Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Miért van az, hogy...

plüss7
Létrehozva: 2013. február 18. 17:08

valaki szinte évente kétévente tud szerelmes lenni és boldog valaki meg csak egy emberrel éli át mindezt? Te megtaláltad a másik feled a szerelmed? Ha igen együtt vagy e vele? És mikor voltál életedben a legboldogabb?

Köszönöm aki válaszol! 

  1. 2013. február 19. 07:4820.
    Én megtalátam, 18 éve :) Igen, együtt vagyok vele, 16 éve volt az esküvőnk. A legboldogabb az elején voltam, aztán amikor a gyerekeink születtek, meg úgy általában boldognak érzem magam
    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  2. 2013. február 19. 06:3319.

    én megtaláltam. Életemben nem éreztem ezt amit ezzel a férfival átélek. Hihetetlen értékes minden egyes pillanat, amit együtt tölthetünk. 2 éve ismerkedtünk meg, másfél éve élünk együtt, most várjuk első közös babánkat.

     

    Imádom. Teljesen belé vagyok esve, ugyanúgy, mint első nap 

     

     

    Mondjuk a titok nyitját úgy 15 év alatt sikerült megtalálnom:

     

    Olyan  emberrel kell együtt lenni, aki hozzádvaló, és aki kölcsönösen viszonozza az érzéseid . (ugyanannyit pakol abba a bizonyos érzelmi mérlegbe.) Addig amíg Hozzád nem méltó, megfelelő emberekkel görcsölsz, addig csak szenvedés lesz az egész újra meg újra.. kell egy bizonyos érzelmi érettség ahhoz, hogy az ember rájöjjön, hozzáillő partnerrel érdemes csak az értékes idejét eltöltenie.

    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  3. Torolt_felhasznalo_412193
    Torolt_felhasznalo_412193
    2013. február 19. 02:1018.

    Szia!

     

    Nem vagyok biztos abban, hogy igazad van. Mit értesz azalatt, hogy "csunyán elrontottam?" Ha a szerelmed nagyjából /!/ annyira szeret, mint Te őt, akkor az ujrakezdésnek komoly esélyei vannak. Ha pedig nem, akkor - különösen az események ismeretében - kár túlságosan bánkódni.

    Azt is vitatom, hogy, noha fiatal vagy, nem fog többé ilyen erős érzelem előfordulni az életedben. Miből gondolod?

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_901701 (15)
    2013-02-18  20:25
  4. 2013. február 18. 20:3217.

    Igen, végül is ugyanazt mondjuk .

     

    Én nemrégiben megéltem (1 éve) egy hatalmas szerelmet és nem lett belőle kapcsolat . Viszont én szerelmet is elég ritkán élek meg. Sajnos környezetem nehezen érti, h anélkül komolyabbat is kár.

    előzmény:
    Babrada (16)
    2013-02-18  20:25
  5. 2013. február 18. 20:2516.
    Pont azért nem tartom sokra, mert azzal csak kezdődik, az a katalizátor, de ahhoz hogy működjön, a szerelem már édeskevés. Természetes, hogy szerelemmel kell(ene) kezdődnie. 
    előzmény:
    macskapofájú (14)
    2013-02-18  20:21
  6. Torolt_felhasznalo_901701
    Torolt_felhasznalo_901701
    2013. február 18. 20:2515.

    Én az utóbbi típusba tartozom, az "egyszer szerelmes életében"-be. Szeretetet + mellé szexuális vágyat persze több ember iránt is lehet érezni, pláne ideig-óráig, de az nem ugyanaz.

     

    Nos, igen, megtaláltam ezt az embert, de nem vagyok együtt vele, mert csúnyán elrontottam. Pedig akkor voltam a legboldogabb, amikor még mellettem volt. A mai napig óriási hatással van rám, ha beszélünk (szerencsére mostanában újra előfordul).

