Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Halottal álmodni

KicsiLeila
Létrehozva: 2008. szeptember 11. 09:10

Sziasztok!

 

Mióta meghalt keresztapukám rengeteget álmodok vele. Volt egy időszak amikor nagyon gyakran. Ezzel egy idejüleg ugyan így volt apukám is (testvérek voltak). Aztán egy ideig semmi, és ma este megint vele álmodtam... Az az érdekes hogy álmaimban nem hajlandó hozzám "szólni", hiába szeretném. Anyukám azt mondja, hogy akkor  jelennek meg az álmaikban ha valamiért haragszonak ránk. Szerinte olyankor ki kell menni a sírjához, és akkor megnyugszik! Ti hogy vagytok ezzel? Történt már veletek is hasonló? Érdekelne a véleményetek!  

  1. Torolt_felhasznalo_910598
    Torolt_felhasznalo_910598
    2008. szeptember 11. 10:3451.

    Ha halottal álmodsz eső lesz… nézz ki az ablakon!

    előzmény:
    KicsiLeila (1)
    2008-09-11  09:10
  2. 2008. szeptember 11. 10:3452.

    Igen, tényleg nem voltam ott az elbúcszásnál! Akkor már nagyon rosszul volt, emlékszem anyu meg apu bent volt, minket tesómmal már nem vittek, azt mondták inkább ne lássuk úgy őt...  És keresztapu kérdezte is tőlük, hogy a többiek hol vannak? (Mármint mi) Nem tudom hogy bucsuzhatnék el töle, nem akar velem beszélni...

     

    Viszont amikor anyu testvére volt kórházban és szóltak h menjünk be tőle elbúcsúzni, akkor én is ott voltam az utolsó óráiban, és vele nem is álmodtam egyszer se.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_375095 (48)
    2008-09-11  10:25
  3. 2008. szeptember 11. 10:3553.
    Ebben én sem nagyon hiszek, hogy pálinkát isznak
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (27)
    2008-09-11  09:46
  4. 2008. szeptember 11. 10:3654.
    Az nagyon jó hogy igy tudsz rá vissza gondolni! Nekem biztos nem menne.
    előzmény:
    greec (46)
    2008-09-11  10:20
  5. Torolt_felhasznalo_547224
    Torolt_felhasznalo_547224
    2008. szeptember 11. 10:3655.

    Szia KicsiLeila , csak belekotty......pont így hívják a kutyámat, aranyos

     

    Szép napot! 

    előzmény:
    KicsiLeila (1)
    2008-09-11  09:10
  6. 2008. szeptember 11. 10:3856.

    Szia!

     

    Köszike! Szép napot Neked is!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_547224 (55)
    2008-09-11  10:36
  7. 2008. szeptember 11. 10:5057.

    Sziasztok!

     

    Nagyon érdekes történeteket meséltetek. Velem egyszer olyan történt még középiskolás koromban, hogy nyári szünet volt és aludtam és valamiért felébredtem. Körülnéztem a szobámban és éreztem, hogy valaki ott van. Aztán visszaaludtam és azt hallottam mintha valaki a nevemet suttogá nagyon halkan. Ekkor felnéztem, de nem volt ott senki. Sőt rajtam kívül senki sem volt otthon. Aztán amikor anyum hazaért elmeséltem neki és azt kérdezte tudod mi lesz holnap? Mondtam, hogy fogalmam sincs. Erre ő mondta, hogy nagyapád születésnapja. Azt tudni kell, hogy nagyapámnak én voltam a kedvenc unokája. Velem ezt sosem érzékeltette és az unokatesóimmal se. Nagyanyám mondta miután meghalt, hogy így volt. Azóta sajnos nagyanyám is meghalt. Vele ritkán álmodtam. De mindig jókat. Örültem, hogy velem volt. Anyum viszont általában félelmetes dolgokat szokott álmodni a szüleivel. Mikor elmeséli őket mindig kivagyok pár napig. Félek, hogy valakivel történik valami a szereteim közül.  

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  8. 2008. szeptember 11. 10:5158.

