Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Jaj, jaj. Galathien, vajon férjed otthon van-e? Látom, a tegnapi bolygó ígéret ma vált valóra. Szörnyű. Szegény, szegény kis hazánk.
Kívánjunk békét - békességet, nyugalmat éjszakára. Imádkozzunk érte, ennyit tehetünk mi magunk.
Ilyen nap ez, édes Sasa? Hiába, mint Webi kritálytisztán megfogalmazta: "neha meg hosszu ido tavlatabol, mint az elsopro vihar szakadnak fel az emlekek, pedig azt gondoltad, mar el is felejtetted oket. aztan egy szo, egy kep, egy mozdulat hatasara, a mult tegnap lett, es elesen kirajzolodik az elfelejtett kedves, barat, varos, vagy a regi fajdalom".
Milyen igaz. És jó, hogy így van. Emlékeink nélkül nagyon szegények lennénk. Azt gondolom, bánataink nélkül is.
Nem találom. De úgyis adós vagyok egy soproni levéllel, és megkérdezem, hol az a videófelvétel a neten. Bizony, amikor "ott jártam", potyogtak könnyeim!
Jaj, a múzeum, mint neked később, számomra is a játék igazi helye volt! Elbújtunk a baldachinos ágyban, amikor látogatók jöttek. A múzeológusok barátaink voltak, Cininek (neve Vadász Mária) és nekem. Az aradi vértanúkról készült "varázskép" volt a kedvencem, talán emlékszel rá? Ha középről nézted, Batthyány Lajos portréja töltötte be a képet. Aztán balról volt hat, jobbról hat, merőlegesen állított csíkokra rajzolva. Nagyon különleges volt, mint az egész történet, hiszen akkoriban nem nagyon beszéltek róla. A lépcső a szent Mihály temetőben van? Nem emlékszem rá.
Katám! Ma már úgy látom, amit pénzért adnak, többségében haszontalanság. Amit sok pénzért, arra van, hogy a pénz kisétáljon a gazdagok zsebéből. Nagy kár, hogy amikor onnét kicsalogatják, másik gazdag zsebébe kerül. A szegények közelébe sem jutnak. Persze most nem magunkról beszélek, akiknek, legalábbis egy komputerre, futotta. Azokról, akikért Sasa tündérnagymamája fohászkodott ebédje végeztével.
Gyakran eszembe jut a mondás, amikor rongyrázókat látok, hogy "a legmagasabb trónuson is meztelen fenékkel ülnek". Mármint a ruha alatt. Persze, van daróc, és van selyem. A tárgyak azonban csupán mulandó örömöt adhatnak, boldogságot nem. Mint gyűjtő, igazán tapasztalom ezt.
Minden lehet...akkortajt lehetett, hogy egy regi otthoni ismeros erdeklodott vajon nem akarjuk-e megvenni a Tihanyi kikotot? Egy jokora paksamatat is kulodtt rola postan. A "kiarusitokkal" dolgozott. Maig sem tudom mi lett a kovetkezmenye. talan semmi.
A tegnapi kanadai fo-fo ujsag utazasi-turista rovata nagy cikket irt fovarosunk regi es uj kincseirol, szepsegerol. /Sajnos tobb kepet is mutatott a szoborparkrol- ki akarja latni? kerdem en.../
De a legtobb szo az uj szallodarol esett- igen, az egykori Grasham palotarol, amit ma Four Seasonnak tisztelnek. Az ember nem tudja sirjon vagy oruljon...ki a szosz fog megszallni az alompalotaban napi 650 kanadai dollarert? Van eleg nagypenzu kulfoldi akinek semmi se szamit??
Semmi sem valtozott. Valamikor regesreg mikor medikus voltam keseru szivvel nezegettem a Vaci utca fenyes kirakatait...a nem nekem szant arukkal, arakkal. Ma ugyanigy van.
Milyen jol illenek temetoi kepeid a mai nap alaptonusahoz, alaphangulatahoz. hiaba probaljuk "pozitiv" szogbe rakni, ez a nap bizony mindenkiben a borzongast valtja ki. Azt a szomorusagot, ami a kezdeti follangolast es oromet kovette.
Bar legtobben egeszen kicsi gyerekek voltunk- vagy meg azok sem...igaz? minden csaladot erintett, mindenkinek szemelyes fontossagu volt 56 osze.
A tegnapi ujsagban volta egy nagyon jo cikk, kanadai magyar tollabol. Eberhardt versere emlekezteto a befejezes- a csoda, amire meg nem voltunk elegge felnottek. csakugyan. De tovabb folytatja a gondolatot; talan "keson" jott a valtozas mikor jott..."talan elfelejetettuk mi is a szabadsag, a demokracia."
