Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Te mit teszel erte?
Torolt_felhasznalo_979457
Létrehozva: 2012. augusztus 4. 13:22
Sziasztok!
Beszelgessunk egy kicsit, csak ugy, kivancsi lennek velemenyekre, dontesekre, mindenre, ami ezzel kapcsolatos.
A tema eleg aktualis, de nem politikai szempontbol szeretnem most megkozeliteni (eppen ezert nem a gumiszobaban nyilt a topik).
A kulfoldre vandorlok oriasi szama kapcsan szinte mindig felmerul az ezzel kapcsolatos eszmecserekben, hogy nem menni kellene, hanem maradni. Illetve aki nem megy, az sokszor azzal indokolja donteset, hogy o otthon tesz Magyarorszagert, a jovoert. Sajat jovojeert, illetve az orszag jovojeert.
A kerdesem egyszeru: te szemely szerint mit teszel azert, hogy az orszagot epitsd? Ne maradjunk olyan evidenciaknal, hogy magyar termeket vasarolsz, nezzunk kicsit tovabb ennel. Erdekelne, hogy aki igy nyilatkozik, az az o egyeni szintjen mit tesz a jobb, stabilabb jovoert? Tegyuk fel, egy ketgyerekes, kisvarosban elo csalad mit tesz, milyen konkret cselekedetekei vannak ennek erdekeben?
Még az is megeshet. Csak az én tapasztalásaim alapján igaznak bizonyult.
Én sosem kerestem külföldön munkalehetőséget. Nem élek király módjára itthon, de nem panaszkodom. Ennek ellenére 2 évvel a végzésem után No-ba hívtak dolgozni, az itthonihoz mérve horror fizetésért. Épp a múlt héten kaptam 3 állásajánlatot, egyet angliába, kettőt amszterdamba. Nem fogadtam el őket, pedig nem annyit keresnék, mint itthon.
Ha a Te tapasztalásod más, annak két oka lehet:
1. Apám valóban buta volt és tévedett
2. Nincs meg a feltételed, amiről beszélt...
Ezt nem tisztem eldönteni. Én azt tapasztaltam, amit mondott.
"A neheztelés nem jó út a boldogsághoz"
apukad jo nagy baromsagot mondott. nyilvan soha nem probalta.
külföldön külföldikent jo aggyal is NAGYON NEHEZ ervenyesülni. azt a bizonyos keritest te fonod. verrel-verejtekkel es NAGYON SOK munkaval.
en? a vilagon semmit.
megmondom, miert nem. az "orszag" egy nagy zseb. mindig minden eltünik benne. töltheted, ahogyan akarod - sohasem lesz tele. es a legnagyobb baj: csak kivaltsagosok nyulhatnak bele. azok, akik szükseget szenvednek, soha.
tehat nem, nem teszek SEMMIT az orszagert.
teszek viszont egyes emberekert, csaladokert, közössegekert. ahol tudom, kinek segitek.
semmi mas szoba sem jön.
magam reszeröl egyebkent azt mondom: az, akinek 50+% jön le a kereseteböl ilyen-olyan cimen, ELEGET tett az orszagert. a többit - ha akarja - tegye ö is maganuton.
na hát kb pontosan elmondtad amit,én is gondolok erről az egészről
meg azokról akik mellet verve jótékonykodnának
mert az igazi jótékony,és hazaszerető ember nem veri a mellét szerintem
nem önfényez
ami az újságokban,médiában van..attól én már hányingert kapok..kb
Én rengeteget dolgoztam.
Amikor én fiatal voltam, trendi volt párttagnak lenni. Nagyon sokat "társadalmi munkáztunk", mert fentről azt mondták, hogy ezzel majd boldogulni fogunk.
Tényleg nagyon olcsón nyaraltathattuk, teleltethettük a gyerekeinket.
Tényleg jelképes áron juthattunk lakáshoz.
Tényleg ingyen tanulhattak a gyerekeink, felsőfokon, esetenként ösztöndijat is kaptak önkormányzati zsebből.
Tényleg a mainál sokkal jobb volt a "gyalogos" orvosi ellátás. Tizenkét cukorgyárunk volt. Még emlékszem a Kabai Cukorgyár ünnepélyes megnyitójára.
Folytathatnám.Vég nélkül.Akkor sem éreztük azt, hogy jól élünk. Valami mindig hiányzott, ha más nem, át kellett néznünk a vasfüggönyön túlra.
Akkor is hiányérzetünk volt, csak nem tudtuk, hogy minden rossznál van még rosszabb.
Azután egyszerre SNITT! Vége.
