56 cikkek

“A falu küldi a hős városnak” – így oldották meg a főváros élelmiszer-ellátását ’56-ban

A II. világháború után az emberek már hozzászoktak, hogy szinte mindenért sorba kellett állni, bár ez a tendencia éppen az 50-es évek második felében kezdett javulni. Az '56-os forradalom kitörése után érthető volt hát a pánik, hogy lesz-e elegendő élelem?

1956. október 30-án délelőtt, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke tájékoztatta az újságírókat, hogy elégséges mennyiség áll mindenfajta ételcsoportból rendelkezésre a fővárosban. Ekkor már egy hete dúltak a harcok. A közlés szerint:

  • 210 vagon zsír
  • 50 vagon étolaj
  • 4 vagon margarin
  • 174 vagon hús
  • 90 vagon élőállat
  • 150 vagon konzerv
  • 25 vagon baromfi
  • 1600 vagon burgonya
  • 40 vagon cukor
  • 13 millió darab tojás és 25 napra elegendő liszt- és gabonakészlet biztosította Budapest élelmezését.

Némi fennakadást a cukor kiszállítása körül lehetett tapasztalni, de ígéretet tettek, hogy rövid időn belül ez is eljut a vásárlókhoz.

Lehel (Élmunkás) téri piac 1956-ban (fotó: Fortepan)
Lehel (Élmunkás) téri piac 1956-ban (fotó: Fortepan)

Hihetetlenül nagy volt az összefogás a forradalom napjaiban az ország különböző pontjai között: azokról a vidékekről, ahol nem voltak jelentősebb összecsapások, az emberek adományokkal segítették a szorultabb helyzetben lévőket: Szekszárdról például kétszer is fordult egy élelmiszerrel megrakott teherautó, hogy a budapestieket támogassa.

Burgonyát, lisztet hoztak vidékről a Petőfi Sándor utcába is, teljesen ingyen. “A falu küldi a hős városnak” – írták a lapok. A ponyvával letakart gépkocsiból vödrökbe, lavórokba mérték a lisztet söröskorsóval, a krumplit pedig jobb híján kalapokba, kabátzsebekbe pakolták – számoltak be a Népszava 1956. október 30-ai számában.

Olvass még 1956-ról!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top