En nagyon remelem nem igaz.
Napok ota allandoan szo esik az evfordulorol a radioban is, hol innen hol onnan hangzik fel magyar zene, interjuk, megemlekezesek. Sosem tudtam, hogy azon az oszon 30 000 magyar erkezett Kanadaba...elkepesztoen magas szam! Sokukbol lett kimagaslo , fontos szemelyiseg, irok, uzletemberek...zeneszek. Jo nehanyan it, a keleti parton maradtak a soproni erdeszeti egyetem hallgatoi kozul- az erdok rengetege itt tartotta oket. Az itteni erdeszeti fakultas oszlopos tagjai lettek- azota kapnak a vegzos hallgatok otthoni hagyomanyokhoz illoen emlek gyurut.
Amint ezeket a sorokat irom eppen Brahms masodik szimfoniajat jatszak a radioban- ezt a gesztust fejcsovava elnezzuk nap mint nap- Liszt, Kodaly es Bartok utan o a legismertebb "magyar zeneszerzo"...
ma delutan en is talalkozom talan meg egy-ket akkori disszidenssel,mivel itt a mi kis varosunkban is lesz megemlekezes...es vacsora. Legtobbjuk foltehetoen "kesobben erkezo", vagy masodik generacios magyar.
Ma meg a szokottnal is tobbet gondolok ratok- otthon es masutt elo barataimra, az uj es kulonleges szalakra ami osszekot minket a vilag kulonbozo sarkain ...
Most semmiféle gondolatom nincs, ugye,megbocsátotok nekem? De nagyon jó volt Tieiteket olvasni. Köszönöm.
Webi! Jártál-e az egyetemkertben, itt, az interneten? Madárdal kísér végig az utakon. A Google-lal találod meg, közelebit most nem tudok.
heureka! megtalaltam a kepeim forrasat, ma reggel ota keresem, mert nagyon megvaltozott a honlap neve es formaja. a kovetkezo:http://internetto.sopron.hu
kattints ra a soproni kepindexre! kellemes nosztalgiat!
az egyentol fugg, hogy este mennyit eszik, mindenhol vannak, akik nem ismerik a merteket, evesben-ivasban, vagy a tobbi mar emlitett dolgokban. a teljes napi bojtoles ellenben fokozatosan beszukiti a gyomrodat, es mar nem is nagyon kivanod az etelt ami elotted van. en igy vagyok vele. ha hajnali etkezesnel mertekkel eszel, akkor megkappod a kivan t eredmenyt, es egesz nap se ehes, se szomjas nem leszel.
a muszlimok a hagyomany szerint nemcsak ramadanban, hanem minden hetfon es csutortokon is bojtolnek, de ez nem kotelezo.
igen, sokan meg a media jovoltabol is allast foglalnak valami ellen, amirol igazabol semmit sem tudnak, hat akkor a szemelyes elmenyek...neha meg hosszu ido tavlatabol, mint az elsopro vihar szakadnak fel az emlekek, pedig azt gondoltad, mar el is felejtetted oket. aztan egy szo, egy kep, egy mozdulat hatasara, a mult tegnap lett, es elesen kirajzolodik az elfelejtett kedves, barat, varos, vagy a regi fajdalom.
en le tettem az allamvizsgamat oroszbol, es mar egy pohar vizet sem tudnak kerni moszkvaban. kenyszerbol tanultam, nem szeretettel. a legidosebb batyam a tatabanyai banyaban dolgozott, es 56 oktobereben egy orosz geppuska sorozata vetett vege az eletenek. apam elso feleseg (melyen vallasos, kereszteny asszony) szegyeneben ongyilkos lett, mert nem tudta elviselni, hogy a "felszabadito" katonak rajta toltottek a kedvuket, a gyermekei elott. en ezt soha nem meseltem el a gyerekeimnek, hogy ne legyek en a negativ media, de belem rogzodott egy bizonyos ellenerzes, amit nem hiszem, hogy lesz idom megvaltoztatni, mert ahhoz hosszu ido kene...
a ramadanrol mindenki tudja, hogy a muszlimok bojthonapja. a bojt az iszlamban onmegtartoztatast jelent. napkeltetol, napnyugtaig telejes onmegtartoztatast ir elo. tilos az eves-ivas, dohanyzas, szex, veszekedes, hangoskodas...lehetne sorolni, a lenyege tisztitsuk meg magunkat az anyagi-erkolcsi gyarlosagoktol ebben a honapban.