Fillérekért kelt el az egész. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták. Az asszonyok sirva bucsuztak. Fillérekért kelt el a cég nyaralója ovodája...
Azóta csend van, és nyomor. /Az előzőekhez képest./
A fizikai /de a szellemi/ kvalifikált munkának nincs becsülete...Akinek nincs munkája /egyszerü ember/ nyomorog, vagy megélhetési bűnöz. Aki tud menekül.Külföldre.
Akinek nyugdija van, és meg tud belőle élni, arra kiváncsi, hogy mikor következik el az az idő, amikor már nem fog tudni.
Most az a kérdés, hogy "te mit teszel érte?"
Én megmondom. Megpróbálok talpon maradni. Megpróbálok nem arra gondolni, hogy hova lett az egykori IKARUSZ. Megpróbálom túlélni a hosszú várólistákat, és olvasni az oirvosok szeméből. Megpróbálok nem odanézni arra, hogy majd minden sarkon hajléktalan áll. Segiteni hathatósan nem tudok, kétannyi nyugdij is kevés lenne...
Egyvalamit nem hiszek el. Hogy a "MAI NEHÉZ GAZDASÁGI HELYZET" vminek a hatására egycsapásra meg fog változni. Azért nem, mert már Rákosi elvtárs is ezt mondta. Azután Kádár elvtárs is. Azután...azóta mindenki.
Most várok. Talán arra, hogy egyszer valaki igazat mond. Azóta is.
Szerintem nagyon sok olyan hozzaszolas jott, ami igen elgondolkodtato ebben a temaban.
Elegedetteg? Ehhez a kerdeshez szerintem ez a fogalom nem igazan kapcsolhato. :)
Azt hiszem, Fata megadta a választ. Remélem - amolya Pélisen - be is ér.
Nekem mindig dárga jó megboldogult apám szavai jutnak eszembe: "Külföldön könnyű jó aggyal érvényesülni.... itthon művészet és kihívás. A nehezebb út értékes, a könnyebb...könnyen jött, könnyen megy."
Utasítottam vissza pár ajánlatot már, de az csak pénz. A hűség megfizethetetlen. Le tudok mondani egy autóról, nyaralásról, saját házról, bármiről. Valahogy erről a fránya országról nem megy :-DDD
Nos, rengeteg konkrét dolgot felsoroltak neked végül, de úgy tűnik, még mindig nem vagy elégedett a válaszokkal. Egyre több, egyre konkrétabb válaszokat szeretnél.
Pont ez a gond. Nem véletlenül van hiányérzeted, jogosan. Ezt a kérdést nem lehet megválaszolni konkrét tettek felsorolásával, a lényeg ugyanis kimarad, az érzelmi tényező.
Erre pedig rég megadták neked már a választ, tovább nem kell ragozni.
"Orszag akkor van,ha van lakossaga,van,aki el benne. Tehat aki egy orszagban el,az epp azt teszi adott orszagert,hogy orszagot csinal egy foldrajzi helybol-az adott orszag hiovatalos nyelvet beszeli,annak normai szerint el es munkajabol adodo javainak egyreszet annak tejeli le. Es aztan mikor eljon az ideje,olyanra probal szavazni,aki leginkabb elobbre viheti az orszag erdekeit-no ez a legnehezebb feladat...Huseget ad az orszagnak."
Ezt vagy érzed, vagy nem. Nem értékítélet, főleg a mai világban nem, tehát aki nem így érzi, nem rosszabb a többinél. De ezt nem lehet értelemmel megérteni.
na itt a lényeg:
az tud ilyesmivel foglalkozni(mint a filmekben is)akinek van egy jómódú férje,netán van aki helyette végzi el a háztartást,mert nagy háznál ha mindent egyedül végzel a gyerekekre,kertre..te örülsz ha este pihizni tudsz,ha épp hagynak
szóval van biztos anyagi háttér..ez a lényeg
sajnos ma magyarországon,az átlag feleség nem így él
amúgy a régi rendszerben is volt önkéntesség..csak társadalmi munkának hívták
szóval az új rendszer ebben sem tett semmi újat
Nekem is volt kellemetlen elmenyem.
Volt egy nagyon kedves no aki vasalt nekem 6 evig. Neha fura dolgokat mondtak rola de en sose hittem el, kedves volt, gyonyoruen vasalt engem ez erdekelt.
Mindig megkaveztattam neha ebedre is athivtam es mindig tobbet fizettem mint amennyit kert.
