Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Családlátogatás-miért is?
Sziasztok!
Rég nem jártam erre, nem tudom volt e hasonló kérdés. Szóval a problémám a következő: A kisfiam tanára jelezte, hogy jönnének családlátogatásra. Tudom, hogy ez szokás, csak nem igazán értem.
Nekem ez amolyan szociális tanulmánytúrának tűnik. Megnézik elég tiszta a lakásom, hogy van a gyereknek külön szobája meg ilyenek? Mert szerintem ehhez az égegyadta világon semmi köze senkinek. Ahhoz van köze, hogy a gyerekem minden nap lehetőleg kipihenten és ápoltan jelenjen meg az iskolában. Én se megyek a tanár nénihez, hogy tegye magát szabaddá mondjuk csütörtök délután ötre, mert megyek megnézni hogyan él.
Köszi, ha megosszátok a tapasztalataitokat. Leszögezem inkább csak elvi vitát kezdeményeznék....hiszen ha nem akarom, úgyse tud mit tenni. Csak érdekelne, hogy csupán engem zavar ez a kérdés, vagy van más is, aki hasonlóan gondolkodik...
Üdv: Évi
Szerintem ez nem vendégszeretet. Én is szeretném jobban megismerni azt, aki sok időt tölt a gyerekemmel.
És mondom, nekem ez azt jelzi, hogy partnerek vagyunk a nevelésben.
Ja, látom, akkor ez a spec. dolog nem választás kérdése.
Én továbbra is figyelmességnek tartom a családlátogatást a gyerek személye iránt.
Szerintem a tanár részéről nagyobb kötelesség és nyűg az egész, mint a szülők részéről. Én a tanár helyében nem szívesen mennék.
Egy kérdés , mi van akkor ha egy szülő az általad említett elvet vallja - és a gyereke is ebben nő fel: az én házam az én váram.
Kérdés, miért kötelelző érvényű egy gyereket futószalagra állítani és elvárni tőle hogy a közösséget keblére ölelje , mint ahogy a többiek? - megfordítva , mi van, ha egy gyerek nem barátkozós típus? Mi van, ha valaki egész életében 3 barátot szed össze? Akkor az már nem is ember? Akkor az már elítélendő, akit ki kell emelni a társadalomból? Akkor az már törvényszerüen deviáns, aki törvényszerüen boldogtalan lesz egész életében?
Igen, másként tanítja-lelkileg és más feladatokat kap. Pl.: Ha azt látja, otthon nem fogadják el, rábízza esetleg a házi feladat ellenőrzését reggel az osztályban (persze ez csak egy tipp, nem tudom hová, milyen, stb... iskolába jár gyermeked), hogy ezzel is erősítse önbizalmát. És sorolhatnám...
De még mindig nem értem, ha jó viszonyt ápolsz a pedagógussal, miért gond az a fél-egy óra? Lehet nem nem vagy alapvetően barátkozós típus, de a gyermekedről nem szeretsz beszélgetni? A gyerekek általában több időt töltenek az iskolában, mint otthon. Nem érdekel a pedagógus benyomása?
Jó, de ha spec. iskola, akkor nem kéne úgy feltenni a kérdést, mintha ez valami előírás lenne általában az iskolákban.
Engem nem zavarna a dolog. Spec. iskolánál még jobban megértem a dolgot, és azt is gondolom, hogy aki vmiért spec. dolgot választ, az elfogadja az ottani előírásokat vagy nem, nem kötelező.
Így meg, hogy simán megbeszélted a tanárral, hogy nem, teljesen rendben van, mellesleg ha a tanároknak kötelező előírás, akkor lehet, hogy ő is örült, hogy eggyel kevesebb kötelesség.
Talán ezért is fontosabb, hogy a gyereket több oldalról megismerjék.
Nálunk: a két nagynál még volt családlátogatás.
A kicsinél (13 éves) csak a bölcsi előtt jöttek ki.
Sem az oviból, sem az általános iskolából.
Az én gyerekem autista, nem jelentkezik nála sehogy a közösségi beilleszkedés. Bocs.
És mint mondtam elvi vitát kezdeményeztem volna ezért hálás lennék ha mellőznénk a személyeskedést. Köszi. :)
Akár szóvá is teheti. Persze nem úgy, hogy mit képzelsz te magadról, hanem úgy, hogy ez a gyerek tanulmányaira kihat. Ha pl. egy gyerek verekedős/túlságosan aktív az iskolában, de egy ilyen látogatáson kiderül, hogy otthon vigyázzban kell ülnie, különben megverik, a tanárnak érthetőbb a helyzet és jobban tudja kezelni a gyereket.
De még olyan is előfordulhat, hogy adabszurdum a szülő nem kívánja a tanítóval tudatni, hogy a gyerekével kettesben él, és egyedül neveli a gyerekét.
Tudom, ilyenkor sokan azért méltatlankodnak, miért, mi van abban, ha kiderül? Senkinek semmi köze hozzá. Magánügye mit akar vele közölni.
" Egyszerűen csak nem akarom,hogy szociális tanulmány legyen a családomból."
Nem lenne az, de nagy lány vagy, azt gondolsz amit akarsz. Vagyunk jópáran, akik viszont ezt nem így gondolják.
Vajon, a te "én váram, én házam" szemléleted miként jelentkezik a gyermeked közösségi beilleszkedésében?