ramadan az iszlam holdevjenek 9. honapja, ideje valtozo. a gregorian naptar szerint minden evben 11 nappal korabban koszont be, mint az elozo evben. ha a ramadan pl. augusztus derekan koszont be (ami par ev mulva varhato-iden szeptember 24-en kezdtuk a bojtot), akkor fizikailag is komoly megprobaltatas, nehez az 50 koruli hoseg ivas nelkul. par nap alatt azonban hozza lehet szokni. du.-ra mar teljesen ki lehet kapcsolni a kornyezetedet, es valami furcsa lebego allapotba kerulsz, ami termekeny talaj az elmelkedeshez, ha ti igy akarjatok, a meditaciohoz.
a misztikus tapasztalat tudomanyos meghatarozasa: ha az ember elhagyja az anyagi termeszetet, es a gondolatok korlatait, akkor egyesul az univerzum mindent atfogo tudasaval...mohammed profetat a bojtnapjain latogatta meg gabriel arkangyal, es adta at neki az isteni kinyilatkoztatasokat, es ennek az eredmenye a kor'an.
Igen ,igy van! Bár életem legszebb imája amikor úgy éreztem "megnyílt" az a bizonyos csatorna,szintén szavak nélküli volt. Csak ültem az ablak melletti fotelben és lelkem hangtalanul kiáltott Istenhez. Nemtudom mennyi idő telt el ,s mivel akkor még nemtudtam mi az a meditáció imádságként könyveltem el magamban. De akkor ,ott valami megváltozott. Végtelen béke, nyugalom töltött el és valami olyan érzés hogy nem vagyok egyedül...
Nézegettem a gyermekeidről feltett fotókat.Csodaszépek
Mesélnél a ramadánról?
nagyon meghatott ez a vers a sopronidezes alomszeru folytatasa. nekem is elkuldte eberhardt egy gyonyoru, meghato kepet kapcsolva hozza, de csak ma tudtam megkoszoni, mert tegnap nagyon el voltam foglalva.
nalunk ma van a ramadan utolso napja, es tegnap az unnepi nagytakaritas volt, matol meg jovo vasarnapig itthon leszek. utazni a ferjemmel nehez, mert nagyon gyorsan kifarad, enkabb csaladlatogatas, klubbozas, pihenes lesz nalunk az unnepi program.
a lanyom mar egesz jol van, tegnap mar segitett is valamit a fozesnel, hala istennek minden jobbra fordult. koszonet az egyutterzeseteknek, es segitsegeteknek.
Ez persze nagyon nehéz. És manapság sok mindent meditációnak szokás nevezni, ami vegváltozott tudatállapotban történik, pl az imaginációkat.
sikerült ... Felmerült a kérdés,ima vagy meditáció ? Személyes véleményem szerint nem az a lényeg,hogyan nevezzük! Az ima és meditáció ugyanúgy "meghallgatásra talál,a lényege hogy a kérés Mindnyájunk javában történjen .
emlékszem,az én drága nagyanyám akiről már meséltem is nektek.az én Tündér nagymamám ! Kislányként meg voltam győződve hogy esténként amikor félrevonul az ágya mellé és lehajtott fejjel suttog ,olyankor varázsol..Egyszer,talán 5 éves lehettem megkérdeztem Tőle,hogy milyen varázsszavakat sutttog. akkor megsimogatott´és nem szólt semmit,de este odavont maga mellé. Az Ö szájából tanultam meg a Miatyánkot. Az ima vége mindig kérés volt amelyben kérte Isten védelmét a családra, s minden jóakaratú emberre, és nem maradt el a köszönet sem ! Ö nem tudta mi a meditáció, igaz,templomba se sürün járt. Aztmondta : "könnyebben nyitom meg a szivem Isten előtt itt az ágyamnál."
ami még ma is élénken él bennem . Étkezés után mindig ezekkel a szavakkal állt fel ." Én jóllaktam hála Isten, annak is adj kinek nincsen ............"
Szép napot,itt vagyok csak viszaolvasok.már elkezdtem,de picit meg kellett állnom egy mély lélekzet erejéig. Ahogy lassan,ovatosan nyitjuk meg lelkünkön azt a kis " ABLAKOT " rádöbbenünk ,mindnyájunk rejteget valamit,amiről nehéz beszélni,meg annyira személyesnek is érezzük....
"Egy kis melegség kéne még ........."
Milyen szép ,és igaz.. .azthiszem mi most itt éppen ezt tesszük,egy kis melegséget hozunk ebbe a topicba
Folytatom a visszaolvasást,majs jövök---
Köszönöm, köszönöm, Jutka!
