Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Gyerek mellett munka

N?k Lapja Café
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2010. szeptember 5. 21:04
Gyerek mellett tanulni, akár két hónapos vagy akár kétéves a képzés, energiát, akaraterőt és főleg szervezést igényel. Hogyan hozhatod ki ebből a legjobbat? Megmutatjuk, hogy sikerült Klárinak, Eszternek és Móninak.

Tovább a cikkre...
  1. 2017. Április 6. 23:4912.

    attól függ,milyen meló


    mert van olyan irodai meló,amiben kevésbé fáradsz el 8 óra után, mint egy örökmozgó  2 éves fiúval


    és ha lazább napok vannak, irodában még napközben is előkaphatod a könyvet

    előzmény:
    dri (2)
    2010-09-05  21:04
  2. Torolt_felhasznalo_544962
    Torolt_felhasznalo_544962
    2010. szeptember 6. 08:5911.

    beuska nyugi, segítség kell. én dolgozom gyerekek mellett. és itthon. de amíg nem oldottuk meg, hogy legyen segítség is, iszonyú nehéz volt (és igen, ki is buktam, és a férjem kellett kivegyen szabit, mert teljesesen padlót fogtam egyszer a túlterheltségtől)

    szóval segítség nélkül nem lehet. illetve de, ahgy írod úgy, hogy rámegy az ember.. dehát azért én pl már fel is nevelném a gyerekeket, ha vállaltuk őket. és tuti mások is így vannak vele.

    előzmény:
    Beuska81 (9)
    2010-09-06  06:53
  3. 2010. szeptember 6. 08:5210.

    Tény, hogy kegyetlen nehéz gyerek mellett tanulni, múlt évben nekem is volt részem benne és idén folytatom. Még pocakosan vágtam bele egy elég nehéznek mondható képzésbe és idén májusban már babával fejeztem be. Ha nem lett volna mellettem a férjem, az  anyósom és a  szüleim azt hiszem nem ment volna. Mellette dolgoztam is, és most szeptemberben ugyanezt folytatom, már 8 órás munka, és gyerek mellett egy még nehezebb tanfolyamon. Hogy miért? Azért, hogy könnyebben meg tudjunk élni, és a gyerekemnek anyagilag tudjam biztosítani a jövőjét.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_ (0)
     
  4. 2010. szeptember 6. 06:539.

    Jó reggelt!

     

    Szerettem volna én is főiskolát végezni a gyerekek mellett. De sajnos rá kellett jönnöm, hogy segítség nélkül kivitelezhetetlen. Anyámat kikergettem volna a világból, ha közlöm vele, hogy vizsgaidőszakban övé az unokái, az anyósom kapható lett volna a dologra, de ő meg 250 km-re lakik tőlünk és ott is unokák voltak, akikre szintén napi szinten ment oviba-suliba. Férjem meg vezetői beosztásban van, mondhatná, hogy az ő felesége fontos vizsgára megy, amikor meg ott meg külföldi partnerek sokaroznak az ajtajában. 

     

    De aki mindenfajta segítség nélkül megoldotta ezeket a dolgokat az írja már le, hogy mégis hogy csinálta. Na meg persze le a kalappal előtte!

     

    Nekem az éjszaka maradt volna csak, de abba az én egészségem is tönkrement volna. Na meg mennyire lehet fogékony ilyenkor az emberi agy. 

     

    De sajnálom a mai napig. Angolul kezdtem tanulni, de azzal is sokkal többet kellene foglalkoznom. 

    előzmény:
    Panndi (8)
    2010-09-06  06:02
  5. 2010. szeptember 6. 06:028.

    Szerintem is megoldható. Én munka mellett kezdtem tanulni, közben megszületett a lányom, aztán másfél évvel később a második lányom is, pont az államvizsga előtt négy héttel :)

     

    Nem mondom, hogy hiányzik az iskola, de azért nem volt annyira vészes. Vizsgákra jött velem a lányom és apa is, vizsga előtt gyors szoptatás, utána még egy, közben ők sétáltak.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_686442 (1)
    2010-09-05  21:04
  6. 2010. szeptember 5. 22:487.

    Én azért attól lehidaltam, amikor az egyik anyuka a cikkben még a férjének is előre főzött illetve az vizsgaidőszakban valahogy túlélte, hogy rendelték a kaját. Apuci nem tud időnként hajnalban felkelni és összeütni valamit a konyhában?