    Én mindig hittem a szellemekben, igaz ilyesmi élményem sosem volt, mint nektek, hogy pálinkaivás, ajtónyitogatás stb. Nem is szeretnék

    De én sem tudtam elbúcsúzni nagypapimtól és sokszor álmodtam már vele. Akkor ez azért lehet, mert nem búcsúztunk el? De álmomban sosem búcsúzkodunk, hanem mindig azt álmodom, hogy él.. És nem is tudnék tőle elbúcsúzni, mert én az álmaimat nem tudom szabályozni.

     

    És valóban itt élnek közöttünk, csak másik dimenzióban? Atyaég, azért azt nem szeretném, ha a házunk tele lenne szellemekkel

    előzmény:
    KicsiLeila (56)
    2008-09-11  10:38
  9. 2008. szeptember 11. 10:5859.
    Hát néha tényleg félelmetes. De azért nem olyan durva. És ne aggódj nincs tele szellemekkel a házunk. Azt azért én se komálnám. Szerintem ahhoz hogy kapcsolatba lépj, illetve lépjen veled egy lélek, ahhoz kell egy erős érzelmi kötődés, mindkét részről. Tehát akárki azért nem fog megjelenni álmodban, mag a házadban.
    előzmény:
    adelinus (58)
    2008-09-11  10:51
  10. 2008. szeptember 11. 11:0660.

    tudod, sokáig fájt hiánya és még ma is fáj, és hihetetlen hogy nincs velünk....néha elképzelem ahogyan elmegy a házunk előtt...de az élet megedzi az embert, s meg kell tanulnunk elengedni szeretteinket! Te is képes vagy rá és biztosan menne...idővel....anno mindennap voltam kint nála....ma már szidom magam, mert mindig rohanok  és hozzá nem jutok ki...no talán most majd a napokban

    előzmény:
    KicsiLeila (54)
    2008-09-11  10:36
  11. 2008. szeptember 11. 11:1261.

    Erről jut eszembe.....én is aludtam egyszer amikor a nevemet hallottam egy reggel., a nagymamám hangján...én is felnéztem....a nagyim akkor már beteg volt.11-kor szóltak hogy menjünk keresztanyámhoz mert lassan itt a vég. csak fél órával kellett volna hamarabb érkeznünk. Még meleg volt....és nagyon szép, mint mindig...fura, de nem rázott meg a látvány, pedig iszonyodom a halottaktól, félek tőlük...de őt, a homlokát, a haját sokáig simogattam, amíg érte nem jött a halottas autó.

     

    van még sztorim, csak időm nincs

    előzmény:
    marci7983 (57)
    2008-09-11  10:50
  12. 2008. szeptember 11. 11:2162.
    Egyébként, én is féltem h milyen lehet egy halott látványa, de nem rémisztő. Ez most furán hangzik. De annyira nyugodtak és békések...
    előzmény:
    greec (61)
    2008-09-11  11:12
  13. 2008. szeptember 11. 11:2263.
    Szia! Én sokszor álmodom halott nagyimmal. Érdekes hogy csak az egyik nagyimmal pedig már egy sem él, sem a nagypapáim. Aztán szoktam még álmodni egy régi ismerősömmel (akibe szerelmes voltam) vele többnyire beszélgetek úgy mint régen.  Ezek után ki szoktam menni a temetőbe aztán több napig nem álmodom Velük. Nem tudom miért van ez!?!? De megnyugtat hogy nem csak velem szokott előfordulni!
    előzmény:
    KicsiLeila (1)
    2008-09-11  09:10
  14. 2008. szeptember 11. 11:3064.
    Én a halott nagymamámmal álmodtam mindig amikor valamilyen döntésben bizonytalan voltam. Sosem válaszolt nekem álmomban, mindig csak jeleket küldött. Lehet hogy nevetni fogsz, de megakadályozott abban hogy egy oltálri hülyeséget csináljak, hogy olyan férfihez menjek hozzá aki nem szeret engem. Az ő segítségével rendbejöttek a dolgaim. Azóta nem álmodom vele. Úgyhogy nem hinném hogy haragszik rád, lehet hogy csak segíteni vagy óvainteni akar téged valamitől vagy valakitől.
    előzmény:
    KicsiLeila (1)
    2008-09-11  09:10
  15. 2008. szeptember 11. 11:3065.
    Én sajna nem tudtam ott lenni nagyimmal mikor meghalt. Fősulira jártam és épp vizsgaidőszakom volt. Épp mentem haza vizsga után. És útközben egy nagyot csuklottam (biztos rám gondolt az utolsó percben amikor meghalt) .Aztán a következő percben hívott anyum, hogy a mamám meghalt. Aztán amikor eljött a temetése napja álltam a ravatalozó előtt és nem tudtam bemenni az ajtón olyan érzés volt mintha valaki kifelé húzna. Nagyon rossz volt, de nem mentem be. Talán így jobb volt a nagyimnak.
    előzmény:
    greec (61)
    2008-09-11  11:12
  16. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 11:3166.