Szép ünnepünk van!
Köszönöm, Csínomjank.
Mennyből az angyal
MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Agyal, vigyél hírt a csodáról.
Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.
Ne beszélj nekik a világról,
Ahol most gyertyafény világol,
Meleg házakban terül asztal,
A pap ékes szóval vigasztal,
Selyempapír zizeg, ajándék,
Bölcs szó fontolgat, okos szándék.
Csillagszóró villog a fákról:
Angyal, te beszélj a csodáról.
Mondd el, mert ez világ csodája:
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett -
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez, soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.
És elmegy sok ember előtte:
A Katona, ki szíven döfte,
A Farizeus, ki eladta,
Aki háromszor megtagadta.
Vele mártott kezet a tálba,
Harminc ezüstpénzért kínálta
S amíg gyalázta, verte, szidta:
Testét ette és vérét itta -
Most áll és bámul a sok ember,
De szólni Hozzá senki nem mer.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol,
Néz, mint Krisztus a keresztfáról.
Különös ez a karácsonyfa,
Ördög hozta, vagy Angyal hozta -
Kik köntösére kockát vetnek,
Nem tudják, mit is cselekesznek,
Csak orrontják, nyínak, gyanítják
Ennek az éjszakának a titkát,
Mert ez nagyon furcsa karácsony:
A magyar nép lóg most a fákon.
És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: ,,Elég volt.''
Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger?
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik -
Ők, akik örökségbe kapták -:
Ilyen nagy dolog a Szabadság?
Angyal, vidd meg a hírt az égből,
Mindig új élet lesz a vérből.
Találkoztak ők már néhányszor
- A költő, a szamár, s a pásztor -
Az alomban, a jászol mellett,
Ha az Élet elevent ellett,
A Csodát most is ők vigyázzák,
Leheletükkel állnak strázsát,
Mert Csillag ég, hasad a hajnal,
Mondd meg nekik, -
mennyből az angyal
New York, 1956.
Valahányszor belépsz, vidd magaddal mindenedet.
Vidd az ekét és a szekercét, a kalapácsot és a lantot,
Mindazt, amit szükségből vagy kedvtelésből formáltál,
Mert az álmodozásban eredményeidnél magasabbra nem emelkedhetsz, sem
kudarcaidnál alább nem merülhetsz.
És vigyél magaddal minden embert:
Mert az imádságban az ő reményeik fölébe nem emelkedhetsz, sem
csüggedésüknél lejjebb magadat nem alázhatod.
És ezért ha Istent ismerni akarjátok, ne talányok megfejtésével
foglalkozzatok;
Inkább tekintsetek magatok köré, és meglátjátok Őt, amint
gyermekeitekkel játszik.
És nézzetek fel a légbe; meglátjátok Őt, amint a felhőn jár;
villámlással kitárja karját, s az esővel visszaszáll a földre.
Látni fogjátok, amint a virágokban mosolyog, azután fölemelkedve
felétek int a fákban.
És ő azt mondá:
Beszéltem-e néktek a mai napon akármi egyébről?
Nem vallás-e minden tett és minden gondolat,
És ami nem gondolat, és nem is cselekedet, hanem csoda és meglepetés,
mely szakadatlanul árad a lélekből, még akkor is, ha a kéz követ farag
vagy a szövőszéket hajtja?
Ki választhatja el vallását cselekedeteitől, hitét az
elfoglaltságaitól?
Ki képes napjának óráit kiteríteni maga elé, mondván: - Ez az óra itt
Istené, ez a magamé; ez a lelkemé, ez a másik pedig a testemé?
Óráitok szárnyak, melyek lélektől lélekig szállnak a téren át.
Az, aki az erkölcsét ünneplő ruhaként viseli, jobban járna
mezítelenül.
ajkatok által.
És nem taníthatom meg nektek a tengerek imádságát, sem az erdőkét és a
hegyekét.
De ti, akik hegyekből és erdőkből és tengerekből születtetek,
szívetekben megtalálhatjátok az ő imádságukat,
És ha csupán az éjszaka csendjére figyelmeztek, meghalljátok majd, amint
csendben ezt mondják:
- Istenünk, aki önmagunk szárnyaló lénye vagy, a te akaratod akar
mibennünk,
- A te vágyad vágyakozik mibennünk,
- A te bennünk munkáló szándékod változtatja éjszakáinkat, melyek a te
éjszakáid, nappalainkká, melyek a te nappalaid.
- Nem kérhetünk semmit tetőled, hiszen ismered kívánságainkat, még
előbb, semmint megszületnének,
- Te vagy a mi kívánságunk; s ha önmagadból többet adsz, mindent
megadsz nekünk.