    Persze, tudom, a férj a pótgyerek. Nálunk is így van, illetve azért sikerült valamennyit javítani a kezdeti állapotokon. De nem tökéletes a helyzet és már nem is lesz az.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_686442 (1)
    2010-09-05  21:04
  7. 2010. szeptember 5. 21:556.

    Okos megoldások: gyed,nagymama,baby-sitter.

    Csak ettől nem hidalok le.

    Attól már jobban,ha munka(helyettesítéssel spékelve),nő nagyi,np sitter, nem topon lévő apa, betegségek.Ahogy anyum csinálta.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_686442 (1)
    2010-09-05  21:04
  8. 2010. szeptember 5. 21:505.

    2 éves volt a nagylányom, amikor elkezdtem a főiskolát levelezőn. Miatta kezdtem neki, mert Down-os, és épp akkor indítottak a városunkban gyógypedagógia szakot. Nem volt könnyű, de nem is kivitelezhetetlen. Persze nem ment volna, ha a férjem nem támogat, és ha azokon a napokon, amikor iskolában kellett lennem, nem vigyázott volna rá a nagyi, de azért mertem vállani, mert épp akkor ment nyugdíjba anyu, és megbeszéltem vele.

     

    A tanulást általában alvásidőre, illetve főként vizsgaidőszakra korlátoztam. Ilyenkor általában 3 napig nem lehetett hozzám szólni, egész nap és egész éjjel tanultam. Ebben a férjem és ismét a nagyi segített. Az államvizsga előtt 1 hónappal szültem a második lányomat, ezért ezt végül fél évvel elhalasztottam. 

     

    Közben volt kb. 1 év, amikor dolgoztam is, mert adódott egy lehetőség, a pénz pedig mindig kellett, de amikor már nem volt elég a napi 4-6 óra munka a főnökömnek, hanem azt szerette volna, hogy maradjak napi 8-9 órát, akkor inkább otthagytam. Ez már túl sok volt. Nem nekem, a családomnak és a gyermekemnek. Éreztem egy idő után, hogy már alig látom a lányomat, hogy szinte már csak aludni járok haza, és amikor épp nem alszom, akkor vagy tanulok, vagy dolgozatot írok, vagy házimunkát csinálok, stb. Szóval mindent, csak nem a gyermekemmel vagyok, holott őt még fejlesztésekre, terápiákra, úszásra, és orvosokhoz is kellett hordanom. Szóval egy idő után úgy éreztem, nem kerek így az egész. Ekkor döntöttem úgy, elég volt a munkából. 

     

    Ugyanakkor szellemileg nagyon-nagyon jó volt, hiszen addigra már nagyon úgy éreztem, muszáj valamit kezdenem magammal, ha nem akarok megőrülni. Ez viszont felfrissítette az agyamat, rendkívül hasznos volt a lányom miatt, teljesen más utat nyitott meg előttem, egy egészen új életpályát, amit szeretnék megvalósítani. Mindent egybevetve nem bántam meg, sőt azt tervezem, folytatom a tanulást (már "csak" pénz kérdése...). 

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_686442 (1)
    2010-09-05  21:04
  9. 2010. szeptember 5. 21:424.
    Huhh ez a cikk most jól elgondolkodtatott...
    épp ma beszéltünk erről a párommal,hogy egy másik szakmát szeretnék tanulni,de most nem lehet,mert nincs rá pénzünk,majd gyerek mellett...
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_ (0)
     
  10. 2010. szeptember 5. 21:173.

    Hát nem egy kéjmámor akár gyerek mellett otthon, akár munka mellett. Mindkettőből volt részem, most MÉG gyerek mellett csinálom -  3 és fél a kicsi, még itthon vagyok vele október végéig. Hogy utána hogy lesz, még nem tudom.

    Utolsó évet kezdem most. Mindenkinek kitartás ehhez az állapothoz!

    előzmény:
    dri (2)
    2010-09-05  21:04
  11. dri
    dri
    2010. szeptember 5. 21:042.
    Nem irigylem őket, egy kicsit sem... de azért azok is megérnének két mondatot, akik mindezt már munka mellett csinálják... Család, főállás, iskola... ott bizony csak az éjszakázás van...
    Mert a melóhelyen se aférj, se az anyós nem tud helyettünk melózni...
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_ (0)
     

Címlap

top