     

    Van valaki más az életemben. Eleinte megvolt az illúziója annak, hogy ez jó. Holott valójában csak az előtte oly sokáig átélt magányhoz, nemkelléshez, nélkülözéshez képest volt jó. Nincs szerelem - hogy is lehetne, nem vagyok az a típus, akinek az többször megy -, így ez egy pocsék megalkuvás.

     

    Borzalmas a tudat, hogy fiatal vagyok, és soha többé nem jut már a szerelemből és boldogságból, mert amikor esélyt kaptam rá, sorozatos hibák elkövetésével eldobtam azt magamtól. Pokoli boldogtalanná tesz, még az állatokat is alulmúló szintre aljasít le. Soha nem fogok tudni belenyugodni. 

     

    Hát ez van. Kinek mit dob a gép.

    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  7. 2013. február 18. 20:2114.

    Magát a szerelmet pedig nem tartom sokra. Sokkal csodálatosabb az, ami utána következik/het.

     

    Ez kb így van, DE. Nálam, ha az elején nicns szerelem, akkor halott ügy az egész. Mintha a szerelem egy ösztön lenne, h ezzel az emberrel működhet -  ha nem is örökké.

    előzmény:
    Babrada (13)
    2013-02-18  20:10
  8. 2013. február 18. 20:1013.

    Szerintem azért, mert szerelmesnek lenni jó, és mindig ezt az érzést kergeti az, aki kétévente másba szerelmes, mivel vagy nem érett rá érzelmileg, vagy még nem találkozott olyan emberrel, akivel a szerelemből igazi, mély és semmihez - még a szerelemhez-  sem fogható szeretet alakult volna ki. Szerintem az az igazi.

     

    Magát a szerelmet pedig nem tartom sokra. Sokkal csodálatosabb az, ami utána következik/het. És ha azt átéli valaki, szerelmet sem akar már annyira. Maximum a hormonjai, de az esze már nem. Én legalábbis így érzem.

     

    Én most vagyok a legboldogabb, de holnap már holnap leszek.

     

    A másik felem azt hiszem nem találtam meg, mert sosem éreztem úgy, hogy kiegészítésre volna szükségem, azt találtam meg, akivel az életfelfogásunk közel azonos, egymás érdeklődését tiszteletben tartjuk, sőt igyekszünk megismerni, és segítjük a másikat a céljai elérésében, miközben közös célokat és állomásokat tűzünk ki magunk elé. Mindemellett szeretjük is egymást, és jelenleg nem tudjuk elképzelni, hogy ez másképp is lehetne, de ugyebár semmire nincsen garancia. Nem függünk egymástól, de együtt vagyunk igazán jó csapat, és amíg ez működik, addig ezen nem is szeretnénk változtatni. 

    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  9. 2013. február 18. 19:0112.

    Ez nagyon igaz.

     

    Fiatal koromban egy idős kolleganőm mondta a jótanácsot hogy "SOHA NE ALUDJATOK EL HARAGGAL"

     

    Én is csak ezt tudom tanácsolni mindenkinek. Kitartani jóban, rosszban és megbecsülni a másikat.

    Persze nincsen tányér kanálcsörgés nélkül, de az is a közös élet része.

     

    További sok boldog évet kívánok társaimnak akik évtizedek óta együtt vannak és a fiataloknak is azt kívánom hogy találják meg az igazit egy életre.

     

     

    előzmény:
    Maja Sager (11)
    2013-02-18  18:42
  10. 2013. február 18. 18:4211.

    igen,  szeptemberben lesz 47 éve hogy megtaláltam és meg is tartottam aszerelmemet.....

     

    Van 5 gyerekünk  4 unokánk és ha nem ix feelhőtlen minden napunk, azért  úgy összenöttünk hogy szinte egyszerrre mondjuk ki ugyanazt.....

     

    Remélem a gyerekein , unokáink majd rólunk vesznek példát és nem rohannak az első összekoccanás után a váló-ügyvédhez.