És ő válaszolt, mondván:
Szomorúságtokban és szükségtekben imádkoztok; vajha imádkoznátok
örömetek és bőségetek teljében is.
Mert mi egyéb az imádság, mint önmagatok kiterjesztése az eleven
éterbe?
És ha megnyugtatásodra szolgál sötétségedet a térbe kiöntened,
azonképpen örömödre szolgál szívednek hajnalát önteni ki.
És ha csupán sírni vagy képes, amikor lelked imádkozásra szólít,
szólítson akkor újra és újra, mindaddig, míg végül kacagva is
imádkozol.
Imádságoddal fölemelkedel, hogy a légben egyesülj azokkal, akik
ugyanakkor imádkoznak, s akikkel csak az imádkozásban találkozol.
Ezért látogatásod a láthatatlan templomban ne légyen egyéb, mint
átlényegülés és édes eggyéválás.
Mert ha csupán kérni lépsz be abba a templomba, néked nem adatik;
És ha magadat megalázni lépsz be oda, föl nem emeltetel;
Még ha csupán mások javáért könyörögni lépsz is be, meg nem
hallgattatol.
Elegendő, ha csupán belépsz a láthatatlan templomba.
Nem taníthatom meg nektek, szavakkal miként imádkozzatok.
az ima nem mindig konyorges es onsajnalat... nagyon sokszor halaadas, koszonet, hagy eppen kozbenjaras masokert....
A Nok Lapja nyitott egy topicot: Meditacio/ aktualis neven...
Ezek a kepek sajnos a mobillal keszultek..
Szervusz, Kuszácska! Szép holnapot! Nagyon lassú az nlc, inkább odébbállok. Ha rokonaitokat sikerül összehoznod, igazán gyönyörű napotok lesz. Persze ketten fiaddal is, nagyon jó lesz. Szia!
Jó éjszakát!
Mondd, Kusza, tudsz-e a következőben segíteni? Körülbelül 90-ben vagy 91-ben olvastam egy hirdetést, hogy eladó az ómassai őshuta. Ha jól emlékszem, 180 000 forintra tartották, ami persze akkoriban nagyon nagy pénz volt. Azóta is gondolkodom rajta, hogy vajon tréfából hirdette-e meg valaki, vagy tényleg árulták? Bármi megtörténhet, a leglehetetlenebb dolog is, hiszen, sejtettük valaha, hogy egyszer csak ellopják a híres vértesszőllősi előember-koponyát, Samut?
Bécsben nagyon jó idő volt. Itthon is ma, de este felé nagyon gyanúsan, árnyékként követett Kicsim, néha majdnem fölbuktam benne. Szerintem zivatar lesz. Villámlással. Vagyis szerinte. Most, itt mellettem, elpihent. Nagyon fél az égzengéstől. Hiába mondom neki folyton, hogy kutyába, különösen kiskutyába, nem üt a mennykő!
Neked mivel telnek az ünnepi napok? Holnapra mit tervezel?
Most kijavítom tévedésemet: nyolc boldogság van a Jelenések könyvében.
Íme:
Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.
Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket.
Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
A sűrű erdők peremén
a csodák világára néztem vissza
ami könnyes szemmel miénk volt
mielőtt felnőtté váltunk volna -
Köszönjük Eberhardt!
Szép napot!
Bort, búzát, békességet!
Klára, én igyekszem mindíg azt szeretni ami van, ez január végéig, közepéig megy is. Minden évszakot nagyon szeretek, minden hónapot és minden időjárást, még a ködöt, esőt, ónos-esőt is. És mi a kedvencem? Április elejétől június végéig tartó időszak, sok esővel (ez nagyon fontos) és sok napsütéssel.
Amikor nehéz, az február. Időjárásfüggő is, mert ha kemény tél van még, akkor egy fokkal jobb a helyzet, talán nem reménykedem feleslegesen, nem áltat az idő. Mert ha olvad és fekete a február, akkor másfél hónapon át hiába várom a tavaszt minden órában és az nehéz. De az elmúlt években már egész jól sikerült megszeretnem ezt az időszakot is és szépséget találni benne.
Emlekszel a Harvard Spritualis gyogyitasrol szolo konferenciajara amit a napokban emlegettem...Eppen azt foglalja ossze a prospektusban roviden, hogy az imanak, egyutteneklesnek...zenehallgatasnak meditacionak egyforman belso megnugvas, belso beke, relaxacio lehet az eredmenye. Vagyis nagyon egyforman jo hatasuak tudnak lenni. Kinek ez, kinek az... Sajat hasznaltra.
