai diplomával kezdtem meg ezt a "sorozatot". A második és harmadik gyerekkel gyesen (vagy gyeden?) elvégeztem még egy-egy szakot az ELTE-n.) Soha nem hivatkoztam vizsgán arra, hogy gyerekeim vannak, sőt csopitársamat egy vizsgáztató kioktatta, mert nem tudta hova tenni a babáját, vele jött el... és egy órán keresztül nyaggatta...szóval nem volt nyerő a mi időnkben gyerekre hivatkozni!
Rendben felnőttek a gyerekeim, kettő diplomás (a középső egyetemistaként - 23 évesen - szülte az első gyerekét, azóta már szalad a második is! ), a harmadik most tanul. A gyerekes lányom az elmúlt 4 évben 3-4 munkaajánlatot utasított vissza, tehát reméljük, hogy 1-2 év múlva is lesz számára munkalehetőség. Igaz, nem mindennapi szakot végzett, ezért is mert bátran gyereket vállalni inkább fiatalon.
80-as években,azaz a szocializmusban.Más rendszer volt,kérlek.
A Te gyerekeid a mostani szüléképes korosztály,aki nem szül. olvasom,egyik gyereked szülő már és a másik kettő akkor nem?
Nekem 2 gyerekem van,de az egyik már 100%,hogy nem Magyarországon fog adózni.
Szóval,akár én se kapjak nyugdíjat:))
Belénéztem a topikba... A következőket szeretném ideírni: én 20 évesen szültem elöször és akkor az egyetemen voltam harmadikos, igen nehéz volt, de szép apranként összejött az egzistencia is, pedig nem volt könnyű, de a gyerekeimnek inkább 30 éves korára javasolnék szülést. De bármikor persze elfogadom a kiscsöppséget. Nagyanyam 42 évesen szült a második házásságába...
Lúzer Kate hercegnő is betölti a 30-at,mire szül,ha már most terhes is.
Mekkora ciki!
Szerintem Eurpópában már csak nálunk háborodnak fel azon,ha egy nő nem szül 23-ig:)
Szerintem már önmagában az elgondolkodtató, miért téma ez újra és újra? Miért indulnak hasonló témájú topikok hetente?
Ennek egy oka lehet. ez mindenképpen nem úgy zajlik, ahogy zajlania kéne, különben nem lenne téma.
Valaki attól frusztrált, mert nem tud akkor szülni amikor szeretne.
Valaki attól, hogy nem tudja, hova és mire
Valakinek nem jön az a vágy, hogy szüljön, és mások frusztrálják ezzel, mint valami kötelező feladat elvégzésével.
szerintem alapjaiban megváltozott a mostani szülőképes generáció hozzáállása, és egyben maga a élet is. És igen, kevésbé jön össze a gyerekvállalás úgy mint régebben.
én csak azt tudom, hogy rengeteg barátom, ismerősőm van aki velem hasonló korú, és vagy nem akar gyereket, vagy nincs kinek, vagy nincs mire. Vagy van egy szem gyerek, és a második gondolatával tépődik. És azért ez a korosztály a 34-37 éves korosztály. Azért ebből is látszik, hogy ez ma probléma. Mert nem a 25 28 évesek dilemmáznak, hanem a 10 évvel idősebbek.
"Mindenkit megszólnak egyébként"
Azert ehhez feltetlenul hozza kell tenni, hogy
CSAK es KIZAROLAG Magyarorszagon!!!!!
En meg nem tapasztaltam sehol mashol a vilagon, sehol mas orszagban, hogy barki belemaszott volna az illeto maganszferajaba, es ilyen kerdeseket, tanacsokat, velemenyeket hangoztatott volna!
Sajnos ez egy nagyon csunya, es nagyon jellemzo MAGYAR szokas.
Viktória trónörökös 34 és nincs gyereke még.
Mivel kerül hátrányba az a gyerek,akit 30 évesen szül az anyja,nem 20 évesen?
Mivel jobb anya egy 20 évesen szülő,mint egy 30 évesen szülő?
Engem nem érdekel,ha valakinek úgy alakul a sorsa,hogy 20 évesen már összejön neki minden a babavállaláshoz,de ne legyen már kötelező!
UI:Az összes fősuli alatt szülő lány szakított már az apával.
Pedig még csak 33 évesek vagyunk.
Miért van előnyben az a gyerek,akit 20 évesen szül az anyja,aztán elválnak aputól,mint az ,aki szép,kerek családban nő fel,úgy ,hogy 30 évesen vállalják a szülei?