     

    Mi még úgy nem aludtunk el soha, hogy ne lett volna  minden tisztázva, ki tudja felébredünk e alapon!!!!!

     

    A legboldogabb időszak a gyerekek szüleetése, de  a mondás nagyon igaz , kicsi gyerek kis gond , nagy gyerek nagy. Amig élünk mi szűlők maradunk!!!!

     

    Nekik  már most sokkal több problémájuk van......MÁs korszak mondják  ők és más generáció.Igaz,de ez igy volt nálunk is........Nagyon fura .....

     

     

    előzmény:
    Daisy48 (2)
    2013-02-18  17:22
  11. 2013. február 18. 18:3410.

    Hello!

     

    Én még nem találtam meg a másik felemet, de utólag visszatekintve van 2 férfi (utóbbi majd 10 évben ez a két szerelmem volt) akiknél már majdnem...

    Szerintem a legutóbbi azért volt (még ha nem is lett tartós kapcsolat), hogy lássam, bizony ilyen férfi is szóba éll velem, és irányt adjon a jövőre vonatkozólag.

  12. Torolt_felhasznalo_190648
    Torolt_felhasznalo_190648
    2013. február 18. 18:309.
    így van.minden szó
    előzmény:
    éva49 (6)
    2013-02-18  18:26
  13. 2013. február 18. 18:288.
    Három-négyévente nincs is esély az ilyesmire?
    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  14. Torolt_felhasznalo_190648
    Torolt_felhasznalo_190648
    2013. február 18. 18:287.

    valamelyest hasonló.vagy ugyan az. ....

     

    igen!

     

    viszont soha ne mond hogy soha. az első szerelem után nem gondoltam volna hogy ujra szerelmes leszek, de jobban az lettem! 

    egyik 18 éves koromban volt, a másik most van,és kb 10 év van közte....

     

    és leirhatatlan....

    előzmény:
    rockcica (3)
    2013-02-18  17:30
  15. 2013. február 18. 18:266.

    A szerelem egy furcsa érzés, furcsa fogalom. Sokan, sokféleképpen élik meg a szerelmet, és sokan nem élik meg soha. Van, aki azt érzi szerelmes, és azután kiderül rövid idő múlva, hogy nem biztos az érzelmeiben, vagy nem erre az érzésre gondolt, amikor a szerelemről beszélt.

    A szerelemért  folyamatosan tenni kell, hogy életbe maradjon. Oda kell figyelni a másikra, akibe szerelmesek vagyunk, és a másiknak is oda kell figyelni ránk. Ez az igazi szerelem, ami tarthat rövid ideig, de tarthat sok-sok éven át, sőt talán a sírig. Ezt írta olyan nő, aki 44 éve szereti, imádja a férjét, a szerelmét, és hála égnek ő is imád a mai napig engem. És még egy fontos dolog, nem megváltoztatni kell egy embert, mert azt nem lehet, csak csiszolódni lehet egymáshoz, de ehhez két ember kell. Ha egyoldalú a szerelem fel kell adni, mert hosszú távon egyik sem lesz boldog.

    Folyamatosan boldog vagyok, hiszen van családom, szeretnek, és szeretek, a nehézségek pedig azért vannak, hogy együtt megoldjuk, mert ez is a szerelem, a szeretet egyik kihívása. 

    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  16. Torolt_felhasznalo_190648
    Torolt_felhasznalo_190648
    2013. február 18. 18:215.

    Szia

     

    én megtaláltam, 4 éve,nem is lehet megfogalmazni miért ő. érzi az ember.még akkor is ha éppen utálja

     

    életemben a legboldogabb akkor voltam amikor a gyermekem megszületett!