Aztan van az u.n. "intercessational" ima, azaz kozbeavatkozo /szoszerint megszakito/ imadkozas, amikorvalakiert, egy bizonyos szemelyert, annak gyogyulasaert, lelki udveert tavolrol szall a fohasz...
Nekem is van egy orangyalom otthon, o csaladunkregebbi es ujabb tagjaiert naponta imadkozik- magunkban kicsit mosolygunk rajta, de jol esik- nem karos.A kollektiv, tavoli, segito ima "csodatevo" hatasarol elso alkalommal buddhista vejemtol / legifjabb/ hallottam, szkeptikusan, ketelkedve, fejet csovalva. O adatokat, "felmereseket" idezett ...Meg akkor is erdekes, ha az ilyesmit aztan csakugyan nagyon nehez merni.
A Harvardi konferencianak az intercessational imadkozas az egyik fo, megtargyalasra kerulo temaja. Foltehetoen legalabb annyian hisizk, mint ahanyan vitatjak szeles-e vilagban.
En persze minderrol semmit sem tudok, ha legkozlebb talalkozom Will-el, foltetlen folhozom a kerdest.
termeszetesen az emberek tobbsege "onsajnalatbol" es elkeseredesbol, vadaskodva vagy osszeomolva mond imat. De most itt nem roluk van szo.
Olvastam Becsi utadrol, holnap majd ujra jovok, de most a kutya itt nyuszog mellettem- kenytelen vagyok csinalni vele valamit!!
Jó éjt, drága Webi! Nagyon álmos vagyok. Átmegyek a szomszédba, ott szenderülök el, mert Benikém álmát vigyázom, szülei moziba mentek. Ha a holnappal kapcsolatosan van valami gondolatod, kérlek, segíts bennünket és a világot, szegény kis hazánkat.
Jó éjszakát!
Aha. Köszönöm. Mmár azt hitem, valami varázslat. Mert szívesen hiszekvarázslaltokban.
Egészen rossz helyen kereskedtem, holnapra gondolva valamiféle imára gondoltam. És most találtam Vörös Ákos fordításai között:
A meditáció sohasem ima. Az ima, a könyörgés önsajnálatból fakad. Imádkozol, ha bajban vagy, amikor megbántál valamit, de a boldogságban, örömben nincs könyörgés. Ez az önsajnálat, amely olyan mélyen be van ültetve mindenkibe, ez az elválasztottság gyökere. Ami külön van választva, vagy legalábbis azt hiszi önmagáról, örökké azonosulást keres valamivel, ami nincs elválasztva, de mindez csak még több szétválasztottságot és fájdalmat hoz. Ebből a zűrzavarból kiált valaki a mennybe, vagy a férjének, vagy valami elmebeli istenségnek segítségért. Ez a segélykérés lehet, hogy válaszra talál, de a válasz is az önsajnálatot tükrözi, benne van az elválasztottság.
A szavak, imák ismételgetése önhipnotizáló, önmagad zárod be vele, és romboló. A gondolat elszigetelt helye mindig az ismertben van, így az imára érkező válasz is az ismert dolgok válasza.
A meditáció távol áll mindettől. Az ő terébe gondolat nem léphet be, nincs szétválasztottság, sem személyazonosság. A meditáció a nyílt térben van, nincs helye benne a titoknak. Minden nyílt és világos, és így benne van a szeretet szépsége.
Nagyon furcsa dolgot tapasztalok. Osho gondolatát hoztam ide, de hiába, eltűnt a megnézemre. Erre leírtam, de hiába, így is eltűnt. Nem értem!
Hangyalány tegnapi üzenete. Ne feledkezzünk meg róla!
kérlek Titeket, hogy imával, meditációval segítsetek a kozmikus erőket jó irányba terelni. (22-én Mars-Nap együttállás lesz, mely kedvez az erőszaknak, de reggel napfelkeltekor még a mérleg az uralkodó jegy.) Reménykedjünk, hogy a bölcsesség győz az erőszak felett.
Sasa azt mondta, meditációval lehet hatni a világban történő eseményekre, azaz a békét segíteni. Meditációval, imával, talán szelíd gondolatokkal is, és szeretetünkkel. Saját lelki békénkkel, nyugalmunkkal, megértésünkkel, amit a környezetünkben élők iránt tanúsítunk. Sajnos, kevés vagyok ahhoz, hogy tanácsot adjak, ezeket is úgy gondoltam ki, reménykedve, kárt nem okozok. De még ma keresek egy jó meditációt, melyet alkalomhoz illőnek vélek, és idehozom.
bementunk az ikva hidon, a keresztezo utca balra a becsi utca (a becsi dombra vezet), jobbra a balfi utca a poncihter negyeden keresztul, balfra vezet. az ikva hid folytatasa (kisse balra torve) a szent mihaly utca, amelynek a vegen van a templom.
jo nehany eve volt egy weblap (sajnos mar nyoma sincs), ami reszletes idegenvezetes, kepekkel. sikerult akkoriban lementenem belole amit akartam.