    Na, megcáfolnám a "nem voltam vele az utolsó óráiban, azért álmodom vele" dolgot.

     

    Apukám ágyánál(itthon) mindhárman ott ültünk, körben, anyu, a nővérem és én. Sírtunk, mint a záporeső, csendben.

    Mindhárman fogtuk, kezét, karját, hogy így menjen el.......

    10 éve, és megint sírás tör ki belőlem....

    Szóval már napok óta nem volt magánál a fájdalomtól, félrebeszélt.

    De akkor folyt a könnye szegénykémnek.......tudta.

    A szíve egyre ritkábban ütött.

    Iszonyú volt érezni.

    De neki jó volt, hogy ott voltunk, mi, a család volt a mindene, élete értelme. 53 évesen csontdaganat vitte el.

    Akkor 19 voltam, a nővérem 24.

    Azóta a lelkem egy roncs, érzékeny vagyok, bármikor képes vagyok sírni, egy apróságon is. Nem bírom feldolgozni.

     

    Szóval elbúcsúztunk, és én álmodom vele egyedül.

    előzmény:
    KicsiLeila (52)
    2008-09-11  10:34
  17. 2008. szeptember 11. 11:3267.
    Igen lehet igazad van. Pedig mi nagyon szerettük egymást a papimmal, de őt elengedtem az tuti. Viszont, ha most meghalna egyik nagymamim, vagy mondjuk a szerelmem, na ők tuti visszajárnának, nem tudnám őket elengedni
    előzmény:
    KicsiLeila (59)
    2008-09-11  10:58
  18. 2008. szeptember 11. 11:3368.
    Szegény apukád
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (66)
    2008-09-11  11:31
  19. 2008. szeptember 11. 11:3969.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (66)
    2008-09-11  11:31
  20. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 11:5270.

    Egy barátnőm készítette nekem egy fülbevalót...én elkerültem egyetemre, keveset találkoztunk...eszembe jutott, gondoltam felhívom és találkozom vele és akkor odaadhatja az ajándékot....mielőtt felhívtam volna, felmentem wiw-re és az üzenőfalon láttam, hogy emlékkiállítás lesz..............öngyilkos lett

     

    Nagyon megrázott a dolog, egy évig nem tudtam feldolgozni.....most tavasszal álmodtam vele egy réten sétáltunk, gyönyörű volt, hatalmas fák, festeni se lehetett volna szebbet, fogta a kezem...és azt mondta, hhogy nincs semmi baj, így kell lennie és menjek tovább mostmár egyedül, mert nekem élnem kell és neki is máshova ke mennie.....

    azóta kicsit megnyugodtam, de most is pityergek...

    előzmény:
    KicsiLeila (1)
    2008-09-11  09:10
  21. 2008. szeptember 11. 11:5571.
    Sok erőt kívánok neked és megbékélést a sorssal.....de azt hiszem én is így lennék ha valamelyik szülőmet elveszíteném...Vigyázzatok egymásra
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (66)
    2008-09-11  11:31
  22. 2008. szeptember 11. 11:5972.
    Óóó, sajnálom! Sajnos sose lehet tudni mit hoz a sors... Légy erős Te is! Nem tudom mit mondhatnék.
    előzmény:
    ibr (70)
    2008-09-11  11:52
  23. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:0173.

    köszönöm

    sokkal jobb, hogy ezt álmodtam, mert sokat segített....annyira szép volt és teljesen megnyugtatott.

    előzmény:
    KicsiLeila (72)
    2008-09-11  11:59
  24. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 12:0174.

    Azóta, ha úton van a család megmaradt tagjának valamelyike(anyu, nővérem, férjem), rettegek.

    Nem bírnék több ilyet elviselni, úgy érzem.