Az utolso evben elpanaszolta hogy van valami speci vesebetegsege amit csak valami termeszetes indiai modszerrel lehet gyogyitani ami X osszegbe kerul 10 naponta. Az osszeg nem volt keves , igy aztan ugy hataroztam hogy kifizetek neki 1 evi vasalast elore , eddig se szaladt el ezutan se fog, hogy tudja magat kezeltetni.
Ket honap mulva mondta hogy at kell mennie Sydneybe mert az indiai odakoltozott. A ferjem mar gyanut fogott de en fel voltam haborodva hogy milyen rosszhiszemu.
Kifizettuk a repulojegyet mert mondta hogy nem bir olyan sokat vezetni es nincs penze.
Ez volt az utolso alkalom hogy lattuk. Mint kiderult, mar felmondta az itteni lakasat mindent elrendezett, amikor az utcajukban jartam akkor lattam hogy idegenek koltoztek a hazba.
Egyszer irt egy zavaros emailt, aztan masoktol hallottam hogy jatekszenvedelye volt mindig es ugy csalt ki penzt emberekbol ahogy tudott.
Azota engem nincs olyan tamogatast kero (kiveve ha allatrol van szo es meggyozodok a valosagrol) aki tolem valaha az eletben egy vasat is latni fog.
nalunk (Ausztralia) is nagy hagyomanyai vannak az onkentes munkanak.
Mindenki tud valasztani aki akar olyanok is akik dolgoznak, mert vannak onkentes munkak amik csak par hetente egy egy alkalomal vannak.
En szivesen csinalom az egy havi tevekenysegem kb. 12 ora, egyaltalan nem megterhelo.
Nekem úgy átélni nem volt annyira vicces.
Szorgalmas, becsületes,(egészen addig a pontig ameddig a hátam mögött nem kezdett munkát keresni) munkaerő volt és a vásárlók is nagyon szerették.
Két dolgot viszont nagyon megtanultam az esetből:
- bármennyire is átérzem az alkamazott problémáját, az nem az én gondom
- nincs napi 8 órás állás fontos pozíviókban, csak 2 dolgozó 4-4 órában, mert egyik pillanatról a másikra nem lehet gyakorlott munkaerőt varázsolni, viszont az üzletnek nyitva kell lenni.
Kedves lehetett a hölgy is hozzád, milyen jó imázs az ilyen hír bárkiről is.
Ha jól tudom az önkéntesség mozgalmát anno a nőegyletek alakították ki, főként háziasszonyok, akik rengeteg szabadidővel rendelkeztek, s valamit tenni akartak. Persze szép dolog így is, mert megtehetnék azt is, hogy nem csinálnak semmit. De ezeknek a háziasszonyok általában nincs munkahelyük, mert a férj eltartja őket, viszont gyakran van háztartási alkalmazottuk, tehát marad bőven szabad kapacitásuk.
Készült az esküvőjére és elpanaszolta, hogy sem az apja, sem az anyja nem akarja kifizetni a ruhája kölcsönzését. Ha maga fizeti ki nem tudnak nászútra menni.
Néhány napig gondolkodtam a dolgon, aztán elmondtam neki, hogy én nászajándékképpen kifizetem a kölcsönzést.
Minden szép és jó volt.
Az esküvője után 3 héttel beadta az azonnali felmondását. "
Köszönöm, ezen nagyon jót röhögtem. :)))))))
Nekem olyan volt, hogy a tolvaj alkalmazottat kirúgtam, aztán azt terjesztette, azért kellett mennie, mert nem feküdt le velem.
Az emberek nagy részének hozzáállásával nincs semmi gond, de néha vannak extrém esetek.
Egy reggel jött egy email az egyik ismerősömtől, nem írt semmit, csak egy link.
Ráklikkeltem és ledermedtem:
Cégem termékei fotókkal egy ingyenes hirdetés portálon, a hirdető a recepciós csaj saját nevével és telefon számával.
Azonnal behivattam egyetlen kérdésem volt hozzá csupán:
Ez mi?
Válasz:
Örülj, hogy nem loptam tőled többet, de ne gondold, hogy egyetlen darabot is visszaadok
De hangsúlyozom, nem ez a jellemző.
szerintem ilyet az itthoni emberek is tennének
ha nem kéne a saját megélhetésükért folytatott harcban küzdeni,nap mint nap,és elmenni reggel 6kor,majd haza esni este hatkor,és enni,meg fürödni,majd be esni az ágyba,és ha nem a számlákra,megélhetésre költenék az utolsó fizut
szerintem ez esetben mindenki jótékonykodna...itthon is
egyenlőre a körülmények miatt nem tartunk itt
http://fuszereslelek.blog.hu/2011/12/05/londonbol_egy_mag yar_tanyara
Ezt is erdemes elolvasni! :)
Meg ahogy elnezem, az egesz blogot.
igen, erről is akartam írni, hogy az emberek egy elég nagy része sajnos nem becsületes.:-(
Én mikor dolgzoni kezdtem, engem is először ez lepett meg, hogy sokan, hogy állnak a munkához, ahogy írod. Lógnak pl., nem végzik el, a másikra kenik:-( Nem is értettem, másnak nem fontos az állása? Meg alapból, annyira nincs kötelesség tudat sokakban... a munkaidejében lóg, pofátlanul pl.