Scarabantia.
Honnét vetted ezeket a szép képeket?
Egyik rokonom műemlékvédelmis, és járt az egyik ikerházban. Képzeld egy szoba valaki halott emlékét őrizte vagy ötven valahány éve, zárt ajtó, por, pókhálók szövevénye. Mint egy Jókai-regényben.
Mondd, melyik a Balfi utca? Amelyik a Domonkos templomnál indul, a Mátyás király utcával találkozik a Széchenyi tér sarkán, a Széchenyi ház mellett? Elfelejtettem, nem tudom elhelyezni.
szep az oszi versed, en meg keri janost kuldom cserebe.
Őszi szélben
Borzas szellő fut át
A kerten, a réten,
Ősz párája remeg
Árva falevélen.
Langyos a napsugár,
Eső hull csendesen,
Köd fátyol leng-lebeg
Fázik egy diószem.
Puttonyban a szőlő,
Kopár már a határ.
Fagyott virágok közt
A tél sóhaja száll.
a torteneted megrendito, nehez idosebb korban mindent ujra kezdeni, en mar probaltam, ismerem, ezert komolyan egyutterzek veled.
a szt. mihaly temetovel, nekem is megvannak a magam emlekei. szeretem az egbetoro gotikat, es sokat rajzolgattam, a templom vizkopoit, a regi, tobb-szaz eves sirkoveket, na meg a templomot a szt. jakab kapolna oldalarol. gyere utanam, menjunk oda!
1. kanyarodjunk az ikva hidra
2. ebben a hazban lakott anyai nagybatyam, meg a batyam,
rudi
3. kozeledunk, de at kell mennunk a masik oldalra
4. mar meg is erkeztunk
5. nezzunk fel, vizkopok. ne legyen felreertes en a bejarat
folottieket szoktam rajzolni, de sajnos nincs rola kepem.
6. lepjunk be
elfaradtal? tegnap becs, ma odenburg? de megerte, nem?
Riadt őz elszalad;
A sűrű ködfátyol
Szép lassan felszakad.
Harang újra kondul,
S aki figyel, érzi; Bárhogy fú jeges szél,
Legyen bár sötét éj,
S reszkethet a lélek- Mégis szép az élet!
Nincs az égvilágon semmi titok!
Nem tudom, hogy mire gondolsz, igy nagyvonalakban vázolom a dolgokat.
2005.aug.16-án megszünt az intézet, ahol dolgoztam, Rácalmáson. Dunaujvárosban laktunk. Imádtam a munkámat, de a megyei önkormányzat ugy döntött,hogy nincs ránk szükség. 52 évesen munkanélkül maradni, hát nem nagyon biztató.
Az egyik interneten megismert barátnőm, KATIV , ugy döntött, hogy segit nekem, ha én is hajlandó vagyok a változtatásra.
Igy történt, hogy a dunaujvárosi lakásunkat kiadtuk, itt Budapesten béreltünk gyorsan egy egyszobás lakást(nagyon nem szerettem) és felköltöztünk ( a férjem már nyugdijas). A barátnőm pedig bevitt ahhoz a céghez, ahol ő dolgozik. Telefonos ügyintéző lettem. Elég messze esik az imádott munkámtol, de nem vagyok elégedetlen, nagyon aranyos kollegákkal vagyok körülvéve, a főnökasszonyom egy nagyon határozott, de nagyon igazságos nő, és végtelenül emberi.
Aztán találtam egy 1+2félszobás lakást Ujpalotán, igy áprilistol már kétszer költöztünk. Kicsit megviselt bennünket, fizikailag és anyagilag egyaránt, de ezt a lakást imádom, nagyon jól érezzük itt magunkat.
Most már kezdünk megnyugodni, és éljük a mindennapi életünket.
Ahogy elolvastam amit irtam, hát nem kevés történt velünk. Másnak több évre elég lenne.
Hét boldogság, ami nekem megadatott? Probáljuk ki.
1, A CSALÁDOM
2, EGÉSZSÉGESEK VAGYUNK
3, A MUNKÁM
4, A BARÁTAIM
5, NYUGALOM, AMI KÖRÜLVESZ.