    7 évesen a papámat, 15 évesen a mamámat(ovi helyett, mivel állandóan beteg voltam, ott voltam náluk, imádtak és én is őket), 19 évesen apukámat, és még nem voltam 20, mikor a másik papámat is elveszítettem.

    Kegyetlen a sors, és én is megtanultam, hogy a család a legfontosabb, és az egészség.

    Semmi más.......

    előzmény:
    greec (71)
    2008-09-11  11:55
  25. 2008. szeptember 11. 12:0475.
    Igen, a barátnőd tudta mikor kell "közbe lépnie". Hidd el ő ezek után is veled van, és ha szükséged lesz rá, ő ott lesz az álmodban.
    előzmény:
    ibr (73)
    2008-09-11  12:01
  26. 2008. szeptember 11. 12:0676.
    Együtt érzek veled, szörnyű lehet. Ez aggódás ismerős érzés. Érdekes módón én is akkór aggódom a legjobban ha uton van valamelyik szerettem. Mostanában olyan szörnyűségek történnek. Csak akkor nyugodok meg ha szól hogy megérkezett.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (74)
    2008-09-11  12:01
  27. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 12:0777.

    Szörnyű, hogy fiatalon elmennek......

    Te már a 2. vagy, aki arról ír, hogy egy fiatal barát/barátnő öngyilkos lett.

    előzmény:
    ibr (70)
    2008-09-11  11:52
  28. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:0778.
    jut eszembe, ezt is mondta..........hogy mindig itt van mellettem és az álmainkban bármikor találkozhatunk
    előzmény:
    KicsiLeila (75)
    2008-09-11  12:04
  29. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:0879.
    igen, 25 volt
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (77)
    2008-09-11  12:07
  30. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:0880.
    szegénynagyon nehéz lehet.............én is rettegek ettől, de komolyan, már betegesen
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (74)
    2008-09-11  12:01
  31. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 12:1581.

    Pedig azt mondják, hogy be lehet a bajt vonzani.

     

    Márpedig, mivel nekem ez a megérzéses, beleélős képességszerűcském van, erőt kell vennem magamon, és csak szépre, jóra gondolni.

    Az aurafotós-term.gyógyász mondta, hogy pozitív irányban is alakíthatom a dolgokat, hogy nem negatívat vonzok be, hanem pozitívat.

    Ez nagy feladat nekem, örök pesszimista vagyok.

    Na, 1. lépés, csak pozitívan: Már optimista vagyok. (túróst!)

    előzmény:
    ibr (80)
    2008-09-11  12:08
  32. 2008. szeptember 11. 12:1882.
    Ez valóban így van! Nekem is ezt mondják folyton. És van aki meg is tudja csinálni. És kérdezem töle hogy ugyan hogy a farncba tud mindent pozitivan látni...?? Ez tényleg nehéz, mert a rosszat könnyebb észrevenni, megőrizni. Nehéz ügy!
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (81)
    2008-09-11  12:15
  33. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:2183.
    akkor a mai balesetet is én vonzottam??? igaz egy hete csak arra gondolok, nehogy baj legyen az úton
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (81)
    2008-09-11  12:15
  34. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 12:3184.

    Hát, akkor nagyon úgy néz ki!

     

    Pont ezt nem szabad, hogy "Jaj, nehogy baj legyen!"

     

    Állítólag a baj szót is, meg hasonlókat, betegség, egyéb kerülni kell, helyette a minden rendben, egészséges vagyok....kell használni.

    Akkor, hajrá!

    Próbáljuk meg!

    előzmény:
    ibr (83)
    2008-09-11  12:21
  35. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:3585.
    jóóóóó...holnap felülök a biciklire, ha nem fog fájni a lábam....vagyis a LÁBAMNAK SEMMI BAJA!!!!!!
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (84)
    2008-09-11  12:31
  36. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 12:4886.

    Nem jó!

     

    "A lábam egészséges!"

     

    Az agy a baj, fáj, szavakat tárolja, a szerencsétlen!

    előzmény:
    ibr (85)
    2008-09-11  12:35
  37. ibr
    ibr
    2008. szeptember 11. 12:5387.
    jól van
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (86)
    2008-09-11  12:48
  38. 2008. szeptember 11. 13:0788.

     

    szegény, "sajnos" tudom milyen érzés..