    és a párommal a kapcsolatunk elején a legjobban...átalakult a szerelem mély szeretetté,és ragaszkodássá.

    illetve mindig meg tudunk ujulni ugy hogy még most is érzem bizonyos időközönként a szerelmetességet

    érdekes a kapcsolatunk.de valamiért nem tudunk elszakadni egymástol.lehet hogy nem is akarunk. ez olyan mint egy hullám...

     

    ha együtt vagyunk általában vita van,de ha nem vagyunk együtt hiányzik,és pocsék ha nincs velem. (neki szintén ez)szeretem minden porcikáját,szeretek vele aludni, még a szagát is szeretem

     

     

    többféle szerelem szeretet van ugyebár. gyerek szerelem,és amikor felnőtt az emebr,illetve ha agyilag érett...

    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  17. Torolt_felhasznalo_164954
    Torolt_felhasznalo_164954
    2013. február 18. 18:004.
    Közvélemény kutató vagy? Ilyen, olyan, amolyan emberek vannak.
    10 éve igen a szerelmemmel, de ez nem garancia a távlatokra.
    Reménykedni lehet, hogy nem változik ez az állapot meg talán soha.
    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  18. 2013. február 18. 17:303.
    Szia! Igen van olyan aki azt mondja kétévente szerelmes, ill. minden új emberbe azt hiszi hogy szerelmes, de aki így van vele, szerintem az nem tudja mi az igaz szerelem. Nekem életembe két nagy szerelem létezett.Az egyik a volt férjem, 16 éves voltam amikor megismertem, és egészen 32 éves koromig tartott. És nem az eltelt idő hossza miatt szerettem ki belőle, hanem nagyon megváltozott, gyógyszer és alkoholfügő lett, és nem tudtam rá hatni ,több évet harcoltam érte de nem ment. Aztán belépett az életembe az az ember, akivel 4 éve együtt vagyok, és egy együtt töltött randizósas hét után rájöttem, hogy szerelmes vagyok újra.Sajnáltam a férjemet, de tudtam, hogy ha őt(mostani páromat) elszalasztom, sosem fogok így érezni senki iránt sem.Először csak barátomként tekintettem rá, jóleset ahogy vigasztalt, ahogy bánt velem, és amikor a randijaink után hiányérzetem volt(és féltékenységet kezdtem érezni ha nem volt velem) rájöttem hogy ő az akit tiszta szívvel tudok szeretni.De ezt már most tudom, ha őbenne csalódnék, vagy bármi történne, tényleg nem tudnék szerelmes lenni, soha többé, ő is véletlen, mert olyan volt,mintha a másik felem lenne.Együtt tudunk nevetni, sírni, a szeretkezéseink vadak ugyanakkor gyengédek, tisztel és tisztelem, becsül és becsülöm,és még most négy év után is ugyanúgy imádom mint az elején. Az első perctől magamat tudom adni, nem kellet sosem játszanom, elfogad, sőt imád úgy ahogy vagyok.Ez az igaz szerelem.És amikor reggel felkeltek, imádod az illatát, az érintését, mindg feldob ha látod.. Vannak oyanok az ismeretségi körünkben aki együtt van egy csajjal pár hónapig, aztán szegényt elhagyják, kiborul, de egy hét múlva "szerelmes "lesz. Szerinted ez szerelem? Biztos hogy nem....Hogy mikor voltam a legboldogabb? Több ilyen volt, ez szakaszokban jön.Most ha jól elkel a lakás és megszabadulunk a hitelünktől, és meglesz az új lakás ahová megyünk, akkor boldog leszek...De ez nem csak a párkapcsolattól függ, hanem a körülményektől is(meló, család stb)
    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08
  19. 2013. február 18. 17:222.

    Igen.

    Én megtaláltam a szerelmet és azóta is nagyon boldog vagyok immár 47 éve Remélem mindkettőnk boldogsága kitart még egymással legalább örökkön örökké

    előzmény:
    plüss7 (1)
    2013-02-18  17:08

Címlap

top