Én egyáltalán nem tartom rossz dolognak, ha egy pedagógus nagyjából tisztában van a keze alá tartozó gyerekek szociális helyzetével. Azt pedig csak akkor tudja megtenni, ha látja a gyerek mikrokörnyezetét is. Ahány gyerek, annyi féle körülmény, s talán jobban megérthető a gyerek iskolai munkája. És ha tisztábban lát a tanító, akkor jobban személyre tudja igazítani a gyerekkel való munkáját. Hányszor fordult már elő, hogy a látszólag rendben lévő kisember körülményeiről utólag derült ki, bizony, nem úgy van az!
Én azt gondolom, ha valaki tiltakozik a családlátogatás ellen, annak van valami olyan a háttérben, amit nem szeretne, ha látna a tanító.
Már nagyol a gyerekeim , de ezek szerint még most is van családlátogatás.
Nálunk az oviból és a suliból is jöttek családlátogatásra.Engem nem zavart kötetlenül lehet ilyenkor beszélgetni a tanitó nénikkel.Az én gyerekeim büszkén mutatták meg a szobájukat. Nem kell megijedni, nem fog órákat ott tölteni, azt a kis időt meg ki lehet birni.
Neked miért kéne a tanárhoz elmenni?
Szia!
Pár éve már ebbe a csoportba járunk. Nagyon jól ismer minket a tanár néni. Eddig is hárítottunk minden ilyen kezdeményezést. És nem azért, mert nem szeretjük, nagyon kedves néni. Jó a viszonyunk, a gyerek szereti. Egyszerűen csak nem akarom,hogy szociális tanulmány legyen a családomból.
Üdv: Évi
Megtehetik... Egyébként legkésőbb szerenádkor mennek is a diákok...
Igen, én úgy gondolom, hogy amelyik tanár ilyen nyitott, az szeretettel fogadja a tanítványait.
Amúgy nem jogról van szó. Természetesen joga van a szülőnek visszautasítani a tanár látogatását. Szerintem elég faragatlan dolog ugyan, de megteheti. Én a visszautasítás alatt azt érteném, hogy nem tekinti partnernek a gyerek nevelésében.
1) Te nem vagy felelős a tanárnéniért, míg ő a gyerekedért igen.
2) Egyébként meg, te is megejtetted a "látogatást". Mielőtt a gyereked oda írattad, gondolom megnézted az iskolát, voltál nyilt napon, információt gyűjtöttél az iskoláról, a tanítónéniről, stb.
3) Egy gyerek sok tekintetben visszatükrözi a családi viszonyokat, légkört, de tükörkép néha torzíthat. Egy ilyen látogatás a maga kötetlen beszélgetésével képet adhat arról, hogy te milyennek látod te a gyermeked és mit lát egy idegen, a maga másképp a látó szemével .
4) Engem nem zavart, sőt örültem amikor jöttek hozzánk.
Szia! Nem vagyok ellenséges, csak nem látom értelmét. A tanárnénivel egyébként jó a viszonyunk, ismerjük egymást. Idén még ki tudok bújni alóla, hiszen felújítás alatt álunk. Tényleg nem hiányzik a családlátogatás.
Amúgy meg ha úgy gondolom, magamtól is meghívom....De továbbra se tartom szükségesnek.
A beszélgetésekre meg ott a fogadóóra. Ilyenekre találták ki. Vagy nem?
Joga pedig csak a védőnőnek és a gyermekvédelmi szolgálatnak van hozzá (meg persze egyéb hatóságoknak).
Ugye nem gondolod, hogy a tanár saját szórakozására teszi ezt? Szerintem szép dolog, hogy erre szánja az idejét, jobban megismerheti a gyereket, hátterét, így jobban megértheti a problémáit.
Én értékelném ezt a gesztust.
Ez számomra azt jelezné, hogy valóban érdekli, kikkel istölti a napját.
Gyerekként vágytam arra, hogy imádott tanár nénim ellátogasson hozzánk,de előbb a problémás eseteket vette sorra, s mire hozzánk is eljöhetett volna, terhes lett...aztán új tanárunk lett.
Most biztos egészen más színezete van a dolognak, de sztem gondold végig, h nagy luxus lenne a szabad idejéből 30 egynéhány gyerekhez 'szociális tanulmánytúrára' menni...nem lehet, hogy TÉNYLEG érdekli, milyen a kis diákja otthon,milyen a szobája, mi fontos neki, s nem csak a 'munkahelyi' miliőben látja.
Amikor én voltam ofő, akkor én is elmentem volna szívesen, de mire elkezdtem volna végiglátogatni a csapatot, nálunk is kopogtatott a gólya:)
Ilyen van meg??
Mire jo??
Engem is zavarna.
Én nagyon jó dolognak tartom. Így is felfoghatod, ahogy te írtad, de úgy is, hogy a tanárnő ÉS te is sokat megtudtok egymásról. Ő a gyerek körülményeiről - igen, ehhez azért egy alapfokú tisztaság és rend is hozzátartozik -, a játékairól, könyveiről, vagy ezek hiányáról.
Lesz idő egy kicsit beszélgetni a tanerővel, egy kicsit más oldalról is látjáto őt, ő is titeket. Szerintem kár ilyen "ellenségesen" hozzáállnod, nagyon sokat segíthet ez a személyes kapcsolatban.
Nálunk ezek inkább kötetlen beszélgetések voltak, a tanárnők is sokat beszéltek magukról, és egész más témák is felmerültek. Egyik sem ment végig fehér kesztyűben, hogy a portörlést ellenőrizze, de természetesen készültünk az érkezésére, és nem csak én, de főleg az aktuális gyerek, aki nagyon büszke volt, hogy végre eljött a tanárnő hozzánk is.