6, VAN HOVA HAZATÉRNEM
7, VÉGÜL, DE NEM UTOLSÓSORBAN, A SOK KEDVES VISSZAJELZÉS AMIT KAPOK TŐLETEK
Nekem ezek jelentik a boldogságot. Másnak pedig más.
Majd egyszer mesélek róla. Most mennem kell. További szép estét, Galathien!
Varázslatos, mélységes...
Kívánjunk mindnyájan ma sok boldogságot Orsolyáknak! Sok-sok további boldogságot minden Orsinak!
Szerintem a tündérség nem testi kérdés. Csak azzal könnyebben azonosítjuk, mert azt látjuk, pedig nem is, esetleg kivetülhet rá.
Tündérkertész? Igaz, vannak öreg tündérek is. Akkoriban, amikor a temetőben szívesen időztem, az osztály Pillének hívott. Azt modták, ha rám néznek, úgy érzik, mindjárt elszállok, mint egy pillangó. És érdekes módon, amikor az osztály előadta, engem tettek meg Csipkerózsikának. Ma sem értem, de szívesen gondolok rá. Mostanában legfeljebb egy lokomotívval lehetne rokonítani.
Talán megfejthetjük saját életünk titkait.
A szent Mihály temető kedvenc életterem volt sokáig. Már írtam róla, nehezen találtam helyemet, amikor visszaköltöztünk Sopronba 11 éves koromban. Többnyire hajnalban fölébredtem, és irány vagy az erdő, a város környéki hegyek, vagy a szent Mihály temető, ott kószáltam, böngésztem a síremlékeket. A bejárattól balra, nem messze, volt egy kicsike sír: Sophi. Csupán ennyi volt a felírás. Sokat üldögéltem a kőszegélyen, Sophira gondoltam, aki fiatal lányként mehetett el, és nagyon szerethették. Úgy gondoltam, nagyon szép és jó lehetett. Törékeny, sápadt leányka.
A szent Mihály temető, amely igazi cinterem, nagyon szép, békés hely ott fent a magaslaton. A kicsike gótikus templom nagynak tűnik, mert magasra építették. Biztosan boldog békességében nyugszik ott bátyád.
megint "felborzoltad" az emlekeimet klarikam.
56-ban a szechenyi teren a posta elott allt egy tank, amelynek a csove pont a hazunkra volt iranyitva. gyermekfejjel, felve, ovatosan csusztam ki a kapunkon, majd futni kezdtem a szinhaz utca iranyaban. nagyon hosszunak tunt ez a tavolsag, amig befordultam a szinhaz sarkanal, csak ott ereztem magam vegre biztonsagban.
kulomben apam sok embert kivezetett, de o nem ment ki, pedig 5 csillagos ellatas vart volna rank anyam huganal, svajcban. a batyam mindenaron ki akart menni, de addig gondolkodott, hogy 'szerencsejere" indulasa elotti napon lezartak a hatart, es kapott is egy lovedeket a hataba. elfogtak, bortonbe kerult. 99-ben halt meg, rakban, amelynek oka a 12-13-as gerincnel levo hajdani toltelek, amit a bortonkorhazban nem operaltak ki, mert a helyzete miatt az operacio nehez.
szegeny batyam! isten nyugosztalja.
Jó pihenést, Galathien! Egészen pontosan emlékszem, milyen az, amikor a kisgyermekes anya néhány órás pihenéshez jut.
Történetem vége, ahogy kezdődött: Bécs fülembe súgta, "most vagyok tiéd!".
Alíz egy hónapos volt, mikor kórházba került. Csak az volt a szerencse a bajban, hogy végig vele lehettem (csak a vizitek alatt kellett kimeni az intenzívről). Sokszor eszembe jut, hogy vajh miért csak az 1 hónaposnak jár ez és az újszülöttnek nem.
Nehéz volt, hogy egy hétig távol kellett lenni a Mikántól és a Mírától, szegények, talán nem is értették.
Klára kedves, szívszorítva várom a történeted végét.
Egyedül vagyunk ma Alízzal, a 2 nagyobb édesanyámmal és édesapámmal van, a férjem pedig elvonulásra ment. Üres a ház. Ma lusta-napot tartok.
Képzeljétek, tegnap évek óta először eljutottam színházba. Micsoda élmény volt! Egyedül az zavart, hogy erősítőről jött minden, jobb lett volna, ha hagyományosabb a hangzás. De a díszletek, a koreográgfia, minden olyan szép volt. És jó volt kicsit a férjemmel kettesben menni.