Szóval tuti, hogy aki rendes munka társat keres, az is felkötheti manapság azt a bizonyost...
de pont ezt írtam, hogy ezt nem bírom itt, hogy sokan mindenhez így állnak hozzá, linkek, nem törődnek a másikkal és nem bescületesek, bármiről is legyen szó.
Most latom, a masodik link nem jo. Javitom! (Ez is mutatja ki mennyire erdeklodik a valodi probalkozasok irant! Senki nem szolt, hogy nem jo a link! Mert talan senki nem is olvasta...:( )
http://fuszereslelek.blog.hu/2012/08/01/az_encsi_w ellness_kapalok
Es foleg a 3. linket olvasd, nekem azon tenyleg összefacsarodott a szivem!
De jo, sikerult a nehez kezdet utan visszaterelni egy kulturalt hangnembe a topikot! :)
Koszonom a sok hozzaszolast, perdita, neked kulon koszonom a linkeket, allok is neki megnezni oket.
dani zsuzsanna: lassan te vagy az egyetlen, aki meg mindig nem erti, hogy mirol beszelunk. Kar. Mielott felhaborodsz, legalabb probald megerteni!
Nálam csak bejelentett alkalmazottak vannak, soha nem kockáztatnék.
Van olyan aki 99 óta dolgozik nekem.
Lehet meglep, de nem egyszer akartak feketén dolgozni nálam, aztán megsértődtek, hogy nemet mondtam.
Könyvet is írhatnék az alkalmazottakról, mert hidd el sokszor elcsodálkozom, hogy korrekt hozzáállás mellett mégis miért művelnek elképesztő dolgokat a dolgozók.
Sokszor pont a jóhiszemű munkaadóval élnek vissza az emberek.
Ami nemrég történt és emberileg nagyon fájt:
Évekig dolgozott nálam egy fiatal lány, meg voltam elégedve vele.
Készült az esküvőjére és elpanaszolta, hogy sem az apja, sem az anyja nem akarja kifizetni a ruhája kölcsönzését. Ha maga fizeti ki nem tudnak nászútra menni.
Néhány napig gondolkodtam a dolgon, aztán elmondtam neki, hogy én nászajándékképpen kifizetem a kölcsönzést.
Minden szép és jó volt.
Az esküvője után 3 héttel beadta az azonnali felmondását.
Hát nem esett jól.
Aztán vissza hallottam, (kicsi a világ szokták mondani), hogy már 3 hónapja, hogy mindenfelé állást keresget magának.
Aztán a felmondás után 10 nappal felkeresett, hogy vissza jönne, mert az új munka nem jött össze.
sajnos itt nem
Hazai kis és középvállakozásnál a legrosszabb szerintem ma munka vállalónak lenni, tisztelet a kevés kivételnek!
Saját bőrömön tapasztaltam/tpasztaltuk mindketten, mert fiatalon elég sok mindent dolgoztam, már az egyetemi évek alatt is.
Volt igaz korrekt főnkököm, egy darab.
A többi rabszolga hajcsár kategória, de Őket ott is hagytam és kerestem mást. A nagy cégek még mindig jobbak, ez van.
Multinál pl. nekem sokkal jobb tapasztalaim vannak.
Nem csoda az sem, hogy sokan nem találnak megfelelően képzett és jó munkaerőt a magyar vállakozásokba.
Nem is, mert az vagy régen külföldre ment, vagy nem óhajt bérrabszolga és kiszolgáltatott lenni, a selejt meg eléldegél segélyen is
Férjem is pl. ezért ment "nagy céghez" én pedig szintén egy nagy, állami cégnél dolgzom.
Nyilván akik okosak, azok nem így gondolkodnak és Ők azok, akik talpon tudnak hosszú távon is maradni
"ha vállalkozóként az alkalmazottaiddal is korrektül bánsz, bejelented őket, normális fizetést adsz nekik, jó főnök vagy, rendesen befizeted az adót, na akkor ezzel együtt minden elismerésem neked"
A vállalkozók nagy része ilyen.