Ez a gyerekkérdés is sokszor sorsfüggő...
Hiába akar egy fiatalabb lány gyereket, ha pont akkor nincs értelmes apajelölt, mikor már lehetne...
Nem kéne ilyen külső nyomás alá helyezni a nőket, sokuknak pont elég a belső...
A bölcsességet nem tanulja az ember, hanem az évek során megszerzi a saját tapasztalataiból.A saját tapasztalatot, meg mint tudjuk, nem igazán tudja átadni a szülő a gyerekének, ugyanis mindenkinek saját útja van.
Tehát egy kisgyereknek nem erre van szüksége.
Én fogni akkor szülni,amikor lenni 30 years old,next year.
Fogni szülni first fiút,second lányt.
On ezt irja:
"Kétségtelen, hogy a kisgyermek megfiatalít, mégis gyakori szerepzavar forrása is. Lehet, hogy a barátnők ilyenkor már nagymamák. "
Szerintem ez a mai vilagban ennel nagyobb hulyeseget nem is irhatna!!!
En 41 eves leszek, lombik babaval vagyok a 35 ik heten es hidje el a barati korunkben mindenhol kicsi babak vannak, pedig az o szuleik is hasonlo koruak mint mi.
Mindig mosolyogva es hitetlenkedve olvasom az ehhez hasonlo cikkeket, mint ez is, mert nem ertem, hogy akik ezt leirjak hol elnek?????
A multkor pl. egy nogyogyasz ecsetelte a teveben hogy aki 40 felett szul mekkora kockazatnak teszi magat es a babajat is ki.......ha nem lenne szuper orvosom, halalra remultem volna.
En csak azt kerem, hogy ha mar pszicholgus meg orvos nyilatkozik a temaban, konyorgom kicsit nezze mar meg a statisztikakat!!!
Nekem jó a kapcsolatom édesanyámmal, amennyire tőlem telik, számíthat rám. Mint ahogyan én is, ez kölcsönös.
Ellenben nem azt a felfogást képviselem, hogy azért legyen gyerekem, hogy majd ő (vagy több gyerek közül az egyik) lesz támaszom idős koromban. Azért szeretnék (majd) gyereket, hogy neki jobb élete lehessen, mint amilyen nekem eddig volt. Ő több lehetőséget kapjon bizonyos dolgokra, több pozitív élménye legyen, örömtelibbek legyenek a diákévei, szerencsésebben válasszon szakmát, stb. Mindent megadnék neki (az apjával közösen), amit csak tudok. De nem azért, hogy ezt bármikor, bármivel is meghálálja - akkor már régen rossz! Arra törekednék, hogy a gyerekem (-im) szeressen a családban élni, felnőttként se akarjon hátat fordítani. Nem magam/magunk miatt, hanem, hogy neki jó legyen a közérzete felnőtt korában is.
Egyébként bármit hozhat az élet: a gyerek tanulás, munka, családalapítás, stb. okán nagyobb földrajzi távolságra is kerülhet, de attól még nem lesz kevesebb a szeretete a szülei felé. Mégsem tud gyakran velük lenni és mindig rendelkezésükre állni. Tragikus esetben a gyerek is meghalhat fiatalon, pl. balesetben, rákban, meg a szülő is azelőtt, hogy a gyereke önálló életet kezdhetne.
Amelyik családban valamit nagyon elrontottak, azok egy városon belül sem keresik egymással a kapcsolatot, ez tény és való.
Szerintem egy szeretetteljes, szilárd párkapcsolat gyerektől függetlenül mindennél fontosabb. Egy szerető társsal akkor is lehet szép életet élni, ha valami okból nem lesz gyerek. Persze az az élet rendje, hogy családot alapítunk. A gyerekek azonban felnőnek, kirepülnek egyszer, nem mindegy, hogy utána mi (ki) marad! Ráadásul a mai világban gyereket egyedül nevelni szinte lehetetlenség, nemcsak anyagilag mehet bele tönkre mindenki (anya is, gyerek is).
Ne keseredj el, nem vagy még elkésve!
"De ne írd elő másnak,hogy hogyan éljen.
Fogadd el,hogy más nem akar 25 évesen 4 gyerekes anya lenni.
Olvastad Ibsentől a Nórát?"
Inkább Németh Lászlótól az Iszonyt.
Sziasztok!
"Ráadásul a mai világban gyereket egyedül nevelni szinte lehetetlenség,"
30 évesek az ikreim, akiket egyedűl neveltem fel.