     

    5 évesen álltam ott anyukám (mellrák) halálos ágyánál, mellettem a hugom, őmellette nagyim (gyomorrák). bőgtünk, világosan emlékszem ahogy ordított a fájdalomtól, mig meg nem halt szemünk láttára.

    Mostohaanyuka, stb, majd apuval egyedül maradtunk.. Nagyi lett beteg (trombozis), 12 évesen én pelenkáztam, etettem, fürdettem, mert addigra apu is beteg lett ( nyelőcsőrák). 14 éves voltam mikor meghalt.. Nem bucsuztunk el egymástól, nem mondta hogy szeretlek lányom, vigyázz a hugodra..

    Hittük, hogy nem lesz semmi...

    lélegeztették, mikor egy hétfői nap mondták a rokonok, menjünk be, nagyon rosszul van, valamit nagyon akar mondani, ir a lepedőre..

    Magával vitte a sírba, mert másnap hajnalra meghalt...

     

    Nagyi a kórházban ezek után egy év múlva, napra pontosan akkor halt meg mikor a nagypapi. Emlékszem, vasárnap azt mondta nekem, meg kell halnom, és hétfőn papi után ment.. hazamentem és tudtam...

     

    Két év mulva azt mondták, hogy a hugomnak lehet agydaganata van... Kiderült hogy ciszta..

    de hogyha őt elvesziteném, azt már nem lennék képes túlélni...

     

    Anyuékkal sokat álmodok.. nagyival is szoktam....

    Mindannyian nagyon nagyon hiányoznak nekem...

    Nem szeretek velük álmodni....

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (66)
    2008-09-11  11:31
  39. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 13:2089.

    Iszonyat! Borzasztó, mit művel emberekkel a sors!

    Hány éves vagy?

    előzmény:
    aranyangyal (88)
    2008-09-11  13:07
  40. 2008. szeptember 11. 13:2690.

    22 most már

     

    3 éve "igazi felnőtt" vagyok.. levették rolam a keresztszülők a kezüket...

    egymagam birkózom meg az élet apró cseprő dolgaival..

     

    igazi barátok is nagyon tudnak hiányozni

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (89)
    2008-09-11  13:20
  41. Torolt_felhasznalo_383089
    Torolt_felhasznalo_383089
    2008. szeptember 11. 13:2891.

    Amikor a nagyszüleim meghaltak azt mondták nekem, hogy 3 hétig bolyong a lélek, és addig álmodok velük, eljönnek elbúcsúzni. Én az ilyenekben nem nagyon hiszek, de most nagyon vártam arra, hogy álmodjak velük, rengeteget gondoltam rájuk. És sajna nem álmostam egyikőjükkel sem. Persze ezek után még jobban kiborultam, mert kérdeztem magamtól, hogy hozzám miért nem jöttek el? Én miért nem érzek semmi megmagyarázhatatlant, amiket itt leírtok, hogy pl. megsimogatja a vállam, mert lever egy poharat.....??

     

    Azóta a nagypapámmal 2X álmodtam. Ő lassan 3 éve halt meg, de csak 2 év után álmodtam vele. Arra emlékszem, hogy valami fehér szobában voltunk, mindenhol fehér bútorok, de nem ismerős a környezet. Ne kórház, hanem olyan, mintha egy felhőkarcoló egyik magas luxuslakosztálya lenne. Nem emlékszem, hogy beszélgettem volna vele, csak arra, hogy nagyon örültem, hogy látom, és azt hittem, hogy ő él. Kérdezgettem, hogy hol a mami, de azt válaszolta, hogy nem tudott eljönni. És amikor elment tőlem a lakásból, akkor eszméltem fel, hogy ő meghalt, és az álmom további részében nagyon zokogtam, hogy ne hagyjon itt minket. Elég zaklatottan ébredtem.

    Nagyimmal még nem álmodtam, de nagyon szeretnék!!!

    előzmény:
    KicsiLeila (1)
    2008-09-11  09:10
  42. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 13:2892.

    Társad, barátod, férjed van legalább, akire támaszkodhatsz?

    A húgod hogy van?!

    előzmény:
    aranyangyal (90)
    2008-09-11  13:26
  43. Torolt_felhasznalo_416369
    Torolt_felhasznalo_416369
    2008. szeptember 11. 13:3593.