Iskoláztattam, stb.
Szóval régen is szinte lehetettlenség volt.
Egy dolog, ami jobb volt, hogy volt munkalehetőség.
Igaz, hogy aki nagyon keresi a munkát, az talál. Persze ez légió függő!!!
53 évesen munkanélküli lettem, a gyerekeim akkor kezdték a gimit.
Eljártam feketén takarítani. Amit naponta kerestem, abból éltünk másnap.
Túléltem.Qrv@ nehéz volt.
A gyerekek ebből nem éreztek meg semmit.
Most sajnos egyre reménytelenebb a helyzet, nem csak a gyerekeseknek.
ÉBRESZTŐ!!
Bárki sorra kerülhet.
Egyébként én szívesebben lennék háziasszony, otthon a gyerekekkel + segíteném a sógorékat is a gyereknevelésben, idősebb családtagokra is figyelnék.
De ehhez olyan férj is kell, aki számára ez nem teher, nem nyűg, szívesen dolgozik a családjára. Nem élősködőknek tekinti az otthon lévőket, hanem a rekreációját szolgáló hátországnak. Manapság ritka az ilyen, Mo-n talán nem is létezik a 30+ korosztályban.
Szerinted mit választanának?"
Az a ló egyik oldala volt. De most átestünk a másikra!
Szia!
Szerintem is, egy idős kismama, és anyuka türelmesebb a gyerekével.
Általában már a munka területén elérte amit lehetet.
A gyerekei is okosabbak.Gondolom, hogy azért is, mert a gyerek szinte mindig választ kap a kérdéseire.
Jó egészséget, és boldog anyaságot kívánok.
Jééé, hát nem én vagyok az egyetlen zombi
Mindig mindenhol mindenki köröhög és hülyének néz, vagy életképtelen élősködőnek, ha azt mondom: vágyaim netovábbja, hogy otthon mossak-főzzek-takarítsak, gyereket neveljek és békés hátországa legyek a férjemnek.
- mert nem áshatom el magam
- mert mi lesz a bennem szunnyadó tehetséggel
- mert hogy képzelem, hogy élősködöm máson
- mert mi lesz akkor az én karrieremmel, a munkámmal
-mert..... mert miért??!!
Na szóval köszi, jól esett most ezt olvasni, hogy nem vagyok egyedül.
Jó,ehhez kell,hogy apa annyit keressen,hogy megéljen az 5tagú család.
Egy keresetből.
Mert ugye 3 gyereken túl lehet vki főállású anya.
Ha 80.000 ft-ot számulunk is egy főre,ami nem sok,az 400.000ft. és ezt mind apunak kell letennie.
Magyarországon-nem túlzás- a családok 95%-ánál nem anyuci jókedve dönti el,hogy otthon marad,vagy sem,hanem az anyagiak.
Csupán a társadalom felső 5 %-a az,ahol végülis tényleg anya úri jókedve dönti el,hogy visszamegy dolgozni,vagy sem.
fel a fejjel lanyok-asszonyok!
hoztam nektek egy nagy naaaagy oromhirt!
olvassatok el, micsoda fantasztikus dologgal kivanja a kormany novelni a gyermeszulesi kedvet!
tuti megeri, nem?
http://hvg.hu/itthon/20110711_nefmi_ajtodisz_ gyermekaldas#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_07_11&utm_content=normal
Áááhh, ez elképesztő!!!
Nyugtasson meg valaki, ennél ugye már nincs lejjebb???!!!
( Az 5let egyébként teljesen korrekt volna, nincs vele semmi baj, csak nem abszurdisztánban, hanem mondjuk Svájcban.
Egyszerűen hihetetlen, mintha már nem bírnák hová tenni azt a rengeteg aprópénzt, amit az egészségügy fejlesztésére irányoztak elő nagyjaink .... )
Szerintem semmi baj nincs ezzel,ha szeretsz így élni.
Csak más meg nem és másra vágyik.
Ezt kell megérteni
Szép dolog ideális korról beszélni,de hiába akar egy nő-pl én-már 23 évesen babát,ha nincs hozzá pl társ,aztán ugye a keresgélé,majd válás,új házasság.
Szóval,lehet,hogy 18 évesen úgy terveztem,hogy 27 évesen kétgyerekes anya leszek,de sajnos csak 32 és 39 évesen jött össze.
Illetve sajnos?Mivel vagyok én rosszabb anya,mint egy 25 évesen szülő?