    Lehet, hogy nem illik teljesen ide, amit meg szeretnék osztani veletek.

    Nekem volt egy fiú osztálytársam, aki nagyon vallásos családban nőtt fel. Egyik nap úgy ment el otthonról dolgozni, hogy elköszönt mindenkitől, és azt mondta, hogy ő már nem fog oda visszatérni, mert Jézus magához hívta őt. Testvérével együtt dolgoztak, és azon a reggelen is együtt ültek autóba...a falu közepén súlyos autóbalesetet szenvedtek, ahol mindketten azonnal meghaltak.

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  44. 2008. szeptember 11. 13:4094.

    Húgom jól van, köszönöm, ő valahogy "könnyebben" feldolgozta, lehet azért, mert mégiscsak a nővére vagyok, idősebb, oltalmazom, vagy nem tudom...

     

    Van társam, de rá nem támaszkodhatok..

     

    Amikor azt mondod kicsiként, mert félsz hogy apudat is elveszíted, ogy olyan Isten nincs, hisz mégiscsak a "fontosabb" szülőt vesztetted el , mégiscsak egy édesanyát, édesapád nem veszi el tőled.. Ebben az egyben holtbiztos vagy..

    De amikor elmegy apud, akkor rájössz, hogy az életben semmi sem biztos..

    ami ma van, lehet holnap nem lesz...

    egyik percben van, másik pillanatban elveszted..

     

    és valahogy a pesszimizmusod megmarad. ezek után meg pláne

    tudod hogy jobb lenne neked, környezetednek mosolygósabb életvidámabb ember, de valamiért nem mindig megy.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (92)
    2008-09-11  13:28
  45. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 13:4295.

    Hát, ehhez nem is tudok mit hozzáfűzni......

    Honnan tudhatta?!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_416369 (93)
    2008-09-11  13:35
  46. Torolt_felhasznalo_183978
    Torolt_felhasznalo_183978
    2008. szeptember 11. 13:4696.

    Én is a végletek embere lettem.

     

    Egyik percben tudok nevetni, humorizálni, de aztán eszembe jut, hogy mi volt, mi lesz, és mindentől elmegy a kedvem.

     

    Főleg, hogy beteges is lettem, mindig ér valami nyavalya-kórság.

     

    Ez is jel, mhelyet ott kéne hagyni, de hová menjen az ember a mai világban......nem lehet csak úgy ugrálni.

    A stressz kikészíti a szervezetet.

     

    Én jól vagyok! (csak pozitívan!)

    Az unicumnak bejön a duma, nekem nem annyira..........

    előzmény:
    aranyangyal (94)
    2008-09-11  13:40
  47. 2008. szeptember 11. 13:4697.

    megdöbbentő

     

    így megérezni...

     

     

    keresztanyum anyukája(szintén vallásos volt) angyalokat látott maga körül..repültek a szobában

    másnapra, mikor a család egyedül hagyta 3 percre, békésen elaludt, és soha többé nem kelt fel.....

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_416369 (93)
    2008-09-11  13:35
  48. Torolt_felhasznalo_416369
    Torolt_felhasznalo_416369
    2008. szeptember 11. 13:5598.

    Igazából nem tudom. Pár nappal a baleset előtt beszéltem vele és nagyon boldog volt, hogy a testvérével dolgozhat, és készült a 19. szülinapjára, ami pár nap múlva lett volna. Nem úgy tűnt mint aki el akar menni. A baleset előtti este állítólag náluk járt Jézus. Én még mindig nem tudom felfogni, ami és ahogyan történt velük. Sztem a szüleik se, mert azóta is minden nap várják őket haza és mennek nekik bevásárolni.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (95)
    2008-09-11  13:42
  49. 2008. szeptember 11. 14:0099.

    nekem mindig is hullámzó volt a kedélyem, szélsőségek embere voltam...

     

    változó tényleg..

     

    betegségekkel úgy vagyok, hogyha nagyon fáj és több napja, akkor tuti gond van...

    de általában idegi alapon jön ki.. olyankor valami nagyon fáj a lelkemnek, valamint ideges vagyok, és valami halaszthatatlan dolgot nagyon nem akaródzik megcsinálni

     

    de  don"t worry, be happy"

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_183978 (96)
    2008-09-11  13:46

Címlap

top